Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-26 / 201. szám
1994. augusztus 26., péntek LEVELEK/HIRDETÉS gKÉS MEGYEI hírlap Olvasóink írják ................... A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang A Várfürdő nem volt veszteséges! Lapunk július 27-ei számának gyulai kiadásában „Tudósítás vagy hangulatkeltő politikacsinálás?” címmel hoztuk dr. Erdmann Gyula megyei levéltárigazgató nyílt levelét. írásában a szerző egy korábbi jegyzetünk kapcsán — amelyben a Hayasi- szobor elhelyezésével kapcsolatos önkormányzati állásfoglalást kifogásoltuk—lapunkat a gyulai polgármesteri hivatallal szembeni rosszindulatú elfogultsággal, gyulai tudósításainkat pedig ferdítéssel, csúsztatással és elhallgatással vádolta. A nyílt levéllel egyidejűleg közöltük lapunk főszerkesztőjének és a nyílt levélben megszólított munkatársunknak, Kiss A. János gyulai szerkesztőnek a levéltárigazgatóval ellentétes nézeteit. A napokban újabb levelet kaptunk. Őri László, a Gyulai Vízművek volt igazgatója küldte. Sorait érintettsége okán közöljük. Jómagam két diplomával rendelkező mérnök ember vagyok. Végzettségemből adódóan bármilyen kérdésben az egzakt megoldásokat keresem és szeretem. Ezért eszmevilágomtól, felfogásomtól távol állnak a tudatlanságukat, hozzá nem értésüket politikai hatalmi eszközök felhasználásával pótolni igyekvők cselekedetei, megnyilvánulásai. Hosszú hallgatás utáni megszólalásomra a Békés Megyei Hírlap 1994. július 27-i számában „Tudósítás vagy hangulatkeltő politizálás?” címmel megjelentetett, személyes hangvételűnek tetsző, ám másokat, így engem is érintő írás késztetett. A Békés Megyei Hírlap felhasználásával folyó, címben jelzett vita a Főszerkesztő Úr, dr. Erdmann Gyula levéltári igazgató, városi képviselő és Kiss A. János újságíró között az érintettek magánügye. Bírálja el az olvasó—akit érdekel —, hogy kinek miben van igaza. A vitát kezdeményező dr. Erdmann Gyula a levelében azonban olyat állít, amik engem személyesen érint és rossz színben tüntet fel. Azt írja, hogy miért bántják szegény fürdő igazgatót a Várfürdőben szabálytalanul működtetett játékautomata kapcsán, mikor ő 1992-ben egy műszakilag lerobbant és súlyosan ráfizetéses egységet vett át és azóta némi városi támogatással az országban egyedülállóan önfinanszírozóvá lett. Ez az állítás egyszerűen nem igaz. Aki az elmúlt évtizedekben látogatta a Gyulai Várfürdőt, saját szemével tapasztalhatta, hogy a Gyulai Vízművek Vállalat — mely 1967. január 1. és 1992. január 1. között működtette a létesítményt — az eltelt 25 esztendő alatt több mint 250 millió Ft-ot fordított a Várfürdő fejlesztésére. Ennek igazolásául csupán címszavakban felsorolom a legnagyobb értékű beruházásokat: 1968. évben — a Gyulai Kertészeti Vállalat területéről (ma Húskombinát) induló 4. számú termálkutat a Várfürdővel összekötő távvezeték. 1971. évben — 50 méteres uszoda építése. 1972. évben — 5. számú termálkút fúrása és a hozzá tartozó távvezeték kiépítése. 1973. évben — az úgynevezett hullámmedence kialakítása. 1974. évben — szabadtéri gyógymedencék árnyékolóval való lefedése, medencék felújítása. Fedett pihenő a lovarda és a gyógyászat között. 1976. évben — gyógyászat teljes rekonstrukciója. A „dögö- nyözőként” ismert szabadtéri gyógymedence megépítése. 1977. évben — lovarda tetőszerkezetének átépítése és közműveinek felújítása. 1982. évben — 25 méteres uszoda építése vízforgató berendezéssel együtt, 50 méteres uszoda teljes rekonstrukciója. 1984. évben — gyógyászati belső udvar lefedése. 1985. évben — a kupolás medence fürdő és üzemi épület felépítése. 1987. évben — a kereskedelmi egységek kiépítése. 1988. évben — teljes parkfelújítás, közmű és világítás rekonstrukció. Az ún. csúzdás medence teljes átépítése, vízforgató, tisztító berendezéssel való ellátása. Vajon miért kell a vita kezdeményezőjének elhallgatnia ezeket az eredményeket, melyek önmagukért beszélnek. Nem azt mutatják a jegyzékben foglaltak — melyek korántsem teljes körűek — hogy a Gyulai Vízművek rossz gazdája volt a Várfürdőnek, amíg működtette. Az nyilvánvaló, hogy maradt még bőven tennivaló, de mutasson valaki olyan létesítményt, szerkezetet, amelynek megalkotása után örök időre működni fog anélkül, hogy nem igényel fejlesztést, korszerűsítést, karbantartást? Nem tisztességes dolog ezért a létrehozókat elmarasztalni. Ha fentiekhez még azt is hozzáteszem, hogy Gyula város sem a fejlesztésekhez, sem a Várfürdő fenntartásához nem járult hozzá egy fillérrel sem — nem is kérte a vállalat — úgy gondolom az olvasó nem fogadja el dr. Erdmann úr véleményét. Ami a „súlyosan ráfizetéses fürdő” megállapítását illeti, szintén nem felel meg a valóságnak. Ennek bizonyítására egy rövid idézet a budapesti illetőségű ARAMIS Bt. — melyet az önkormányzat bízott meg 1991 -ben a Gyulai Vízművek átvilágításával — anyagából „1990-ben a Várfürdő nyeresége 2,3 millió Ft volt, a vizsgált utolsó három év mérlegeinek adatai is a fürdő nyereségét jelzik”. Éppen ez motiválta — egyebek mellett — a város vezetését a rendszerváltást követően arra, hogy a Várfördőt a Gyulai Vízművekről leválassza. Tájékoztatás tehát a javából, amit dr. Erdmann Gyula már nem először tett meg. Kérdésem csupán az, kinek akart ezzel használni, vagy ártani. Őri László, okl. mérnök. Visszhang A Démász levele személyiségi jogot sért! A feleségem a negyedik gyermekünket várva, veszélyeztetett terhesként hosszabb időtartamú kórházi gyógykezelésre szorult és én a három kiskorú gyermekemmel egyedül maradtam. Tekintettel arra, hogy én a Gyulai Szociális Otthonban ápolóként dolgozom, ezért a feleségem felgyógyulásáig a testvéremhez költöztem át Kötegyánba, mert a munkaidőm alatt a gyermekek felügyelete csak így volt megoldható. Ebből következően a Békés, Károlyi u. 3. szám alatti lakásomban hosszú ideig senki sem tartózkodott, ezért természetesen fogyasztó hiányában fogyasztás sem volt az árammérőnkön. A Démász a nem fogyasztásunk miatt minden előzetes értesítés nélkül az árammérőinket leszerelte, és azóta sem hozta azokat vissza! Jelenleg is—és a legnagyobb kánikulában is—a három kiskorú gyermekkel és a beteg feleségemmel áram nélkül hagytak, és a 240 literes fagyasztónkban tárolt összes élelmiszer is megromlott. Nekem a Démász felé hátralékom nem volt, felszólítást sem küldtek, hanem minden valós indok nélkül és előzetes értesítés nélkül kapcsolták ki nálam a villanyt! Előadom továbbá, hogy engem áramlopás gyanújával a rendőrségen nem hallgattak meg, velem semmilyen gyanút nem közöltek, tehát semmiféle alapja sincsen az áramlopás nevemmel összefüggésbe hozatalának, arról nem is beszélve, hogy amíg az arra illetékes bíróság — és semmiképpen sem a koncepciósán eljáró Démász — a döntését meg nem hozza az ügyben, addig alaptalanul neveztek engem bűnösnek, de mivel még a gyanúsítás sem történt meg, gyanúsítottnak is! Úgy érzem, hogy személyiségi jogaim védelme és az olvasók objektív tájékoztatása is indokolja az általam írtak leközlését is! Tudomásommal a kereskedelmi törvény is tiltja a fogyasztók között történő bármilyen különbségtételt és megkülönböztetést is, de ennek konzekvenciáit a Démász a mai napig nem vonta le, és saját tévedését — embertelen koncepciója mellett kitartva — a mai napig nem volt hajlandó beismerni! Kíváncsian várom, ezek után hány évi áramelvonásra vagyunk bírói ítélet nélkül ítélve? Tisztelettel: Farkas János fogyasztó, Békés Lakossági Kincstárjegy 1994/1. X Legyen mindig elérhető Van olyan megtakarítása, melyet nem konkrét célra gyűjt, tehát nem is tudja, hogy mikor szeretné felhasználni? Van olyan megtakarítása, melynek bármikor mobilizálhatónak kell lennie, de azért a kamatról sem szeretne lemondani? Megtakarított pénzének egy része mindig elérhető lehet, ugyanakkor előnyösen kamatozik. Mindössze a megfelelő befektetésre kell rátalálnia. Ez a Lakossági Kincstárjegy. A Lakossági Kincstárjegy Magyar Állampapír, így visszafizetését és kamatait az állam garantálja. Az Ön követelése nem évül el, bármely értékesítő fiók köteles visszaváltani az Ön Lakossági Kincstárjegyét. A Lakossági Kincstárjegy 1994/1. 1 éves futamidejű állampapír, amely azonban bármikor visszaváltható. A kamat mértéke a visszaváltás időpontjától függ: 0- 60 napig évi 0% 61-90 napig évi bruttó 12% 91-180 napig évi bruttó 14% 181-270 napig évi bruttó 17% 271-364 napig évi bruttó 18% 365. napon évi bruttó 22% Ha tehát szeretné pénzét egyszerűen, rövid távon is jó hozamra befektetni, válasszon egy rugalmas megoldást. A Lakossági Kincstárjegy folyamatosan kapható az alábbi forgalmazóknál: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Budapest Deák F. u.5. tel:' 1-266-2251 (vezető forgalmazó) • Budapest Bank Rt. Békéscsaba, Hunyadi tér 10. • OTP Bank Rt. Békéscsaba, Gyula, Mező- kovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Battonya, Csorvár, Gyomaendrőd, Mezőberény, Sarkad, Tótkomlós (június 6-tól) Polgári Bank Rt. Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. • MNB Békés Megyei Igazgatósága Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. fi 2*5^ A’ A L L A M P A P í B
