Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-20 / 169. szám
kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. július 20., szerda Üzleti ajánlatok — Szlovén cég fa- és bútoripari profilban importálna fa alapanyagokat és formázott üveget, exportálna bútort. (403) — Szlovén céget textiliparban és élelmiszerkereskedelemben; import és export érdekli. (404) — Szlovén cég cukorrépát vásárolna. (405) — Szlovén vegyipari cég, bőrfeldolgozóipar, műbőrgyártás- és feldolgozás, cipőipari kellékek (pl. nem szőtt anyagok), levegőtisztító filterek előállítója. Keres: nyers borjú- és sertésbőrt, poliészter- és cellulózszálat, fehérített és nem fehérített cellulózt, PE granulátumot. (406) — Szlovén élelmiszeripari és élelmiszer-kereskedelemi cég vásárolna nyersanyagokat (őrölt fűszerpaprikát, szárított zöldséget); eladná késztermékeit (gyermektápszerek, EVŐ MIX élelmiszerkiegészítő, rágógumi, kakókrém, puding, sütőpor, ecet, sütő- és húsfeldolgozóipar részére additivek). (407) — Szlovén műanyagipai cég PVC-granulátomot importálna. (408) — Szlovén cég importál állatot, húst, takarmányt, cserepes virágot, élelmiszert; exportál: konfekciót, mezőgazdasági kisgépek, konzervet. (409) — Szlovén cég partnereket keres. profilja:külkereskedelmi szolgáltatások, élelmiszer exportimport, konszignációs raktárak, textil és konfekció export-import, gépjárművek, mezőgazdasági gépek, szerszámok és gépalkatrészek forgalmazása, papíripari termékek exportja- importja, mezőgazdasági termékek, termények exportja- importja. (410) — Az alábbi cikkek gyártóival keres kapcsolatot svéd cég: toi- lette-papír tekercsek, papírszalvéták, polythilén tasakok fogyasztott élelmiszerekhez, továbbá színes gyermekképeskönyvek (nyomdák) és rajztömbök készítőivel keres kapcsolatot. (411) — Üveg- és porcelán termékeket, papír- és ajándéktárgyakat, kézművestermékeket, bőrárukat, egyéb fogyasztási cikkeket vásárolna svájci cég. (412) Kazah vámtarifák. Az önálló Kazahsztán fennállása óta elsőízban jelentetett meg export és import vámtarifát. A tarifa tartalmában hiányos, de árubesorolási rendszerében követi a harmonizált tarifa felépítését. A behozatali vámtarifa csak a következő áruosztályokat tartalmazza: hústermékek, alkoholos italok, bőrtermékek, cementtermékek, szőnyegek, kerámiák, gépkocsik, bútorok, órák és művészeti termékek. Az export vámtarifa részletesebb. A tarifa 1994. február 24-i hatállyal lépteti életbe. Megtekinthető a Magyar Gazdasági Kamara Szolgáltatási Igazgatóságán. BMKlKQg' Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Télefon: (66) 324-976, 442-311 A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás megkötésekor Krakkóban, 1992. december 21-én a négy ország külgazdasági miniszterei Közös Nyilatkozatot írtak alá arról, hogy a Visegrádi Négyek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek a Megállapodás átmeneti időszakának öt évre történő lerövidítéséről, a szabadkereskedelmi kedvezményekbe bevont agrár termékkör bővítéséről. A Közös Nyilatkozatban foglaltak teljesítése érdekében — az eredeti Megállapodás 1993. március 1-jei ideiglenes hatálybalépése után — folytatott négyoldalú egyeztetések eredményeként az illetékes miniszterek Budapesten, 1994. április 29-én aláírták a szabadkereskedelmi megállapodást módosító Kiegészítő Jegyzőkönyvet. Erről a következők foglalhatók össze: — A négy fél között egyetértés alakult ki abban, hogy az átementi időszak módosítása során változatlanok maradnak az eredeti Megállapodás — állami támogatásra, versenyszabályokra, stb. vonatkozó — ún. horizontális feltételei. Gyakorlatilag ezazt.jelenti, hogy a gyorsításról szóló dokumentum a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak csak az ipari és mezőgazdasági koncessziócseréket tartalmazó jegyzőkönyveit és azok mellékleteit módosítja az eredeti megállapodás szövegének érintetlenül hagyásával. — Értelemszerűen a felek a vámon kívül kereskedelmi szabályozásokat is az eredeti MegáHapodás szerint alkalmazzák. — 1994. július 1-jétől mind a négy fél megkezdi a gyorsítási intézkedések ideiglenes gyakorlati alkalmazását. Az ipari termékek vámlebontása A módosító dokumentum mellékletei a vámok csökkentésének ütemétől, illetve megszüntetésük időpontjától fügAz ütemezés mellett az érzékeny termékek közül kiemelték azt a legérzékenyebb termékkört, ámelynek vámlebontása az eredeti Megállapodás szerinti ütemben, vagyis csak 2001. január 1-jén (a lengyel fél esetében a gépjárműveknél 2002. január 1-jén) fejeződik be. Kedvezmények az agrártermékekre A lengyel féllel az eredeti megállapodásban szereplő valamennyi terméknél a Kiegészítő Jegyzőkönyv alkalmazásának napjáról azonnal 50%-kal csökkentjük a vámokat, a preferenciás kvóták egyidejű megemelésével. Jelentős a kvótaemelés pl. sertéshúsból, gabonafélékből, olajos megvakból és borból. A magyar exportra vonatkozó koncessziónyújtásba olyan új termékeket sikerült bevonni, mint pl. a marhahús, a rozs, a napraforgóolaj. Cseh és a szlovák féllel az eredeti megállapodásban szereplő valamennyi terméknél a vámterheket az gően az ipari termékeket (HS 25—97) listákba sorolják. A gyorsított vámlebontásra sikerült egységes négyoldalú ütemezést kialakítani, amit a négy ország egymás közötti kereskedelmében kölcsönösen alkalmaz. Az eredeti CEFTA Megállapodással összehasonlítva a módosítás a következőket irányozza elő: eredeti 20% helyett fokozatosan 50%-ra csökkentjük (az 50%-os vámcsökkentést 1997. január 1- jén érjük el). A preferenciákat új termékekre sikerült kiterjeszteni: jelentős pl. az évi 7000 hl-es borkvóta, valamint a 20 ezer tonnás 'kvótán belül takarmánykukorica szállításainak vámterheinek fokozatosan 50%-ra történő mérséklése. A gyakorlati alkalmazás előkészítéseként a Kiegészítő Jegyzőkönyvet és mellékleteit teljes terjedelemben közzétettük a Magyar Közlöny 1994. június 18-i 66. számában. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere és a pénzügyminiszter 5/1994.(VI. 22.) NGKM- PM számú együttes rendeletét a Kereskedelmi Vámtarifa módosításáról pedig a Magyar Közlöny 67. (1994. június 22-i) száma tartalmazza. A Megállapodás teljes szövege megjelent a Külkereskedelmi Tájékoztató 1993. február 22-i különkiadásában, ami beszerezhető a terjesztőnél. A megállapodással kapcsolatban további felvilágosításért az NGKM-ben Vezér Zoltán osztály- vezetőhöz lehet fordulni. Telefon: 153-0000. (a fennmaradó vámok* %-ban) Időpontok Eredeti megállapodás Gyorsított ütemezés „normál” védett „normál” védett vámlebontás termékek vámlebontás termékek 1994. július 1. 100 100 66 75 1995. január 1. 66 90 66 75 1996. január 1. 33 75 33 50 f997. január 1. 0 60 0 25 1998.január 1. 45 1999. január 1. 30 2000. január 1. 15 2001. január 1. 0 * A vámlebontás az 1992. február 29-i alapvámból kiindulva történik. Felhívás a macedóniai és magyarországi külkereskedelmi cégek közötti együttműködésre A macedónia Külkapcsolatok Minisztériumának tájékoztatása alapján a két ország agrárkereskedelmének fejlesztésére az alábbiak szerint van lehetőség. Az idei évben a következő mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékek vásárlására van igényük: Gabona (kanadai típusú, kemény gabona) 120 ezer tonna Kukorica 105 ezer tonna Cukor 3 8 ezer tonna Étolaj 19 ezer tonna Tej (2,8—3,2%-os, készre szerelt, illetve tankautós formában) 45 ezer tonna Marhahús 2 ezer tonna Sertéshús 1 ezer tonna Fagyasztott csirke (max. 1450—1500 g között) 5 ezer tonna A fentieken kívül érdekeltek még primőrök és dohány magyarországi exportjában, valamint bortermelési együttműködés kialakításában. További információ kérhető a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától. Vásárok és kiállítások a FÁK-ban A kamara almati (Kazahsztán) kirendeltésgtől kapott tájékoztatás szerint 1994. szeptemberében rendezik meg a Karkara ’94 nemzetközi vásárt. Az érdeklődők az alábbi telefonon és telefax számon kaphatnak bővebb információt és igényelhetnek jelentkezési lapot a vásár szervezőitől: telefon: 3272 539-902,539-379, fax: 672-028. A Belorusz Vállalkozók Országos Szövetsége 1995-ben az alábbi vásárokat rendezi.meg Minszkben: „1000 aprócikk” 1995, II. 8.—II. 10. „Kelet-Nyugat-Észak-Dél” 1995. III. 15.—III. 17. „Lakás, család, egészség” 1995. V. 17.—V. 19. További információ: telefon: 0172 231-365, fax: 271-596. A Belorusz Köztársaság kiállítás- és vásárszervező társasága, a Minszkexpo 1995-ben a következő kiállításokat tervezi: „Cipő, textil, ruházat” 1995.1.31—II. 4. „Fémmegmunkálás ’95" 1995. III. 14.—III. 18. „Kisvállalkozások ’95" 1995. V. 16.—V. 20. „Belagro-95" 1995. VI. 13.—VI. 17. „Medicina’95" 1995. IX. 5.—IX. 9. „Budpragresz ’95" 1995. IX. 21.—IX. 25. (Építőipari gépek, építőanyagok) „Famegmunkálás ’95” 1995. X. 17.—X. 21. „Gasztronómia ’95" 1995. XI. 22.—XI. 26. „Consumexpo ’95" 1995. XII. 6.—XII. 10. További információ: telefon: 0172 269-193,269-890, fax: 269-936. Kereskedelmi Választott Bíróság a Belorusz Köztársaságban Az Orosz Föderáció és Ukrajna után harmadikként Belorussziában is megalapították a Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Nemzetközi Kereskedelmi Választott Bíróságot. A Választott Bíróság tevékenysége a külkereskedelmi döntőbíráskodásról szóló 1961. évi európai konvención, a külföldi döntőbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról kötött 1958. évi konvención, valamint a nemzetközi kereskedelmi döntőbíróságról szóló 1985. évi típustörvényen alapul. Folyamatosan működő választott bíróságról van szó, döntései valamennyi országban érvényesek, amelyek tagjai az 1958. évi konvenciónak. A Nemzetközi Kereskedelmi Választott Bíróság címe: Minszk, Mascrova u. 14/7. Telefon: 0172 269-126,fax: 269-194. Szeptemberig szünetel a csere Helykereső kárpótlási jegyeknek A személyi jövedelemadó feldolgozásának tapasztalatai Az összesítések szerint eddig a több mint 100 milliárd forint értékben kibocsátott kárpótlási jegyeknek csupán egyhar- madát sikerült a tulajdonosoknak befektetniük. Az év hátralevő részében azonban a megmaradt kétharmad tulajdonosai is bizonyára aktivizálódnak. A jövő évtől kezdve ugyanis már nem kamatoznak a föl nem vett kárpótlási jegyek. A kárpótoltak többsége viszonylag kis összegű jeggyel rendelkezik — a jó befektetés tehát nem könnyű feladat. Voltak, akik egyszerűen eladták a névérték 60-80 százalékáért. A vidéken élők egy része földre váltotta, a városlakók pedig igyekeztek részvényre cserélni. Szeptemberig nem lesz lehetőség arra, hogy kárpótlási jegyért a tulajdonosok részvényt jegyezhessenek a tőzsdén. Azzal kell számolni, hogy esni fog ajegyek árfolyama. Ami pedig a szeptember utáni kilátásokat illeti: az ÁVÜ birtokában jobbára kisebb cégek, illetve kisebbségi tulajdonrészek vannak. Az első kategóriába tartozó társaságok eleve nem kerülhetnek a tőzsdére, mert az előírások szerint erre csak a 100 millió forintnál nagyobb alaptőkéjű cégeknek van lehetőségük. A második kategóriába tartozók sorsáról — ahol a vagyonügynökség kisebbségi tulajdonosként szerepel — viszont a többségi tulajdonos dönt, s ezt az ÁVÜ érdemben nem tudja befolyásolni. így semmi biztosíték nincs arra, hogy a tőzsdére bevezetik a társaság részvényeit vagy hogy a jegyzéseknél valamilyen mértékben beszámítják a kárpótlási jegyeket. Nagyobb vagyonrészeket pillanatnyilag az ÁV Rt. tud felajánlani; a Mól vagy a MATÁV részvényeibe például még érdemes lesz befektetni. Ősszel várható még a Pannon Gabona, a Hajdútej, a Hajdúsági Sütödék, a Váltó részvényeinek és további Pillér befektetésijegyeknek a megjelenése. Foglalkoznak a sok kritikát kiváltott, áldatlan jegyzési állapotok megszüntetésével. Vizsgálják a lehetőséget, hogy a napokig tartó sorbanállás helyett a jegytulajdonosok kérelmüket postán külde- nék el a jegyzési helyekre. A kárpótlási jegy és részvény csereakciójától függetlenül keresik a megoldásokat a jegyek további „felszívására” is. Egyik ilyen lehetőségnek tartják, hogy a jegyeket állam- kötvényre is be lehetne váltani, viszonylag hosszú, 10 éves lejáratra és 5 százalék körüji kamatra. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy Europress Az 1993. évi személyi jövedelemadó bevallások feldolgozását az Apeh Békés megyei Igazgatóság befejezte. Obsuszt András osztályvezetőt arra kértük, hogy összegezze a tapasztalataikat. Milyen hibákat követtünk el leggyakrabban, és mi okozott nehézséget az adatlapok kitöltése során? — 1994. évben 89 526 db bevallás érkezett, a tavalyi 107%-a. Közülük 32 363 tartalmazott visszaigénylést, 270 millió forint összegben, ami egy főre vetítve 8368 Ft. Országos összehasonlításban Békés megyében volt a legkevesebb, a legtöbb a Fővárosban, több mint 21 ezer forint. A beérkezett bevallásokból 37 860 db volt hibás, az összes 42%-a A megyék között középen foglalunk helyet, hiszen átlagosan 33 és 50% között volt. A hibák jelentős része figyelmetlenségből adódott. A legjellemzőbbek: aláírás hiánya, személyiszám hiánya vagy hibája; a bevallás kitöltéséhez szükséges alapbizonylatok (adatlapok, nyugdíjas szelvények) beküldése. (Ezeket mind vissza kell küldenünk a feladónak.) Gyakori volt a sortévesztés; az „összesen” sorok (23, 25,40, 84, 89) kitöltetlenül hagyása; a 38. sor befektetés miatt levont összeg nem egyezik meg a „C” lappal; a 84. sorba bejegyzett 1993 évi adófizetési kötelezettség nulla, illetve kitöltetlen, de a 81, 82, 83. sorok valamelyikében szerepel adat; az összes levonás (89. sor), a 85—88. sorok összege számszaki hibás, vagy nincs kitöltve a részletezés; a fizetendő adó és a visszajáró adóelőleg sorok felcserélése (90. és 91. sor); az adócsük- kentő tételek visszaigénylése, még akkor is, ha nem volt adíelő- leg levonás; 94. sor kitöltésének hiánya (ez azért fontos, mert ha nem töltik ki ezta sort, akkor a visszaigényelt összeget csak külön levéllel történő kérés után kapják meg); földadó bevallást teljesítenek, csak „D” lap kitöltésével. Végül azt is megtudtuk, hogy a bevallás beadására március 20-a volt a végső nap, de még mindig érkeznek az Apeh-hoz adatlapok. Ezeket a bevallásokat' már csak 36-os — nem pedig az 53-as — bevalláson fogadják el.
