Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-10 / 187. szám
Q- 1994- augusztus 10., szerda------------------------------------------------1 OLVASÓI LEVÉL/HIRDETÉS E gészségügyi „helyzetünk” Magyarországon Magyarországon, akárcsak a többi volt szocialista országban népegészségügyi válság van. A válság gyökere 1945-re nyúlik vissza, amikor a bevezetett egészségügyi reform ugyan törvényben rögzítette az ingyenes, mindenki számára hozzáférhető, és magas színvonalú egészségügyi ellátás elvét, de ez a valóságban soha nem valósult meg. Sőt, éppen ez az intézményi és dolgozói háttérrel nem rendelkező intézkedés fejlesztette ki a hálapénzen alapuló ,,második” ellátási szintet az egészségügyön belül. Az 1960-as évektől látványosan romlott a népesség egészségi állapota, amikor az iparosodás és városiasodás mellett az emberi munkaerő értékét nem tükröző jövedelmek a dolgozók nagy részét túlmunka végzésére ösztönözték. A romló életviszonyoknak tudható be a káros szenvedélyek élvezőinek megszaporodása, a dohányzás, az alkohol, a drogfogyasztás jelentős emelkedése, az öngyilkosságok emelkedő száma. Ugyancsak a romló gazdasági helyzetnek tudható be a már szórványosan jelentkezőfertőző betegségek — szifilisz, tbc —számának ismételt emelkedése. Az egészségügyi állapot és az egészségügyi ellátás terén kirívó különbségek alakultak ki a városi és falusi, a zöldövezetben vagy az úgynevezett munkáskerületben lakó, az ország keleti vagy nyugati részén élő, a nyolc általánost (sem) végzett és a diplomás népesség között. Az egészségügyi helyzet romlásának következménye: a népesség fogy. A halálozások száma emelkedik, miközben az élveszületések száma a legoptimálisabb statisztikák szerint is stagnál. A mai napig egyik romló tendenciát sem sikerült megfordítani. Ha pedig figyelembe vesszük a WHO meghatározását, mely szerint az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jólét, joggal kérdezhetjük, hogy ki egészséges ma Magyarországon? Ebben a helyzetben az egészségügyi ellátás színvonalának emelése már nem politikai, hanem LÉTKÉRDÉS. A haza védelméhez —véleményünk szerint szorosan hozzátartozik állampolgáraink egészségvédelme is. Reméljük, az új kormány nagyobb hangsúlyt fektet az egészségügyre, mint a korábbiak. Mert a világon a legfontosabb az EGÉSZSÉG! Az MSZDP-MSZDKSZ nevében: Botyánszki György országos főtitkár magyar állampapír Államkötvény 1997/K Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az államkötvény-vásárlásra fordított összeg levonható az adóalapból. __________Államkötvény 1997/K__________ A befektetők 1994. augusztus 8. és 12. között vásárolhatnak névérték alatt államkötvényt legfeljebb az 1994. július 29-én tartott aukción kialakult átlagárfolyam (98,5%) +0,2 százalékponttal és az aukció értéknapjától felhalmozott napi kamatokkal megnövelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A maximális vételár az értékesítés ideje alatt naponta a következő: 99,06%, 99,14%, 99,21%, 99,28%, 99,35%. így a vételár naponta emelkedik, mivel a kamatozás a kibocsátás napjától kezdődött. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/K 3 éves futamidejű (1994. augusztus 3. - 1997. augusztus 3.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja 1,3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama +1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. augusztus 3. és 1995. február 3. közötti) kamata évi bruttó 26,55%. Törlesztés névértéken 1997. augusztus 3-án. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 19y5. február 3. 1996. augusztus 3. 1995. augusztus 3. 1997. február 3. 1996. február 3. 1997. augusztus 3. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. _______________Adócsökkentő_______________ A z Államkötvény 1997/K megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély befektető 1994-ben vásárolta és lejáratig megtartja. ______________Állami garancia______________ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. _______Külföldiek is vásárolhatják_______ A Magyar Államkötvény 1997/K sorozatát külföldiek is vásárolhatják. Forgalmazó és kifizetőhely: MNB Békés Megyei Igazgatósága: Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. • OTP Bank Rt.: 5600 Békéscsaba, Szt. István tér 3. um Olvasóink írják ■ Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzóTí előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang A pletyka divatjamúlt 1994. augusztus 3-án, szerdán megjelent egy újságcikk ,,A roncskirálynak mindent szabad?” címmel. —A „Roncskirály” most én lennék, azaz Vetési István. —Hogy mindent szabad, az túlzás, ugyanis semmit sem szabad tennem. —A cikkben T. Nagy Imre (Borjúláb) felháborodását rögzítik azzal az érvvel, hogy én önkényesen kilakoltattam a Kovács testvéreket. A T. Nagy Imrével való viszonyom eleinte baráti volt, de mivel ő ezt több alkalommal is kihasználta, így megkértem, hogy a jövőben kerülje el a tanyámat. T. Nagy Imrével haragosok vagyunk. —Két évvel ezelőtt a ViharsarokTsz-től vásároltam az említett tanyát, amely így természetesen az én saját tulajdonom lett. A tanya területén volt egy életveszélyesnek nyilvánított rozoga kis ház. Ebben „élt" a Kovács testvérpár. Mivel nem volt hová menniük, így megengedtem nekik, hogy lakjanak a tanya bejáratánál lévő kisfaházban. Adtam nekik 10—10 ezer forintot, hogy keressenek albérletet. Természetesen az összeget a kocsmában elitták, mivel köztudottan alkoholisták, így maradtak az én tanyámon. Két évig meg is voltunk egymás mellett, soha nem volt vita köztünk. Körülbelül negyed éve építési tervemet tudattam a polgármesteri hivatallal. Semmi akadályát nem találták abban az esetben, ha szakhatósági engedéllyel rendelkezem, és a tanyán található fóliaházat, lakóbódét és a WC-t lebontatom. A szakhatósági engedélyeket megkaptam. A Kovács testvérek ügyében bementem a polgármesteri hivatal szociális osztályára, de ott közölték velem, hogy a Kovács testvérek tudnak saját magukról gondoskodni, én ne foglalkozzak ezzel. Ettőlfüggetlenül a szociális otthonból személyesen megkeresték a Kovács testvéreket, hogy jelentkezzenek náluk. Ok nem jelentek meg, így engem hívtak fel telefonon, hogy küldjem be őket. Nem mentek be ezek után sem. Mint megtudtam, még ingyen ebédjegyet is kaptak volna. A fent említett határozat végső határideje egyébként 1994. július 31. volt, így kénytelen voltam a lakóbódét is elbontani. A cikkben azt írják, hogy a Kovács testvérek örökölték a tanyát. Ez nem igaz, hiszen a tanyát nem is tőlük vettem meg. A riport napján egyébként „nem én” nyilatkoztam, mivel vidéken voltam, hanem az édesapám — aki szintén Vetési István —, de őnem tud ez ügyben érdemben nyilatkozni. A cikkben azt írták rólam, hogy a bírságokat önként besétálva fizettem ki. Ez nem igaz, mert valóban megbírságoltak 5000 forintra, de azt megfellebbeztem. Ezt elutasította az önkormányzat azzal a végzéssel, hogy amennyiben nem fizetem ki, úgy tíz napra vonuljak be a gyulai börtönbe. Ennyit a felszólítás nélküli kifizetésről. A cikk megemlíti még, hogy a környezetvédelmi hatóság megbüntetett. Valóban volt nálam egy pár alkalommal a környezetvédelmi hatóság ellenőrzés címen, de egyetlen alkalommal sem sújtott pénzbírsággal. A leírt tényeket nem a pletyka vagy az irigység íratta le velem, hanem a kész tények, s ezeket a tényeket hatósági dokumentumokkal tudom igazolni, és nem utcai pletykákkal. Magánvéleményem az üggyel kapcsolatban pedig annyi, hogy a polgármesteri hivatal helyesen járt el a lakóbódé elbontása ügyében, mert a Kovács testvérek nem emberi körülmények között éltek, sem a téli, sem a nyári időben. A szociális otthonban legalább tiszta körülmények között élhetnének. Nem tudom, miért engem hibáztat T. Nagy'lmre? Talán azért, mert két évig engedtem a Kovács tesvéreknek, hogy ingyen lakhatnak a saját tanyaterületemen? Ha az ember vesz egy házat, akkor nem a lakóját veszi meg, hanem a házat! Kérem, gondolkodjon el ezen minden érintett személy, s igaz, nem rám tartozik, de ha Kovácsék nem akarnak beköltözni az otthonba, és ha a polgármesteri hivatal beleegyezik, úgy én a továbbiakban is fenntartom nekik az eddigi helyüket. A T. Nagy úr felháborodásáról pedig annyit, hogy ha ő nem terjeszti a rémhíreket, úgy a szomszédok sem háborodtak volna föl. A rágalmazásért nem kérek elégtételt, hiszen a soraimban feltüntetett tények alátámasztják azt, hogy napjainkban már a pletyka divatjamúlt. Vetési István * A Békés Megyei Hírlap 1994. augusztus 3-ai számában a címoldalon megjelent „A roncskirálynak mindent szabad?" című cikkben többször tévesen MÉH-telepről írtak. Vállalatunk, a Dél-magyarországi MÉH Rt. Békésen üzemeltet szerződéses formában egy MÉH-telepet, de a cikkben említett telephez a MÉH-nek semmi köze. Barna István kér. vez., Dél-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Rt. Köszönet a véradóknak Szeretném köszönetemet kifejezni azon zsadányi lakosoknak, akik véradásukkal hozzájárultak kislányom, Rácz Edit sikeres szívműtétjéhez, amely a szegedi klinikán történt. Köszönöm még a zsadányi és a megyei vöröskeresztes szervezet dolgozóinak munkáját, akik nagyon sokat tettek a véradás alkalmával. |l> A T <) B B S Z O KOS BIZ I O N S Á Ci l| Rácz István, Zsadány, Szabadság út
