Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-20 / 169. szám

kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. július 20., szerda Üzleti ajánlatok — Szlovén cég fa- és bútoripari profilban importálna fa alapanyagokat és formázott üveget, exportálna bútort. (403) — Szlovén céget textiliparban és élelmiszerkereskedelemben; import és export érdekli. (404) — Szlovén cég cukorrépát vásárolna. (405) — Szlovén vegyipari cég, bőrfeldolgozóipar, műbőrgyártás- és feldolgozás, cipőipari kellékek (pl. nem szőtt anyagok), levegőtisztító filterek előállítója. Keres: nyers borjú- és sertésbőrt, poliészter- és cellulózszálat, fehérített és nem fehérített cellulózt, PE granulátumot. (406) — Szlovén élelmiszeripari és élelmiszer-kereskedelemi cég vásárolna nyersanyagokat (őrölt fűszerpaprikát, szárított zöldséget); eladná késztermékeit (gyermektápszerek, EVŐ MIX élelmiszerkiegészítő, rágógumi, kakókrém, puding, sütőpor, ecet, sütő- és húsfeldolgozóipar részére additivek). (407) — Szlovén műanyagipai cég PVC-granulátomot importálna. (408) — Szlovén cég importál állatot, húst, takarmányt, cserepes virágot, élelmiszert; exportál: konfekciót, mezőgazdasági kisgépek, konzervet. (409) — Szlovén cég partnereket keres. profilja:külkereskedelmi szolgáltatások, élelmiszer export­import, konszignációs raktárak, textil és konfekció export-import, gépjárművek, mezőgazdasági gépek, szerszámok és gépalkatrészek forgalmazása, papíripari termékek exportja- importja, mezőgazdasági termékek, termények exportja- importja. (410) — Az alábbi cikkek gyártóival keres kapcsolatot svéd cég: toi- lette-papír tekercsek, papírszalvéták, polythilén tasakok fogyasztott élelmiszerekhez, továbbá színes gyermek­képeskönyvek (nyomdák) és rajztömbök készítőivel keres kapcsolatot. (411) — Üveg- és porcelán termékeket, papír- és ajándéktárgyakat, kézművestermékeket, bőrárukat, egyéb fogyasztási cikkeket vásárolna svájci cég. (412) Kazah vámtarifák. Az önálló Kazahsztán fennállása óta elsőízban jelentetett meg export és import vámtarifát. A tarifa tartal­mában hiányos, de árubesorolási rendszerében követi a harmoni­zált tarifa felépítését. A behozatali vámtarifa csak a következő áruosztályokat tartal­mazza: hústermékek, alkoholos italok, bőrtermékek, cementter­mékek, szőnyegek, kerámiák, gépkocsik, bútorok, órák és művé­szeti termékek. Az export vámta­rifa részletesebb. A tarifa 1994. február 24-i hatállyal lépteti életbe. Megtekinthető a Magyar Gazda­sági Kamara Szolgáltatási Igazga­tóságán. BMKlKQg' Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Télefon: (66) 324-976, 442-311 A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás A Közép-Európai Szabad­kereskedelmi Megállapodás megkötésekor Krakkóban, 1992. december 21-én a négy ország külgazdasági miniszterei Közös Nyilatko­zatot írtak alá arról, hogy a Visegrádi Négyek haladék­talanul tárgyalásokat kezde­nek a Megállapodás átmene­ti időszakának öt évre törté­nő lerövidítéséről, a szabad­kereskedelmi kedvezmé­nyekbe bevont agrár termék­kör bővítéséről. A Közös Nyilatkozatban foglaltak teljesítése érdeké­ben — az eredeti Megállapo­dás 1993. március 1-jei ide­iglenes hatálybalépése után — folytatott négyoldalú egyeztetések eredménye­ként az illetékes miniszterek Budapesten, 1994. április 29-én aláírták a szabadke­reskedelmi megállapodást módosító Kiegészítő Jegy­zőkönyvet. Erről a követke­zők foglalhatók össze: — A négy fél között egyetértés alakult ki abban, hogy az átementi időszak módosítása során változatla­nok maradnak az eredeti Megállapodás — állami tá­mogatásra, versenyszabá­lyokra, stb. vonatkozó — ún. horizontális feltételei. Gya­korlatilag ezazt.jelenti, hogy a gyorsításról szóló doku­mentum a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Meg­állapodásnak csak az ipari és mezőgazdasági koncesszió­cseréket tartalmazó jegyző­könyveit és azok melléklete­it módosítja az eredeti meg­állapodás szövegének érin­tetlenül hagyásával. — Értelemszerűen a felek a vámon kívül kereskedelmi szabályozásokat is az eredeti MegáHapodás szerint alkal­mazzák. — 1994. július 1-jétől mind a négy fél megkezdi a gyorsí­tási intézkedések ideiglenes gyakorlati alkalmazását. Az ipari termékek vámlebontása A módosító dokumentum mel­lékletei a vámok csökkentésé­nek ütemétől, illetve meg­szüntetésük időpontjától füg­Az ütemezés mellett az ér­zékeny termékek közül kie­melték azt a legérzékenyebb termékkört, ámelynek vámle­bontása az eredeti Megállapo­dás szerinti ütemben, vagyis csak 2001. január 1-jén (a len­gyel fél esetében a gépjármű­veknél 2002. január 1-jén) fe­jeződik be. Kedvezmények az agrártermékekre A lengyel féllel az eredeti megállapo­dásban szereplő valamennyi ter­méknél a Kiegészítő Jegyzőkönyv al­kalmazásának napjáról azonnal 50%-kal csökkentjük a vámokat, a preferenciás kvóták egyidejű mege­melésével. Jelentős a kvótaemelés pl. sertéshúsból, gabonafélékből, olajos megvakból és borból. A magyar ex­portra vonatkozó koncessziónyúj­tásba olyan új termékeket sikerült bevonni, mint pl. a marhahús, a rozs, a napraforgóolaj. Cseh és a szlovák féllel az eredeti megállapodásban szereplő vala­mennyi terméknél a vámterheket az gően az ipari termékeket (HS 25—97) listákba sorol­ják. A gyorsított vámlebon­tásra sikerült egységes négy­oldalú ütemezést kialakíta­ni, amit a négy ország egy­más közötti kereskedelmé­ben kölcsönösen alkalmaz. Az eredeti CEFTA Meg­állapodással összehasonlít­va a módosítás a következő­ket irányozza elő: eredeti 20% helyett fokozatosan 50%-ra csökkentjük (az 50%-os vámcsökkentést 1997. január 1- jén érjük el). A preferenciákat új termékekre sikerült kiterjeszteni: jelentős pl. az évi 7000 hl-es bork­vóta, valamint a 20 ezer tonnás 'kvótán belül takarmánykukorica szállításainak vámterheinek foko­zatosan 50%-ra történő mérséklé­se. A gyakorlati alkalmazás előké­szítéseként a Kiegészítő Jegyző­könyvet és mellékleteit teljes terje­delemben közzétettük a Magyar Közlöny 1994. június 18-i 66. szá­mában. A nemzetközi gazdasági kapcso­latok minisztere és a pénzügymi­niszter 5/1994.(VI. 22.) NGKM- PM számú együttes rendeletét a Kereskedelmi Vámtarifa módosí­tásáról pedig a Magyar Közlöny 67. (1994. június 22-i) száma tar­talmazza. A Megállapodás teljes szövege megjelent a Külkereske­delmi Tájékoztató 1993. február 22-i különkiadásában, ami besze­rezhető a terjesztőnél. A megállapodással kapcsolat­ban további felvilágosításért az NGKM-ben Vezér Zoltán osztály- vezetőhöz lehet fordulni. Telefon: 153-0000. (a fennmaradó vámok* %-ban) Időpontok Eredeti megállapodás Gyorsított ütemezés „normál” védett „normál” védett vámlebontás termékek vámlebontás termékek 1994. július 1. 100 100 66 75 1995. január 1. 66 90 66 75 1996. január 1. 33 75 33 50 f997. január 1. 0 60 0 25 1998.január 1. 45 1999. január 1. 30 2000. január 1. 15 2001. január 1. 0 * A vámlebontás az 1992. február 29-i alapvámból kiindulva történik. Felhívás a macedóniai és magyarországi külkereskedelmi cégek közötti együttműködésre A macedónia Külkapcsolatok Minisztériumának tájékozta­tása alapján a két ország agrár­kereskedelmének fejlesztésé­re az alábbiak szerint van lehe­tőség. Az idei évben a következő mezőgazdasági, illetve élel­miszeripari termékek vásárlá­sára van igényük: Gabona (kanadai típusú, kemény gabona) 120 ezer tonna Kukorica 105 ezer tonna Cukor 3 8 ezer tonna Étolaj 19 ezer tonna Tej (2,8—3,2%-os, készre szerelt, illetve tankautós for­mában) 45 ezer tonna Marhahús 2 ezer tonna Sertéshús 1 ezer tonna Fagyasztott csirke (max. 1450—1500 g között) 5 ezer tonna A fentieken kívül érdekel­tek még primőrök és dohány magyarországi exportjában, valamint bortermelési együtt­működés kialakításában. További információ kérhe­tő a Békés Megyei Kereske­delmi és Iparkamarától. Vásárok és kiállítások a FÁK-ban A kamara almati (Kazahsztán) kirendeltésgtől kapott tájékozta­tás szerint 1994. szeptemberében rendezik meg a Karkara ’94 nemzetközi vásárt. Az érdeklődők az alábbi telefonon és telefax számon kaphatnak bővebb információt és igényelhetnek jelentkezési lapot a vásár szervezőitől: telefon: 3272 539-902,539-379, fax: 672-028. A Belorusz Vállalkozók Országos Szövetsége 1995-ben az alábbi vásárokat rendezi.meg Minszkben: „1000 aprócikk” 1995, II. 8.—II. 10. „Kelet-Nyugat-Észak-Dél” 1995. III. 15.—III. 17. „Lakás, család, egészség” 1995. V. 17.—V. 19. További információ: telefon: 0172 231-365, fax: 271-596. A Belorusz Köztársaság kiállítás- és vásárszervező társasága, a Minszkexpo 1995-ben a következő kiállításokat tervezi: „Cipő, textil, ruházat” 1995.1.31—II. 4. „Fémmegmunkálás ’95" 1995. III. 14.—III. 18. „Kisvállalkozások ’95" 1995. V. 16.—V. 20. „Belagro-95" 1995. VI. 13.—VI. 17. „Medicina’95" 1995. IX. 5.—IX. 9. „Budpragresz ’95" 1995. IX. 21.—IX. 25. (Építőipari gépek, építőanyagok) „Famegmunkálás ’95” 1995. X. 17.—X. 21. „Gasztronómia ’95" 1995. XI. 22.—XI. 26. „Consumexpo ’95" 1995. XII. 6.—XII. 10. További információ: telefon: 0172 269-193,269-890, fax: 269-936. Kereskedelmi Választott Bíróság a Belorusz Köztársaságban Az Orosz Föderáció és Ukrajna után harmadikként Belorussziá­ban is megalapították a Kereske­delmi és Iparkamara mellett mű­ködő Nemzetközi Kereskedelmi Választott Bíróságot. A Választott Bíróság tevékenysége a külkeres­kedelmi döntőbíráskodásról szóló 1961. évi európai konvención, a külföldi döntőbírósági határoza­tok elismeréséről és végrehajtásá­ról kötött 1958. évi konvención, valamint a nemzetközi kereske­delmi döntőbíróságról szóló 1985. évi típustörvényen alapul. Folya­matosan működő választott bíró­ságról van szó, döntései vala­mennyi országban érvényesek, amelyek tagjai az 1958. évi kon­venciónak. A Nemzetközi Kereskedelmi Választott Bíróság címe: Minszk, Mascrova u. 14/7. Telefon: 0172 269-126,fax: 269-194. Szeptemberig szünetel a csere Helykereső kárpótlási jegyeknek A személyi jövedelemadó feldolgozásának tapasztalatai Az összesítések szerint eddig a több mint 100 milliárd forint értékben kibocsátott kárpótlá­si jegyeknek csupán egyhar- madát sikerült a tulajdonosok­nak befektetniük. Az év hátra­levő részében azonban a meg­maradt kétharmad tulajdono­sai is bizonyára aktivizálód­nak. A jövő évtől kezdve ugyanis már nem kamatoznak a föl nem vett kárpótlási je­gyek. A kárpótoltak többsége vi­szonylag kis összegű jeggyel rendelkezik — a jó befektetés tehát nem könnyű feladat. Voltak, akik egyszerűen elad­ták a névérték 60-80 százalé­káért. A vidéken élők egy ré­sze földre váltotta, a városla­kók pedig igyekeztek rész­vényre cserélni. Szeptemberig nem lesz le­hetőség arra, hogy kárpótlási jegyért a tulajdonosok rész­vényt jegyezhessenek a tőzs­dén. Azzal kell számolni, hogy esni fog ajegyek árfolyama. Ami pedig a szeptember utáni kilátásokat illeti: az ÁVÜ birtokában jobbára ki­sebb cégek, illetve kisebbségi tulajdonrészek vannak. Az el­ső kategóriába tartozó társasá­gok eleve nem kerülhetnek a tőzsdére, mert az előírások szerint erre csak a 100 millió forintnál nagyobb alaptőkéjű cégeknek van lehetőségük. A második kategóriába tartozók sor­sáról — ahol a vagyonügynökség kisebbségi tulajdonosként szere­pel — viszont a többségi tulajdo­nos dönt, s ezt az ÁVÜ érdemben nem tudja befolyásolni. így sem­mi biztosíték nincs arra, hogy a tőzsdére bevezetik a társaság rész­vényeit vagy hogy a jegyzéseknél valamilyen mértékben beszámít­ják a kárpótlási jegyeket. Nagyobb vagyonrészeket pillanatnyilag az ÁV Rt. tud felajánlani; a Mól vagy a MA­TÁV részvényeibe például még érdemes lesz befektetni. Ősszel várható még a Pannon Gabona, a Hajdútej, a Hajdú­sági Sütödék, a Váltó részvé­nyeinek és további Pillér be­fektetésijegyeknek a megjele­nése. Foglalkoznak a sok kritikát ki­váltott, áldatlan jegyzési állapotok megszüntetésével. Vizsgálják a lehetőséget, hogy a napokig tartó sorbanállás helyett a jegytulajdo­nosok kérelmüket postán külde- nék el a jegyzési helyekre. A kárpótlási jegy és rész­vény csereakciójától függet­lenül keresik a megoldásokat a jegyek további „felszívására” is. Egyik ilyen lehetőségnek tartják, hogy a jegyeket állam- kötvényre is be lehetne válta­ni, viszonylag hosszú, 10 éves lejáratra és 5 százalék körüji kamatra. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy Europress Az 1993. évi személyi jö­vedelemadó bevallások feldolgozását az Apeh Békés megyei Igazgató­ság befejezte. Obsuszt András osztályvezetőt arra kértük, hogy össze­gezze a tapasztalatai­kat. Milyen hibákat kö­vettünk el leggyakrab­ban, és mi okozott ne­hézséget az adatlapok kitöltése során? — 1994. évben 89 526 db be­vallás érkezett, a tavalyi 107%-a. Közülük 32 363 tar­talmazott visszaigénylést, 270 millió forint összegben, ami egy főre vetítve 8368 Ft. Or­szágos összehasonlításban Bé­kés megyében volt a legkeve­sebb, a legtöbb a Fővárosban, több mint 21 ezer forint. A beérkezett bevallásokból 37 860 db volt hibás, az összes 42%-a A megyék között közé­pen foglalunk helyet, hiszen átlagosan 33 és 50% között volt. A hibák jelentős része figyelmetlenségből adódott. A legjellemzőbbek: aláírás hi­ánya, személyiszám hiánya vagy hibája; a bevallás kitölté­séhez szükséges alapbizony­latok (adatlapok, nyugdíjas szelvények) beküldése. (Eze­ket mind vissza kell kül­denünk a feladónak.) Gyakori volt a sortévesztés; az „össze­sen” sorok (23, 25,40, 84, 89) kitöltetlenül hagyása; a 38. sor befektetés miatt levont összeg nem egyezik meg a „C” lap­pal; a 84. sorba bejegyzett 1993 évi adófizetési kötele­zettség nulla, illetve kitöltet­len, de a 81, 82, 83. sorok valamelyikében szerepel adat; az összes levonás (89. sor), a 85—88. sorok összege szám­szaki hibás, vagy nincs kitöltve a részletezés; a fizetendő adó és a visszajáró adóelőleg sorok felcse­rélése (90. és 91. sor); az adócsük- kentő tételek visszaigénylése, még akkor is, ha nem volt adíelő- leg levonás; 94. sor kitöltésének hiánya (ez azért fontos, mert ha nem töltik ki ezta sort, akkor a visszaigényelt összeget csak külön levéllel történő kérés után kapják meg); földadó bevallást teljesítenek, csak „D” lap kitölté­sével. Végül azt is megtudtuk, hogy a bevallás beadására március 20-a volt a végső nap, de még mindig érkeznek az Apeh-hoz adatlapok. Ezeket a bevalláso­kat' már csak 36-os — nem pedig az 53-as — bevalláson fogadják el.

Next

/
Thumbnails
Contents