Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-23 / 198. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1994. augusztus 23., kedd Földink volt. Ezen a napon hunyt el Geszten Tisza Lajos Bihar vármegyei adminisztrátor. 1832-ben a megye első alispánja, valamint országgyűlési követe volt. 1841-től 1848-ig főispáni helytartó és császári-királyi kamarás volt. Nem szombaton lesz! A kunágotai lovasbemutatóról és versenyről szóló híradásunkban tévesen jelent meg a rendezvény dátuma, amelyért elnézést kérünk. A sokszínű és érdekes programokkal kiegészített egész napos tornát tehát augusztus 28-án, vasárnap 9 órától rendezik meg a kunágotai lovaspályán. Tanévkezdö támogatás. — A geszti önkormányzat 80 ezer forintot utalt át a helyi* általános iskolának a tanévkezdés támogatásra, amelynek felosztásáról az iskola gondoskodik majd. A geszti képviselők azt kérték a tantestülettől, hogy a pénz elosztásánál vegyék figyelembe a tankönyvek árát és az egy családban tanulók számát. Amennyiben a Geszten élő középiskolai tanulók vagy felső- oktatási intézménybe járók számlát tudnak bemutatni, az önkormányzat 1400 illetve 2000 forintig támogatja ezen diákok iskolakezdését is. Mesterkurzus. 150 éves a magyar Himnusz; e jeles évforduló jegyében rendezte meg a Magyar Fúvószenei Szövetség a fúvóskamagyok országos táborát, amely hétfőn nyílt meg Sopronban. Az egyhetes mesterkurzuson 45 gyakorló karnagy vesz részt az ország minden részéből. A tábor vezetője, Balázs Árpád Er- kel-díjas zeneszerző elmondta: naponként végeznek kar- gyakorlatokat a résztvevők, s emellett tökéletesítik hango- lástani és hangszerelési tudásukat. Az alkotás hazánkban először a táborzáró díszhangversenyen hangzik majd fel augusztus 26-án. Vízbázisvédelem, mint örökzöld téma? A felszín alatt csordogáló (ivó)vizeink Az egészséges ivóvíz léle (vagy nemléte!) életfeltételünk nélkülözhetetlen és meghatározó eleme Fotó: Such Tamás Békés megye jelentős részét a Maros hordalékkúp alatti vízkészletből látják el egészséges ivóvízzel. Az itt levő ön- kormányzatok ez év elejétől szövetségbe tömörülve szálltak síkra a vízbázis védelmében. E munkában kezdeményező szerepet vállalt és kiemelkedő munkát végzett Nagy Béla, medgyesegyházi polgármester, akivel a vízkészlet jövőjéről beszélgettünk. — A Békés Megyei Víz és Csatornamű Vállalat átalakulásakor két fő erőviszony alakult ki. Egyik települési körhöz tartóznak azok a Dél-Békési települések, amelyekről tudvalevő, hogy alattuk helyezkedik el a Maros hordalékkúpjának rendkívül értékes vízbázisa. A másikhoz tartoznak, azok akik nem rendelkeznek egészséges ivóvízzel, ezért távvezetéken szállítják oda a vizet a vízbázisról — ecsetelte az alapproblémát a polgármester.—Ä központi vállalat az egész megye területén azonos vízdíjat alakított ki. Az akkori szabályzók azonban nem tükrözték azt a tényt, hogy adott településen konkrétan mennyibe kerül a víz előállítása. Ezen régióban 1992 végén egy köbméter víz előállítása nem volt több 18—20 forintnál , míg a megye más térségében elérte vagy meghaladta a 100 forintot. A vízbázis települései ebben a nagy közösségben vízdíjkiegyenlítő szerepet töltöttek be. Az érintett 14 település úgy döntött, hogy nem csatlakozik az átalakuló vízmű rt.-hez, hanem önállóan próbálkozik a működtetéssel. —A vízműből való kiválás alapozta meg a szövetséget? — A települési vezetőkkel felismertük annak szükségességét, hogy nem elég a számunkra alacsonyabb vízdíj haszna, hisz egyre inkább törődnünk kell a vízbázis készletének és minőségének megóvásával. Ez vetítette elő a szövetségbe tömörülés fontosságát. Egy település önmagában nem tudja ugyanis az érdekeit a mai demokratikus, sokszor politikai erőviszonyokon alapuló, gazdasági színtéren képviselni. Ezért tavaly nyáron — a földrajzi le- határoltság alapján—9 alapító önkormányzat részvételével megalakult az érdekközösségünk, amelynek ma már 26 tagja van. — Mit tesznek Ónok a vízbázison élőpolgárok érdekében? — Tudvalevő, hogy a vízkészlet-utánpótlás 60 százaléka a felszín alatt, a talajvizekből történik. Ez egyúttal a mezőgazdasági célú öntözésnek is egyetlen forrása. Tartunk attól, hogy a jó minőségű ivóvízre annyira megnő az igény, hogy a vízügyi hatóságok — éppen az egészséges víz biztosítására — korlátozni kényszerülnek a felszín közeli rétegekből a vízkivételt. Ezzel ellehetetlenülne a mezőgazdaság, ami viszont e térségben mindennek az alapja. — Megpróbáltuk a kormány, illetve a törvényhozók elé tárni az indokolt és szükséges megoldásokat. A cél az, ahol a földrajzi adottságok, a települések közelsége lehetővé teszi, ott regionális csatorna és tisztítómű rendszereket hozzunk létre, például Nagykamarás, Almáskamarás és Kunágota térsége. —A megvalósulás csak az itt élő embereknek fontos? — Természetesen nem. Tudatosítani kell, hogy nem csak az itt élők és nem csak a kormány érdeke, hogy ez az értékes ivóvíz jelenlegi állapotában, minőségében fennmaradjon. Azoknak is részt kell venni a probléma megoldásában, akik innen kapják a vizet, hisz ugyanúgy érdekük a vízbázis biztonsága. Nem tudom azt elképzelni, hogy a jelenlegi állapot tartós maradjon, ha az innen elszállított víz díjában nincs beépítve — esetleg szerény mértékben is — ellenőrizhetően a vízbázis védelemhez való hozzájárulás költsége. Ugyanakkor katasztrófa lenne az, hogy amire az ország költségvetésébe beépül a vízminőségi program, a jelenleg ellenőrizetlen, kezeletlen szennyvizek elfertőznék ezt az értékes vízkészletet. — A hordalékkúp jelentős része román területen van, pontosabban Arad megyében. Befolyásolja ez az erőfeszítéseket? — Az itt élő polgármestereknek jó kapcsolatuk van a szomszédos önkormányzatokkal és szükséges az ő pozitív hozzáállásuk. Fontos, hogy mindenki ráébredjen ezen természeti adottságunk értékeire, a mindenkori hatalomnak pedig kötelessége ezt támogatni. Mert ez a szövetség nem egy vizes lobbi. Az egészséges ivóvíz, valamint az öntözővíz léte (vagy nemléte!) a jövőben visszafordíthatatlan következményekkel járhat a térség társadalmi, gazdaság életére, valamint a megye nagy részének ivóvíz- ellátására. Halasi Mária Pisti műtétje sikeres volt Korábban hírt adtunk a ma- gyarbánhegyesi diákotthon állami gondozott lakójáról Bo- dzás Pistiről, akinek szívműtétjéhez júliusban szerveztek véradást. Az önfeláldozó segítség elérte célját, mivel Pisti a szegedi klinikán több órás és sikeres műtéten esett át. A magyarbánhegyesi otthon nevelői és lakói állandó kapcsolatban állnak a lábadozó kis beteggel. A műtét utáni napon magnószalagon üzentek neki, majd másnap telefonon is beszélgethetett az igazgató bácsival, nevelőivel. Természetesen a látogatások és a kedves ajándékok sem maradtak el, sőt egy alkalommal az otthon minden lakója elutazott hozzá. Pisti ma már jól érzi magát, bár kicsit szokatlan a kórházi környezet és vágyódik társai közé. A teljes gyógyulás érdekében e napokban szállították át a soproni szívkórházba utókezelésre. A továbbiakban — a nagy távolság miatt — a diákotthon a baptista egyházon keresztül tartja Pistivel a kapcsolatot. Ha semmi gond nem merül fel, akkor a tervek szerint 3—4 hét múlva jöhet haza. H.M. Nemzetközi utcai bábfesztivál Harmadik alkalommal rendezik meg a Kolibri Nemzetközi utcai Bábjátékos Fesztivált augusztus 26-28. között Budapesten. A fesztivál rendezvényein pódiumra lépnek hazai társulatok mellett vajdasági, kolozsvári, marosvásárhelyi együttesek, és érkeznek vendégek Belgiumból, Dániából, valamint Franciaországból is. Mazsorettek, fúvósok, óriásbábok, dinoszauruszok felvonulásával kezdődik meg pénteken a bábjátékos ünnep. A látványos menet 14 órakor indul a belvárosi Vörösmarty térről a VI. kerületi „fesztiválközpontba”, a Jókai térre. Remek tesztelők A családi programra sokan kíváncsiak voltak vasárnap délelőtt Orosházán. A lezárt Táncsics utcán népművészek, vásárosok kínálták portékáikat, miközben szólt az Infó Rádió, a bográcsban birkahús főtt, az asztalok mellett pedig gondolkodóba ejtő kérdésekre igyekeztek választ adni a nevezők. Nevezőkről írtunk, valójában a KRESZ remek ismerőiként kellene említenünk azokat, akik az Orosházi Rendőr- kapitányság balesetmegelőzési bizottságának felhívására jelentkeztek és kitöltöttek egy tesztlapot. A résztvevők állítása szerint a családi nap egyik legsikeresebb rendezvénye volt a szellemi fejtörő, ahol felnőtt kategóriában holtverseny alakult ki. Négy versenyző — Ja- necskó Erika, Csikós Sándor, Cserven Istvánná, Szűcs Anna — ugyanis minden kérdésre hibátlan választ adott így szerezve meg az elsőséget. A gyerekek közül az első három helyezett Dér Tamás, Csatári György és Tamáskovics Ágnes. Cs. I. Zenés költői verseny A Pécs Város DOZSO Művelődési Központ és a Székkiáltó együttes 1994. október 28-án rendezi meg az Énekelt Versek III. Fesztiválját. Ebből az alkalomból versenyt hirdetnek a műfajban tevékenykedő együttesek és szólisták részére. A jelentkezőktől egy 10— 15 perces műsort tartalmazó kazettát várnak, amelyen egy Pécsett élő és alkotó költő megzenésített versének is szerepelnie kell. A legjobbak meghívást nyernek a versenyre, amelynek helyezettjei és díjazottjai részt vesznek a fesztivál esti programján, amelyet a televízió is felvesz. A kazettákat és a hozzájuk mellékelt ismertetőt a zenekarról, szólistáról, valamint a kazettán szereplő verseket legépelve a Pécs Város DOZSO Művelődési Központ, 7626 Pécs, Felsővámház u. 72., tel.: 72/313-648 címre . kérjük beküldeni! „Ne mondjátok, hogy a könyv ma nem kell” Olvasás - van erre igény? Családias, barátságos hangulat uralja a natúr polcok és színes könyvek birodalmául kialakított Hársfa utcai könyvesboltot. A napokban nyitott magántulajdonú üzlet és árukínálata mellett a középre helyezett fotelokkal, olvasásra csábít. — Könyvesbolt most, e pénzügyileg szűkös világban? —kérdeztük Mezőkovácsházán, Varga Jánosné vállalkozót. — Mást el sem tudok képzelni, hisz a könyvszeretetünk családi vonás — válaszol. Az anyósom évekig falusi könyvtárosként vitte a családokhoz az olvasnivalót. Édesanyám a nyugdíjazásáig az áfész könyvesbolt vezetője volt. Tulajdonképpen tőle tanultam a szakmát. A férjem mozgó könyvárus, a gyermekeim pedig születésüktől fogva szeretnek olvasni. Tizennyolc éve dolgozom e területen, három éve magánvállalkozó lettem. Mindig egy ilyen könyvesboltról álmodoztam. Hogy szükség lesz-e erre az állandó könyvesboltra? Majd elválik. Amikor az építési engedélyért mentem csodálkoztak: van erre igény? Merem remélni, hogy igen, mert az olvasás sze- retetét szerencsére sok ember megőrizte. — A kínálat mennyiben tud igazodni az új igényekhez? — A legkeresettebb olvasnivalókat tartjuk. Ilyen a kötelező és ajánlott irodalom, a kiegészítő, vagy gyakorló könyvek, valamint a krónika sorozat, a történelmi művek. Erősségünk a mese és az ifjúsági irodalom. Vallom ugyanis, hogy a vevőt kicsi korban kell megtanítani az olvasás élményére. Egyedi igényre, vagy például szakkönyvekből rövid határidővel vállalunk megrendelést. — Van-e különös célja, hogy itt le is lehet ülni? — Nem szeretem prospektusokból ajánlani a könyvet. Azt kézbe kell venni, „megízlelni” és megérezni az „illatát”. Olyan ez, mint a szerelem első látásra. Az sem baj, ha valaki bejön olvasgat egy kicsit, majd elmegy. Legközelebb biztos vásárolni is fog. —Ha bejön az üzlet, terveznek-e továbblépést? — A mostani alig 30 négyzetméteres kis eladóteret később a tetőtér beépítésével szeretnénk bővíteni. Itt kazettákat, CD-t és a könyvhöz kapcsolódó kiegészítőket kínálnánk. Igaz most is árulunk kézi- és falitérképet, földgömböt, de ez a kör bővíthető. Egymillió forintos készlettel indítottunk, ami állandóan forog, hisz közben piacozunk is. Sőt, ha kérik kivisszük az iskolákhoz, üzemekhez a könyveket. Ez nem egyszerű szakmaszeretet ez szenvedély. Nálunk a könyv családtag, amit szívesen veszünk kézbe, dédelgetünk és megbecsüljük a külső-belső értékét. Jó lenne ezt az érzést átadni másoknak is. Halasi Mária „Az olvasás örömét gyermekkorban kel! megismerni, hogy felnőttként is igényünk legyen rá" — mondta Varga Jánosné Mezőkovácsházán a napokban nyitott magán-könyvesboltban
