Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-13-14 / 190. szám

IfiÉKFS MEGYEI HÍRüp KÖRKÉP ka S.O.S.-találkozó. Ebben az évben a békéscsabai lelkise- gély-szolgálat kapta a lehetősé­get, hogy megrendezze a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok hetedik országos találkozóját. Az első nap, augusztus 26-án este Pap János polgármester mond megnyitót, majd a részt­vevők beszámolót hallhatnak a Jeruzsálemi Konferenciáról. Szombaton és vasárnap kiscso­portos foglalkozások lesznek, közben neves szakemberek tar­tanak előadásokat többek kö­zött a család, devianciák, kiégé­si szindróma témában. A ren­dezvénynek a Tanítóképző Fő­iskola ad otthont. Több mint harminc helyre küldték el meg­hívóikat, tehát nemcsak a szö­vetség tagjait várják. Körül­belül 300 főre számítanak, ezért továbbra is várják cégek, ma­gánszemélyek anyagi támoga­tását az OTP 619-006417-0 szá­mú számlára. Búcsú a béketábortól. Tegnap zárta kapuit a Szana- zugi Gyermek és Ifjúsági Tá­borban rendezett „Párbeszéd a békéért” elnevezésű nemzet­közi kulturális tábor és konfe­rencia. Kilenc ország csaknem 200 diákja két héten át ismer­kedett egymás népének ha­gyományaival, kultúrájával, szokásaival. Számos kulturá­lis műhelyben dolgoztak együtt, és kirándulásokat tet­tek megyénk számos pontjára. Aliroda Békésen. A Bé­kés Megyéért Település és Re­gionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alirodát nyitott az alapítványi célok hatékonyabb térségi megvalósítása érdeké­ben Békés városban, a Bé-Ta Kft. központjában. Az aliroda ingyenes tanácsadást nyújt a térségben működő kis- és kö­zépméretű vállalkozásoknak a jövő héttől kezdődően, keddi napokon délelőtt. Az alapítvá­nyi alirodában beszerezhetők a MIKROHITEL programmal kapcsolatos nyomtatványok és egyéb tájékoztatók. „AZT JÓL TUDOM, S NAGYON SOKSZOR TAPASZTALAM, HOGY SZÍVESEN LÁ­TOTT A GAZDAG MINDENÜTT.” (Euripidész) Ismét megnyitják a tejházat—De miért kellett bezárni? Tejháború Mezőhegyesen A mezőhegyesi ember ismét úgy érzi, megint ő húzza a rövidebbet. Augusztus 7-én beszüntették a friss tej árusí­tását az ómezőhegyesi tej­házban. A hoppon maradt kispénzű helybeliek a pol­gármesteri hivatalon és a ménesbirtokon egyaránt számon kérik az intézke­dést. Vannak, akik tiltako­zásként aláírásgyűjtést fon­tolgatnak. Az ügy hátteréről dr. Kruzsic Pál vezérigazga­tó-helyettest kérdeztük. — A Ménesbirtok Rt. üzleti tervében 1600 darab tehén szerepel. Ezt az állományt három telepen kívánjuk el­helyezni — kezdte válaszát Kruzsic Pál. — Sajnos az ómezőhegyesi 18/2-es te­lepünk olyan állapotban van, hogy nem érdemes felújíta­ni. Hagyományos technoló­giával pedig egyértelműen gazdaságtalan a működteté­se, ezért szüntettük meg. — Vele együtt a tejkimé­rést is. — Amíg működött a telep, valóban biztosítottuk a la­kosság számára a friss tejet. Literjét 28 Ft-ért adtuk, és jó bőven mértük, esetenként a fizetett mennyiségnél 20— 30 százalékkal is több került a kannákba. Még a más tele­peken dolgozók is az ómezői tejházba jártak vásárolni, gondolom, megérte nekik a néhány kilométeres kerülő. — Éppen erről van ízó. Az embereket hidegzu­hanyként érte ennek a ked­vezménynek a megvonása. ­— A telep felszámolása folyamatosan történt, előre nem tudhattuk, hogy mikor viszik el a vevők az utolsó tehenet. De amikor ez be­következett, akkor értesí­tettük a lakosságot, hogy hét nap múlva, azaz au­gusztus 7-én beszüntetjük a tej értékesítését. Ez alatt az egy hét alatt másik tejház­ból szállítottuk ide a tejet. Ezt követően a 39-es ma­jorban biztosítottuk a tejje­gyek beváltását, illetve fel­ajánlottuk, hogy visszavá­sároljuk őket. Jelenleg még tíz-tizenöt napra szóló jegy lehet a lakosságnál, újakat már nem adunk ki. Ennek az az oka, hogy a 39-es majori tejház a telep belső részén van, s állategész­ségügyi szempontból nem megengedhető, hogy oda hónapokon keresztül 100—200 ember bejárjon. — Egy dolog a gazdasá­gi racionalitás. Van azon­ban a dolognak egy emberi oldala is. — Természetesen. A Ménesbirtok Rt. kész arra, hogy a 18-as majori tejhá­zat teljesen ingyenesen rendelkezésére bocsássa egy vállalkozónak, akinek csak a működtetés és a tej­szállítás költségeit kell fe­deznie. Figyelembe véve a vállalkozó nyereségét is, úgy gondolom, ez esetben 6—8 forintnál több nem rakódik a jelenlegi tejárra. Mi az eddi­ginél is jobb minőségű, ma­gyartarkáktól származó hű­tött tejet fogunk odaszállíta­ni, így a nyári hónapokban egyórás intervallumban lehet a tejet értékesíteni. — Ha jól értettem az eddi­gieket, több pénzért kevesebb tej fog a kannákba kerülni. — Nézze, a vállalkozó egészen biztosan nem tudja olyan bőven mérni, mint ko­rábban a ménesbirtok. Arra azért hajlandók vagyunk, hogy a megvásárolt mennyi­ségnél 2—3 százalékkal töb­bet szállítsunk neki, tehát lesz egy kis plusszá. —A nagy kérdés az, akad- e vállalkozó erre a feladat­ra? — Örömmel mondhatom, hogy két dolgozónk jelentke­zett az állategészségügyi la­borból. Várhatóan e hónap végén ismét megnyílik a 18- as majori tejház. A különbö­ző hivatalos engedélyek be­szerzéséig kérem eddigi vá­sárlóink megértését és szíves türelmét. Úgy tűnik, hogy csupán egy-két hétig kell nélkülöznie Mezőhegyes la­kosságának a friss kannás te­jet. Ménesi György Diszkontbolt Méhkeréken. Tegnap nyílt meg Méhkeréken az a diszkontbolt, amely olcsóbb vásárlási lehetőséget biztosít a helybélieknek. Felépítésére a helyi önkormányzat tavaly pályázatot nyújtott be a Népjóléti Minisztériumhoz, s nyert is egymillió forintot a beruházásra. Az önkormányzat boltját a Debreceni Alföld Füszért Rt. üzemelteti Fotó: Lehoczky Péter 1994. augusztus 13-14., szombat-vasárnap Örömhír helyeit keserűség. Nem fogadta örömhír tegnap reggel az „örömhírhozókat" a békéscsabai rendezvényté­ren: szakavatott kezek az éjszaka megrongálták gyülekezőhelyüket. Arra tippelnek, hogy talán sokan nem láthatták a Wlassits-sétány emeleti ablakaiból az előadásaikat, és valaki ezen próbált meg így segíteni. Egyébként a hitük és lendületük töretlen, az eredeti tervek­nek megfelelően hétvégén az MDF-székházban, hétfőn, kedden pedig az ifjúsági házban folytatják programjukat. Fotó: Such Tamás „Úgy megfogom, és összetöröm a csontját!” (Folytatás az 1. oldalról) — Úgy megfogom magát! Azután összetöröm a csontját az utcán! — Kitelepíteni! Kitelepíte­ni! Kitelepíteni! Tovább nem élhet így a falu — zúgta a hallgatóság az incidens köz­ben. A rendőrkapitányt, Szalai Ferencet viszont nem tudták kihozni a béketűrésből régi „ismerősei”. — Amikor szigorúan járunk el önökkel szemben, akkor ha­sonló módon reagálnak. Szit­kozódnak, fenyegetőznek, fel­jelentenek bennünket. Most legalább mindenki látja, hall­ja, hogyan viselkednek valójá­ban — mondta a kapitány, majd tájékoztatta a hallgatósá­got, hogy Szentetomyán való­jában kevés cigánycsalád él, de ezek annál aktívabbak. Sa­játos életformájuk elérte a tű­réshatárt. Kérte, hogy a köz- biztonság fokozása érdekében alakítsanak önvédelmi cso­portot. A rendőrség — ha nem is őrsöt — néhány fős rendőri csoportot biztosít a falunak. Dr. Gulyás Mihály polgár- mester azt a felvetést, hogy a cigányokat ne segélyezéssel tartsa el az önkormányzat, ha­nem biztosítson számukra munkalehetőséget, meggon­dolandónak tartotta. A téma egyébként napirendre kerül a képviselő-testület ülésén, ahol majd a városatyák megismerik a fenti levél tartalmát és dönte­nek (vagy nem). A falugyűlés egyébként ku­darcba fulladt Simondán Má­tyás és családja minősíthetet­len magatartása miatt. Csete Ilona Félévi mérleg A héten tartotta ülését Ecseg- falva képviselő-testülete, amely először előterjesztést vitatott meg és hagyott jóvá az önkormányzat féléves gazdál­kodásáról. Ezt követően került sor az általános iskola igazga­tói pályázatának elbírálására, Jótékonyság Vésztón A helyi Szakosított Szociális Otthon szervezésében ma egész napos jótékonysági mű­sor lesz a Sinka István Műve­ahol az egyetlen jelölt, a jelen­legi vezető Gubuznai Lajos kapott újabb öt évre megbí­zást. Döntöttek arról is, hogy összesen 360 ezer forint érték­ben szociális jellegű kölcsönt adnak a rászorultaknak lakásvá­sárlásra, fűtéskorszerűsítésre. lődési Központban, melynek fővédnöke Komáromi Gábor. Délelőtt gyermek-, majd dél­után ifjúsági műsor lesz, ezt követi az esti gála, ahol fellép Ihos József és Hevesi Imre is. Amit lehet, kompromisszummal (Folytatás az 1. oldalról) segédlelkész, majd Csanáda- pácán kaptam plébánosi fela­datot. Két éve a Hittudományi Főiskolán a kispapok lelki ve­zetését bízta rám a püspök úr. Nem panaszképpen mondom: tíz év alatt hétszer költöztem. No nem nagy dolog: egyetlen fotelem van, meg sok-sok do­boz könyvem. —S ez a gitár? — „Megboldogult” káplán koromban az ifjúságnak ját­szottam vele. —Szülei? — Mindketten nyugdíja­sok, Kunágotán élnek. Apám postás volt, anyám a háztartás­ban dolgozott. Két húgom már férjhez ment, az öcsém Kiste­leken plébános. — Mi hozta a gyulai válto­zásokat, hiszen új segédlelkész is érkezett a városba? Ön miért nem viseli az apát címet? — Réthy plébános úrnak megromlott az egészsége, László atya pedig tábori lel­kész lett. Korábban az idősebb papoknak, elismerésként va­lóban adományoztak címeket, ám Gyulay Endre püspök úr— nyilván a kor szavára is figye­lemmel — már nem. Harminc­nyolc évesen magam is fur- csállnám. — A püspök úr meghatáro­zott feladatokkal küldte Gyu­lára? Kovács plébános úr kezem-* be adta a kinevezési okmányt. Egyszerű, keresetlen szavak­kal, világos mondatokkal ott állnak a tennivalók. Emlékez- tetés a nagy előd, Apor Vil­mos életére és munkásságára, s egy kis gondoskodás: a plé­bános úr egy növendékét küldi a püspök gyulai munkatársá­nak, akit be kell vezetnie a pasztorális munkába és más módon is segítenie kell. (Ve­réb László, a segédlelkész Apátfalváról származik, s az idén végezte el a Hittudomá­nyi Főiskolát, miként pappá is most szentelték.) Megtudtuk, hogy a püspök a nyár elején hívatta magához, s megkér­dezte, mit szólna, ha kinevez­né Gyulára plébánosnak. Örülnék, válaszolta Kovács József. Azóta letette az esküt és a hitvallást a püspöki kápol­nában, még július harminca- dikán. Nagy nehezen szóba kerül, hogy most vasárnap, azaz augusztus tizennegyedi­kén tíz órakor, a Nádi Boldog- asszony ünnepén celebrált mi­sén maga a Szeged-Csanádi püspök iktatja be őt a gyulai belvárosi római katolikus templomban. — Megerősödtek a katoli­kus iskolák a városban, ám a gyulai iskolarendszer rende­zetlenségeiből eredőfeszültsé­gek azokat sem kerülik el. — Amit lehet, kompro­Kovócs József plébános fiatal kora ellenére gazdag ta­pasztalatokkal rendelkezik, nyi­tott minden és mindenki iránt. Ezért is eshetett rá püspöke vá­lasztása, aki jó ismerője Gyulá­na ^ Fotó: Lehoczky Péter misszumokkal kell megolda­ni. De még konkrétumokról nem tudok szólni, hiszen csak most ismerkedem a várossal. Például a nyári művésztelep­nek Otthont adó iskolát vissza­kapja az egyház. A tanévet még végig viszik, aztán alapo­san fel kell újítanunk. Beszél­gettem a művészekkel: ez jö­vőre zavart okoz majd, de utá­na minden támogatást mega­dunk. — Ilyenkor elkerülhetetle­nek a bemutatkozó látogatá­sok. — Ez a szabadságolások időszaka. A polgármester úr is szabadságon van, a jövő héten megyek hozzá. De felkeresem majd az iskolaigazgatókat is, minden iskolában folyik hit­oktatás. Természetesen elme­gyek más vallások papjaihoz, lelkészeihez is. — Az egyházmegyék leg­utóbbi rendezése során végér­vényesen eldőlt Gyula hova­tartozása? — Gyula a Szeged-Csanádi Püspökséghez tartozik. Ezt a pápa is jóváhagyta. — Azt olvasom a kinevező levélben, hogy a gyulai és a gyulavári plébániára szól a ki­nevezése. A gyulai templomo­kat rendbe hozták, a Szenthá­romság kápolna viszont sürgős felújításra szorulna. — Úgy néztem, hogy kívül- belül le kell verni a vakolatot, s a fal elvágásával kell a szigete­lést maradandóan megoldani. A vakolat eltávolítására talán már az idén sort kerítünk, hadd száradjon ki. László atya szé­pen felújíttatta a gyulavári mi­séző helyet. A kápolnára még nem látom a pénzt, de a felújí­tásra sort kell kerítenünk. Illő elbúcsúznunk, hiszen a hívek ügyes-bajos dolgaikkal máris az új plébánost keresik. Kisebb renováláson is átesik a plébánia: elöregedtek az elekt­romos szerelvények, s a csino­sítás is ráfér. A segédlelkész egy idős emberhez indul, az újságíró számára is messze még a nap vége. Ezt a beszél­getést amúgy sem kellene be­fejezni: folytatni érdeme­sebb. Kiss A. János

Next

/
Thumbnails
Contents