Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-23 / 198. szám
a ; 1994. augusztus 23., kedd MEGYEI KÖRKÉP ^jSlj|x Világosan a fényről Békéscsaba közvilágítása kimondottan jó a hasonló városokhoz viszonyítva Fotó: Lehoczky Péter Véradás. Dombiratoson, e kis lélekszámú községben évente kétszer szerveznek térítésmentes véradást. Ez alkalommal mintegy 80 fő vett részt, s 33,5 liter vér gyűlt össze. A községben már hagyománya van a véradásnak, többen kaptak elismerő kitüntetést. A véradás vacsorával zárult, melyet a helyi ön- kormányzat finanszírozott. Garantált árak. Újabb garantált árak kialakításán dolgoznak a Földművelésügyi Minisztérium szakértői. Az agrár- rendtartási törvény értelmében a búzán kívül még garantált árat kell meghirdetni a vágómarhára, a vágósertésre, a tejre és a kukoricára is. A tej, a vágósertés, illetve a vágómarha garantált árát szeptember 30-áig kell meghirdetnie a hivatalnak. A vágómarha és a vágósertés garantált árára teendő javaslatot a lehető legrövidebb időn belül az Agrárrendtartási Tárcaközi Bizottság elé kívánják terjeszteni. A tej garantált árára a javaslat a tervek szerint a jövő hónap elején készül el. A kukorica garantált árát pedig csak a jövő évben kell meghirdetni. Gazdakörről Mezőgyán- ban. — Augusztus 30-án testületi ülést tartanak a mező- gyáni elöljárók. A napirendek között szerepel többek között a község költségvetésének első félévi teljesítése, valamint a gazdakör eddigi tevékenységéről hallhatnak tájékoztatót a képviselők. Manapság talán kevesebb szó esik Békéscsaba közvilágításáról, mint amennyit a téma érdemel. Egyes utcák mintha sötétebbek, elhanyagoltabbak lennének. Erről kérdeztük Köles Zoltánt, a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. kirendeltségvezetőjét, valamint Bánfi Adámot, a polgármesteri hivatal városfejlesztési irodájának vezetőjét. —Milyen ma városunk köz- világítási helyzete? — Kimondottan jó a hasonló városok közvilágításához mérten. Már 1987-ben elkezdtük a közvilágítás korszerűsítését energiatakarékos lámpák alkalmazásával. Ahol lehetőség volt rá, bevezettük a fél éjszakás világítást. — A lakosság méltán panaszkodik: a kis mellékutcákban sok lámpaoszlopon nem világít a lámpa. Talán energiatakarékossági okból? — Ezeken a területeken nincs minden oszlopon lámpa, de sok a szándékos rongálás. A lámpák épségének megőrzése érdekében alkalmaztunk bura- védő kosarat, például a Gábor közben, a sportcsarnok előtti cirkusztéren, a Munkácsy téren és még sok helyen. A rongálások helyrehozatala sajnos költséges. Létszámgondokkal Füzesgyarmat 1803-ban kapta meg a vásár- és piactartási jogot, azóta kisebb-nagyobb mértékben folyik az áruforgalom, az adás-vétel. Hajdanán az iskola előtti park volt a piactér, de onnan átkerült a református parókia tőszomszédságába, a Szabadság térre, most pedig az Árpád, Mátyás, Botond, Dugonics küzdünk, így nem tudunk a bejelentést követően azonnal a helyszínre sietni, hogy pótoljuk a hiányosságokat. Takarékossági terveink között szerepel az energiaracionalizálási hitel felvétele, mintegy 38 millió forint értékben. Kedvező kamatozású feltételekkel öt év alatt megtérül a kiadás a jelenlegi villamos- energia-árakon számolva. E munkák elvégzése után 315 kW-val csökken a közvilágítás beépített teljesítménye. — Igaz az az információ,- miszerint a nem világító lámpákat a Démásznak kell bejelenteni, míg ha azt szeretnénk, hogy több oszlopon legyen világítás, akkor az önkormányzathoz kell fordulni? — Igen, hiszen az izzócserével, pontosabban a közvilágítás üzemeltetésével a Dé- mász foglalkozik, a közvilágítás díját viszont az önkormányzat fizeti. Tehát neki áll jogában megrendelni a többletszolgáltatást. — A lakosság áramdíj-fize- tése mennyiben járul hozzá a közvilágítás költségeinek fedezéséhez? — A városlakók a saját fogyasztásuk után fizetett áramdíjból nem járulnak hozzá a közvilágítás költségeihez. Ezt utca által határolt háromszögbe. A piac valamikor hétfőn és pénteken volt, később hétfőn, csütörtökön és szombaton. A régi piactéren mindig volt piac, bár hétfőn gyengébb, de volt és egyre többen számítottak rá. Az elmúlt hónapokban azonban elterjedt a hír: nincs piac a hét első napján, de senki sem a költséget az önkormányzat fedezi. A közvilágítás díja két részből tevődik össze, mégpedig a beépített teljesítmény után fizetett teljesítménydíjból és az elfogyasztott villamos energia utáni áramdíjból. A beépített teljesítmény csökkenése nem kedvez a szolgáltatónak, hiszen kevesebb pénzből kell az ugyanolyan darabszámú közvilágítást üzetudta, miért?! A helyi lapban, az Amondóban egy felhívás cáfolta a hírt: „Értesítjük községünk lakosságát, hogy a híresztelésekkel ellentétben a HÉTFŐI NAP IS PIACI NAP, várjuk a kereskedőket és vásárlóinkatmin- den héten hétfőn, csütörtökön és szombaton az új piactérre!” Borbíró Lajos mehetni. Ráadásul az energia- takarékos izzók drágábbak. —Többéves gyakorlat alapján jelent-e városi szinten anyagi megtakarítást a nyári időszámítás? — A közvilágítás terén semmit, mert a fénybiztosítás idejét a nyári időszámítás nem befolyásolja. — Várható javulás a város közvilágításában ? Határon túli magyar tanítók továbbképző tanfolyama kezdődött meg hétfőn a debreceni Kölcsey Ferenc Református Ta- nítóképző Főiskolán. Az idei kurzusra csaknem ötven általános iskolai pedagógus érkezett Erdélyből, Kárpátaljáról, Szlovákiából és a Vajdaságból. Az augusztus 30-ig tartó tanfolyam — Annak ellenére, hogy a város közvilágítási állapota jelenleg is megfelelő, kollégáim már dolgoznak a változtatási, kiviteli terveken. Például a Dobozi út, a Mandula utca, a Béke kertekben, az Omaszta, a Trófea, a Festő, a Görbe, a Szépkert és a Bodza utcák területén tervezzük az önkormányzat döntése alapján a bővítéseket. Takács Marianna keretében előadásokon, illetve gyakorlati foglalkozásokon ismerkedhetnek a résztvevők a hazai tanítóképzéssel. Érdekesnek ígérkezik „A közoktatás helyzete a Kárpát-medencében” elnevezésű fórum is, amelyen a résztvevők saját országuk közoktatási helyzetéről adnak szakmai áttekintést. Füzesgyarmati piaci rémhír Magyar tanítók továbbképzése Olvasóink írják ~ — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang Az életmód, mint kockázati tényező A Békés Megyei Hírlap augusztus 10-én megjelent számában ,,Egészségügyi helyzetünk Magyarországon" című cikkel kapcsolatban szeretnék néhány adalékkal hozzájárulni. A cikk írójának általános gondolataival egyetértek. A magyar lakosság egészségi állapotának elemzése szükséges ahhoz, hogy objektiven meg tudjuk ítélni részben az egészségügyi ellátás nehézségeit is. Szakmai értékelések szerint Magyarország lakosságának lélekszáma folyamatosan csökken. Ez 2 fő okra vezethető vissza: az egyik az élveszületések számának csökkenésére, a másik ok a halálozások számának egyidejű emelkedése. Történelmileg szemlélve a II. világháború óta eltelt közel 50 év két szakaszra osztható: az 1945—1964 közötti és az 1965-től napjainkig terjedőperiódusra. Az előbbiekben a halandóság korábban soha nem észlelt alacsony szintre csökkent és a születéskor várható átlagos élettartam 61 és 69,4 évre nőtt. A kedvező eredményekhez lényegesen hozzájárult, hogy a fertőző betegségek által okozott halálozás az 1947. évi szinthez képest 1964-re egynegyedére csökkent (táplálkozás, közegészségügyi helyzet javulása, védőoltás, antibiotikumok bevezetése stb.). Ezt az időszakot is beárnyékolta a keringési rendszer betegségeiből és a daganatos betegségekben származó halálozás növekedése. Halálozási arányok javulása férfiaknál egyes korcsoportokban máraz 1950-es évek végén lelassult, de a kedvezőtlen jelenségek fedve maradtak, mert a férfiaknál az 1960-as évek középéig, nőknél pedig az 1980-as kezdetéig, a csecsemő- és gyermekhalandóság javulása még ellensúlyozta a 30 éven felüliek halandóságának stagnálását, majd romlását. Aféifiak születéskor várható élettartama 1964-ben érte el a csúcsértéket és azóta visszaesett, nőknél az emelkedés 1982-ig tartott, azóta lényegében megállt. A lakosság halálozásának 89 százalékáért öt nagy betegségcsoportfelelős: szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos betegségek, erőszakos halálokok, idült tüdőbetegségek és a májzsugor. Valójában a halálozási statisztikák jelentős eltéréseket mutatnak a városok és a falvak, valamint a városokon belül az egyes kerületek lakói, továbbá a különböző foglalkozású, anyagi helyzetű és műveltségi csoportok tagjai között. Magas a foglalkozási balesetek száma is. A fenti adatok figyelmeztetőek! Fontos a lakosság egészségét befolyásoló kockázati tényezők elemzése is, ezen belül a lakosság életmódja és a lakossági környezet mindenképpen kiemelendő. (Szerepe van még genetikai tényezőknek, egészségellátási rendszereknek.) Ami a lakosság életmódját illeti, nem sok jót lehet mondani. Ez az életmód olyan, hogy nem alkalmas az egészségmegőrzésre és a hosszú élettartam biztosítására. Elsősorban a helytelen táplálkozásra, a mozgáshiányra, a dohányzásra, túlzott alkoholfogyasztásra, kábítószer fogyasztásra (szűkebb körben) kell gondolni. Élelmiszer fogyasztás vonatkozásában a lakosság jelentős részének túlzott a hús, cukor és főleg az állati zsiradék fogyasztása. Elfogadható a tej- és tejtermék fogyasztás, míg a zöldség, gyümölcs fogyasztása nem éri el a kívánt szintet. Energia bevitel túlzott, ennek 40 százaléka származik zsírból (ajánlott 30 százalék). Koleszterin bevitel másfél-kétszerese az ajánlottnak. Statisztikai adatok, felmérések szerint a munkaképes lakosság összes kötött munkaideje lényegesen hosszabb, mint a fejlettebb vagy az azonos fejlettségű ipari országokban (többletmunka vállalás). A dohányzók száma évről-évre nő. A lakosság alkohol fogyasztása az elmúlt négy évtizedben megnőtt. Szomorú a kép, ha a gyermekkori italozást nézzük. A középiskolás fiúk 16 százaléka, a lányok 4 százaléka rendszeresen fogyaszt alkoholt. Súlyosbítja a képet, hogy az alkoholisták becsült száma 611 ezer, a gondozókban nyilvántartottak száma, a becsült alkohol-betegek 10 százaléka. A fenti adatok alapján ki lehet mondani, hogy valószínű az, hogy a magyar lakosság magas halálozásában az életmód a legfőbb kockázati tényező. Ami a lakóhelyi környezetet illeti, szennyezettségi vonatkozásban meg kell fogalmazni, hogy az országban szennyezett területek találhatók. A legfrisebb adatok szerint az ország területének 3,9 százaléka szennyezett levegőjű, melyen a lakosság 28,6 százaléka él. A felszíni vizek kémiai összetétele az elmúlt évtizedben nem változott, de bakteriológiailag szennyezettebbé váltak. Súlyos hazai probléma a széles „közműolló” (amíg a közműves ivóvízellátásban részesül a lakosság 92 százaléka, addig a csatornázott területen mindössze 52 százaléka él). Tisztítást igénylő szennyvizeknek mindössze 27 százaléka kellően tisztított. A közlekedésből, az ipari üzemekből és magából a lakóhelyi környezetbeli a lakásokba, iskolákba és kórházakba olyan erősségű zaj hatol be, amely az ország nagyvárosaiban meghaladja az előírt hangnyomás szinteket. Valójában az egészség és a munkaképesség egy nép legértékesebb kincse, aminek értéke van, az értékekre vigyázni kell. Csamangó Vilmos Egészségügyi Szakszervezeti Alapszervek Békés Megyei Szövetség titkára Gyűrűjavítás tisztítással Az Univerzál Áruházban, a vállalkozók által bérelt területen hagytam a gyűrűm javításra. Mikor érte mentem, csak néztem, forgattam a kezemben, nem ismertem rá. Éz az a gyűrű, kérdezte az átadó? Látszólag igen, válaszoltam. Mire ő: egy kicsit átcsiszoltuk, nem baj? Egy kicsit? Úgy nézett ki a gyűrűm, mintha nem az ékszerészmester, hanem egy kis ipari tanuló kezébe került volna. Neki még nincs szakmaszeretete, nem érzi az anyag ,,lelkét”, és mint egy földet gyaluló géppel, úgy nekiesett a gyűrűnek. Meg is lett a következmény: a 3,13 g-os gyűrű most 3,01 g-os; csökkenés 0,12 gramm. A tisztító cicomáknak is van hatása! Bár néhány nap múlva, mikor visszamentem, mert nem tudtam beletörődni, és szerettem volna, ha kicserélik a köveket, olyan választ kaptam, hogy a köveket nem is lehet csiszolni, nem viszi a gép. Egyébként is csak tisztító folyadékba tették a gyűrűt, már az is baj? És hogy gondolok olyat, hogy ha nem csiszolták, akkor kicserélték kisebbre a köveket. Ezek értéktelen cirkon kövek, még ha briliáns kő lett volna... Mellesleg a cirkon kő is féldrágakő. Még én szégyenültem meg, hogy nem briliánsköves a gyűrűm, és mégis merek reklamálni. A gyűrű egy kicsit nagy volt, ezért behorpadt egy nehéz kosár megemelésekor a kosár fülétől. Ezt a horpadást kalapálta volna ki az ékszerész, és közben állítólag elrepedt a gyűrű. Ezt kellett volna javítani, bár így, utólag ezt sem hiszem már el. Egy régi előfizetőjük: (Név és cím a szerkesztőségben) * ** A válasz lehetőségét felajánlottuk a vállalkozónak, alább az ő levelét közöljük: Tisztelt szerkesztőség! Reagálásunk az előbbi levélre a következő: Az új ékszerek készítésénél a műveleti veszteség 10—12 százalék, a javításnál pedig minimum 5 százalék. A reklamáló levélíró azt állítja, hogy évekkel ezelőtt vásárolt gyűrűje 3,13 g volt, és most, mikor az elkopott, eltört gyűrűjét újjá varázsoltuk, azt állítja, ami kétségbe vonható, hogy 3,01 g a gyűrűje. Mi megmértük, amikor kiadtuk, és 3,07 g volt a súlya. A súlykülönbség 0,05 g (24 Ft), ami bőven belefér az engedélyezett 0,156 g veszteség a 3,13 g-os gyűrűnél. Őszintén sajnáljuk, hogy sok elégedett ügyfél közül akad egy, akinek nem tudjuk az igényeit kielégíteni. Azt gondoljuk, hogy hasonló gondokkal küszködnek mások is, akik szolgáltatásban működnek. Tisztelettel: Truta Márta, Békéscsaba
