Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-27 / 175. szám
1994. július 27., szerda MEGYEIKÖRKÉP Ministrand. A dombiratos! önkormányzat még tavaly vásárolt egy 3,5 méter átmérőjű kör alakú fürdőmedencét az általános iskolának. Az üzembehelyezéshez szükséges betonfelület a közelmúltban készült el, a gyermekek augusztus elején vehetik birtokba a „ministrandot”. Új óvoda. A battonyai ön- kormányzat éves átlagban mintegy 30 közhasznú dolgozót foglalkoztat. A jelenleg alkalmazásban állók többsége a Fő utcai óvoda befejezésén dolgozik. Az új gyermekintézmény átadására várhatóan augusztus végén kerül sor. Támogatott fogászat. Végegyháza önkormányzata ez évben pályázatot nyújtott be a fogászati ellátás fejlesztésére, illetve egy fogkőzúzó gép beszerzésére. Mivel az országos adatszolgáltatás számítógépes feldolgozása megkezdődött, így a Népjóléti Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 40 százalékos támogatást nyújt a gépek vásárlásához. Ezen beruházás összesen 300 ezer forintot tesz ki, amely további korszerűsítést jelent a már eddig is jól ellátott intézményben. Éppen ez a felszereltség teszi lehetővé azt a tényt, hogy amíg a mezőkovácsházi körzeti rendelő egészségügyi ellátása szünetel, addig Végegyháza látja el a fogászati szolgálatot a körzetben. KISOSZ-tanfolyamok. A kisiparosok szervezete tanfolyamokat, szám szerint tízfélét indít őszi kezdéssel. Ruck Jó- zsefnétől, a Békés megyei szervezet titkárhelyettesétől megtudtuk, hogy kettős céllal szervezik a képzéseket. Egyrészt a szakképzési törvény által előírt szakképesítés megszerzésében segítenek a kereskedőknek és a vállalkozóknak, másrészt a munkanélkülieknek nyújtják ugyanezt a lehetőséget. A Munkaügyi Központtal közösen szervezett tanfolyamok költségét az állástalanoktól átvállalják, más kurzusoknál pedig egyedi elbírálás alapján kaphatnak engedményt, továbbá az utazáshoz diákigazolványt biztosítanak. A többi résztvevőnek részletfizetési kedvezményt tudnak nyújtani. Vizsgálat a temetőkben Porból porrá — de illő méltósággal! Kinek ne lenne említésre méltó negatív példája, amit a temetőkben, temetésekkel kapcsolatosan megélt? Ha nem több, annyi, hogy a már eltávozott rokon, ismerős, barát sírhelye mellett ledobálva elhervadt virágokat, műanyag virágtartónak kinevezett flakonokat talál. Hogy a sírokhoz vezető utak gazosak, elhanyagoltak? Es akkor nem szóltam az elcserélt holtakról, koporsóból kiborított holttestekről... A Békés Megyei Fogyasztó- védelmi Felügyelőség a közelmúltban a temetőket és a temetkezési szolgáltatásokat vizsgálta meg. Tapasztalataikról beszélgetünk Kiss Jánossal, a fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetőjével. —A téma megkülönböztetett fontosságú, lévén szó a végtisztességről, a kegyeletről. Többen is jelezték szerkesztőségünknek, hogy amióta vállalkozási alapon működnek a temetési szertartások, bizony sok hiányossággal találkoznak. — Tapasztaltuk mi is — kezdte a tájékoztatást Kiss János —, hogy a vállalkozói etika bizony sok kívánni valót hagy maga után, még akkor is ha kegyeleti dologról van szó. A pénz itt is „beszél”. De az elején el kell mondanom azt is, hogy gyarapodik a valóban szépen, kegyeletteljesen rendezett vállalkozásban végzett temetések száma. 45 vizsgálatot végeztünk, s a szertartások búcsúztatói részében sem egyházi, sem társadalmi temetésnél nem tapasztaltunk semminemű kivetnivalót. Tapasztaltuk ugyanakkor, hogy a halottat többször is mozgatják — és ezt felszámolják — minden indok nélkül. —Ezt hogyan érti? — Úgy, hogy minden egyes mozzanatot felszámolnak, mint a hűtőbe rakást, a kivételt, az öltöztetést, azt, hogy az elhunytat kiteszik megmutatni a rokonoknak, és vissza. Ezt egyetlen szolgáltatásnak kellene felszámolni, mégis minden mozgatást felszámolnak. —Milyennek találták a ravatalozók állapotát, hiszen láttam a megyében igazán kulturált kinézetűt, de bizony az ellenkezője is előfordult. — A vizsgált egységek felénél találtunk kifogásolni valót. Sok a piszkos, omladozó vakolatú, alig megvilágított ravatalozó. Kegye- Jetsértő, hogy a kevermesi és a lökösházi temetőben a halotthűtőt a ravatalozóban helyezték el. — Mit tesznek, hogy a helyzet változzon ? — 11 esetben szabtunk ki szabálysértési bírságot összesen és 86 ezer forint értékben. 13 esetben pedig köteleztük az üzemeltetőt a szabályok betartására. — Egy kicsit sok a 45 vizsgált esethez mérten! Vizsgálták-e a sírásás és a sírhelyek árait? — Igen és az a tapasztalat, hogy nagy a szóródás a különböző helyeken. Míg Mezőhegyesen 1600— 3200 forintért ássák meg a sírokat, addig Békéscsabán 6000, Békésen 2100 forintért. A sírhelyek árai is igen változatosak. Amíg Okány- ban egy sírhely 300 és 600 forint között van, addig a megyeszékhelyen 2000 és 8000 forint, Békésen 2000 és 6000 forintba kerül. Számunkra is meglepő volt Dé- vaványán Faragó Tivadar, aki a bibliai idézetre hivatkozva, miszerint „porból lettél — porrá leszel”, nem kér pénzt a sírhelyért. —Jártam néhány temetőben külföldön. Egy kis túlzással olyan nagy a rend és a tisztaság, hogy talán még por sem található a sírköveken... — Kevesen tudják,’hogy az ott látottak egy része nálunk is rendeletileg kötelező... —Mire gondol? — Sorolom. A temetőket be kell keríteni, vázrajzot kell a bejáratnál elhelyezni, a temetőket éjszakára be kell(ene) zárni. A szemetet rendszeresen elszállítani, a sírok kiosztását rendezetten kellene kialakítani. Az elhagyott sírok gondozása a temetőt üzemeltető feladata. A fő közlekedési utat rendben kell tartani. A vízvételi helyet biztosítani kell a virág elhelyezéséhez, a sírgondozáshoz. A füvet le kell kaszálni. Csakhogy a leglényegesebbeket említsem. És akkor nem szóltam a szertartás emberi tényezőiről. — El kellene érni, hogy rend legyen a temetőkben. — Mi a fogyasztók érdekeit védjük törvényes úton, de minden esetben kihangsúlyozzuk a szolgáltatást igénybevevők szerepét is. Követeljék meg az igényelt szolgáltatás „ellenértékét”, vagy ha kell, keressenek meg bennünket. Bízom abban, hogy a temetők jogi helyzetének rendezése, a vállalkozások kialakulása után javul a helyzet. — Mi volt a le gmeghökkent őbb tapasztalatuk? — Szeghalmon találtunk egy urnát, amit 1987 óta senki nem keresett. Kondoroson pedig a községi kényszervá- góhidat csak a ravatalozó mellett elhaladó úton lehet megközelíteni, így előfordult, hogy visítozó malacokat szállítottak a temetési szertartás idején. B. V. Az illegális szemétlerakóhelyeket meg kellene szüntetni, a gazt az utakról lekaszálni... Fotó: Lehoczky Péter . r = FIGYELEM! A „Békés Megyei Képvlselő-tesetület Pándy Kálmán Kórháza reumatológiai osztály Gyula” feliratú körbélyegzője elveszett, 1994. jÚLIUS 19-TÖL A BÉLYEGZŐ LENYOMATA ÉRVÉNYTELEN. ^ A Békés Megyei Vízművek Rt., Békéscsaba, Dobozi út 5. sz. felvételre keres felsőfokú végzettségű programozót. Jelentkezés: Békéscsaba, Dobozi út 5., személyzeti k osztály vezetőjénél, a „Tbpánka” gyors és megbízható Szeghalmon Kerekes Mihály- né vállalkozó úgy döntött, a Péter András Gimnáziumban vezetett kis büféje mellé új üzletet nyit. Április végén Szeghalmon, a Nagy Miklós utcában megkezdte működését a „Topánka” Bőr- és Cipőkellékek Szaküzlet és Cipőjavító Műhely. Arról, hogy mi is profilja az új boltnak, a tulajdonossal beszélgettünk: — Úgy gondolom, hosszabb távon is van jövője a cipészetnek, hiszen a mai árak mellett egyre inkább érdemes kijavíttatni a megrongálódott cipőket. Ha ez így igaz, akkor szükség van egy olyan üzletre, ahol a környékbeli suszterek a munkájukhoz feltétlenül szükséges anyagokat, eszközöket meg tudják vásárolni. Csak néhány cikk az árukínálatunkból: bőrök, cipőfűzők, 24 órán belül vállalja a kisebb javításokat a mester, Bukovics Géza . . . Fotó: Balogh László francia cérnák, díszítők. Ha az árak felől közelítjük meg a választékot, az ötforintos sarokvastól a több, mint ötezer forintos boxbőrig terjed a lista. —Úgy tudom, nemcsak áru - sítássál foglalkoznak az üzletben. — Valóban, a „beteg” lábbelik javítását is vállaljuk. Alkalmazottam, Bontovics Géza és a mellette dolgozó tanulók maximum 24 órán belül elvégzik a kisebb javításokat. Itt megpróbálunk a régi céhrendszerhez hasonlóan dolgozni, azaz mindenki a nevét adja a munkájához. A terveink között szerepel, hogy kibő- vítjük a profilunkat bőrdíszművességgel, készítünk bőr pisztolytáskákat, öveket, övtáskákat, bőrmellényeket is. Amennyiben lesz rá igény és találok hozzá megfelelő szakembert, akkor foglalkozunk majd autó-üléshuzatok javításával is. 4 Olvasóink írják ........ ~ A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők*előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Nem csak tej kell, hanem jóval több borjú is „Drágul a marhahús” —közük a lapok a nem éppen étvágygerjesztő hírt. ,,Az áremelés oka — szól az indoklás — a belföldi vágómarha hiánya”. Másfél év óta csökken a szarvasmarhaállomány, amely mára elérte azt a szintet, hogy a cégek kénytelenek a drágább importot igénybe venni. Ugyanis a húskészítmények legtöbbjének a gyártása elképzelhetetlen marhahús nélkül. (TVépszabadság, 1994. július 19.) A szarvasmarhák nem okolhatók e helyzet kialakulásáért. Szaporodnának, mint régebben, amikor még természetes egymásra találás vagy afféle közvetített távházasság eredményeként teltek meg a borjúistállók. Minden marha tudta, hogy nem csak tej kell, hanem borjú is. Tudták ezt a magyartarkák, a bevándorolt szimentáli, holsteini nemzetségbeliek is. Szerencsétlenségükre volt aki ezt nem tudta. Volt egyszer egy Mehemed, sose látott tehenet. Borjút elleni. Azt még az anyukája esti meséiből tudta, hogy a reggeli tejecskét a Riska tehén adja. Erre emlékezett, amikor hírét vette, hogy sok a tej. Azonnal kitalálta, hogy azért sok a tej, mert sok a Riska tehén. Kézenfekvő a megoldás: kevesebb Riska kevesebb tejet ad. Elrendelte Mehemed, vágják le a tehenet. Fehéret, feketét, tarkát, pénz üsse a gazda markát. Le is vágtak ezret, nem adnak már több tejet. Borjút sem adnak a marhák. „Importáljunk vágómarhát!” —mondja a bölcs Mehemed. Akinek kell, fizesse meg. Ne sokallja a hús árát. Miért tartott annyi marhát? Zalai György Visszhang Természetgyógyászat vállalkozásban A Békés Megyei Hírlap július 14-i száma „Vonalban vagyunk..." olvasói rovatában megjelent „Diploma bioenergiáról” című cikkhez szeretnénk néhány gondolatot fűzni. A természetgyógyászat az utóbbi években új, illetve újra jelentkező humán szolgáltató tevékenység hazánkban, mely iránt a lakosság körében intenzív érdeklődés mutatkozik, esetenként irreális elvárásokkal, reményekkel. A természetgyógyászat helykeresése, beilleszkedése a hasonló hagyományos szolgáltatások közé még folyamatban van. A természetgyógyászat orvosszakmai, egészségügyi-hatósági megítélése nem lezárt. Jelen jogi szabályozás miatt a természet- gyógyászati tevékenységre egészségügyi vállalkozói engedély nem adható, mivel jelen egészségügyi jogszabályok hatálya e tevékenységre nem terjed ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy természetgyógyász vállalkozóként ne működhessen, amennyiben tevékenységére az illetékes helyi önkormányzattól vállalkozói engedélyt kap, amint azt Dóczi Lászlónéról is olvashattuk. Ilyen esetben az egészségügyi hatóság a vállalkozás higiénés, közegészségügyi feltételeinek betartását vizsgálja és ellenőrzi, valamint azt, hogy egészségügyi szakképesítéshez kötött tevékenységet ne végezzen. Remélhető és kívánatos is, hogy a hagyományos egészségügyi és a természetgyógyászati szolgáltató tevékenységek összhangja mielőbb kialakuljon, úgy orvosszakmai, mint jogi-igazgatási vonatkozásban. ÁNTSZ Békés Megyei Intézete Gub András és Paczuk Etelka Ottilia orosházi házaspár a minap ünnepelte házasságkötésük ötvenedik évfordulóját. Jó egészséget, további szép kerek évfordulókat!
