Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-22 / 171. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1994. július 22., péntek A dombiratosi önkormányzat július 17-én koszorúzási ünnepséget tartott a köztemetőben. » — Az immár hagyományosnak nevezhető megemlékezésen kegyelettel emlékeztünk a két világháború dombiratosi hőseire és áldozataira — mondja Róka Rudolf - né polgármester. — Az önkormányzatnak, a pártoknak és az egyéb szerveknek a képviselői összesen 14 koszorút helyeztek el a sírokon. Az önkormányzat megkoszorúzta az I. és a II. világháborús magyar, valamint a II. világháborús szovjet emlékművet. Ez utóbbinál a Munkáspárt képviselői is lerótták kegyeletüket. Egy találmány: a légköri villamosság az asztal alatt Édesapám feljegyzéseiből rövidítve Papp Andrásné logopédus tanár türelmes segítsége mellett könnyebben megy az ,,r" betűs szavak formálása is Fotó: Kovács Erzsébet A pöszeség és dadogás ellenszere Felfokozott ritmusú világunkban sajnálatos, de tény, hogy egyre több a beszédhibás gyermek. A beiskolázásra várók körében egyre nő az igény a beszédjavító foglalkozásokra. Igen ám, de ilyen szakember nincs minden településen. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a magyarbánhe- gyesi diákotthonban levő és jól működő logopédia. Erről kérdeztük Tompa Lászlót, az intézmény igazgatóját. — Intézetünkben nem csak a bentlakókat képezzük, hanem a környék ép értelmű, de beszédhibás óvodáskorú gyermekeit is felvállaltuk. Két szaktanár, Papp Andrásné és Gál Vilmos vezeti a foglalkozásokat, akik évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. A beszédjavító foglalkozások az emeleten külön e célra kialakított logopédiai szobában történnek. Van berendezett várószoba a gyerekek és szülők részére. Játékok, könyvek és különféle eszközök színesítik a várakozási időt, valamint a pedagógus munkáját. Meg kell mondanunk: óriási az igény. Egyelőre azonban csak a beiskolázásra várókat tudjuk fogadni. A visszajelzések szerint a szülők, nevelők elégedetten szóltak a munkánkról. —Hány gyermeket fogadtak az idén és milyen eredménnyel? — Ebben a tanévben 50 gyermekkel tudtunk foglalkozni, amelyből 38 volt a bejáró. Ebből 34 az óvodás és 16 az iskoláskorú. Tünetmentesen távozott 19, lényegesen javult 20. A pösze és ritmuszavaros kiscsoportok kialakítása a hatékonyság növelését szolgálta. A tanév elején Csa- nádapácán és Medgyesegy- házán „szűrést” végeztünk az óvodákban, ahonnan rendszeresen, kisbusszal hozzák a gyerekeket hozzánk. — Hivatalos szakvéleményt is adnak? — Több esetben adtunk szakvéleményt a szülők, az óvónők és orvosok kérésére beiskolázási ügyben. Talán érdemes megemlíteni azt is, hogy tanév közben is volt „kiírt” tünetmentes gyermek és volt új felvétel. Előfordul néhány esetben, hogy elég 3—4 hónapos kezelés, de gyakoribbak a hosszabb foglalkozások. —Mely településekről járnak a legtöbben önökhöz? — A helybeli és az előbb említett települések mellett fogadtunk még Kunágotáról, Medgyesbodzásról, Gáborte- lepről is gyerekeket. Szerettük volna ez évben a dombegyházi térséget is bevonni, de szervezési okok miatt elmaradt. Szeptembertől talán ez is megoldódik. Másik tervünk pedig — látva a beszédjavítás iránti igényt —, hogy ezt a tevékenységet is főállásúvá minősítsük. H.M. Orgonamuzsika Békésen Kegyelettel emlékeztek a hősökre Földink volt. Mudin István atléta, tanár 1918-ban ezen a napon halt meg Olaszországban. Két egy házán született, tanulmányai befejeztével a lippai mezőgazdasági iskola tanára, majd igazgatója lett. A Magyar Atlétikai Club színeiben, főleg gerelyhajításban és diszkoszvetésben ért el sikereket. Az 1906. évi soron kívüli olimpián az atlétikai ötös versenyben ezüstérmet nyert. AzI. világháborúban, az olasz fronton halt meg. Erdélyi kérdések. Július 22-én, ma 18 órakor a szarvasi polgármesteri hivatal nagytermében dr. Tőkés István kolozsvári teológus professzor előadást tart Erdélyi kérdések címmel. Horgászverseny . A szeghalmi Vörös Meteor Horgász Egyesület július 23-án délután és éjszaka tartja idei első nagyhalfogó versenyét a Sebes- Körös jobb partján, a Foki hídtól az összefolyásig terjedő részen. Felújítások. Nagykamarás önkormányzata nagy gondot fordít az utak javítására. Az Árpád utcai új út megépítéséhez immár negyedik alkalommal adtak be pályázatot, amelyet minden alkalommal pénzhiány miatt utasítottak el. Ennek ellenére ez évben, 300 ezer forint saját erő felhasználásával, sikerült a szilárd burkolatú utak padkarendezését és' kátyúzását elvégezni. Az idei tervekben szerepel még a községi mázsaház korlátainak felújítása, közel 500 ezer forint értékben. A falu búzája. Ecsegfal- ván a helyi ömkormányzat a parlagon maradt földterület egy részét, ezúttal 162 hektárt az ősszel — az előző évhez hasonlóan — búzával bevetette. A termés felét azonnal értékesítik, a másik részét egyenlőre eltárolják a későbbi eladásig. A történelem folyamán mindig voltak szélhámosok, csalók, akik más ember hiszékenységéből nagy anyagi hasznot húztak, tóikét kovácsoltak. Tudjuk, voltak akik aranycsinálással kísérleteztek, mások az örökmozgóval akarták a világot megváltani. Elmúlt az első világháború, Magyarország vesztes lett, de a csapások érték tovább is. Jött a román megszállás, azután a trianoni szerződés. De azért az élet ment továbbra technika, haladt, már új találmányok mint a szikratávíró, utána pár év múlva a rádió kezdi világhódító elterjedését. Az 1900-as évek körül már sok község és város villanyvilágítással cserélte fel a gáz- és a petróleumlámpákat. Tudomásom szerint itt Orosházán 1904 évben vezették át az áramot Hódmezővásárhelyről. A községben, a központban sok épületben már az utcákon este villamoslámpák világítottak. De a külső részeken bizony lassan terjedt és még sokáig petróleumlámpával világítottak. Több haladó gondolkodású polgár már szerette volna, hogy a villanyt vezessék tovább a külső utcákban is. Ilyen volt a Fürdő utcai Sín Márton, a nagyapám testvére is, aki igen vagyonos polgár hírében állott. O is felismerte a villanyvilágítás nagy jelentőségét a lakosság számára. Teljes erejével, tekintélyével igyekezett a környékbelieket meggyőzni a cél érdekében. Azonban hiába — kevesen jelentkeztek és a villamostársaság nem látta kifizetőnek a hálózat bővítését. Abban az időben egy De- zsőfi nevezetű ember került Orosházára. Elektrotechnikusnak adta ki magát, meg feltalálónak. Valahogy ez az ember megtudta Sín Mártonról, hogy nagy pártfogója a villanyvilágításnak. Megjelent nála és azt mondta, hogy lesz itt hamarosan villany, mert van egy találmányom. A légkörből fogom az áramot előállítani. (Van egy mondás: ha valaki valamit nagyon óhajt, akkor az hisz is!) Sín Márton is így volt, a feltaláló mutatta a rajzait, a terveit. Megegyeztek, fizette az összes költségeket. Dezsőfi vásárolt minden villamossági anyagot, huzalokat, kapcsolókat, lámpákat meg egy villanymotort is. Egy szobát kapott a feltaláló, ahol berendezkedett, oda senki nem mehetett be, mert életveszélyes! Az udvaron oszlopokat állított le, rajta huzalokkal. No hiszen, ennek nagy híre lett, különösen a helyi sajtó magasztalta a • találmányt. —A lakosság is képviseltette magát? — Sajnos sokkal kisebb létszámban, mint a megelőző években. Ennek ellenére hisszük, hogy nem hiába való a kezdeményezésünk: tartozunk ennyivel az elesettek emlékének! M.Gy. Mentek is az érdeklődők mindig, mert már további rendeléseket is vett fel a feltaláló. Egy alkalommal még a népszerű képviselő, Csizmadia András és még sok vezető látogatta meg a találmányt. A bemutatókon Dezsőfi egy kisebb égőt kapcsolt be, vagy villanymotort pár pecre. A laikus közönség nagyon csodálta ezt a nagyszerű találmányt. Hanem utána már nem tudott ez az ember előrehaladást felmutatni. A találmány híre eljutott Budapestre is, valaki azután kérte, hogy küldjenek ki szakértőket a Sín-házhoz Orosházára. Egyszer csak kapja az ajánlott levelet Dezsőfi, amelyben értesítik, hogy ekkor és ekkor jönnek a találmányt felülvizsgálni. Meg is érkeztek. Dezsőfi nem nagyon örült a vendégeknek, de most azután be kellett mutatni ezeknek is. A nagy tudós Ve- rebély professzor jött ki társáA nyáreste elviselhetetlen forróságában igazi menedéket kínált a békési református templom hűvöse. A padsorokban a megpihenni és a zenét hallgatni vágyók gyülekeztek július 17- én. A Békés-Tarhosi Zenei Napok fiatal szólistáját, Almásy László Attila orgonaművészt pályája alakulásáról faggattam: —Az első országos szakközépiskolai zongoraversenyen tűnt fel 1980-ban Tarhoson, akkor még zongoristaként, s a nagydí- jat vitte el. Miért voksolt mégis a hangszerek királynője mellett? — Talán éppen a színgazdasága miatt. Vonzott a hangszerben rejlő, óriási lehetőség, a polifónia, a Bach-művek határtalansága. Mindig is közel állt hozzám a miszticizmus, a vallás. Az orgonamuzsika jó partnere a léleknek. — Édesapja neves zongora- művész, a fia az Attila nevet — gondolom — megkülönböztetésül használja. — Ükapám maga is orgonista volt, templomi kántor Kárpátalján. Édesapám — bár nyugdíjas — a Zeneakadémián tanít Budapesten, gyakran koncertezik, főleg kortárs zenét. — Az út a tarhosi nagydíjtól egyenes volt a főiskolára? — Zongoraművészi diplomát 1986-ban kaptam kézhez, Lantos István és Hambalkó Edit voltak a tanáraim. Közben sikerrel felvételiztem az orgona szakra, így egy évvel később Lehotka Gábor tanítványaként orgonaművészi diplomát is szereztem. —Már Bach és Händel idejében divatosak voltak az orgonaversenyek, ahol a kor neves előadói több órás „küzdelemben mérkőztek meg” egymással. A főiskolai évek során vagy után volt-e része hasonló megmérettetésben? —A budapesti Liszt-orgona- versenyen még hallgatóként inA Szarvasi I. Számú Általános Iskola alsó tagozatos gyerekeknek Okosodó-Ügyesedő Tábort szervez. E tábor célja, hogy az elmúlt tanév oktatási anyagát rendszerező átismétlő foglalkozások anyanyelvből, matematikából felelevenítsék a régi ismereteket és egyben felkészülést nyújtsanak a szeptemberi tanévkezdéshez. Szabadval az Elektrotechnikai Tanszékről. Hát bizony itt már látta Dezsőfi, nem lehet mellébeszélni. Ezek már műszerekkel méréseket végeztek, az antennánál kezdték, itt áram semmi! A feltaláló nagyon izzadt, ahogy a vizsgálatot végezték. Sorba vettek a mérésekkel mindent, eredménytelenül végfe a szobára került a sor. Itt egy asztalon volt a villanymotor meg egy pár kapcsoló. No itt a vizsgálók találtak a műszerekkel áramot, a motor is forgott bekapcsoláskor elég gyengén. Az asztal teljesen be volt deszkázva körül, ezt nézegette Verebély, majd azt mondta, meg kell nézni mi van belül? Tiltakozott Dezsőfi, mert azt mondotta itt nagyfeszültség van, élet- veszélyes benyúlni! De hiába volt a tiltakozás, Verebélyék szerszámot kértek a házigazdától és feszítővassal a deszkákat lefeszítették. No hiszen a tudós emberek is nagyot néztek, amikor meglátták a szépen berakott Leclanché-féle elemeket. Ezek sorba voltak kötve a 73 darab és így adta ki a 110 volt feszültséget az elemcsoport. (Abban az idődultam 1983-ban, ekkor középdöntős lettem, de öt évvel később a nemzetközi mezőnyben második helyezést értem el. — Milyen lehetőségeket nyitott meg ez az értékes díj? — Szinte mindent. Egész Európát. Koncerteket Hollandiában, Olaszországban, Svájcban, de mondhatnám Angliát, Franciaországot, a Baltikumot, sőt még Szibériát is. Közben a pesti konzi (Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola) zongoratanára és korrepetitora lettem, a városmajori templomban néhány órában még orgonás kamarazenét tanítok. —Műveli is ezt a műfajt? — A Magyar Korai Kvintett tagja vagyok. Ez különös összeállítású együttes, két klarinét, két kürt és orgona szerepel benne, Ella István orgonaművész helyét vettem át nemrég. Szó van egy közös indiai útról, amit izgalommal várunk. Szólistaként Németországba, a Fekete-Erdőbe készülök. Két éve már jártam Békésen, most hoztam néhány újdonságot. Palesztrina a zene fejedelme volt, mégis ritkán hallhatók orgonán a művei, Frescobaldihoz hasonlóan a Szent Péter Bazilikában működött, őket ezért választottam. Bach szellemóriás, a neve nem maradhat ki a névsoromból. Kodály Csendes miséjéből két tételt Tarhos miatt játszom, és az alig ismert Án- tallfy Zsiross Dezső, század- eleji, Amerikába vándorolt honfitársunk néhány különleges hangulatú darabját a megismertetés végett. Az estet korhűség, szakszerűség, zenetörténeti ritkaságok jellemezte, és az orgona futó „rosszalko- dását” leszámítva képet kaphattunk egy fiatal és szerény művész zenei elképzeléseiről. F. P. Zs. idős programként angol és olasz nyelvet oktatnak. Emellett asztalitenisz- és úszásoktatás szerepel a programban. Az ügyesebbek papírhajtogatást, gyöngyfűzést, szalmafonást, agyagozást vagy bábkészítést is választhatnak. A tábor augusztus 1-jétől 12-éig tart délelőtt 8- tól délután 4-ig. Jelentkezni az általános iskolában lehet. ben még általában 110 voltos feszültségű volt a hálózat.) Mikor ez megvolt, Verebély odafordult társához, a tanársegédhez és azt mondotta: — Barátom, mehetünk innen! Nincs itt találmány semmi! Leadom a szakvéleményemet. Ez nem egyéb, mint közönséges csalás! A hiszékeny emberek félrevezetése. Ezek a telepek pár óra hosszáig jó ha tudják az áramot szolgáltatni, a motort még addig sem. Az ügy majd a bíróságon fog folytatódni. A szakértők elmentek, hanem a feltaláló is eltűnt egyszerre a községből. A megrendelők vesztesek lettek. Egyedül Sin Márton még némileg jobban jájt, mert a sok vezeték, szerelvény ott maradt neki. Mikor azután jó évek múlva a Fürdő utcára vezették a hálózatot már neki majdnem minden megvolt hozzá. Csak nem a légköri villany világított neki. Hanem a Tóth-cég épített a malom mellett egy cent- rálét a 20-as évek közepén. Ennek a gőzturbinája hajtotta a generátort, fejlesztette a villamosenergiát Orosházán és a környék számára. Sin Lajos Nyári program alsótagozatosokank
