Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-20 / 169. szám
IRÉKÉS MEGYEI HIRLAPKÖRKÉP 1994. július 20., szerda o Sikert aratott az Agroker aratási ügyelete A békéscsabai Agroker Rt. a betakarítás zökkenőmentessége érdekében hétvégi aratási ügyeletet tart, eredeti elképzelésük szerint július 24- éig. Dr. Balogh Józsefet — akit a részvénytársaság közgyűlése július 1-jei határidővel nevezett ki vezérigazgatónak — az elmúlt hetek tapasztalatairól kérdeztük. A következőkkel kezdte: — A korábbi években valahogy jobban kitapintható- ak voltak az aratási előkészületek. A termelők májusban, június elején gépszemléket tartottak, elvégezték a szükséges nagyjavításokat. Ebből adódott, hogy mi is jobban felkészülhettünk az alkatrész-utánpótlásra. Idén a nyár eleji forgalmunkban nem érződött a közeli aratás. Hétvégi ügyeleteink forgalma viszont többszörösére nőtt az ilyenkor megszokottnak. — Gép vagy alkatrészhiány miatt állt-e valahol az aratás? — Alkatrészosztályunk szinte teljes kínálattal állt és áll a termelők rendelkezésére. A kombájnok, erőgépek, bálázók, szállítójárművek alkatrészeivel feltöltöttük raktárkészletünket és szervizszolgálatunk is megerősített ügyeletet tartott. Kisebb zökkenők voltak — elsősorban az E-típusú betakarító gépek alkatrészeivel —, de egy-két napos várakozási idő után a nagyobb darabokat is szállítani tudtuk. (A társvállalatokkal összedolgoztunk, illetve az Agrotek- nek sikerült beszerezni utánpótlást a volt NDK területén még meglévő raktárkészletekből.) Összegezve azt mondhatom, hogy tisztességesen helytálltunk. — Az Agroker Rt. július 24-éig hirdette meg aratási ügyeletét. De mi lesz, ha nem fejeződik he a nyár legnagyobb munkája e hét végéig? — A termelőkkel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, ha szükség lesz rá, akkor természetesen kitoljuk az aratási ügyeletünket. (Lovász) Alkatrészhiány miatt nem kellett szüneteltetni az aratást Országgyűlési képviselők bemutatkozása Sarkad térségében A polgármesterek kérték Zsadányban Szerencsés FORDulat. A lapunkban is többször hirdetett Piramis betétjegy nyereményakciójának sorsolását tartották a minap Endrődön, a takarékszövetkezet székházában. A főnyereményt — egy Ford Escort Alba személygépkocsit -— a 11 482-es sorszámú sorsjegy tulajdonosa nyerte. / Uj határőrőrs Battonyán Fura baleset. Egy szemtanú elmondása szerint a hét végén Békéscsabán egy személy- gépkocsi a Szarvasi útról balra nagyívben kanyarodott a Jókai utcára. Hogyan, hogyan nem, nekihajtott egy vele szemben szabályosan közlekedő kerékpárosnak. Vagy nem vette észre, vagy nem is akarta, de tény, hogy a bicikliről lepottyant közlekedő az úton maradt, míg a kerékpárját a lökhárítón tovavonszolta a robogó gépkocsi. Már az Dlésházi úton járt, amikor integettek neki, hogy fura szállítmányt cipel. A személygépkocsi vezetője ettől tért észhez, s úgy döntött, hogy önként jelentkezik a rendőrségen. Gabonatűz. Végegyházán, a Szabadság Tsz területén hétfőn délelőtt meggyulladt három hektár lábon álló búza. A gyorsan kivonuló mezőkovácsházi, orosházi és gyulai tűzoltók a tüzet 10.55-kor megfékezték. A kár 150 ezer forint. A megmentett érték viszont egymillió forint. A tüzet az eddigi vizsgálatok szerint egy eldobott csikk okozta. Villámcsapás. Békéscsabán a VB. kerület Kossuth u. 78. számú házból jelezték a tűzoltóságra hétfő este 19.49-kor,hogy villám csapott a 30x24 színbe és a 16x8 méteres ólba. Emiatt a bennük tárolt erőgépek, pótkocsik, 10 köbméter épületfa, kisgépek, 10 tonna takarmány és ezer kisbála szalma tüzet fogott. Olyannyira nagy volt a lángja, hogy szinte percenként hívták a békéscsabai tűzoltóságot. Jutalom. Nagyszénáson történt az eset: A. Pál pék lakását ismeretlen tettesek látogatták meg július 9-én 16 óra és július 10-én 16 óra közötti időben. Ez még a kisebb baj. A nagyobb gond az, hogy elvittek készpénzt és valutát egyaránt. Nem voltak restek az elkövetők, és az üres páncélszekrényt is hónuk alá csapták búcsúzóul. A sértett 100 ezer forint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. „NE ÉRINTKEZZ HITVÁNYAKKAL!” (Szolón) Tegnap délelőtt a Sarkad térségi polgármesterek Zsadányban eszmecserét folytattak a körzet két országgyűlési képviselőjével, Matuska Sándorral és dr. Tokaji Ferenccel. Tokaji Ferenc elmondta, hogy az új Országgyűlés azt szeretné, ha a részletekbe menő érdemi munka a bizottságokban folyna. Gyula és Sarkad térségének képviselője az idegenforgalmi, területfejlesztési és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik részletesebben, míg a szeghalmi térséget képviselő Matuska Sándor a mezőgazdasági bizottságban tevékenykedik. A két képviselő rövid bemutatkozása és munkaterületének ismertetése után a Sarkad térségi településvezetők az együttműködési lehetőségekről szóltak. Elmondták, hogy szeretnék, ha a képviselők rendszeresen látogatnák a térségi találkozójukat, így biztosan nem szakadnának el a vidék valós gondjaitól. Jó szívvel vennék, ha egy-két önkormányzati ülésre vagy lakossági fórumra is el tudnának jutni. Tóth Imre sarkadi polgármester kérte, hogy az önkormányzatokat érintő törvénytervezeteket vagy elképzeléseket ismertessék vagy valamilyen módon juttassák el a településvezetőkhöz, hogy azoknak még a parlamenti döntés előtt lehetőségük legyen jelezni, ha valamivel nem értenek egyet. A tegnapi tanácskozáson a polgármesterek és jegyzők máris felvetettek néhány konkrét problémát. Ezek között szerepeltek például az ingadozó gabona-, hús- és tejárak. Mint az egyik polgármester elmondta, a csökkenő termelői árak miatt a kistermelők nem tudnak jövőt tervezni. Szóba került, hogy az oktatás jelenlegi támogatási formája életképtelenné teszi a kistelepülések iskoláit. Sok helyen már ott tartanak, hogy a szülők meszelik ki társadalmi munkában a tantermeket, mert erre már nem marad pénz a költségvetésből. A településvezetők többsége úgy vélte, jó volna, ha Sarkad térségét különleges gazdasági övezetté nyilvánítanák, s ez a finanszírozásban is megmutatkozna. M.M. (Folytatás az 1. oldalról) amelyik a határátkelőhely megépítésében is jeleskedett — tudtuk meg Sióréti Lászlótól, a városi önkormányzat műszaki csoportvezetőjétől. Ezt követően felhívtuk Nagy Lajos alezredest az Orosházi Határőr Igazgatóságon. — A hivatásos állományú szolgálatra való átállás kapcsán igazgatóságunk területén jelentős felújítási munkák folynak. Ennek a programnak a része a battonyai határőrizeti kirendeltség újjáépítése. Mintegy 70 millió forintos kormányberuházásról van szó—mondotta. —Mi fér ebbe a 70 millióba? — Mindenekelőtt a régi objektum lebontása és az újnak a felépítése. Ebben fog majd működni a hivatásos állományú őrs. Ezenkívül az udvaron négy szolgálati lakást is megépítünk. — Úgy hallottam, minderre meglehetősen rövid határidőt szabtak a kivitelezőnek. — A beruházásnak ez év december 15-ére kell elkészülnie. — Az őrs visszaállítása összefüggésbe hozható a megnyitásra váró battonyai határ- átkelőhellyel? — Egyértelműen. Azt az elvet követjük ugyanis, hogy ahol van határforgalmi, ott legyen határőrizeti kirendeltségünk is. Magyarán: a határátkelő és a határőrs feltételezi egymást. —Korábban mégis a battonyai őrs végleges megszüntetését tervezték. — Igen, ez így van, tekintettel arra, hogy a battonyai őrs leromlott épületét sokkal drágábban tudtuk volna felújítani, bővíteni, mint a dombegyházit. Tehát annak, hogy korábban a megszüntetése mellett döntöttünk, kimondattan anyagi okai voltak. —Gondolom, most sem dúskálnak az anyagiakban. — Nem, de ennek a beruházásnak nem is a határőrség állja a költségeit, hanem a Belügyminisztérium. Mint mondottam, kormányberuházásról van szó. Őszintén reméljük, december 15-étől szép épületet, korszerű szolgálati lakásokat tudhatunk magunkénak Battonyán. Ménesi György Kevés a sertés, sértésről meg szó sem esett Sztrájk helyett párbeszéd Szőke János szakmunkás, az ,,A" üzemi gyűlés egyik felszólalója, aki betegszabadságát megszakítva jöttél a tanácskozásra Fotó: Such Tamás Ha nincs a Falurádió tegnap hajnali jegyzete, talán békésebb beszámolót adhatnánk a Gyulai Húskombinát Rt. keddi munkásgyűléseiről. Illetve a gyűlésekkel semmi baj nem volt, ám a jegyzetíró mintha fölöslegesen kereste volna két szarva közt a tőgyét... A „B” üzemben a reggel 6 órai műszakot a félórás tanácskozással kezdték. A hangulat síri volt, a beöltözött dolgozók a hangulathoz illő fehérben, szótlanul ücsörögtek. Dr. Tóthnédr. Baumann Irén az orvosi tilalom ellenére, kiadós mellhártya- gyulladással a betegágy helyett állt ki a dolgozók elé. Mellette Bezdán Jánost, a kombinát szakszervezeti és üzemi tanácsának elnökét láthattuk. Kinn az előtérben valódi emberi érdeklődéssel fordultak egymáshoz, aztán menni kellett, kinek- kinek szerepe szerint. Bezdán János az ÁVÜ (egyik fél számára sem túl kívánatos) színe előtt történt megállapodáshoz fűzött megjegyzéseket. Elismerte: valóban más volt az áprilisi helyzet, mikor a vállalattal az eredeti megállapodást kötötték, de már akkor figyelembe vették az rt. nehéz helyzetét. Annak érzékelésében, hogy a dolgozók többsége miként ítéli meg a szakszervezet törekvéseit, alighanem eltért a szak- szervezeti főnök és a vezérigazgatónő álláspontja. Bejelentette, hogy a tervezett béremelésnek az ÁVÜ-megálla- podás szerinti elosztás elveit a szakszervezeti tanács elfogadta. Bezdán János elismerte: talán a kényszer vezetett oda, hogy ez a munkáltatói— munkavállalói vita kialakuljon. Dr. Tóthné dr. Baumann Irén hangsúlyozta: nem azért nem tudtak megegyezni a szakszervezettel, mert nem akartak. Egyszerűen a vállalat körülményei olyan mértékben változtak, hogy nem volt módjuk a megegyezésre. Megerősítette: a béremelést január 1- ig visszamenőlegesen érvényesítik, 10 százaléknyi rész sorsa rendezett, a többi 3-5 százalékról októberben — vagy ha akkor még nem lehet: decemberben — döntenek. A béremelésben csak azok részesülnek, akik éppen az rt. dolgozói. (2 százaléknyi béremelésre az év folyamán már sor került. Bezdán János rákérdezett: kik, mikor, milyen arányban részesültek belőle? A válasz — ha jól értettük — az volt, hogy mindenkire kiterjedt.) A szakszervezet által kiharcolt béremelés egyik legjelentősebb forrása ar a pénz, melyet kényszerűen a dolgozók egy részének elbocsátásából teremtenek elő. El kell búcsúzniuk a szerződéses, illetve a kevésbé képzett dolgozók jelentős részétől. (Tegyük hozzá mindjárt: a legelesettebb réteg tagjaitól.) Megtudtuk, hogy a húskombinát az idén 40(!) százalékos piacbővítést hajtott végre, úgy, hogy közben nem kapott megfelelő mennyiségű alapanyagot. Nem az a kérdés, mi lesz a bérrel, a munkahellyel: egyáltalán, mi lesz a húskombináttal? A vezérigazgatónő hozzátette: „Próbáljunk megőrizni a munkahelyekből annyit, amennyit csak lehet!” Annak lehetőségét is számba kell venni, hogy többen arra is játszhatnak, hogy „padlóra kerüljön” a gyulai kombinát. A sztrájk hírére másnap már nem akarták az emberek leadni a sertéseket a kombinát számára. Az ÁVÜ a gyors intézkedés ígérete ellenére máig sem hirdette meg a cég privatizációját. Addig pedig mindenki bizalmatlan lesz a kombináttal szemben. A vezérigazgatónő olyan hozzáállást kért a dolgozóktól, amilyet az elmúlt hetekben tanúsítottak. A sztrájk akkor jogos, ha van értelme — mondotta. Bezdán János pedig igyekezett tisztázni: nem a dolgozók tehetnek a privatizáció elhúzódásáról, s hangosan gondolkodott: ki tudja, miért éppen most akarják eladni a kombinátot, amikor a legkevesebbet éri. A szakszervezet mindenesetre megsürgeti a privatizációt. A dolgozók részéről egyetlen kérdés hangzott el. Tíz órakor hasonló gyűlés zajlott le az „A” üzemben is. K.A.J.
