Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-26 / 174. szám
«&RÉKÍS MEGYEI HÍRLAP Geszt, Arany János emlékház Hírek Jövő címmel indított játékot a Sarkad Város című hetilap szerkesztősége. A játék meghirdetői azt kérik a lakosoktól, hogy szellemesen, ötletesen írják le, milyen tulajdonságokkal rendelkező képviselőket szeretnének látni az önkormányzati testületben a novemberi helyhatósági választásokat követően. A szeptember 20-áig beküldött „jellemrajzokat” az olvasók szavazata alapján rangsorolják, és jutalmazzák. Eredményhirdetés október első hetében várható. A méhkeréki nemzetiségi óvoda műszaki átadását augusztus 19-ére tervezik. A kivitelező és a beruházó között addig is folyamatos az egyeztetés. Ha minden az eredeti célkitűzések szerint folyik, akkor augusztus 26-án ünnepélyes keretek között vehetik át az óvodások új birodalmukat. Sarkad romániai szomszédvárosának polgármestere, Tódor Albert levágatta a sza- kállát. Mint mondta, mandátumának félidejét szakállasán töltötte, a másik felét megpróbálja anélkül. A „szőrzetváltás” azonban a munkájában nem jelent változást — hangsúlyozta. Geszten várhatóan még júliusban befejezik a kisgeszti Liget utca építését. A rávaló pénzt pályázat útján nyerte az önkormányzat, így végre szilárd burkolat kerülhet az eddigi földút tetejébe. A munkát a Közúti Igazgatóság sarkadi üzemmérnöksége végzi. A sarkadkeresztúri önkormányzat csakúgy, mint az eddigi esztendőkben, az idén is támogatta a falusi gyerekek iskolakezdését: 14 éves korig 1500 forinttal, a középiskolásokat 3000 forinttal és a felső- oktatási intézményekbe járókat pedig 6000 forinttal. Az általános iskolások ingyenes füzetcsomag és tankönyvellátásban is részesülnek. Az OLDALT ÍRTA ÉS szerkesztette: Magyar Mária A fotókat Kovács Erzsébet, Fazekas László és Ungvári Mihály készítették SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1994. július 26., kedd A református toronygomb titka Mezógyán. — Legutóbbi városoldalunkon a sarkadkeresztúri református templom történetével ismertettük meg Olvasóinkat. Sorozatunkat ezúttal a mezőgyáni református templom históriájával folytatjuk, amelyről Márkus Lászlótól, a sarkadkeresztúri református lelkésztől hallottunk. Több mint két évszázaddal ezelőtt, 1721 -ben még ősi románkori temploma van a községnek. A lakosság a török megszállás első évtizedeiben tér át a protestáns hitre. A jelenlegi református templom alapkövét 1793. március 18-án rakták le Puskás András gondnoksága idején. Egy esztendő múlva már felhelyezik a toronygombot, amelybe a készítők neveit is beleteszik. A gömbben lévő szöveg utolsó szava a következő: „Atya, Fiú és Szentlélek, hatalmas erőd által oltalmazd ezt a Te tiszteletedre szentelt helyet.” A templomot 1894-ben renoválják. A kelet-nyugati tengelyű templomnak keleti, homlokzat előtti 28 méter magas tornya van. A torony felül órapárkányos, rajta díszes barokk sisak van. A templom belső tere tízszer húsz méteres, felül a mennyezetet három és félszakaszos Rabitz mennyezet fedi. A szószék és a hozzá tartozó részek copf stílusú asztalos munkák. A templom egyébként háromszáz ülőhelyes. Az orgonát Kerékgyártó István készítette 1912-ben. (Az orgonát pár esztendővel ezelőtt vandál kezek összetörték.) A mezőgyáni templomnak három harangja van. A 420 és a 280 kilogrammosakat a BudaAprók Új fogorvos. A geszti fogorvosi rendelőben július 11- étől dr. Németh Mária sarkadkeresztúri fogorvos rendel, aki Mezőgyán település lakosságát is ellátja. Bosszúság. Szabó Lajos, az újszalontai polgármester sokat bosszankodott az utóbbi hónapokban azon, hogy a faluházára nem sikerült takarítónőt szerezni. Mint a polgár- mester elmondta, a munka- nélküliek inkább a segélyt és a járadékot választják, semmint az állást. Nemrégiben azonban mégis betöltődött a hely: egy nyugdíjas hölgy vállalta el a takarítást. Alapítvány. A sarkadi ön- kormányzat által alapított Közbiztonsági Alapítvány bejegyzése folyamatban van — jelentette be dr. Sipos Lajos, Sarkad város jegyzője a térségi polgármesterek legutóbbi találkozóján. A sarkadiak által letett 220 ezer forinthoz a térség települései a bejegyzést követően csatlakozhatnak. Gázvagyon. A belterületi gázközmű-vagyonnal rendelkező Sarkad térségi települések elégedetlenek azzal a döntéssel, miszerint a gázvezetékek építésekor végzett társadalmi munka értékének csupán a felét kaphatják vissza az önkormányzatok. Románia irányába Méhkerék. — Sajnos egyre biztosabb, hogy a sarkadi augusztus 20-ai ünnepségekre nem a véglegesen megnyitott méhkeréki átkelőnél fognak átjönni a Nagyszalontáról Sarkadra meghívott vendégek. A magyar fél már felajánlotta Romániának a közös üzemeltetést a magyaroldalon felépült vámkezelő épületben, odaát csak az útnak kellene megépülnie. Ez azonban úgy tűnik, nagyon lassan halad. Ettől függetlenül Hanzéros János, Geszt polgár- mestere azt kérte a térség országgyűlési képviselőjétől, tartsák melegen a Parlamentben a geszti határátkelő ügyét is. Utkeresés(ek) Szponzorok nélkül nem ment volna Geszt.—Július 16-án a ’96-os Expo előpróbáját tartották a településen. A gesztiek ugyanis elhatározták, hogy 1996- ban egy nagyszabású kettesfogathajtó versennyel rukkolnak ki az Expo tiszteletére. S mint arról már hírt adtunk, a próba kiválóan sikerült. Borsós László, a lovasnap főszervezője azonban elmondta, hogy mindez nem sikerült volna, ha a szervezést nem segíti jó néhány szponzor. Geszten szinte minden intézmény vagy cég támogatta a rendezvényt. Közöttük találjuk az Általános Művelődési Központot, a polgármesteri hivatalt, a Toldi Vadásztársaságot, az Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezetét, a Kétegyházi Takarék- szövetkezet helyi kirendeltségét és Szabó Sándor vállalkozót. Az pedig egyenesen természetes volt, hogy a Sarkadi Szabadidős Lovasklub is ott állt a szervezők mögött. Sok támogató jelentkezett a szomszédos településekről is. Me- zőgyánból a vadásztársaság, a Rex Kft., a Magyar-Bolgár Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet, Zsadányból a Szilér Kft., a BNS Üzletház, a Magyar-Lengyel Barátság Mező- gazdasági Szövetkezet, Bihar- úgráról pedig a Barbarie telep és Tóth Gyula vállalkozó segítette a gesztieket. A vándorser- legszerűen működő Geszti Kupát Berczy János békéscsabai vállalkozó ajánlotta fel. Ugyancsak Békéscsabáról nyújtott segítséget a szervezéshez a Kopp Export-Import Kft, a Seres Nagyker. pedig Gyuláról támogatta a versenyt. A versenyt, amelynek híre még a megyén túlra is eljutott, hiszen a kiskunfélegyházi Bic cég és a budapesti ÉGISZ Rt. is hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. A lovasnapot gazdagította a stílusosan meghívott Geszti Péter előadóművész, a Kunágotáról és Füzesgyarmatról érkező voltizscsoportok és Kiss Sándor főbíró, akik elfogadták a gesztiek meghívását. Mint Borsós László elmondta, ha legalább ennyi szponzor és közreműködő összegyűlne 1996-ban is, a fejük sem fájna a szervezőknek! Ennyi szponzor lévén szinte mindegyik versenyző vihetett haza valamilyen emléket Gesztről. Természetesen a legelégedettebbek a legjobbak lehettek. Maratonhajtásban három első helyezés is született. Borsos Béla, Fábián Sándor és Kemecsi István, a Sarkadi Szabadidős Lovasklub tagjai holtversenyben győztek. Az akadályhajtásban szintén Borsos Béla bizonyult a legjobbnak, mögötte Kemecsi István, majd Fábián Sándor végzett. Ugyanez lett a sorrend az összetett versenyben is. A Geszti Kupát, mint arról már hírt adtunk, Borsos Béla nyerte. Új piac Sarkadon. Imeannakazötvenmilliós beruházással épülő sarkadi piacnak a látványterve (annak egy részlete), amelyik átadását az ősz közepére tervezik a beruházók pesti Harangművek készítette 1925-ben, a 120 kilogrammosat pedig Antoni Zechnter öntötte 1753-ban Budán. A templomot az elmúlt esztendőkben ismét renoválták. Deák Károly által létrehozták a Kálvin Alapítványt, amely a renoválást segítette, jelenleg pedig szociális és kulturális célokat szolgál. A gyülekezet ez év júliusától parókia külső felújítást, valamint gyülekezeti-terem építési munkálatokat végez. Amikor a jegyző összevonja a szemöldökét Ismét bebizonyosodott, hogy egy irodában ülve, egy csomó akta és paragrafus mögül nem lehet helyesen megítélni az élet dolgait. A választások óta egyre több helyen és szinten kerülnek felszínre azok a bosszúságok, amelyek a köztársasági megbízott hivatalainak észrevételeivel függenek össze. Az egyik Sarkad térségi jegyző arról panaszkodott, hogy nemrégiben megbírságolt egy olyan lakost, aki korábban 15 évet töltött börtönben. A jegyző nyilván nem azért ragaszkodott a büntetéshez, mert az illető hirtelen megjavult és jóságos tettet követett el, ám a hajdáni börtönlakó részéről elegendő volt egy levél a köztársasági megbízotthoz, és a köztiszteletben álló jegyzőt máris elmarasztálták. Ugyanez a jegyző mesélte, hogy visszautasította egy mozgáskorlátozott lakos közlekedési támogatását, mert az láthatóan nem tartozik a súlyos kategóriába, így a jogszabályok szerint nem jár neki a támogatás. A jegyző hamarosan levelet kapott a köztársasági megbízottól, hogy helytelenül járt el, mert meg is adhatta volna a lakos számára a támogatást. A jegyző újra indította az ügyet, ám a mozgáskorlátozott kezelőorvosának szakvéleménye szerint az adott személynek a jogszabályok értelmében nem nyújtható támogatás, mert az nem tartozik a súlyos kategóriába. Kiderült tehát, a helyben élő jegyző jobban ismeri a lakosokat, mint a távolban székelő köztársasági megbízott. Ki hitte volna!? ; , Akadályok a pályázat útjában Sarkad térsége. — A PHARE-program nemrégen pályázatot írt ki a jogilag szervezett kistérségek fejlesztésére. A többszörösen hátrányos helyzetű Sarkad térségi településekre bizony ráférne egy kis támogatás. Az is stimmel, hogy már évek óta szervezett kistérséget alkotnak, hiszen kezdetben havonta, ezévben pedig két-három havonta rendszeresen találkoznak egymással, és vetik fel a térség közös megoldandó kérdéseit. Jól jönne hát ez a pályázat útján nyerhető regionális támogatás, tudnák is hova tenni, csak egy a bökkenő: Sarkad térsége jogilag nem alkot településszövetséget, így ezúttal nem pályázhatnak. Okulva azonban mindebből, a napokban elhatározták, hogy önkéntes szövetségüket hivatalos formába öntik, hogy ez többé ne legyen akadálya például egy ilyen pályázati lehetőségnek. Aki nevetni tud, az minden egyebet képes megoldani Emberből vagyunk Sarkad. — Sorozatunkban közismert Sarkad térségi személyiségeket mutatunk be egy-egy emberközeli, tréfás kérdés kapcsán. A „Sors” ezúttal Molnámé Zolnai Marikát, a sarkadi polgármesteri hivatal közművelődési munkatársát érte utol, akitől azt kérdeztük, szerinte mi hiányzik Sarkadról. Konkrétabban: milyen természeti vagy egyéb kincsekkel gazdagítaná a várost, s milyen neves emberek letelepedését szorgalmazná a településen. Talán elárulhatjuk, interjúalanyunk egy budapesti út során töprengett a válaszokon, és a következőket sikerült kifundálnia: — Sajnos Budapestet nem lehet közelebb tolni Sarkadhoz, sem megfordítva, így bele kell nyugodnunk: perifériás település vagyunk. Ha azonban az Európai Unió szellemét sikerülne idehoznunk, nyert ügyünk lehetne. Itt elsősorban a határok szabadabb átjárhatóságára gondolok. Kérdés, egy ilyen szellemet vajon meddig tart idehozni!? Abban is biztos vagyok, ha a városunknak lenne valamilyen konkrét arculata, egy csapásra hírnevet szerezhetnénk, és egy sokkal szebb városban élhetnénk. Hallottam már olyan európai városokról, amelyeken nem halad ugyan folyó keresztül, de leleményes mérnökök és építészek megoldották, hogy a környékbeli folyókat bevigyék a településre, s ezáltal szükőkuta- kat, parkokat és fürdőhelyeket is kialakíthattak. Nos környékbeli folyónk nekünk is van... Hogy mi hiányzik még a városunkból? A mosoly. Jó lenne, ha arról lennénk híresek, hogy itt mindenki elégedett és boldog. Aki nevetni tud, az minden egyebet meg tud oldani. A híres emberek letelepítéséről: kellene egy mindkét oldalon elismert román-magyar személyiség, aki könnyedén tudna közvetíteni a két állam között. Egy Makovecz Imre, aki megmondaná, mit hová helyezzünk el a városban, hogy az esztétikus legyen. És egy humorista, aki optimizmusával erőt adhatna az embereknek.
