Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-29 / 177. szám

ÜiÉKÉS MEGYEI HlRÜP 1 1 KÖRKÉP 1994. július 29., péntek | o ka Dinnyebemutaté. Az Olitor Szaktanácsadó Szolgá­lat, a Zöldségtermelők Orszá­gos Szövetsége és az Országos Mezőgazdasági Minősítő In­tézet dinnyefélékről szakmai tanfolyamot és fajbemutatót rendez augusztus 2-án 10 órai kezdettel Szarvason, az Orszá­gos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Fajkísérleti Állomá­sán. A tanfolyamon többek kö­zött bemutatásra kerül a leg­újabb sárga- és görögdinnye­fajta, valamint a támrendsze- res dinnye-, uborka és paradi­csomtermesztés. Emléktábla. A sarkadi hajdúkiváltságolás 350. évfor­dulója alkalmából ez év júniu­sában történeti emlékülést tar­tottak Sarkadon, ahol dr. Sza­bó Ferenc történész, a Békés Megyei Múzeumok igazgató­ja javasolta, hogy helyezzenek el a városban valahová egy emléktáblát, amely a hajdúvá­rosi kiváltságlevél adományo­zásának emlékét őrzi. A sarka- diak megszívlelvén az ajánla­tot, elhatározták, hogy meg­csináltatják az emléktáblát, amelyen a következő felirat olvasható majd: „A hajdúvá­rosi kiváltságlevél elnyerésé­nek 350. évfordulója alkalmá­ból állította Sarkad város la­kossága. 1644—1994.” Alat­ta az 1677-es ősi városi pecsét lenne látható. A tervek szerint a városházán elhelyezett em­léktáblát augusztus 20-án avatják fel. Balaton-ótúszók. A hét végén rendezik a már hagyo­mányos Balaton-átúszó ver­senyt, amelyre ezúttal két szeghalmi is készül. Barna Gyula és Vígh György első ízben próbálkozik a nem könnyű feladat megoldásával, sok sikert kívánunk nekik! Tűz a hídon. Az átépítés alatt álló dobozi hídon tegnap késő délután leégett egy bitu­menmelegítő gép kereke, vala­mint a mellette tárolt fa. A tűz­eset során a forgalomirányító berendezés kábelei is megsérül­tek. A tűz keletkezési okának vizsgálata, valamint a kárérték megállapítása lapzártakor még folyamatban volt. „MINDENT A VILÁ­GON LELKESEB­BEN VADÁSZUNK, MINT FOGYASZ­TUNK” (Shakespeare) Béklyóban ment nyaralni az elítélt (Folytatás az 1. oldalról) egyéves fogvatartása alatt má­sodszor. Az előzetesben lévő rab ekkor éberségüket kijátszva „kereket oldott”. Másodszori, kikényszerített orvosi vizsgála­ta alapján nem kizárt, hogy szö­kését megtervezte s lehet, hogy segítőtársai vannak. A rendőrkapitányság épülete felé tartva három zöld egyen­ruhással (az ingükön jól olvas­ható volt a B V-felirat) találko­zunk. Halkan beszélgetnek, arckifejezésükről ítélve a szö­kést tárgyalhatták. — Tudnak arról, hogy egy társuk megszökött ,,ideigle­nes„szálláshelyéről” ? — szólítjuk meg egyikójüket. — Mi semmit sem tudunk — mondja tétova csönd után. —Nem is sejtik, mi történt? — Sejteni azt éppen lehet, de az magának nem elég — válaszol bölcsen és társai után siet. A rendőrkapitányságon Auer György rendőrszázados éppen határozott parancsokat A rab a gyulai kórházból szö­kött meg oszt két fiatal kollégájának. Érdeklődésünkre nem cáfolja, de nem is erősíti meg a szökés tényét, csupán annyi mond, hogy folyamatosan dolgoznak az ügyön, s estére körözés ki­adása várható. BAM Rendőrségi felhívás A lakosság segítségét kéri a rendőrség a képen látható férfi elfogásához, aki 1994. július 28-án 10 óra 12 perckor szö­kött meg a Békés Megyei Kép­viselőtestület Gyulai Pándy Kálmán Kórházából, ahová orvosi vizsgálatra kísérték. Fleser Lucian Horatiu (Si- biu, 1964. október 25., Stamila Lucia) román állampolgár je­lentős mennyiségű kábítószer­rel visszaélés bűntette elköve­tésének alapos gyanúja miatt a Gyulai Büntetésvégrehajtási Intézetben volt előzetes letar­tóztatásban. A szökéskor viselt ruházata: zöld—barna, úgynevezett tö­rök-mintás ing, fekete farmer- nadrág, Adidas cipő. Csuklóin fémbilincs, valamint vezető­bilincs, amelyeket időközben eltávolított. Személyleírása: kb. 170 cm magas, vékony testalkatú, rö­vid hajú. A rendőrség kéri, hogy aki az üggyel kapcsolatban infor­mációval tud szolgálni, az sze­mélyesen vagy telefonon hala­déktalanul jelentkezzen a Gyulai Rendőrkapitányságon, vagy bármelyik rendőri szerv­nél, illetőleg rendőrnél. Műjégpálya a városban? A TIT, Körösök Vidéke Egyesülete és a Budapesti Mű­szaki Egyetem Ipari Menedzs­ment és Vállalkozásgazdaság­tan Tanszéke 1993. októberé­ben állásnélküli szakemberek­nek és pályakezdőknek válla- kozásmenedzsment tanfolya­mot indított a munkaügyi köz­pont finanszírozásával. A tanfolyamot 26-an kezd­ték és tegnapi vizsgán min­dannyian számot adhattak fel- készültségükről. Dr. Kocsis Józseffel, a tan­folyam vezetőjével és Dr. Papp Ottóval az egyetemi vizsgabizottság tagjával be­szélgetünk,( mindketten a bu­dapesti Műszaki Egyetem Vállalatvezetési és Szervezési Tanszékének tanárai) arról, hogyan értékelik a hallgatók vizsgamunkáit? — Az 1200 órás tanfolya­mon végzett 26 hallgató — kezdte a tájékoztatást Dr. Ko­csis József —, 300 órában an­gol nyelvet is tanult. Harminc­százalékuk alapfokú nyelv­vizsgát tett. A bizonyítvány, amelyet a hallgatók megkap­nak, a menedzser szakképesí­tés szakértői, vállakozószer- vezői és irányítói munkakör betöltésére képesít. A szakdolgozatokból ki­derült, hogy a hallgatók a ko­moly projecteket életszerűen oldották meg. — Arra inspiráltuk őket, — veszi át a szót Papp doktor —, hogy a vizsgamunkájukat a gya­korlatban is alkalmazzák. Re­mek dolgozatok születtek, ami­re érdemes odafigyelni. Hadd említsek meg hármat. Az egyik például a számítástechnikai szolgáltatásokról szól. Ennek a dolgozatnak a csoporttagjai tár­gyalási szinten vették fel a kap­csolatot egy budapesti céggel, s úgy tűnik az ő munkájuk sínre kerül. Ez egy óriási dolog. Hadd szóljak arról a dolgozatról, amelyben „műjégpályát”, illet­ve egy sportcentrumot tervez­tek Békéscsabára. Remek ötlet egy olyan városban, ahol sokat tesznek a sportért. A harmadik egy Gyulát el­kerülő tranzitközpont tervét dolgozta fel kiviteli terv szint­jén. — Jól tudom, hogy ország­ban ez a képzés újszerű? — Igen. Békéscsabán volt az első csoport, s dicséret illeti a TIT irodavezetőjét, Pelle Ta- másnét, aki mindent megtett a tanfolyam sikeréért. Egyéb­ként az egyetemen 2,5 évig tanítjuk ezt az anyagot. * Szabó István hallgatója volt a tanfolyamnak, s annak a team­nek vezetője, akik a számitás- technikai szolgáltatásról írtak: — Azt hiszem mindegyik hallgató nevében elmondha­tom, hogy egy remekül meg­szervezett tanfolyamon vettünk részt — mondja a fia­talember — A nyolc hónap alatt folyamatosan a gyakor­latban is megoldottuk azt, amit tanultunk. Tárgyaltunk, kap­csolatra léptünk komoly cé­gekkel. Egyébként, mint mun­kanélküli kezdtem el a tanfolya­mot, s most, augusztus 1-el egy remek állást foglalhatok el. Füst Szeghalom felett Kedden kora este vastag füst szállingózott Szeghalom fe­lett. Mint a tűzoltóktól meg­tudtuk, a város külterületén a Berettyón átvezető vasúti híd­tól nem messze tarlóégetést végeztek, melyről előzetesen őket is értesítették. Közvetlen tűzveszély nem volt, ám az égetés alatt készen álltak a be­avatkozásra is. Erre ezúttal nem került sor, ám nem biztos, hogy szerencsés dolog ebben a tikkasztó szárazságban ekkora tüzet előidézni! 1 1 ] Ünnepélyes búcsúztatás A békéscsabai belvárosi ka­tolikus templomban szerdán egész éjjel zarándokok szá­zai virrasztottak a fatimai szobor előtt, és csatlakoztak a Felnőtt Imaközösség, a Jé­zus Szíve Imacsalád és a Jé­zus Szíve Ifjúsági Közösség vezette imádságokhoz. Fo­hászaikban többek között arra kérték Szűz Máriát, hogy oltalmazzon meg mindnyájunkat a háborúk­tól, a pusztító szenvedélyek­től, az egymás iránti gyűlö­lettől, a szociális igazságta­lanságoktól. Voltak, akik csak pár percre tértek be a templomba, mások az egész éjszakát ott töltötték. A délelőtti ünnepélyes szentmisére, majd a szobor búcsúztatására ismét zsúfo­lásig megtelt a templom, többek kiszorultak a temp­lomkertbe. Seidl Ambrus csorvási plébános szentbe­szédében Szűz Mária tulaj­donságai közül Istenbe ve­tett végtelen bizalmát emel­te ki, s ajánlotta példaként az örökké elégedetlen, háborgó emberek figyelmébe. A kegyszobrot búcsúztatva Guliga György békéscsabai plébános megható köszönő szavakat intézett Szűz Mári­ához, amiért két napon át a békéscsabai és a környékről ide zarándokoló hívek édes­anyja volt, meghallgatta ké­réseiket, letehették lábai elé bánataikat. A templomból díszmenet kíséretében kivo­nuló kegy szobrot a Himnusz eléneklésével búcsúztatták a jelenlvő zarándokok, majd addig zúgtak a harangok, míg a külön püspökségi au­tón a vándorszobor—Gyula felé elindulva — elhagyta Békéscsabát. * A delelő nap sugara és csak­nem 1000 ember köszöntöt­te csütörtökön a fatimai Má­ria-szobrot Gyulán, a belvá­rosi Római katolikus temp­lomban. A kegytárgyat Gu­liga György plébános kísér­te Békéscsabáról városunk­ba, ahol a 236. számú Marót- hi János Cserkészcsapat, a Belvárosi-, valamint a Né- metvárosi Rózsafüzér Tár­sulat és a Karácsony János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium diákjai fo­gadták. Réthy István plébá­nos felhívta a figyelmet arra, hogy az ember számára rop­pant lényeges az, hogy testi közelségbe kerülhessen hite tárgyával. Látni, megérinte­ni ezt a szent képmást sokak­nak a mennyország közelsé­gét jelenti. Ezt a csodálatos szobrot milliónyi könnyes szemű lélek érintette már, s Mária palástja alá vonja mindazokat, akik bánatuk­ban, keserves sorsukban hozzá fordulnak segítségért. Guliga György plébános ar­ra biztatta a híveket, hogy merjék őszintén kitárni szívüket a Boldogságos Szűznek, s odaadásukkal így közelebb férkőzhetnek az ő szent Fiához. Jároli Jó­zsef röviden ismertette a szobor történetét, melyet a cserkészek felajánló imád­sága, majd pedig egyetemes könyörgések követtek, me­lyet a katolikus gimnázium diákjai mondtak el. A litánia és egyéni tiszteletadás után a zarándokok kis pihenőt tar­tottak, fél négytől pedig a fatimai jelenség bővebb tör­ténetét hallgatták meg. Este 6 órakor püspüki nagymi­sén, 9-kor fájdalmas szen­tolvasón és az azt követő virrasztáson vettek részt a hívek. Pénteken délelőtt 9 órakor ünnepélyes nagymi­se lesz, melyet követően fél 11-kor a fatimai Mária-szo- bor tovább folytatja zarán- dokútját Szentesre. BAM Az együttműködés szélesítéséért (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen témák szerepel­nek a tárgyalásokon? — A személyes kapcsolat- felvételen, a bemutatkozáson túl áttekintjük a kétoldalú ka­tonai kapcsolatokat. Szándé­kaink szerint szóba kerül a ka­tonai együttműködés kiszéle­sítésének lehetősége és más, kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdések is előkerül­hetnek. Beszélni szeretnék ve­le a NATO Békepartnerség programjáról is. — Kik vesznek részt a tár­gyaláson? — A mi delegációnkban Borsits László helyettes ál­lamtitkár és bukaresti nagykö­vetünk foglal helyet. Tudomá­sunk szerint román partnere­met elkíséri a vezérkari főnök általános helyettese és az ő nagykövetük. A tárgyalásra Gyulán, ebben a szép Körös­parti városban kerül sor, ahol már korábban is több határ menti találkozót lebonyolítot­tunk. Á. Z. Sajtótájékoztató a fűben Az ország vezetőitől kérnek segítséget a Keve-Coop kisrészvényesei Fotó: Lehoczky Péter Roncsolt a A Békés megyei munkabizton­sági felügyeletre súlyos balese­tet jelentettek a minap. Kondo­roson, a Gabona Szövetkezet 103-as táblájában bálázott bú­zaszalmát G. Pál 50 éves helyi lakos egy Hesston típusú körbá­lázóval. Az MTZ erőgépre felfüggesztett munkagép eltö- mődött és a dolgozó a gép leállí­tása nélkül próbálta az eltömő- dést megszüntetni. Eközben a szembeforgó hengerpár elkapta a traktoros kezét, összeroncsol­ta és egyéb maradandó, súlyos sérüléseket is okozott. — A gyors beavatkozásnak és a dolgozó lélekjelenlétének köszönhető, hogy még nagyobb tragédia nem történt — mondja Varga István, a munkabiztonság gi felügyelet igazgatója. — A táblában dolgozó munkatársak figyeltek fel arra, hogy ez a gép körbálázó hosszabb ideje nem mozdul. Odasiettek, a gépet leállították, a sérültet pedig kiszabadították. A „Gabona” azon ritka szövet­kezetek közé tartozik, ahol van munkavédelemmel foglalkozó szakember és ő a gabonabetaka­rítás előtt a munkavédelmi ok­tatást megtartotta, kitért az ilyen jellegű meghibásodások elhárí­tásának módjára is. Mivel na­gyon sok kisgazdálkodó és ma­gánszemély rendelkezik — sokszor már öreg, használt — munka- és erőgépekkel, köte­lességünk felhívni a fi­gyelmüket, hogy a gépeket a gépkönyvben leírtak szerint üzemeltessék. Ha ilyen eszközt vásárolnak, az üzemeltetési do­kumentációt, a gépkönyvet kér­jék hozzá, vagy szerezzék be, hogy az ilyen baleseteket meg­előzhessék. (Folytatás az 1. oldalról) — Az a 40-50 ember, aki dolgozik, jogosan érzi úgy, hogy Farkas úr mellett van a helye. Van például két testvér: egyikőjük Farkas úrék oldalán áll, másikójuk itt van velünk. De ezek az ellentétek munka­helyteremtéssel feloldhatók. És hadd tegyem hozzá: ez len­ne az én feladatom, és nem az, hogy nyilatkozgassak és de­monstrációt szervezzek. A sajtótájékoztató után fel­kerestük Farkas Bélát. A tele­víziós kollégák ama kérdésé­re, hogy vezérigazgatónak tekinti-e magát, így válaszolt: — Természetesen. A má­sodfokú döntésig mindenkép­pen. Az alapszabályunkban semmiféle korlátozás nincs arra vonatkozóan, hogy mi­lyen nagyságrendű ügyleteket köthetek önállóan, egyedül. A céget egyedül jegyzem én, il­letve az igazgatóság más tag­jai, ketten együttesen. Tehát nem kellett kikérnem sem az igazgatóságnak, sem a köz­gyűlésnek a véleményét. Hogy mi áll a háttérben? Egy koncepció. Néhány letűnt ha­talmasságnak vagyok én itt láb alatt. Korábban is meg­ígérték már, hogy félre tesz­nek az útból. Az irodaház ud­varán demonstrálóknak rész­ben igazuk van. Arról persze fogalmuk sincs, hogy ki van­nak osztva a szerepek a po­rondmestertől a bohócig. S ők nem tudják, hogy minek az áldozatai. Nem én csaptam őket be — jelentette ki meg­győződéssel. Elköszönve Farkas Bélától, utánunk jött egy idős munkás­ember: — Ha elveszítjük a pert, ak­kor is össze kell hívni egy köz­gyűlést. Ott döntsön minden­ki, hogy Farkas Bélához, vagy Kotroczó Jóskához akar állni. Mi kitartunk Béla mellett. Ménesi György

Next

/
Thumbnails
Contents