Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-01 / 179. szám

MEGYE1K0RKEP 1994. augusztus 1., hétfő o A művészet választott népe vagyunk Művésztelep á la Csuta György A kezdet akkor is nehéz, ha valaki nagy energiák­kal rendelkezik és túl a művészi önkifejezés kény­szerén másokat is meg akar tanítani a képzőművé­szet mesterségeire. Csuta György festőművész egyszerre két megyei művésztelep szervezésén bábáskodik. A gyomaendrődi első alkalommal nyílt meg. Honnan származik a kezdeményezés? — A Bethlen Alapítvány kért fel a most útjára induló művésztelep résztvevőinek toborzására és a koncepció kimunkálásában való közreműködésre. Festők, grafikusok jöttek baráti hívó szavamra Ausztriából, Bulgáriából, Erdélyből és természe­tesen Magyarországról is. A hagyományos techni­kák mellett lehetőség nyílik rézkarc nyomtatására is. Azt szeretnénk, ha a megszűnt békéscsabai alkalmazott grafikai művésztelep itt találna helyet. —Adottak e azok a technikai feltételek, amelyek egy ilyen művészeti összejövetel szakmai fogásai­nak gyakorlását és az elkészült alkotások kivitele­zését megvalósíthatóvá teszik? — A Gyomaendrődi Kner Nyomda már most is támogatja a tábor munkáját. A következő évben azt tervezzük, hogy a műfaj sajátosságainak megfele­lően plakát, könyvborító stb. elkészítésére pályá­zatot írunk ki. A képzőművészet e sajátos ágának a művelése megköveteli azt az együttgondolkodást, Alkotótábor! Studium Békésen (1993-ban) a művészkollegák bizonyos fokig a közönség és a megrendelő szerepét játsszák. Pótolhatatlan az a szellemiség, amit az alkalmazott grafika a minden­napokban jelent, ezért akarjuk a folytatást. —A hetvenes évek végén a Békés Megyei Fiatal Alkotók Köre nyári művészeti összejöveteleit Gyo­méin tartotta, mint egykori tag megérintették-e az akkori hangulatok? — A művészet választott népe vagyunk, minden alkalommal azt a kegyelmi állapotot keressük, ami az alkotó munkához érzelmi' és intellektuális hevületbe hoz bennünket. A FAK-ban örömmel voltam tag, e mellett megadatott számomra, hogy szervezhettem a Békési Alkotótábor munkáját. — Az alkotótábor létrehozásában elévülhetetlen az Ön közel másfél évtizedes tevékenysége. A helyi művelődési központ és Lóránt János művészi irányí­tása mellett rangos kiállításokkal jelentkeztek a táborok végén. Számos résztvevő vált azóta hivatá­sos művésszé. 1988-ban megszűnt ez a képzőművé­szeti fórum, de az elmúlt évben Ón ismét alkotótá­bort indított útjára. — A Békési Alkotótábor indításakor még csak a kutyaúszással hasonlatos evickélésről beszél­hettünk. A ma nyíló művészkör már a Békés Művé­szetéért Alapítvány kebelén belül fejti ki tevékeny­ségét. Fel sem tudom sorolni azt a sok barátot: ügyvédet, orvost, vállalkozókat, akik támogatják a galériámban megrendezésre kerülő kéthetes ren­dezvényt. A résztvevők itt is a környező országok­ból érkeznek és ingyenes számukra a részvétel. —A gyomaendrődi kezdeményezés nagy lélegze­tű terveiről már szólt. A békési nemzetközi tábor művészei nívós alkotásokat hoztak létre már az első alkalommal is. Gondolom itt is körvonalazódnak a távolabbi koncepciók. — A város frekventált ligetében áll Jantyik Má­tyás szülőháza. Méltó helye lenne ez az épület alapítványunk székhelyének. Az alkotótábor mel­lett, a felnövekvő nemzedék képzőművészeti neve­lésének is otthona lenne ez a ház. Az évente össze­gyűlő anyagból a támogatóknak szoktunk adni egy- egy művet, a megmaradó nívós anyagból egy kor­Egidius Golob osztrák festőművész az egyik objekttel (Békés, 1993) társ galéria is összeállhatna. A liget fái között néhány év alatt szoborpark alakulhatna ki a meghí­vott művészek keze nyomán. Bámulatos, ahogy a városatyák és a művésztelep közvetlen környeze­tében lakók így fogadják az alkotókat, ha ez a művészetszeretet tovább hódít, a legszebb álmaink válhatnak valóra. Cs. Tóth János Ötvenmillió kétezer címerezonek Tűzijáték Mezőberényben ^BÉMSMECYEI HÍRLAP Évforduló. Bíró Gyula jo­gász, mezőgazdász, egyetemi tanár éppen száz éve született Szentistvánfalván. Vezetése alatt működött a magyaróvári Állattenyésztési Egyesület, majd 1940—44 között Kolozs­várott tanított, 1945 után pedig a Földművelésügyi Minisztéri­umban dolgozott. Egyik alapí­tója volt az Állattenyésztési Ku­tató Intézetnek. Számos cikke jelent meg, melyek a gyakorlati állattenyésztési és takarmányo­zási kérdésekkel fogalalkoztak. Védett temető? A Sarka- di Városszépítő Egyesület ez év júliusáig 217 ezer forintot áldo­zott a sarkadi zsidótemető fel­újítására. (Ebből 75 ezret a város önkormányzata adott!) Felszámolták a temető mel­letti illegális szeméttelepet is. Az egyesület szeretné, ha ez az állapot tartós maradna, ezért a vezetőség kezdeményezte, hogy a zsidótemetőt és kör­nyékét nyilvánítsák védett övezetté. Még akkor is, ha ez csak erkölcsi és nem jogi érte­lemben vett védettség lenne. Népművészeti tábor. Gyulán a művelődési ház és a “Gyula-Folk” Alapítvány kö­zösen szervezett népművészeti tábort két turnusban a 6-14 éves gyerekek részére. Itt a táborla­kók megismerkedhettek a csu- héfonással, gyertyaöntéssel, mézeskalács készítésével, agyagozással, gyöngyfűzéssel, szalmafonással. A szakmai ve­zetők között van Szabó Lajos- né. Marsiné Gombos Márta, s a tábor segítője Kubina Éva. Az idén második alkalommal hoz­ták létre a tábort, amelynek most is nagy sikere volt. Akik esetleg lemaradtak jövőre van lehetőségük, hogy megismer­kedjenek a népművészettel. Gabonamúzeum. Meg­változott a békéscsabai gabona­múzeum nyitvatartása. Az ér­deklődők ezentúl szombaton és vasárnap is látogathatják a sza­badtéri múzeumot, mely hétfő kivételével naponta 10—17 óráig várja a látogatókat. — Nagyon okosan döntött az önkormányzat. Ismerem a ro­mán iskola nevelőinek a ké­pességeit. Azért jó a döntés, mert esélyt ad másnak is a bi­zonyításra. Beszélgetőpartnerem kö­zépkorú férfi. Tisztességgel bemutatkozik, de szeretne in­kognitóban maradni. — Régen tart már Batto- nyán ez a herce-hurca a román iskola igazgatói székéért. Képtelenek elfogadni, hogy nevelési módszereik csődöt mondanak. Nem véletlenül hozták el tőlük az S.O.S. falu nyolc tanulóját. ¥ A fenti párbeszéd jobb megér­téséhez címszavakban csak annyit, hogy a román iskolá­ban volt egy remek, nagytudá­sú szakember Alexandru Blá-. ga úr. A határon túlról érkezett Battonyára. Annyi „hibája” volt, hogy nem tudott magya­rul. Egy nevetséges ügyben feljelentették, és sikerült elér­Az aratás mellett a hibrid ku­korica címerezése a második legnagyobb nyári munka Me­zőhegyesen; mintegy 1500- 2000 ember vesz benne részt. — Az idén — hasonlóan a korábbi évekhez — a töizs- területen 2200 hektáron ter­mesztjük ezt az értékes vetőmag­növényt — tájékoztatott bennün­ket Spániel József, a növényter­mesztési ágazat igazgatója. — Úgy tudom, teljesen új szisztéma szerint címereztetnek. — Igen. Évekkel ezelőtt építőtáborosokat, tehát idegen munkaerőt foglalkoztattunk. Emellett és ezután saját dolgo­ni, hogy Blága igazgató visszatért hazájába. Automati­kusan a helyettesét, Figuli Ivo- nát bízták meg egy évre az igazgatói teendőkkel. Ez év­ben ketten adták be a pályáza­tot. Figuli Ivona és Rusznyák Aladár. Rusznyák úr ezzel „taktikai hibát” vétett, leg­alábbis a megbízott igazgató szemében. Ettől kezdve ugyanis nem volt maradása. Tizenhat nap leforgása alatt Rusznyák úrnak három fe­gyelmi határozatot kellett át­vennie, illetve a harmadik már arról szólt, hogy Rusznyákot azonnali hatállyal állásából felfüggesztették. % Ilyen előzmények után érke­zem Battonyára, ahol szeret­nék minden érintettel beszél­ni. Elsőként Rusznyák Aladár­ral találkozom, aki papírok tu­catját teszi elém. Míg böngé­szem, elmondja, hogy 31 éve tanít, soha senkivel semmi ba­ja nem volt. Figuli Ivona azóta zóinknak is vállalniuk kellett címerezést, mégpedig kötele­zőjelleggel. Ez volt a „müszi” kukorica időszaka. Ebben az évben vállalatunk vezetősége úgy döntött, hogy a címerezé- sért járó 40-50 millió forint jövedelem maradjon meg a he­lyi és a környékbeli emberek­nek. Egy-egy vállalkozó jó munka és jó termés esetén hek­táronként 20-30 ezer forintot is megkereshet. De bármilyen is a termés, 10 ezret mindenkép­pen garantálunk. — A „vállalkozó” szó sze­rint értendő? — Igen. Az új konstrukció­nem viseli el, amióta megtud­ta, hogy megpályázta az igaz­gatói széket. (Csak melléke­sen jegyzem meg, hogy egyi­kőjük pályázatát sem találták megfelelőnek. A szerk.) —Az első értesítést július 4-én kaptam, s abban azzal vádol Szelezsán Endre, hogy össze­férhetetlen vagyok. Az a Sze­lezsán, aki köztudottan ke­mény alkoholista. A második fegyelmit azért kaptam, mert — az igazgató szerint —, rossz hírét költöttem az iskolának. A harmadikat már nem is nagyon indokolták, azt meg ezért, mert egy fénymásolatot sze­rettem volna készíteni a napló­ról, amihez egyébként meg­kértem az igazgatónő engedé­lyét. * Takács Dezső polgármester jól ismeri az iskola körüli per­patvarokat. — Régen el kellett volna kül­deni a román iskolából azokat, akik alkalmatlanok — mondja. nak az a lényege, hogy a vállal­kozók mezőgazdasági kister­melőként bérlik tőlünk a területet. Kötelességük a ku­koricaföldet tisztán tartani, el­végezni az idegenelést, a fattyazást, a címerezést. A mi­nőséget természetesen ellen­őrizzük. Az eddigi tapasztala­tok alapján elmondhatom: az idén lényegesen jobb minő­ségben sikerült elvégeznünk ezt a nagy nyári munkát, mint korábban. Éppen ezért a címe- rezésből jövőre is jelentős jö­vedelemre számíthatnak a he­lyi és a környékbeli emberek. Ménesi György —Addig ugyanis nem csitulnak a kedélyek, amíg nem lesz meg­felelő tantestület. — Tudom, hogy nem politi­kus a kérdés. De ha nem látja el kellőképp a munkáját a tan­testület, kevés az oda járó gye­rek, akkor el kellene gondol­kodni, hogy életben tartsák-e továbbra is az iskolát? — Természetesen szükség van a nemzetiségi iskolákra. Értéke ez Battonyának. Béké­ben él itt együtt szerb, román és magyar. Jó dolog, hogy ápolhatják a nemzeti hagyo­mányokat, tanulhatnak anya­nyelvükön. Csak nincs megfe­lelő személy, aki igazán alkal­mas lenne az igazgatói poszt ellátására. Figuli Ivona eljárá­si hibát vétett Rusznyák Ala­dár elbocsátásával. — Mibe kerül az önkor­mányzatnak az iskolafenntar­tása? — 8-9 millió forintba kerül évente, amit mi fizetünk, s eh­hez az állam még hozzátesz 3 Milyen lesz az ünnepi prog­ram augusztus 20-án Mezőbe­rényben? Ezen a napon öko- menikus istentiszteletet tarta­nak, melynek helyszíne és időpontja az egyházak közötti egyeztetés után lesz ismere­tes. Ami a szórakozást, kikap­csolódást illeti, Balogh Zol­tántól, a Mezőberényi Műve­lődési Központ programszer­vezőjétől megtudtuk: reggel 9 órakor kezdődik a városi úszó­verseny a strand területén, majd 11 órától Street Ball baj­nokság a GYISZK-pályáján. 13 órakor a Szomolyay fúvós- zenekar zenés felvonulása kö­milliót. Minden ott tanuló gye­rek taníttatása 240 ezer forinba kerül, a magyar iskolákban ta­nulók ezzel szemben 60 ezer forintot használhatnak fel. * Az önkormányzat előtt találko­zom Szelezsán úrral. Örülök, legalább szemtől-szembe tisz­tázhatjuk azt a bizonyos alkoho­lizálást. Nem sikerül. Szelezsán úr szidja az újságírókat, akik: „beleköpnek az iskola levesé­be”, s nem is áll szóba velem a témát illetően. Figuli Ivonával csak más­nap sikerül a beszélgetést megejteni. —Tudja ez a békétlenség az iskolában nem mai keletű — kezdi kérdéseimre a választ. — 10 éve így megy. Rusznyák Aladárról tudnia kell, hogy összeférhetetlen. — Ez akkor derült ki róla, amikor Önnel együtt pályá­zott? — Ugyan, dehogy. Hiszen ő már háromszor megpályázta az iskolaigazgatói széket. Az első fegyelmit akkor kapta, amikor megtörtént a szavazás és a kollegák rám voksoltak. vetkezik. A szórakoztató programok között szerepel kaszkadőr show, rádiótávirá­nyítású autómodellek bemuta­tója, BMX-bemutató. A strad területén lesz karatebemutató és a vésztői akrobatikus Rock and roll Klub bemutatója. A Szomolyay Pávakör és a Me­zőberényi Pávakör közös mű­sort ad. Szerepel a „Tátika” a mezőberényi gyerekek rész­vételével, majd tombolahúzás következik. 20 órától éjjel 2 óráig tart a nosztalgiakoncert az egykori együttesek részvé­telével. 23 óra körül kerül sor a tűzijátékra. Harmati Erzsébet Másnap Rusznyák mindegyik kollegát külön felelőségre vonta, hogy miért nem rá adták le a szavazatukat. Szelezsán Endrét pedig csúnyán elküldte „melegebb éghajlatra”. Ter­mészetesen Szelezsán tanár úr ezért panasszal élt. Ezért kel­lett megrovásban részesíte­nem Rusznyák Aladárt.. A második fegyelmit pedig azért kapta, mert testületi ülé­sen valótlan dolgokat állított, s ezzel az iskola tekintélyét ron­totta. A harmadik után elbo­csátottam, mert ki akart csem­pészni egy fénymásolt iratot. —Ezeket a fegyelmiket nem valami körültekintően tár­gyalták meg. — Való igaz, de ment­ségünkre szolgáljon, hogy nincs jogi tanácsadónk. Úgy tudom, hogy ezt a határozatot vissza lehet vonni és a vizsgá­latot újra kezdeni. — Mit szólna ahhoz, ha a megbízását a testület vissza­vonná, s ezzel automatikusan a jelenlegi helyettes lépne az Ón helyébe? — Egyetértenék vele. Béla Vali Békétlenség a battonyai román iskolában

Next

/
Thumbnails
Contents