Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-23 / 198. szám
Äi GAZDASÁG 1994. augusztus 23., kedd Birtokba vették a Nagyvásárcsarnokot az üzemeltetők. Számos vállalat és intézmény több mint három éves munkájának eredményeként hétfőn délután az üzemeltetők ünnepélyes külsőségek közepette birtokukba vették a Nagyvásárcsarnokot. A mintegy 21 ezer négyzetméteres felújított műemléképületben szeptember 15-től a 75 zöldség-gyümölcs, 13 hús-hentesáru, 11-11 baromfi és virágbolt mellett ABC, étterem, bank és fodrász is működik majd. Demszky Gábor főpolgármester köszönetét mondva ez építőknek, többek között rámutatott arra is, hogy a város számára rendkívüli feladatot jelentő felújítás gyakorlatilag már a XIX. és a XXI. század összefonódását jelenti. A belvárosi nagypiac műemléképülete megőrizve a múlt hagyományát, szépségét, egyúttal már a jövő század követelményeihez igazodó vásárlást biztosít majd. A főváros költségvetéséből, az adófizetők pénzéből 3,9 milliárd forintért helyreállított épületkomplexum lényeges újdonsága például az, hogy a vásárló és az áruszállító, illetve az áru és a hulladék útja éppúgy elválik majd egymástól, mint a hús és a zöldség útvonala. Kórházi rekonstrukció Nagykanizsán.A korszerűtlen és leromlott állapotú nagykanizsai kórház többéves rekonstrukciójának munkálatairól született hétfőn megállapodás. A 100 éves épületszárnyak átalakításáról szóló vállalkozási szerződést Kereskai István polgármester és Baksa Attila, a ZÁÉV Rt. elnök-vezérigazgatója írta alá. Az 1,3 milliárd forintos nagyberuházás révén 1996-ra korszerű és modem közkórháza lesz a délzalai megyei jogú városnak. A kórházátépítés költségeinek 60 százalékát központi támogatásból fedezik. Dr. Szabó Csaba, a kórház igazgatója az aláírást követő sajtótájékoztatón a komfortosítást, a gazdaságos működtetést és a diagnosztika erősítését említette a fő célok között. A rekonstrukciót követően mintegy 20—25 százalékos ágyszám-csökke- nésre lehet számítani, de ez feltehetően a minőségi gyógyítás pozícióit erősíti majd a jövőben. Sok a termelő, kevés a hely, de már elkészült a fejlesztési terv Éjjel-nappal nyitva a nagybani A fogyasztók lehetnek az igazi nyertesek, ha a zöldségkereskedelemben rendeződnek a dolgok. Archív felvételünk nem a riport pécsi helyszínén, hanem a csabai piacon készült Éjjel tizenegy óra. Ilyenkor már csendes a nagybani piac Pécsett, csak néha-néha érkezik egy-egy autó. Az ország legtávolabbi vidékeiről Békésből, Szabolcsból is. Egyesek zseblámpa fényénél válogatják a barackot, mások sepregetnek a standjuk előtt. Az áru zsákokban, rekeszekben várja a hajnalt, a vásárlókat, a viszonteladókat. — Hajnalban szeretek kijönni — mondja egy kertvárosi garázsbolt tulajdonosa. — Ilyenkor a legjobb vásárolni. Kereskedőtől nem, csak őstermelőtől, mert akkor magam is alacsonyabb áron tudom eladni a zöldséget, gyümölcsöt. Hét óra. Néhányan válogatnak, keresik a szép, de olcsó árut. Itt-ott egyezkednek termelők és kereskedők. A zsákokban lévő paprikát nézegetik. Aztán mégsem visznek, mert mint mondják, csak egy kis folt van rajta, már otthagyják. Sok a szép áru. A zöldség-gyümölcs piacokon a termelő a kiskereskedővel, illetve a nagykereskedővel köt üzletet. Az árakat a piac alakítja. Július 30-ától megváltozott a nyitvatartási rend. Este nyolctól másnap délig boltosok, kereskedők, termelők lepik el a nagybani piacot. A takarítást követően jöhetnek a környékbeliek és a városlakók, akik négytől nyolcig vásárolhatnak. Az áru szép. Van görög- és sárgadinnye 20—50 forintos kilónkénti árért. Zöldbab 50, uborka 30,40, de 50 forintért is kapható. Viszonylag kevés a gyümölcs, annál több a paprika és a paradicsom. A barack és alma ára is magas. A sárgarépa és a zöldség friss és szép, az árusok jobban adnak a külcsínre. A zöldség, gyümölcs nagy része olyan, mintha csak nemrég mosták volna meg. — Mostantól éjjel-nappal nyitva lesz a piac — mondja Reinis Attila, a Panon-Kert Rt. elnök-vezérigazgatója. — Erre azért volt szükség, mert kicsi a terület. Jelenleg körforgalom van, hogy bárki bárhol le tudjon állni. — A nagybani piacon árusítók egy része őstermelő, mások kereskedők. Huszonöt nagykereskedőnek van állandó üzlete, ami 200 tonna árut jelent. Ha ez nem volna, akkor 30—40 százalékkal drágább lenne minden — állítja Reinis Attila. — Sok a termelő, aki szeretne eladni. Akkor jó a piac, ha mire a kereskedők ideérnek, itt van már az áru. Hajnal három és négy között dőlnek el az árak, addigra ér ide minden kereskedő és termelő. Akkor már látható, mennyi az áru, ami meghatározza az árakat. Ez kilenc óráig eltart, utána csendes lesz minden. Az új nyitvatartási rend tetszik a termelőknek, kereskedőknek egyaránt. Ha újra meglesz a termelők, kereskedők biztonsága, nagyobb lesz a terület, és nem lesz rendszertelen a termékfelhozatal, akár 10— 15 százalékkal alacsonyabbak lehetnek az árak. Ehhez azonban bővíteni kell a nagybani piac területét és parkolókat kell építeni. Készítettünk már egy tanulmánytervet arról, hogyan szeretnénk mindezt megvalósítani 2000-ig. A pécsi önkormányzat környezetvédelmi és városszépítési, valamint vállakozási és gazdasági bizottsága megvitatta és véleményezte. Kedvező elbírálás esetén ebben az évben a tervek szerint elkészül az északnyugati irányban történő bővítés burkolása, amivel kétszeresére nő a jelenlegi terület. Megkezdődik a lakossági piachoz tartozó délkeleti oldalon a parkoló alapozása és véderdő telepítése a piac körül. Más változtatásokat is terveznek. A zöldség, gyümölcs, déligyümölcs mellett fűszert, italt és papírárut is szeretnénk forgalmazni. Olyan nagykereskedőket várnak, akik gyártják, importálják, készítik ezeket a termékeket, hogy egy csatornán, védett láncon át jusson el a vásárlókhoz az áru. Lesz nagykereskedők háza is, ahol 72 négyzetméteres raktárakat alakítanak ki, itt kapnának helyet a piacon üzlettel rendelkezők, ezzel is nőne a szabad terület. Egy vásárcsarnok is épülne. Mindezt 2000-ig szeretnénk megvalósítani. Sz. K. Az APEH a vagyonadóról Ha törvény rendelkezne a Horn Gyula miniszterelnök által szombaton Iváncsán említett vagyonadóról, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak kötelessége lenne a meg-' felelő feltételrendszer kidolgozása. Amíg azonban ilyen jogszabály nem született, az APEH nem kíván állást foglalni a kérdésben, mivel ez nem is feladata—közölte az MTI-vel hétfőn Sallai Géza, az APEH sajtófőnöke. Az adóhivatal az érvényben lévő törvények értelmében az adók folyamatos és zavartalan beszedését biztosítja, politika- mentes szervezetként. Ezért a vagyonadó körüli vitákba nem is kíván részt venni. Arra a kérdésre, hogy az APEH vé- gez-e vagyonnyilvántartást, Sallai Géza elmondta: az állampolgárok saját jószántukból 1988 óta vagyonnyilatkozatot tehetnek, de erre a törvény nem kötelezi őket. Ezzel a lehetőséggel azóta néhány százan éltek. Amikor felmerült, hogy a vagyonnyilatkozatot kötelezővé tegyék, az Alkotmánybíróság ezt alkotmányellenesnek nyilvánította. Freonmentes Zanussi-Lehel fagyasztók Környezetbarát, freonmentes fagyasztóládák gyártása kezdődött meg hétfőn az Electro- lux-Lehel Hűtőgépgyár Kft. jászárokszállási üzemében. A 350 millió forintos beruházással korszerűsített üzem a tervek szerint ötvenezer fagyasztóládát készít majd évente, de az exportmegrendelésektől függően a termelés akár évi százezer darabra is felfuttatható — tájékoztatta az MTI-t hétfőn az Electrolux-Lehel Kft. A svéd Electrolux, amióta 1992-ben tulajdonába került a Lehel Hűtőgépgyár, 1,5 milliárd forintot fordított arra, hogy magyar leányvállalata korszerű, természetbarát termékeket készítsen, melyek a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. A fagyasztóládagyárban a teljes gyártórendszert Kanadából hozott gépekre cserélték. A beruházás nyomán a Magyarországon előállított Zanussi-Lehel készülékek nem tartalmaznak freongázt, gyártásuk során sem alkalmaznak freont, és a gyárban magában is megszűnt a környezetszennyezés veszélye. A korszerűsítéssel lehetővé vált, hogy gyártás közben is ellenőrizzék a minőséget, így a készülékeket várhatóan kevesebbet kell majd szervizelni. Szélesebb lett a termékskála is, az üzem többek közt egy olyan kis űrtartalmú, energia- takarékos fagyasztó-típus gyártására is alkalmas, amely ez idáig hiányzott a magyar boltokból. Az egy főre eső termelés a gyárban megduplázódott — miközben nőtt az alkalmazottak száma. Az üzem beindítása azt is jelenti, hogy az anyacég elsősorban Magyar- országon gyártja a fagyasztó- ládákat. Az Électrolux arra számít, hogy a magyar leány- vállalat termékeiből az eddigi 5 —8 százalék helyett a jövőben akár 50—60 százalékot is exportálhat — közölte az Electrolux-Lehel. Nemzetközi szakvásár A textil- és ruhaipari ágazatban 1993-ban 22 milliárd forinttal nőttek az exportbevételek. Ez 24 százalékos bővülést jelent. Ugyanakkor ebben az időszakban a belföldi értékesítés 14 milliárd forintnyi volt. Az idén tovább folytatódott a kivitel növekedése, az első öt hónapban 14 százalékos többletet értek el az ágazatban — mondotta Sczigel Róbert, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője hétfőn sajtótájékoztatón, amelynek apropója a szeptember 4-én kezdődő, a budapesti Sportcsarnokban megrendezendő VII. Budapesti Divatnapok Nemzetközi Szakvásár volt. A fejlesztési lehetőségek bővítése érdekében azonban célszerű volna a bérmunkát a kooperáció irányába eltolni, sokrétűbb szakmai kapcsolatot kiépíteni a megrendelőkkel, s minél nagyobb arányú „saját anyagos” termelést szervezni.
