Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-20 / 169. szám

1994. július 20., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT fi Lakos László első miniszteri munkanapja Asztalon a búza-fölvásárlás, a támogatások, a garantált árak ügye — Megtervezte-e, hogy az egyik válság-ágazat, az agrár tárca frissen hivatalba lépett vezetőjeként mivel kezdi első munkanapját? — kérdeztük dr. Lakos Lászlótól. — Sok tervezésre nem volt szükség, az élet már attól kezdve diktálta a tennivaló­kat, hogy hétfő reggel átlép­tem a minisztérium kapuját. Ami az első teendőket illeti: a bemutatkozást és elődöm el­búcsúztatását követően mun­katársaimmal a kormány ag­rárpolitikájának hangsúlyos részeit ismertettem — de per­sze ezekről még sokszor, konkrétan kell tárgyalnunk. Hasonlóan fontosnak tartot­tam, hogy mindjárt a kezdet kezdetén világosan lássák a minisztérium dolgozói: az új vezetés nem kíván generális átalakítást, nagytakarítást vé­gezni. Az a célja, hogy a tisz­tességgel dolgozók világos feladatokat kapjanak, s ehhez meglegyenek a végrehajtás feltételei. Három ügyben késede­lem nélkül lépni kell. Ha­laszthatatlan a búza-felvá­sárlás ügyének rendezése, az őszi munkák állami támo­gatása és a jövő évi garantált árak kidolgozása, kihirdeté­se. Sajnos, lapos a tárca „tár­cája”. A támogatásra és az intervenciós felvásárlásra rendelkezésre álló keretet valószínűleg mintegy 20 milliárd forinttal fogjuk az idén túllépni. Persze tudom, kemény, nehéz lecke, hogy a pótköltségvetés biztosítsa ennek fedezetét... — Egynapos minisztert talán korai arról faggatni, hogy mi lesz a Mezőgazda- sági Fejlesztési Alap sorsa. De elterjedt a hír: a kormány zárolni akarja az állami tá­mogatások azon részét, amely alapokat finanszíroz. — Nagy feszültség ala­kult ki a mezőgazdasági alap körül. E célra eredetileg 7 milliárdos keret állt rendel­kezésre, ezzel szemben a tárca eddig 11 milliárdot költött el. A négymilliárdos különbözetet a minisztéri­umnak jövőre és az azt köve­Dr. Lakos László tő években vissza kell fizet­nie. Ráadásul körülbelül 7 milliárd értékben további mintegy 17 000 pályázati igény vár kielégítésre. Saj­nos, 6-7000 kérelmet nem fogunk tudni teljesíteni, il­letve a pályázatok sorsa attól függ, hogy jövőre milyen fejlesztési támogatási keret áll rendelkezésünkre — vá­laszol Lakos László. Órájára pillant, elnézést kér: az interjút be kell fejez­nie. Kevés az idő, készülni kell a második miniszteri munkanapra... Újvári Gizella Pályázat otthoni betegápolási szolgálatok kiépítésére Segíteni az emberi méltóságot Harminchárommillió forint a csabai átképző központra Vígszínház-rekonstrukció. A Vígszínház felújítása határ­időre befejeződött, a társulat július 18-án visszaköltözött az épületbe. A felújítási munká­latok egy évig tartottak, az eh­hez szükséges összeget — két­milliárd forintot — a Parla­ment céltámogatásként sza­vazta meg. A rekonstrukció során nem csak külsőleg újult meg a színház épülete, hanem teljes belső berendezését is ki­cserélték. A színpadba a ma létező legmodernebb techni­kát építették be. A megújult Vígszínházban először októ­ber 22-én gördül fel a függöny, Ettore Scola: A bál című tánc­játékával debütálnak. Rádiótelefon OTP-hitelre. A lakosság a mai naptól részlet- fizetésre is vásárolhat 450 megaherzen működődő mo­biltelefon készülékeket a Westel Rádiótelefon Kft.-től — jelentették be a cég tegnapi sajtótájékoztatóján. Az új, részletfizetési lehetőség bizto­sításáról július elsején írt alá szerződést a ma már 55 ezer előfizetőt számláló kft. az OTP Bank Rt.-vei. Ennek ér­telmében a vásárlóknak a vé­telár 30 százalékát kell csak egy összegben kifizetniük, a fennmaradó 70 százalékot leg­feljebb 18 hónap alatt törleszt­hetik. A hitel kamata 6 havi lejáratig évi 26 százalék, ennél hosszabb lejáratra pedig évi 27 százalék. Az áruvásárlási hi­telt a készülék és a kívánt hitel- konstrukció kiválasztása után a fővárosi lakosok az OTP Bank XI. kerületi fiókjaiban, vidéki lakosok pedig az állan­dó lakóhelyük szerinti illeté­kes OTP fiókoknál igényelhe­tik. Kevesebb kőolaj. Júniusban egyaránt csökkent a két leg­főbb energiahordozó, a kőolaj és a földgáz hazai termelése és importja — állapítható meg a MÓL Rt. Szénhidrogéngaz­dálkodás adatbázisának adata­iból, amelyről kedden tájékoz­tatták az MTI-t. A csökkenés idény szerű: az év legmele­gebb hónapjában a gazdaság kőolajigénye 200-300 kiloton- nával, a földgázigény pedig mintegy 500 millió köbméter­rel kevesebb, mint a téli csúcsidőszakban. A Népjóléti Minisztérium után az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat is pályázatot írt ki úgynevezett hospice, illetve home-care ellátásra, azaz a sú­lyos, illetve gyógyíthatatlan betegek otthoni ápolására. A részletekről tegnap sajtótájé­koztatón számolt be Kárpáti Zsuzsa, az önkormányzat kép­viselője, a László Kórház ápo­lási igazgatóhelyettese. Az otthoni betegápolás fej­lesztése több szempontból is igen időszerű — mutatott rá. A súlyos vagy gyógyíthatat­lan betegek ápolása egyrészt túl nagy terhet ró az egész­ségügyi intézményekre, és en­nek sem a személyi, sem az anyagi feltételei nem biztosí­tottak. Más szempontból vi­szont a betegek jogos igénye a körültekintő, nem csupán a testre, de a lélekre is kiterjedő gondoskodás, amelyre kórhá­zi körülmények között nincs lehetőség. A hospice és a ho­me-care gondozásban a gon­dozó orvos mellett nővér, szo­ciális munkás és más szakem­ber, a családtag is részt vállal­hat. Célja pedig éppen az, hogy a betegeknek lehető­ségük legyen életük e nehéz időszakát ott és úgy eltölteni, ahol és ahogyan szeretnék. A cél ebben a szisztémában nem elsősorban a gyógyítás és nem is az élet meghosszabbítása mindenáron, hanem a szenve­dések, a testi-lelki fájdalom oldása. Segíteni az emberi méltóságot, hogy a betegek a halál pillanatáig teljes életet élhessenek. Mindezeket fi­gyelembe véve a betegek ér­dekeit legjobban szolgáló, ugyanakkor a leggazdaságo­sabb ápolási formának a hos­pice és a home-care tekinthe­tő. Ezért az Egészségbiztosí­tási Önkormányzat ez évi költségvetéséből 145 millió forintot irányzott elő az ottho­ni ápolás megvalósítására, amelyet pályázat alapján ítél oda az erre vállalkozó civil szervezeteknek, magánvállal­kozóknak vagy települési ön- kormányzatoknak. Az egész­ségbiztosító az ily módon lét­rejövő otthoni betegápolási szolgálatokat modellkísérle­teknek tekinti, hiszen egyelő­re nem látható, milyen szisz­téma a legoptimálisabb, mint ahogy az sem, hogy hogyan, milyen intézmények, szerve­zetek bevonásával oldható meg a jövőben ezek finanszí­rozása. Az egészségbiztosító pályázata — mint elhangzott - ugyan nem kapcsolódik szo­rosan a Népjóléti Minisztéri­um hasonló jellegű pályázati kiírásához, a két intézmény folyamatosan konzultál egy­mással annak érdekében, hogy ugyanaz a pályázó ne juthasson támogatáshoz két forrásból is. Az otthoni ápo­lással kapcsolatos pályázato­kat augusztus 1-jéig lehet benyújtani az Egészség- biztosítási Önkormányzat­hoz. A munkanélküliek átképző központjainak indításához 150 millió forint támogatást hagyott jóvá tegnapi ülésén az Országos Képzési Tanács (OKT). Az összegből a debreceni, a pécsi és a székesfehérvári intézmény egyenként 25 millió, a békés­csabai 33 millió, a kecskeméti 27 millió, a nyíregyházi 15 mil­lió forintot kapott. Az indításhoz adott segít­séggel elsősorban a korszerű technológiák alkalmazását tá­mogatják. Támogatást kaphat­nak a központok a jelentős ipa­ri szerkezetátalakítások miatt szükségessé váló elbocsátások megelőzését szolgáló képzé­sekhez. Szintén előnyt élvez az újszerű gazdasági tevé­kenységek, szolgáltatások ho­nosítása, illetve a pályakezdők felkészítése. A támogatandó célok között szerepel a tartó­san munkanélküliek képzése, Annak idején nagy megütkö­zést keltett, hogy néhány bank és takarékszövetkezet csak részben és késedelmesen fizet­te ki betéteseit. Utóbb tudomá­sul kellett vennünk, hogy a ko­rábbi 100 százalékos állami garancia csak a kötelező betét- biztosítás bevezetése előtt el­helyezett betétekre vonatko­zik. Újabb baljós hír volt, hogy sok bankot konszolidálni kell. Erről és az azzal kapcsolatos banktechnikai kérdésekről sok szó esik, de a „hétköznapi” betétest az érdekli: nyugodt lehet-e betéte, folyószámlája biztonsága felől? Erre egyértelműen pozitív válasz adható. A bankok, ame­lyeket a konszolidáció érin­tett, az államtól — mint rész­vagy teljes tulajdonostól—tő­keinjekciót kaptak. Ennek ré­vén saját tőkéjük általában elé­ri teljes mérlegfő-összegük, magyarán: összes kihelyezé­seik egy-huszonötödét. Ehhez kiegészítésként az állam még hitelt, úgynevezett alárendelt kölcsönt is nyújt. így az említett saját tőke és a tőkeként működő saját kölcsön aránya 1/12,5-re (azaz az összes kihelyezés, for­rás, eszköz 8 százalékára) javul, ami megfelel az általános nem­zetközi normáknak. A bankok vezetői, a fel­ügyelő állami intézmények és illetve a munkaerőpiacon különösen hátrányos helyzetű rétegek felkészítése. Az OKT felkérte a Munka­ügyi Minisztériumot, ellen­őrizze a pénz felhasználását, s annak tapasztalatairól készít­sen részletes beszámolót. Az átképző központok közül elsőként, még 1991 őszén, a miskolcit nyitották meg nyíregyházi és ózdi kiren­deltséggel. Azóta szervezett tanfolyamaira több mint 6500- an jelentkeztek. Az analfabé­táktól a diplomásokig minden szinten ajánlanak tanfolyamo­kat. A debreceni, a pécsi és székesfehérvári központ az el­múlt évtől működik. Képzést indít hamarosan a békéscsa­bai, a kecskeméti és az önálló nyíregyházi központ is. Egy- egy újabb központ évente mintegy 1200 jelentkezőt fo­gadhat. a jogalkotók sokat tanultak az elmúlt évek bankbotrányai­ból. Ugyanakkor maguk a ban­kok is szigorúan vizsgálják a hitelezéseik kockázatát, a szükséges tartalékképzést. A kötelező betétbiztosítás mel­lett több hitelbiztosító, illetve garantáló intézmény is meg­kezdte működését. Anyagilag, szakmailag és erkölcsileg egyaránt lényegesen nagyobb biztonságban van a pénzünk a bankokban, mint korábban. Ez azonban nem ment föl az alól, hogy gondosan mérle­geljük: melyik pénzintézetet válasszuk fő-, vagy házi bank­nak. Ebben a szolgáltatások minőségén kívül szerepet kell játszania a biztonságnak. Fi­gyeljünk föl gyanakodva, ha valamelyik bank a többiekét meghaladó, szokatlanul nagy kamatlábat kínál betéteiért, hi­szen akkor még magasabb ka­mattal nyújt hiteleket. S vajon milyen banki adósok lehetnek azok, amelyek hitelt vesznek föl ilyen magas kamatok mel­lett? Remélheti a bankom, hogy visszakapja tőlük a pén­zét? Ha ezt az alapkérdést újra és újra föltesszük magunknak — könnyen csökkenthetünk a bankválasztás vagy éppen a bankváltoztatás kockázatán. Bácskai Tamás FEB A betétek, folyószámlák biztonságáról Elfogták a láthatatlan gyilkost A Bermuda-háromszög határai ma még pontosan nem jelölhetők meg 8. Búcsú a misztikumtól A különös események magya­rázatára helyes választ csak olyan teória adhat, amely átfo­gó, az egyes esetek magyará­zatában nem hagy fehér foltot és természettudományosán megalapozott. Nem fogadható el olyan hi­potézis, amely kozmikus lé­nyek, például ufók mesterke­désének tudja be a furcsa ese­ményeket vagy az események egy részét Mert földönkívüli civilizációk létezhetnek ugyan, még az is elképzelhető', hogy az emberiség felfog olyan jelzéseket, amelyeket értelmes lények indítottak út­ra, az azonban egyáltalában nem valószínű, hogy idegen— és éppen emberszabású — lé­nyek fantasztikus távolságok­ból a Földre érkezzenek és itt, például a Bermuda-három- szögben kísérleteket folytas­sanak. A Bermuda-rejtély megol­dása tehát továbbra is az embe­ri tudományra vár. Eddig a tu­dományos elemzést visszari­asztotta a hírek bizonytalansá­ga, a tudományos tapasztala­tok hiánya. E könyvben kifej­tett teória azonban döntő vál­tozást hozhat az eddigiekben összefüggéstelennek vélt ese­mények megítélésében, mivel felhívja a figyelmet egy olyan, eddig rejtett, de minden bi­zonnyal létező tényezőre, a vulkáni gázra, mint olyan fi­zikai okra, amely a balesetek sokféleségére komplex ma­gyarázatot ad. Egy ilyen összefoglaló elv birtokában már a hihetetlennek, újságírói kacsának tűnő egyedi esetek is másként, valószerűb- ben hatnak. Most derül ki, mennyire logikusan kapcsolha­tó a kísértethajó esete a nyomta­lanul eltűnt hajók esetéhez. Nem kell „más dimenziók léte­zését” feltételezni annak ma­gyarázatára, hogy miért késtek éppen annyit a repülőgépen lé­vő órák, mint ahány percig nem volt látható a radarberendezés képernyőjén a repülőgépről visszaverődő elektromágneses hullámok képe stb. Igen kicsi, mondhatni nulla annak a való­színűsége, hogy szenzációra éhes újságírók és írók, idegbe­teg tengerészek és sötét tekinte­tű pilóták egymástól függet­lenül olyan történeteket írjanak le és meséljenek el, amelyek egészen véletlenül egy eddig, a tudósok által sem ismert fizikai tényező különböző megnyilvá­nulási formáinak minősülnek. Ez esetben csak egy logi­kus válasz van: az újságírók és írók tudósításai és írásai — kisebb, a lényeget nem érintő színezőelemektől elte­kintve —alapjában véve iga­zak, a tengerészek és a piló­ták egy része közepes vagy jó megfigyelő volt és közelítően hiteles leírást adott a látot­takról, tapasztaltakról. Körülbelül itt tartunk ma. Ferenczy Europress (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents