Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-10 / 187. szám

1994. augusztus 10., szerda HAZAI TÜKÖR /SOROZAT Letkés nyitásra kész. Felkészült a Letkés-Szalka idegiglenes határátkelőhely végleges megnyitására a Ba­lassagyarmati Határőr Igazga­tóság. Az átkelő egyike azok­nak, melyek mielőbbi megnyi­tásáról a magyar kormányfő Pozsonyban tárgyalt. A ma­gyar Vám- és Pénzügyőrség beruházásában, a letkési ön- kormányzat hozzájárulásával elkészült a szolgálati épület, az önkormányzat felújíttatta a faluból az Ipoly hídig vezető utat, s új fedett teret építettek ki a várakozó gépkocsik szá­mára. Megerősítették a szemé­lyi állományt is, így kedvező döntés esetén akár máról-hol­napra is képesek a forgalom ellenőrzés beindítására. Sziget Rádió. Az Óbudai szigeten augusztus 18—25. kö­zött rendezendő Diáksziget-Eu- rowoodstock elnevezésű prog­ram ideje alatt szól majd az egyhetes sugárzási engedélyt kapott Sziget Rádió. A diákszi­geti eseményekről beszámoló adót Budapesten frekvencián: a 70.28 MHz-es keleti és a 101.6 MHz-es nyugati URH csator­nán, valamint az Óbuda kábel- televízió hálózatán lehet majd fogni —jelentette be keddi saj­tótájékoztatóján Cs. Kádár Pé­ter, a FIKSZ rádió képviseleté­ben. Reggelente hét órától éb­resztő műsort sugároznak, majd orosz alternatív rockzene szól. Minden nap bemutatnak egy, a Magyar Rádióban készült hang­játékot. Lesznek telefonos játé­kok, délután pedig élő koncert­közvetítések, amelyeket sztá­rinterjúk, irodalmi műsorok, beszélgetések és a Diáksziget életéhez kapcsolódó informáci­ók tarkítanak. Megkérdeztük az államfőt és a minisztereket Mivel töltik nyári szabadságukat? A Békesi-Csehák házaspár tengerparti nyaralása idén füstbe ment a férj miniszteri kinevezése miatt Hónapokon át szünet nélkül, magas fordulat­számmal dolgozott a politi­ka gépezete — közéletünk szereplőinek az átlagosnál jóval nagyobb terheléssel kellett megbirkózniuk. Ho­gyan pihenik ki a fáradalma­kat, hol töltik nyári szabadsá­gukat? — kérdeztük vezető politikusoktól, ismert közéleti személyiségektől. Göncz Árpád, köztársasági elnök — Nálunk tradíció, hogy családi körben, együtt töltjük a vakációt — bár­mennyire is lekötnek a hiva­tali teendők. Az idén a sza­badság egy részében itthon, más részében Szlovéniában leszünk. S hogy mi a ked­venc időtöltésem? Az igazi kikapcsolódás az olvasás és a zenehallgatás, Mozart. Békési László pénzügyminiszter — Tavaly feleségemmel az Adriánál nyaraltunk, kitűnő pihenés volt. Azt terveztük, hogy valamelyik meleg vizű tengerparton az idén is el­töltünk legalább két hetet. Ez azonban az új kormány meg­alakulásával, miniszteri ki­nevezésemmel füstbe ment. Pedig feleségétől, Csehák Judittól valamilyen kikap­csolódást jelentő utazásról hallottunk — Nélkülem...?! Kuncze Gábor belügyminiszter — Vakáció, nyári szabad­ság? Csupa olyan dolog, ami magánügy. Márpedig én őszig és azután is belügyek- kel leszek elfoglalva. Más szóval: az idén nem megyek szabadságra. Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter — A minisztériumban töltöm a nyarat. Hogy miért? Nos, az okok közül csak egy: teljes gőzzel munkához lát az Ér­dekegyeztető Tanács. De azért azzal megpróbálko­zom, hogy a hétvégéket egy- egy fél nappal meghosszab­bítsam. Kovács Pál egészségügyi miniszter —Azt a kifejezést, hogy „évi rendes nyári szabadság” utol­jára két évvel ezelőtt hallot­tam. Az idén persze másképp lesz: kiveszem a szabadságo­mat. Valószínűleg augusztus második vasárnapján, dél­után 4 és 6 óra között. Ha sikerül. UJVÁRI-KOÓS Ferenczy Europress Eső: augusztus 10. után? Csapadék nincs, károk vannak A földművelésügyi tárca ugyan még hivatalosan nem deklarálta, de az agrometeoro­lógiai jelzések szerint az or­szág középső, keleti és délke­leti régióiban már aszály van. A barométer sem kecsegtet semmi jóval: legfeljebb re­ménykedjünk benne, hogy au­gusztus 10-e után számítha­tunk némi csapadékra. Június óta alig esett eső, amennyi hullott, az is egyen­lőtlenül oszlott meg tér­ségünkben, egyes vidékek tel­jes szárazságban szenvednek. A rekordmeleg hatására rend­kívüli módon megnőtt a talaj párolgása, az alsó rétegekben 30 százalék alá csökkent a nedvességtartalom. A nö­vények párologtatóképes­ségük határán vannak, mara­dék talajvízkészletüket is fel­élték. Legveszélyeztetetteb­bek a napraforgók, a kukorica, a cukorrépa, a burgonya, a ta­karmánynövények. Öntözéssel életben tartha­tók a kertészeti növények, az uborka, a dinnye, a zöldség- és káposztafélék. Dr. Stollár András agrome- teorológus szerint, ha ezek, a növények fejlődésüknek eb­ben a szakaszában nem jutnak a számukra megfelelő — napi 7—9 milliméter — vízhez, visszafordíthatatlan károso­dást szenvednek. A termés- csökkenés mértéke azonban ma még régiónként és fajtán­ként eltérő. Vannak olyan területek az országban — például a Duna- Tisza-köze felső része vala­mint az északkeleti régió —, ahol viszonylag jó állapotban van a növényállomány. Ezek a kultúrák még megmenthetők, ha megfelelő mennyiségű víz­hez jutnak... Uhercsák András, a MOSZ tanácsosa szerint már eddig is súlyos károkat okozott a me­zőgazdaságnak a meleg. Az ország középső, keleti és dél­keleti területén — ahol a leg­nagyobb a szárazság — az aszály miatt a gabona 12—14 százalékos terméscsökkené­sével lehet számolni. Súlyos gond, hogy a búza sikértartal­ma előreláthatólag a korábbi 28—30 százalékról 16—18 százalékra csökken. Várható­an zöldségből és gyümölcsből is kevesebb terem az idén. Almából például a korábbi 900 ezer— 1 millió tonna helyett csupán 600—650 ezer tonna, apró, osztá­lyos minősítésű termésre lehet számítani. Uhercsák András szerint a veszteség mérséklésének egyik módja lehetne a vízkész- leti használati díj elengedése, a vízdíj mérséklése. Erre vo­natkozó javaslatát a termelők érdekvédelmi szervezete egy hete megküldte a földműve­lésügyi tárcának. Az aszály­kárt szenvedő termelők érde­kében az öntözővízzel összefüggő díjak mérséklését kezdeti lépésnek gondolták, amelyet tovább intézkedések­nek, például az adóterhek csökkentésének kellene kö­vetniük. Nem hallottunk arról, hogy a tárca foglalkozna az aszály­kárt szenvedett termelők tá­mogatásának gondolatával, fontolgatna valamiféle se­gélycsomagot, vagy rend­kívüli intézkedési tervet. A minisztériumban csupán annyit tudtunk meg, azt sem hivatalosan, hogy jelenleg a szárazság okozta károkat mé­rik fel és a tapasztalatoktól függően tesznek javaslatot a kormánynak az intézkedésre. A kérdés csupán az: melyik fentről jövő segítség lesz gyor­sabb: az eső vagy a kormány intézkedése? (újvári) Ferenczy Europress Dömötör János: Emlékforgácsok Kohán Györgyről A rubrikák nem voltak neki valók Kohán György nevét először dr. Tölcséry Ist­vántól hallot­tam, és nála láttam egyik alkotását is. Mint könyv­tári famulusa többször megfordul­tam a tanár úr hódmezővá­sárhelyi, De­ák Ferenc ut­cai albérleté­ben, ahol Fri­ed Pál könnyed-ró­Kohán György 1946-ban Ezeknek az emlékforgácsok­nak az egybegereblyézésére egy nem éppen mai szegedi újságíróklubbeli, pohár bor melletti baráti beszélgetés adott indíttatást. A beszélge­tés során kialakult jó hangu­latban néhány vásárhelyi történetet, közte egy-két borsos és kevésbé borsos régi anekdotát, megtörtént esetet is elmondtam. A jelenlévők egybehangzó lelkesedése és biztatása annyira őszinte és meggyőző volt, hogy nekiáll­tam elsőként az alábbiakban következő Kohán-emlékek papírra vetéséhez. Elég könnyen alakultak a sorok a golyóstoliból, mert negyed század történéseiből válo­gathattam és mert Kohán György nem mindennapi, őszinte, karakteres, nyílt ke­mény egyéniség volt. (A foly­tatás, amelyre könnyelműen ígéretet tettem, ha az akkor elmondott históriák nyomán haladok tovább, az már ko­molyabb gondot jelent majd, elsősorban a nyomdafesték tűrőképessége miatt.) zsaszín bale­rinája és Diósy Antal három­negyedes, karcsú női aktja mellett egy hangsúlyos kon­túrvonalas, egész alakos, ugyan nem nagy méretű, de hatásában monumentális, erő­teljes női portré is látható volt. Ennek a Kohán György alkotta műnek a szuggesztivitása és ereje nyomban megragadott. A következő emlékforgács már a 40-es évek elejéről merül fel. Ültünk a Sarolta ut­cában, Vörös István költő ba­rátunk akkori lakása előtt Ko­hán Györggyel a füves árok­parton, és az irodalom, a mű­vészet, továbbá a helyi esemé­nyek mellett természetesen a háborúról is szó esett. Mind­hárman gazdasági, geopoliti­kai, hadi potenciálbeli lehetet­lenségnek tartottuk, hogy a né­metek megnyerjék a háborút. A befejezésről, annak hogyan­járól és idejéről persze meg­oszlottak a véleményeink. Ugyané korból villannak fel a hosszú séták emlékei, amikor a tolókocsihoz kötött kedves Pista barátunkat felváltva „ko- csikáztattuk” a Száraz utcába Takács Ferencékhez, majd vé­gig a tarjánvégi körtöltésen egészen a Lippai malomig, és vissza a Sarolta, majd később, átköltözésük után, a Damja­nich utcába. Kohán György a háborús események után nem sokkal, 1945 elején érkezett meg Vá­sárhelyre. Ez időben az alkotó munka feltételei, így az anyag- ellátás és a képek értékesítése, különösen kedvezőtlenek vol­tak. Nehéz helyzetén állandó kereset biztosításával sze­rettünk volna segíteni. Az ak­kor alakult földigénylő bizott­ság melletti adminisztrációs feladatok ellátására hosszabb rábeszélésre vállalkozott is. Egy hónap után azonban beje­lentette, hogy a bizottság tag­jaival nincs semmi baja, érde­kes emberek, jól megvan velük, de a rubrikák nagyon nem neki valók. így azután vége lett Kohán György egyet­len állami szolgálatának. Egy hónap után ismét „szabad­úszó” lett. (Folytatjuk) Református lelkésztalálkozó A debreceni Református Kol­légium dísztermében kedden megkezdődött a Magyar Re­formátus Lelkészegyesület második nemzetközi konfe­renciája. A péntekig tartó ta­nácskozáson csaknem százöt­ven hazai és határon túli ma­gyar lelkipásztor mellett ott van Peter Altorfer, az Európai Lelkészegyesületek Konfe­renciájának svájci elnöke is. „Munkatársak vagyunk” — ez a címe a konferenciának. „Is­tennek, egymásnak és a gyüle­kezetnek vagyunk a munkatár­sai nem kisebb feladattal, mint­hogy az evangélium tanításán keresztül Isten szerétetét eljut­tassuk az emberekhez” — összegezte a tanácskozás célját Korsós István, a Magyar Refor­mátus Lelkészegyesület elnö­ke. A lelkipásztor az MTI tudó­sítójának érdeklődésére el­mondta: napi politikai kérdé­sekben ugyan nem foglalnak ál­lást, de amennyiben a politika az emberek jólétét szolgálja, az az egyháznak is fontos ügye. Korsós István végezetül el­mondta:^ debreceni konferen­cia keretében tartják meg egyesületük tisztújító közgyű­lését, s megalakítják a Magyar Református Sajtókamarát is. Miskolci Nyári Vásár Kedden megnyitották a Mis­kolci Nyári Vásárt. A Miskolci Egyetemi Sportcsarnokban és a környező sportligetben, több mint 60 ezer négyzetméternyi fedett- és szabadterületen, 300 hazai és külföldi cég, vállalat, vállalkozás mutatkozik be. A kiállítás és vásár egyik kísérő­rendezvénye az Euro-Híd Nemzetközi Kooperációs Börze, amelyet azzal a szán­dékkal rendeznek meg, hogy gyártási együttműködést való­sítsanak meg és fellendítsék a kereskedelmet a kárpátaljai, az erdélyi, a kelet-szlovákiai, a dél-lengyelországi és termé­szetesen az észak-magyaror­szági vállalatok között. Lombikborjak születtek A hazai állattenyésztés kie­melkedő genetikai értékű szarvasmarha állományában, az Enyingi Agrár Rt. kiscséri- pusztai telepén lombikborjak születtek. A gazdaság és az Allatorvostudományi Egye­tem Üllői Kísérleti Intézeté­nek szakemberei több éve tar­tó közös munkájának sikere nagy előrelépésnek számít a mezőgazdasági kutatás-fej­lesztés terén. A laboratóriumi vizsgálatok után 1993 elejétől folytak üzemi körülmények között a kísérletek.

Next

/
Thumbnails
Contents