Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-26 / 201. szám
MEGYEI KÖRKÉP Illyefalvánál kezdődött Ötven évvel ezelőtt, a II. világháború során, 1944. augusztus 25-én szovjet kézre került az első magyarországi település, Illyefalva. Az 1944-es év tavaszán a szovjet csapatok Moldávia területén vívták harcukat, a „Dél-Ukrajna” hadcsoport keretében harcoló német és román erőkkel szemben a Prut-folyó mentén. A szovjet 2. és 3. Ukrán Front, hatalmas tüzérségi előkészítés után, augusztus 20-án támadásba ment át. A szovjet erők különösen a páncélosok tekintetében rendkívüli fölénnyel rendelkeztek, és az első nap mélyen behatoltak a német és román állásokba Iasi és Tyi- raszpo irányába. Augusztus 22-én a szovjet erők már bevették Iasit, és másnap Kisi- nyovnál tizenöt német hadosztályt bekerítettek. Augusztus 23-ra a román—német védelmi vonal összeomlott. A szovjet erők viszonylag könnyen birtokukba vet- téka Prut- és a Duna-hidakat, és így nyitva állt az út Bukarest felé. A sikeres szovjet támadást követően, augusztus 23-án fegyveres felkelés kezdődött Romániában. Ennek eredményeként megdöntötték a kormányt. Mihály román király augusztus 25-én kiáltványban jelentette be, hogy kiléptek a szov-jetellenes háborúból és hadat üzentek Németországnak. A gyors, előre törő szovjet támadás Magyarország akkori határához, a Keleti-Kárpátokhoz ért. A Kárpátoknál kialakult frontvonalat a tizenegy hadosztályból álló 1. magyar hadsereg védte. A 2. Ukrán Front terve az volt, hogy a Csíki- és Háromszéki- Havasok közötti — legismertebb kárpáti átjárón — az Ojtozi szoroson át törnek be a magyarlakta Székelyföldre. Ez a szoros volt ezen a vidéken a legjárottabb a római idők óta, sőt talán még korábban is. (1241-be Bathu khán itt tört be hordáival. 1466-ban Mátyás király itt hagyta el az országot, amikor a moldvai vajda ellen indult. 1576-ban ezen a szoroson törtek be a tatárok, 1849ben az orosz hadsereg egy része itt jött be, a szabadság- harc leverésére.) Az 1. magyar hadsereg a gyorsan előre tört orosz támadást visszaverte a Keleti-Kárpátok e szorosánál. A 2. Ukrán Front egységei nem erőltették az átkelést, dél felé fordultak és a Déli-Kárpátokon át — román területen — harc nélkül jutottak el Magyarország akkori határához. (Később, amikor Székelyföldről távozott a magyar hadsereg, az Ojtozi-szoroson és az Uz völgyén is érkeztek a szovjet csapatok Erdélybe.) 1944. augusztus 25-én a 2. Ukrán Front 23 hk. hadteste elfoglalta a határtól néhány száz méterre fekvő — akkori Háromszék megye, ma Ko- vászna megyei — 1500 lakosú, magyarlakta Illyefalva nagyközséget. Ezzel a nappal megkezdődtek — a korábbi, április 3-án kezdődött légitámadásokat nem számítva — Magyarország területén a hadműveletek, melyek 1945. április 13-ig tartottak. GógImre Nem kottából, hanem szívből játszanak Évforduló. Ezen a napon született Pap József író, filozófus. Nagyenyeden, Bázelben és Hollandiában tanult metafizikát, filozófiát és teológiát. 1774—79 között Szászvárosban volt lelkész, majd 1784-ig Marosvásárhelyen filozófiát és matematikát tanított. Latin és francia nyelven írt filozófiai tanulmányaival számos pályázatot nyert. Mozgáskultúra. A békéscsabai Double „M” Divat stúdió ősztől mozgáskultúra és manökenképző tanfolyamot indít a belvárosi általános iskolában. Mint Lipták Mihály és Csiernik Mihály, a tanfolyam szervezői elmondták, a legutóbbi manökentanfolyamuk után sok fiatal hölgy kereste meg őket, akik nem akarnak manökenek lenni, viszont szívesen tanulnának sminkelni, frizurát készíteni, ízlésesen öltözködni, ezért gondoltak arra, hogy az általuk szervezett őszi tanfolyamon nemcsak manökeneket képeznek, hanem olyan érdeklődőket is, akik egyszerűen csak nők akarnak lenni vagy jó megjelenésű férfiak. A Double ;,M” stúdió tanfolyamára szeptember 4-én, 13 órakor lehet jelentkezni a belvárosi iskolában. Az őszi tanfolyamon, csakúgy mint az előzőn, Sző- nyi Kinga manöken, a KNORR háziasszonya is oktat majd. O és a stúdió vezetői a legkiválóbb manökeneknek a tanfolyam elvégzése után munkát is biztosítanak. Ész a történelemben? címmel Budapesten, illetve Debrecenben tartja XX. kongresszusát a hét végén az egyetemes gondolkodástörténet egyik legkiemelkedőbb német képviselőjének nevét viselő Nemzetközi Hegel-Társaság. A fővárosi program keretében pénteken a Goethe Intézetben a Történelem vége? kérdéséről rendeznek kerekasztal-beszélgetést. Az amerikai Francis Fukuyama által öt évvel ezelőtt kirobbantott „történelem vége” vita — az elméleti kutatók megítélése szerint — 1989-cel kezdődött világtörténelmi átalakulás legeredményesebb elméleti feldolgozásának tekinthető. A hét végén szekcióülésekkel folytatódó konferenciára a világ minden tájáról, Argentínától Japánig, érkeznek résztvevők. A nemrégiben Gyulán lezajlott nemzetközi tűzoltózenekari Fesztiválon a Megyaszó- ról érkező együttes aratta a legnagyobb közönségsikert. A lelkes csapat a kottát ugyan nem ismeri, de olyan nagy kedvvel és elhivatottsággal játszik, ami akármelyik iskolázott koncertzenekar becsületére válna. A szakmai zsűri szeretve dédelgetett kincse ez az amatőr tömörülés, akik hagyományőrző tevékenységükért több díjat is kaptak már. Egy fellépés után Járműipari szakkiállítást és vásárt rendez „Hajtás biztonságosan, Földön — Vízen — Levegőben” címmel szeptember 2. és 4. között a szegedi Pingvin Stúdió Reklámiroda. Céljuk elsősorban az, hogy minél több, a közlekedéssel kapcsolatos érdekességgel ismertessék meg a látogatókat. Nemcsak nyereségorientált cégeket hívnak meg, hanem a mentőket, a rendőrséget és a tűzoltóságot is. Ezen a seregszemlén a több mint ötven résztvevő megmutatja a nagy- közönségnek újdonságaikat, régebbi, bevált áruikat, ősz eleji kínálatukat. A kiállításkértük beszélgetésre Hajdú Dezső zenekarvezetőt. — Mikor kezdett zenélni, Dezső bácsi? — A szüleim szegénysorsú- ak voltak, így a kottaolvasást nem tudtam megtanulni. Tizenkét éves koromban bekerültem a leventezenekarba, ott ragadt rám a zene becsülete. — Hogyan próbálnak kotta nélkül? — Felírom egy táblára a nótát, aztán^ elfújom az új rendeket. Ok utánam játsszák. A dolgos idők kivételével — nak Újszegeden, a zöldövezetben található Talent Center ad otthont, mely inkubátorház és konferenciahelyszín hét hektár területen, betonos és füves kiállító helyekkel, zárt termekkel rendelkezik. A három nap alatt jelentkezik a Tisza Rádió stábja, a Vásár - Város rádió. A látogatók a „Mentés a jövőért” Alapítvány által kibocsátott emléklap megvásárlásával tekinthetik meg a rendezvényt, ezzel segítik az alapítványt. A fővédnök Bitó Sándor főtanácsos, a régió EXPO referense lesz. SzaT amikor a többség aratni megy — szombatonként próbálunk. —■Élnek-e még Megy aszón a népi hagyományok? — Régen sok lakodalonlban játszottunk, hazáig kísértük a mulatságról távozókat. A legények megfogadtak bennünket, hogy térzenét adjunk a szép lányoknak. Ma már ez sem szokás. Valahogy elkedvetlenedtek az emberek, keveset mulatnak, nem járnak össze. Sokan vannak munka nélkül, és nem látják a jövőt maguk előtt. Baracsi Magdolna Tapasztalatcserén A Békés megyei Képviselő- testület Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottsága a Békés megyei Cigánylakosok Egyesületével és helyi csoportjaival, valamint a közelmúltban Eleken megrendezett XI. Békés megyei cigánylakosok sportnapja szervezőivel pénteken és szombaton Baranya megyei tapasztalatcsere úton vesz részt. A negyvenfős csoport tagjai többek között látogatást tesznek Alsószentmártonban, Siklóson, Harkányban és Pécsett. Az utazás során megbeszélik a szervezeti feladatokat is. B.Zs. Földön - Vízen - Levegőben Gyalogtúra hegyen-völgyön Évek óta útra kelnek azok a táborozó tanulók, akik a megyei Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottság által Batto- nyán tartott életmódtábor legaktívabb, legügyesebb résztvevői voltak. Az általános iskolai tanulók egyre kisebb létszámban jutnak el nyaranta táborokba, s a szülők nagy része sem tudja gyermekeit a nyaralás, táborozás élményéhez hozzájuttatni. Közös összefogás — szülő, iskola, polgármesteri hivatal — eredményeként, s a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány támogatásával a napokban tért vissza élménygazdag Nógrád megyei útjáról harminc — országjáráson részt vett — V—VI. osztályos tanuló. Életre szóló élmény volt többeknek a hegyvidék megismerése, a történelmi, irodalmi emlékeket őrző, romokban is impozáns, Salgói várhoz tett gyalogtúra, a népviseletét ma is őrző skanzenfalu, Hollókő megismerése. Ellátogattak a Kékestetőn lévő tv-kilátóhoz, ahonnan félelmetes szélzúgásban gyönyörködhettek a panorámában. A vidáman, önfeledten éneklő gyermekeket hallva a folytatásra kell gondolni, hiszen sokan szeretnének jövőre is táborozni, kirándulni. Segítsük majd őket! Hevesi József Együtt a csoport a jól sikerült kiránduláson. A szervezők reménykednek, jövőre is lesz alkalom hasonló lehetőség a szabadidő hasznos eltöltésére 1994. augusztus 26., péntek A szobor egy ősi foglalkozás zsánerképe / Fotó: Such Tamás Áthelyezik a kútszobrot Füzesgyarmaton széles körben elterjedt a hír, hogy szétverik a régi piactéren lévő kútszobrot, azaz a zsánerszobrot, mert parkosítják a környéket. A szobor egy ősi foglalkozás zsánerképe, utal arra, hogy Gyarmaton valamikor a juh- tartás igencsak életvitel „lévén”. Például 1930/31-ben a faluban 7713 darab birkát tartottak a gazdák. Eddig nem sikerült kideríteni, ki készítette, s mikor. Ettől függetlenül a Sárréten, s közelebbről Békés megyében nincs ehhez hasonló „kútszobor”. Mint a jegyzőtől megtudtuk, csak áthelyezik a zsáner-kútszobrot, s nem verik szét! Borbíró Lajos Menekül a világ? Az emberiség története folyamán többször előfordult, hogy bizonyos népcsoportoknak el kellett hagyni szülőföldjüket és menekültekké váltak. A menekült fogalmát a magyar nyelv értelmező kéziszótára a következőképpen határozza meg: menekült az olyan személy, aki fenyegető veszedelem elől sietve más helyre távozik, valamint politikai menekült az olyan személy, aki a politikai üldözés elől külföldön keres menedéket. A népesség- mozgás kiváltó oka lehet a politikáin kívül gazdasági tényező is pl. elszegényedés, munkanélküliség stb., s ezen túlmenően különböző társadalmi tényezők, természeti csapádok is kiválthatnak népmozgásokat. A történelem folyamán már az ókorban is megtalálják a menekülést, mint a népmozgások meghatározó tényezőjét. Például a hódító római birodalom elől, a rabszolgasorsot elkerülendő, népcsoportok kerekedtekfel, kerestek menedéket más tájakon. További történelmi jelentőségű menekülthullámot váltott ki a nomád keleti népek kélet—nyugati vándorlása elől menekülő népcsoportok megjelenése. A középkorban a vallásháborúk, az erőszakos inkvizíció, valamint az oszmán birodalom terjeszkedése váltott ki jelentős menekülthullámot. Erre a legjobb példaként szolgált a nagy szerb vándorlás, amelynek hazánk is részese volt. A legújabb kori történelem legnagyobb menekülthullámát a két világháború között Németországban hatalomra jutott fasiszta diktatúra okozta, amely zsidók és baloldali nézetű emberek millióit kényszerítette hazájuk elhagyására. A második világháborút követő időszakban is az emberiség egyik megoldatlan problémája maradt a menekülésre késztető okok felszámolása, hiszen Kelet-Európából a szovjetek által megszállt országokból milliószámra indultak útnak a nyugati államokba. Az ENSZ tagállamai 1948-ban létrehozták a Nemzetközi Menekültügyi Szervezetet sor került a menekültügyi főbiztos kinevezésére, valamint hivatalának létrehozására. 1951-ben aláírták a menekültek helyzetére vonatkozó egyezményt, amelyet hazánkban az 1989.15. tvr. hirdetett ki. Magyar- ország második világháború után történetének egyik legjelentősebb népmozgását az 1945. december 29-i kormányrendelet szülte. A kollektív büntetés elve alapján 1946—47 folyamán 200 000 német nemzetiségű lakos kitelepítését írták elő. 1946. február 27-én kelt a magyar-csehszlovák lakosság csereegyezménye, amelyet a győztes Csehszlovákia kényszerűéit ki. Keretében 60 000 szlovák nemzetiségű települt át Magyarországról, és 76 000 magyart telepítettek vissza Magyarországra (ehhez még hozzáadandó az 50 000 kiutasított.) 1956 októbere után három-négy hónap alatt több mint 200 000 többségében fiatal hagyta el az országot, elsősorban Ausztria felé. Magyarország 1988 óta fogad be menekülteket. A tendenciát jelzi, hogy míg 1988-ban 13 000menekült érkezett hazánkba, addig 1991- ben már több mint 54 000. A növekedés egyrészt a határainktól néhány száz kilométerre dúló polgárháború következménye. Ma csupán 20 000 idegen állampolgár tartózkodik menekültként Magyarországon, ám 1988 óta együttesen több mint 120 000 menekültet regisztráltak a magyar hatóságok. A legutóbbi ruandai exodus is felébresztette a világ országainak lelkiismeretét, így hazánknak is gazdasági erejéhez mérten kötelessége a határainkon megjelenő, hazájukat kényszerből elhagyók támogatása. Stenger József
