Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-24 / 199. szám
GAZDASÁG 1994. augusztus 24., szerda S \ BMKIK Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Télefon: (66) 324-976, 442-311 Nagyszabású román—magyar üzletember-találkozó Békéscsabán A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara — a nagy érdeklődésre való tekintettel —1994 szeptemberében a Besz- terce-Naszód Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve román—magyar üzletember-találkozót rendez Békéscsabán. Ehhez adunk az alábbiakban ízelítőt Besz- terce-Naszód megye gazdaságáról. Módosítják a kamarai törvényt Az előző kormány alatt elfogadott kamarai törvény módosítása szeptemberben várható — válaszolt kérdésünkre Pál László ipari és kereskedelmi miniszter. A módosítás oka az is, hogy a kamarai törvény által előírt választások elvileg folyamatban vannak és egy mostani módosítással ezt nem kívánják befolyásolni, megzavarni. A kötelező tagsági előírás miatt a választást előkészítő bizottságok nem rendelkeznek azokkal az alapinformációkkal, hogy kik a lehetséges kamarai tagok és hol lehet megtalálni őket. Elvileg a cégbírósági és adóhivatali bejegyzések alapján azonosítani lehetne a lehetséges tagokat, de ahhoz, hogy ez törvényi keretet öltsön, szükséges a törvénymódosítás. Az adatvédelmi törvény megsértése nélkül szükség lenne arra is, hogy az adóhivatalok ezzel kapcsolatban információt adjanak a választási bizottságoknak.Törvénymódosítást igényel az is, hogy pontosan szabályozzák: a kamarai törvény által előírt megalakulást követően a jogutódok a jogelődöktől milyen tevékenységet vesznek át és milyen feltételekkel. Ehhez hozzátartozik az anyagi feltételek biztosítása is. Pál szerint felül kell vizsgálni a törvényben szereplő felügyelet kérdését is. Az ipari és kereskedelmi miniszter úgy látja, hogy nem helyes, ha a szakmai miniszter felügyeli a megalakuló kamarákat, hanem törvényességi felügyeletet kell biztosítani a törvényben. Üzleti ajánlatok — Német asztalosipari cég magyar asztalosipari vállalkozásokkal szeretne együttműködni belső falburkolatai és belső berendezései magyarországi kivitelezése végett. (147) — Orosz cég jó minőségű élelmiszereket gyártó és forgalmazó magyar cégekkel keres kapcsolatokat. Termékkör: ivólevek, szénsavas üdőtőitalok, A és B osztályú kristálycukor, zöldség-gyümölcs- konzervek, sörös üveghez koronazár. (148) — Orosz cég közvetlen kapcsolatokat keres élelmiszereket, háztartási gépeket, eszközöket, cipőt, ruhát és egyéb közfogyasztási termékeket gyártó magyar cégekkel. (149) — Orosz cég vevőket keres különböző típusú gépkocsiőrző jelzőkészülékekre ezen felül rá- diócsatomás, autonóm őrző-jelzőkre. (150) — Épületfával foglalkozó két svájci vállalkozó vásárolna vagy bérelne fűrészüzemet Magyarországon: esetleg betársulna olyan vállalkozásba, ahol a fenyőrönk biztosítva van. Érdekelt továbbá ragasztott épületfa-szerkezetek vásárlásában is. (151) — Egyiptomi cég, kapcsolatot keres az alábbiakkal foglalkozó vállalatokkal: mezőgazdasági termékek, fafeldolgozás, kézi sodrású gyapjú, bútorok, készruházat, bőráru, egyéb kézműipari termékek. (152) — Francia—román közös érdekeltségű vállalat vásárolna húsféléket, italokat és egyéb élelmiszereket. Vásárolna fagyasztott csirkét 1,3 kg-ig, C és F Arab-öböl paritásban. (153) — Holland cég olyan magyar vállalatot keres, amely kézifestésű Delft-i típusú művészi kerámiákat készítene, illetve a holland cég mintái szerint, valamint emblémával ellátott termékeket állítana elő. (154) — Görög cég keres gyártókat a következő termékekre: üvegáru, kézműipari cikkek, díszítő termékek, művészi tárgyak. (155) Elöljáróban annyit, hogy a Beszterce-Naszód Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 173 legfontosabb tagvállalatát tartalmazó katalógus kamaránknál megtekinthető. E katalógus a tevékenységi kör mellett tartalmazza a cégek export és import ajánlatait, illetve együttműködési szándékait. Érdeklődésük esetén részvételi szándékukat egy kérdőív kitöltésével és visszaküldésével (amely tartalmazza cégük vagy vállalkozásuk profilját és együttműködési szándékukat) szíveskedjenek jelezni, legkésőbb szeptember 8-áig. A kérdőívre azért van szükség, hogy megküldjük a román kamarához annak érdekében, hogy minél több potenciális tárgyaló partnert tudjanak mozgósítani a rendezvényre. Minden további információval készséggel áll rendelkezésükre Grósz Gabriella főmunkatárs. A megye árukivitele az utóbbi 25 év fejlett ipari termelésére alapozódott. Exportra termeltek fémipari, gépipari, elektrotechnikai, fafeldolgozási, kémiai, könnyűipari, textil-, üveg-, élelmiszeripari cikkeket. A mezőgazdasági export gyümölcsből és élőállatból tevődött össze. A fonto- sabbb exportált termékek a következők voltak: acél, beton, hengerelt drót, húzott drót, horgonyzott drót, kohászati felszerelés, hőálló termékek, alumínium vezetékek, szigetelt villanyhuzalok, műanyag- ipari termékek, fenyő- és bükkfadeszka, bútor, préselt falemezek, háziipari üveg, szövőipari termékek, készruha, hús, vaj, sajtfélék, szányas- hús, juh- és szarvasmarhahús, gyümölcsfélék.A megye gazdasági arculata a rendszerváltás után jelentősen megváltozott. Közel 3 ezer bejegyzett kereskedelmi társaság 81,5%- a az elmúlt két évben jött létre, és magántőkével működik. Ezek közül több mint 100 külföldi tőkével rendelkezik. Az újonnan létrejött kereskedelmi társaságok célja a termelésnövelés a kereskedelem, a szolgáltatások fejlesztése, az új építkezések, és ezek a törekvések napról napra lendületet kapnak. A helyi turizmusban nagyon nagy lehetőségek rejlenek. Új cégek létrehozására és a meglévők fejlődésének támogatására új intézményeket létesítettek, mint például a privatizációs ügynökséget, a kereskedelmi és iparkamarákat, a Román Fejlesztési Társaságot. AGROMA Ötödik alkalommal rendezik meg AGROMA elnevezéssel Aradon a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítást az aradi sportcsarnokban 1994. szeptember 7—12 közötti időszakban. A szervezők A Bordeaux-i Nemzetközi Vásárt májusban rendezték, mint egy korábbi számunkban már értesítettük olvasóinkat. Kísérő eseményként nemzeti napot, szakmai előadásokat és üzletember-találkozót is szerveztek. Ezen az alábbi 1994, Arad minden olyan kiállítót és látogatót várnak a kiállításra, akiket a mező- gazdaság (gépek, felszerelések, eszközök), valamint az élelmiszeripar (alapanyag, feldolgozás, csomagolás, értékesítés) érdekel. termékek magyarországi beszerzési és értékesítési lehetőségeiről érdeklődtek: méz és méhészeti termékek, vágott nyárfát, papírgyártáshoz fát, fűrészipari kapacitáshoz fűrészüzem jó állapotban lévő berendezéseit eladná. Franciaországi érdeklődés Az új privatizációs törvény tervezete A kormány megbízásának megfelelően várhatóan szeptemberre elkészül az új privatizációs törvény tervezete és az új privatizációs stratégia —jelentette be Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos azon a keddi sajtótájékoztatón, melyen a Privatizációs Törvényelőkészítő Bizottság eddigi munkáját ismertette. A kormánybiztos elmondta, hogy a bizottság tagjai egyetértettek a privatizáció gyorsításában, záros határidőn belül történő lezárásában és olyan privatizációs módszerek alkalmazásában, melyek a gazdaság és az adott váŰalat érdekeit legjobban szolgálják. A folyamat gyorsítása azonban nem okozhatja az értékesítendő cégek árának csökkenését. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis az állami tulajdonban lévő cégek az elmúlt évek alatt 600—800 milliárd forintos vagyonvesztést szenvedtek el. A gyorsítás technikái közül a kormánybiztos kiemelte az alapképzést és a kisebb cégek esetében a decentralizált részek listás meghirdetését. A tervek szerint a vállalatokat három kategóriába sorolják majd. Az elsőbe a stratégiailag kiemelkedő szerepű 30—40 cég tartozik majd, többek között az energiaipar és a gyógyszer- ipar társaságai. Ezeknek a vállalatoknak komoly tőkeigénye van, így itt a munkavállalói, illetve a menedzseri tulajdonlással szemben előnyben részesítik majd a tőkeerős szakmai befektetők jelentkezését. A középka- tegórába tartozó jó állapotban lévő vállalatokhoz szakmai befektetőket keresnek, emellett a munkavállalók és a menedzsment is tulajdonhoz juthat. A legtöbb cég nehéz helyzetben lévő eladósodott vállalatok közé tartozik, amelyek iránt gyenge a kereslet. Ezt a csoportot elsősorban decentralizációs módszerrel gyorsan magántulajdonba kívánják adni. A három kategórián kívül külön csoportot alkotnak a pénzintézetek. Változik a kárpótlási jegyek felhasználhatósága is. Bartha Ferenc hangsúlyozta, hogy meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, mely szerint a meghirdetett cégeknél a befektetők döntik el, hogy mivel kívánnak fizetni. Ez hátrányos helyzetbe hozta eddig a készpénzzel fizetőket, és ez okozta, hogy a központi költségvetésbe csak 50—53 milliárd forintos privatizációs bevételt fizettek be. A kárpótlási jegy tulajdonosoknak azonban felesleges kétségbe esniük, az új vagyonkezelő szervezet ugyanis megfelelő kínálatot fog számukra biztosítani, elsősorban alapokkal, ám továbbra is meghirdetnek majd részvénycseréket. A kormány- biztos elmondta azt is, hogy folyik a kormányváltás körüli időben hozott privatizációs döntések vizsgálata, és ellenőrzik a nagyobb felháborodást keltett ügyeket is. Ide tartozik többek között a Nikex és az Autóker esete. Az új vagyonkezelő szervezet egyébként várhatóan részvénytársasági formában működik majd, ám erről még nem született végleges döntés. A privatizáció továbbra is folyamatos marad. A stratégia továbbra is a piacszerűségre és a versenyeztetés gyakorlatára épül majd. Az egyes cégek esetében azonban egy alaposabb közgazdasági elemzés után egyedileg döntik majd el, hogy melyik privatiációs technikát alkalmazzák. Erősíteni kívánják a pénz és tőkepiacok szerepét is, elsősorban befektetési alapok létrehozásával. Nagyobb szerepet kapnak a döntéseknél az érdekképviseletek. Az esetek többségében nem vétójogot, csupán véleményezési jogot biztosítanak számukra. A privatizációt szeretnék három éven belül lezárni, ez azonban nem azt jelenti, hogy ezt követően megszűnik a magánkézbe adás. Az inyecek szerint az ízletes nagyszemű szilvánál mostanság nincs finomabb gyümölcs Fotó:Lshoczki Péter Egy korsó borsodi sörért 44 Ft igazán nem sok ilyen környezetben... Kesjár söröző az Oncsa-kertekben A Kesjár nevet igényes asztalosmunkáikról jól ismerik a békéscsabaiak. Amit most hoztak létre, az is ritkaság: Egy nagyon hangulatos kis sörözőt nyitnak a napokban Békéscsabán a Móricz Zsigmond utcában. Vállalkozásukról Kesjár Mihályné üzletvezető így nyilatkozott: — 1973-ban költöztünk ide, ez az épület évekig asztalosüzemként üzemelt. Mivel a saját házunk is itt van mellette, elegünk lett a porból, zajból ezért elhatároztuk, hogy egy csendes kis sörözőt alakítunk ki az itt élőknek. — Ma már minden utcasarkon van egy kocsma, miért bíznak abban, hogy ide többen fognak jönni? — Nem igazán kocsmára gondoltunk, abból valóban sok van. Sokkal inkább olyan kulturált szórakozóhelyet, ahova az ember jó érzéssel le tud ülni munka után egy pohár üdítőre, vagy sörre, elbeszélget a szomszédokkal, néha megeszik egy jó pacalt... — Ezek szerint melegkonyha is van? — Nem, ez még csak terv, de talán nemsokára megvalósulhat. Ez a vendégeinktől, a forgalomtól függ. — A forgalom viszont az áraktól. Nagyon szép itt minden, biztosan nem is olcsó... —Tudjuk hogy ma mindenki félti a pénztárcáját, ezért megpróbáltuk az árakat alacsonyan tartani. Egy korsó borsodi sör ára például 44 Ft, ez úgy gondolom igazán ritkaság ilyen környezetben. A.Gy.
