Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-03 / 181. szám

1994. augusztus 3., szerda HAZAI TÜKÖR feREKES MEGYEI HÍRLAP Fűszerpaprika. Köteles meggyőződni az általa vásá­rolt fűszerpaprika forgalomba hozatali engedélyének meglé­téről minden vásárló, beleért­ve a kereskedőt, vendéglátót, felhasználót — hívta fel a fi­gyelmet kedden, az MTI-hez eljuttatott közleményében a Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet. A KERMI és az érintett hatóságok hangsú­lyozzák: a kereskedők és fel­használók csak olyan fűszer- paprikát forgalmazhatnak, il­letve dolgozhatnak fel, amely rendelkezik minősítő bizo­nyítvánnyal és forgalomba ho­zatali engedéllyel. Támogatás iskolásoknak. A honvédségi dolgozók gyer­mekei — összesen 33 ezren — 4000 forint támogatást kapnak az iskolakezdéshez. Egyebek közt erről született megállapo­dás a Honvédelmi Minisztéri­um vezetői és a honvédségi érdekvédelmi szervezetek képviselőinek találkozóján. Abban is megállapodtak, hogy a hivatásos katonák és a polgá­ri alkalmazottak szabadságuk idején is átlagkeresetüket kap­ják meg. Jeges zivatar. Jégeső zú­dult a Mecsekre kedden, a kora délutáni órákban. Az ország legdélebbi fekvésű hegységé­ben a nyári kánikula idején gyakran előforduló úgyneve­zett hőzivatarok egyike okozta a jeges záport, mely szerencsé­re nemcsak szilárd, hanem fo­lyékony halmazállapotú csa­padékot is hozott. így a déli lankákra telepített szőlő- és gyümölcsültetvényekben csak helyenkét keletkezett kisebb- nagyobb kár, ajég itt-ott lever­te a gyümölcsöt. A legolcsóbb „bank” volt A tb nem kegyelmez az adósoknak Láthatóan elfogyott a társa­dalombiztosítási önkor­mányzatok türelme és az adósokkal szembeni elnéző kedve. Legalábbis erre lehet következtetni dr. Berki Zol- na főosztályvezetőnő kije­lentéséből: az idén a behaj­tási és végrehajtási főosz­tály mintegy 12 milliárd fo­rintnyi tartozást „tűzzel- vassal” be fog hajtani adó­saitól. Az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzatok kintlévőségei már meghaladták a 180 mil­liárd forintot és ez az összeg mára olyan tetemessé nőtt, hogy hiánya komolyan ve­szélyezteti a két pénztár mű­ködési feltételeit. Ahogyan bocsánatos bűnné vált a gaz­daság más területein is a tar­tozás, úgy romlott a járulék- fizetési morál: a vállalatok egy része szándékosan nem fizetett a társadalombiztosí­tónak, „bankkölcsönnek” tekintette az adósságot és az így megtakarított jövedel­mét inkább másutt kamatoz­tatta. Volt is ebben némi rá­ció, hiszen a tb-tartozások kamata alacsonyabb volt a legjobb bankkölcsön kama­tánál. — Ezen a helyzeten gyö­keresen változtattunk — ál­lítja a főosztály vezetőnő. — Havonta 4 százalékos kama­tot vetünk ki az adósságok­ra, ami éves szinten 48 szá­zalékot tesz ki és ennek talán már van némi visszatartó ereje. Lassan két esztendeje kaptuk azt a törvényi felha­talmazást, hogy az adósa­inkkal szemben végrehajtó­ként is fellépjünk. Ha az adósaink sem a felszólításra, sem a banki inkasszóra nem törlesztenek, bírói ítélet nélkül is jogunk van az ingó és ingatlanvagyon végrehaj­tására. Az ország különböző területein jelenleg 300 vég­rehajtónk dolgozik. — A múlt esztendő utolsó napja óta több mint 30 milli- árddal, kereken 22 százalék­kal nőttek a kintlévőségek. Mindez ellentmondani lát­szik a beígért szigornak. — Tavaly a végrehajtók 13 milliárd forinttal csök­kentették a tartozásokat, az idén — nehezebb gazdasági feltételek közepette — alig több mint 12 milliárddal számolunk. Tudomásul kell vennünk, hogy ha mind a 182 milliárd forintnyi va­gyonra rátennénk a kezün­ket, valósággal összeomla­na a gazdaság. A tartozások mintegy 60-70 százaléka csak nagyon nehezen foly­hat be a pénztárba és csakis akkor van reményünk, hogy hozzájussunk a pénzünk­höz, ha az adósoknak sikerül talpon maradniuk, termel­niük. — Kik a legnagyobb adó­saik? — Mintegy 16 ezerre te­hető azoknak a gazdálko­dóknak a száma, akik na­gyobb összeggel tartoznak. Ezek 49 százaléka jó egy éve halogatja a fizetést. A MÁV például 19 milliárddal tarto­zik és jelenleg sem teljesíti a dolgozói után a havonta több mint félmilliárdra rúgó kö­telező befizetéseit. (SOMFAI) FEB Új üzemanyagárak Az üzemanyagárak változása miatt augusztus elsejétől mó­dosultak a motorbenzineknek és a motorikus gázolajok az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal által alkalmazott átla­gos árai — erről az APEH köz­leményt juttatott el az MTI- hez kedden. A gépkocsihasz­nálat során fogyasztott üzem­anyaggal elszámoló magán- személyeknek nem kell szám­lát szerezniük, ha ezeket az átlagárakat használják. Az MSZ 11793-as ólmozat­lan motorbenzinek közül az EN 91-es ólmozatlan normál­benzin egy literjének az APEH által közzétett átlagára 78 fo­rint 80 fillér. Az ESZ-95-ös ólmozatlan normálbenzin át­lagára ugyanakkor 80 forint 80 fillér. Az MSZ 19950-es ólmozott motorbenzinek közül az AB- 92-es ólmozott normálbenzin átlagára augusztus 1-jétől 84 forint 80 fillér, az AB-98-as ólmozott szuperbenziné 87 fo­rint 30 fillér. Az MSZ 1627 gázolajok esetében augusztus 1-jétől 67 forint a gázolaj 0,2 (normál gázolaj) átlagára, és 84 forint 80 fillér az AROL-2T motor­olajé. Továbbtanuási lehetőség Számos továbbtanulási lehetőséget kínál az érettségizetteknek a SZÁ- MALK Rt. Az ország legnagyobb magánoktatási intézményében álla­milag elismert képesítést szerezhet­nek a hallgatók. A tanulni vágyók­nak félévenként átlagban 30 ezer fo­rintot kell fizetniük az oktatásért, ám ezek szakonként változnak. Le­hetőség kínálkozik arra is, hogy egyéni megállapodás alapján a mun­kaügyi központok a költségeket részben vagy egészben átvállalják. Képeznek szakembereket gazdasági informatikus, információ rendszer- tervező, számítógép-programozó, gépíró és szövegszerkesztő, multi­média-kezelő, kiadványszerkesztő, menedzser-asszisztens, számviteli és pénzügyi ügyintézői szakon. Soros tőkét emelne az OTP-nél? Az üzlet tárgyalás és alku tárgya A magyar kormány képviselő­inek, az ÁV Rt. és az OTP vezetőségének át kell gondol­nia, hogy az OTP Bank alaptő­kéjének megemelésére vonat­kozó ajánlata jó üzlet-e Ma­gyarországnak vagy sem. Nem kér és nem is vár el kivétele­zést, hiszen ez üzlet, tárgyalás és alku tárgya — jelentette ki Soros György az MTI-nek adott nyilatkozatában. Soros György elmondta: Az alapítvány nagyon gyorsan fejlődött az utóbbi években, s ezt az iramot fékezni akarjuk, mivel ez a gyors ugrás — a kezdeti 3 millió dollárról a mostani 300 millióra — ko­moly belső szervezeti nehéz­ségeket okozott. Amit eddig elértünk, meg kell szilárdítani, jobb szervezeti kereteket kell teremteni. Maguk az egyes alapítványok nagyon jól mű­ködnek, de az egész hálózat nem tud velük lépést tartani. Az utóbbi napokban Ma­gyarországon nagy vihart ka­vart ajánlatáról, az OTP Bank Rt. alaptőkéjének megemelé­séről elmondta: „Ha én úgy érezném, hogy az utóbbi na­pokban engem ért bírálatok a magyar társadalom vélemé­nyét tükröznék, akkor nem folytatnám a megkezdett mun­kát. Nem vagyok sértődős, de amikor engem mohónak ne­veznek, akkor az az érzésem, hogy valami nincs rendben. Ez az összeg alapítványi célra megy, és nem a saját keresetem­ről van szó. így nem látom indo­koltnak ezt a fajta támadást”. Soros így folytatta: „Lehet­séges, hogy nem értették meg mi a célom ezzel a javaslattal, de én látok bizonyos rosszin­dulatot is a támadásokban. A tárgyalások azonban az illeté­kesekkel jó úton haladnak, és nem látok semmi okot arra, hogy ne erezzünk meg”. Kettészakadt a népszerűségi lista Politikusok megítélése a keleti országrészben Vajon a választások óta ho­gyan alakult az emberek érték­ítéletében a politikusok nép­szerűsége, hogyan vélekednek az újonnan reflektorfénybe került közéleti személyisé­gekről, mennyiben változott az ex-kormánytagok megíté­lése és mennyiben az újonnan kinevezetteké? A Szonda Ipsos legújabb közvélemény-kutatásának eredményei jól tükrözik a vá­lasztók június 8-án kinyilvání­tott politikai akaratát: az egyko­ri lista teljesen kettészakadt •egyrészt a most megválasztott kormánykoalíció politikusaira, másrészt a választások után el­lenzékbe szorult — egykor ja­varészt kormányzati pozíciókat betöltő — pártok képviselőire. Megszűnt a régi népszerűségi rangsor azon vonása, hogy az élvonalban, a középmezőnyben és a sereghajtók között egyaránt találtunk ellenzéki és kormány- párti politikusokat. A 20 fős névsor első 9 helye­zettje (eltekintve a legnépsze­rűbb közéleti személyiségként továbbra is 74 pontot elért Göncz Árpádtól, mint pártok­tól független politikustól) vé­gig szocialista illetve szabad- demokrata miniszter vagy par­lamenti képviselő, míg a má­sik 11 fő kivétel nélkül a jelen­legi ellenzék padsoraiban fog­lal helyet. A népszerűségi lista 20 tag­jának ismertségét tekintve a választások óta látványos el­mozdulásoknak lehettünk szemtanúi. A legfontosabbak­nak tartott közéleti személyi­ségek ismertsége egy-két ki­vételtől eltekintve mind jelen­tős, 5-10%-os mértékben csökkent. Ez alól mindössze két miniszter képez kivételt: Békési Lászlónak sikerült megtartani áprilisi 62%-os is­mertségét, Kuncze Gábor belügyminisztert pedig az or­szág keleti megyéiben a lakos­ság 73, országosan pedig im­már 77%-a ismeri, amely 5, illetve 8%-kal haladja meg ko­rábbi eredményét. A politikusok népszerűségi mutatói az ország keleti megyéiben Göncz Árpád Keleti országrész népszerűség (pontszám) Júniusi változás áprilishoz képest 74 0 76-1 Horn Gyula 73 +8 70 +3 Kuncze Gábor 67 +8 67 +8 Pető Iván 62 +8 61 +6 Békési László 61 +6 62 +6 Fodor Gábor 60 +2 59-2 Szekeres Imre 60 X 58 * Gál Zoltán 57 +3 54-1 Nagy Sándor 56 + 1 53 0 Deutsch Tamás 53 Surján László 52 Kövér László 50 Orbán Viktor 49 Für Lajos 45 Füzessy Tibor 42 Torgyán József 38 Boross Péter 35 Kulin Ferenc 34 G. Nagyné Maczó Ágnes 33 Lezsák Sándor 33 *= az előző hónapban nem szerepelt a listán-4 54-1-3 48-4 +5 46 +2-5 47-6-10 43-12 * 39 * +2 37 +4-15 33-16-9 33-8 * 32 X-13 31-12 A politikusok ismeretségi mutatói az ország keleti megyéiben Keleti országrész ismertség (%) Göncz Árpád 80 84 Torgyán József 79 82 Horn Gyula 79 83 Boross Péter 76 81 Orbán Viktor 74 79 Surján László 74 78 Für Lajos 73 76 Kuncze Gábor 73 77 Pető Iván 71 75 Fodor Gábor 67 72 Deutsch Tamás 65 69 Békési László 62 65 G. Nagyné Maczó Ágnes 58 64 Nagy Sándor 56 61 Lezsák Sándor 54 59 Kulin Ferenc 37 40 Szekeres Imre 36 38 Gál Zoltán 34 38 Kövér László 33 38 Füzessy Tibor 26 26 Az adatfelvétel ideje: 1994. június. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkér­dezés. A megkérdezettek szá­ma: 1000 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 471 fő a keleti országrész lakossá­gát reprezentálja. Alapsoka­ság: 18 éves és idősebb állandó kelet-magyarországi lakó­hellyel rendelkező magyar ál­lampolgár Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik Ä népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelent. A -4 és +4 közötti pont­számkülönbségek statisztikai­lag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a ti- zedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents