Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-01 / 179. szám
1994. augusztus 1., hétfő i/rrvpi i/í\ufi;n JtSsinsró uvr,\n híbi a JVIEjLíI CjI KUKKtLr $|pk|)LI\L' .VlLuILl ílIKLa Hitelből fedezik. Kimozdult a holtpontról a batto- nyai szeméttelep ügye: az ön- kormányzat a beruházás céljaira 6,1 millió forintot nyert az Állami Fejlesztési Intézet pályázatán. Ez az összeg azonban csak akkor használható fel, ha a város is rendelkezik ugyanekkora saját erővel. A képviselő-testület döntése értelmében a hiányzó 6,1 milliót hitelből fedezik. Sajót dolgozókkal. A dombiratosi önkormányzat rendbe tetette a köztemető elhagyott sírjait, ártándi kaviccsal boríttatta a főbejáratot, illetve a szertartásteret. A munkálatokat az önkormányzat saját dolgozóival végeztette el, így a kiadások a 20 ezer forintot sem érik el. Nyelvi táborok. A gyulai Implom József Alapítvány támogatásával két nyelvi tábor is létrejött az elmúlt hónapban. Július első felében tizennyolc általános iskolás gyerek angol nyelvi ismereteit játékos foglalkozásokon gyarapította, délután pedig különböző szabad programok tették változatossá a gyerekek életét. A német nyelvi tábor pénteken zárult. Ezen húszon hat tanuló vett részt. Mindkét tábornak a Gyulai 2-es Számú Általános Iskola adott otthont. Pecásparadicsom Biharugra-Fancsika pusztán Sárközi Vince vállalkozó három évvel ezelőtt kezdett hozzá Biharugrán — Fan- csika pusztán—egy 16 hektáros magán halastó létesítéséhez, a haltelepítéshez. Több fázisban mintegy 25 mázsa ivadékhalat helyezett ki a tóba. A hasznosítást pedig úgy oldja meg, hogy hálóval csak szelektáló halászatot folytat, a hozamot horgászok foghatják ki. A négyszáz forintos napi jegyért 3 darab méretes ponty és egy kiló vegyeshal vihető el. Ha valaki ennél többet fogna, akkor a hal(ak) árát napi áron kifizetheti. A pecások körében gyorsan híre terjedt a lehetőségnek, már Hajdú-Bihar megyéből is sok a visszatérő vendég. Ottjártunkkor épA mai fogással elégedettek a pecások és a halastó tulajdonosa is Fotó: Lovász Sándor pen egy komádi és debrecen i hetőséget a képünk bal olda- fiatal emberekből álló baráti Ián álló Sárközi Vincének, társaság köszönte meg a le- (Lovász) Az életkedvemet hozta vissza ez a vállalkozás Iparcikk üzlet nyílt 1994. június 20-án Mezőberényben a Hunyadi úton. Egy hónap telt el azóta. Az üzlet tulajdonosát Nagy Lászlót arról kérdeztem, hogyan kezdett ebbe a vállalkozásba? — A terv már régebben megszületett, de a megvalósításhoz csak a nyitás előtt kb. két hónappal kezdtünk. Békési lakos vagyok, üzlettársam Po- csai Lajos üveges, szintén békési. A későbbiekben ő is idejön, itt a mellettem levő helyiségben lesz a műhelye, ha majd bekötik a telefont. — Milyen árucikkeket forgalmaznak? — Elég széles a skála, de nem teljes, még mindig változik. Napról napra próbáljuk az újabb igényeket kielégíteni. Háztartási cikkeket, vegyiárukat, festéket, kozmetikumokat, szegeket, csavarokat árulunk, s amire úgy gondoljuk igény van. —Milyen a forgalom? — Van forgalom, de nem is várunk túl sokat egy hónapos nyitvatartás után. Olcsó árakkal tudjuk a vevőket fogadni. Árengedményes akciónk is van. Kezdetben folyamatosan nyitva tartottunk ebédidő nélkül, most a nyitvatartás ebédidőben szünetel. — Eddig mivel foglalkozott? Elég változatos pályafutásom volt. Gépgyártó üzemben kezdtem dolgozni, később Békésen a szakközépiskolában műszaki oktatóként. 1987-ben megműtötték műbillentyűvel, később leszázalékoltak. Testileg, lelkileg egyaránt megviselt a betegség. Szerencsére sikerült olyan társakat találni, akik átsegítettek a problémákon és segítik a vállalkozást. Biztosítják az árut, mégpedig olyan feltétellel, amit tudunk teljesíteni. Harmati Erzsébet Olvasóink írják ...................................... A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Méhkeréken is vannak „C” előjelzésnek! A rádióban, tv-ben, az újságokban mostanában nagyon sokat hallani, olvasni a cigányok ellen irányuló gyűlöletről. Jót a cigányokról nagyon keveset és ritkán hallani. Nem végeztem kutatásokat, de úgy gondolom a cigányok legtöbben falvakban, kisebb városokban élnek. Én a mi helyzetünkről szeretnék írni. Méhkeréken 11 házban 45 cigány él. Mi nagyon szerencsés helyen lakunk. Méhkerék lakosságáról közismert, hogy románok és kevés magyar és cigány, akik békességben élnek. A méhkerékiek híresek, nagyon szeretnek dolgozni, szorgalmasak, ez a fóliázásban nyilvánul meg. A másik, amiben híresek a tánc és a zene. Ezek a dolgok mind ránk cigányokra is ragadtak. Mi tőlük tanultuk meg a szorgalmat, tisztességet. Minket embernek néznek és mint emberrel bánnak velünk. A Dankó utcában kevés egészséges ember van. Nagyon sokan vagyunk betegek. Szerencsések vagyunk, mert van egy orvosunk, dr. Hanyec Vince, aki ügyeletén kívül is, ha kell segítségünkre, gyógyításunkra készen áll. Nem tudjuk megköszönni. A rendőr Muntyán Péter, szintén mint a többi emberrel, úgy bánik velünk. Mi nem alakítottunk cigány egyesületet. Az önkormányzatban nincs képviselőnk. Nekünk viszont van olyan képviselőnk, aki minket nemcsak képvisel, de patronál és segít problémáinkban. Ez az ember nem más mint dr. Rúzsa György polgármester. Ha az országban sok ilyen polgár- mester lenne, akkor nem állna fent a cigánygyűlölet. Sokszor nem kell kérni, mert ad. Ismer minket. Érdeklődik mindenki felől. Nemcsak az irodájában fogad minket. O leáll az utcán is velünk beszélni, minden igyekezete azon van, hogy segítsen nekünk. Mi a viselkedésünkkel, mindennapi magatartásunkkal próbáljuk megköszönni. A polgármesteri hivatal „mozgóbrigádjába” helyet adott 5 cigánynak, nincs is több egészséges ember. Mondják, hogy könnyű mert nem vagyunk sokan. Könnyű azért neki, mert nem ismert gyűlöletet, nem ismeri a rosszindulatot. Hasok ilyen polgármester lenne, állítom nem lenne ilyen cigányprobléma. Akit érdekel, hogyan csinálja forduljon bátran hozzá tanácsért, biztos vagyok benne, hogy mindenkinek segíteni fog. Befejezésül még egy példát. Netye György tanár, a helyi román egyesület elnöke felkért minket, hogy legyünk tagjai az egyesületnek. Kérdem van-e szükség cigány helyi egyesületre? Nincs. Mi magyar állampolgárok vagyunk és méhkeréki emberek, még ha cigányok is vagyunk. Kovács János V Vestel 900. A GSM mobiltelefon rendszer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadságot, a biztonságot és a minőségi szolgáltatásokat jelenti az Eurofon-tulajdono- soknak. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfejlesztés Magyarországon és kapcsolat- teremtés külföldön. Hazánkban egyre több az olyan hely, amelyet már bekapcsoltak a rendszerbe, s egymás után jönnek létre más országokkal is a barangolási szerződések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén már Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. Westel Rádiótelefon Kft. üzlet: Békéscsaba, Gyóni Géza u. 21., Tel.: (06-60) 384-000 Ofotért üzlet: Békéscsaba, Andrássy u. 10., Tel.: (06-66) 325-385 Budapest Sajtpapír-biztosítós. Pénzintézeti elegancia — szokás mondani a bankok, biztosítók választékos megjelenítésére, legyen szó épületről, lakberendezésről, kötvényről, reklámtermékről, még inkább ajánlatról. Aztán, ha baja támad az ügyfélnek, kevésbé elegáns megoldásokkal is találkozhat. Mostani esetünk viszont alighanem rekordot dönt. A lényegre már szót se vesztegetnénk, hiszen később a biztosító elismerte, hogy többszöri oktalan követelőzése alaptalan volt, s nyilvántartási hiányosságai idézték elő. Az viszont a mélypont, ahogy az ajtórésbe gyömöszkélt fecnivel igyekezett hatást elérni a biztosító. Pénzintézeti ez is, kétségtelen... No de hol maradt az elegancia?! Koncepciót Iátok! Egy költségvetési intézmény működésével kapcsolatban fordult szerkesztőségünkhöz egy olvasónk. Gondoltam, hétköznapi ügy. A gazdálkodással összefüggő kérdésekkel szokás szerint megkerestem az illetékest, aki azonban az ügy mögött koncepciót látott. Szerinte ugyanis az olvasónak személyesen kellett volna megkeresnie őt. (Mert —mint tudjuk—kis hazánk nagy bürokráciájában az ügyfelet mindig „szívesen” látják.) Az újságot legfeljebb annyiban kellene igénybe vennie, hogy megtudja, kitől kaphat felvilágosítást. És különben is, mennyire tisztességes az, hogy a nyilatkozó adja a nevét, míg a kérdező inkognitóban marad? Ezután szomorúan tapasztalhatta, hogy a nevet, amit kért, nem kapta meg. Vajon miért volt rá szüksége? Másnapi beszélgetésünkben ezt a kérését nem ismerte el. Mi, akik bátorkodunk kérdezni, úgy gondoljuk, egy közintézményről mindenkinek joga van tájékoztatást kérni, válassza akár a sajtót, akár más utat. Ha ott minden rendben zajlik, akkor egy nyilatkozattól nincs miért tartani. Olvasóink nevét pedig természetesen továbbra sem tesszük közzé, és nem adjuk ki, amennyiben ehhez nem járulnak hozzá. Az elektronikus és a nyomtatott sajtóban ez egy általánosan elfogadott alapelv. Ez a mi koncepciónk. Tisztelettel és névvel: Szabó Tibor
