Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

1994. július 18., kedd SPORT-WMES MEGYEI HÍRLAP így látta a világbajnokságot Németh Lajos A tanítvány jól vizsgázott Németh lMjosnak, a békéscsabai ex-FIFA játékvezetőnek az 1986-os mexikói világ- bajnokságon adatott meg a vb-szereplés, ahol hét mérkőzésen működött közre. Összesen nyolcvan nemzetközi mérkőzé­sen fújta a sípot a legnagyobb klubcsapa­tok és válogatott együttesek összecsapá­sán. A Békés Megyei Testnevelési és Sporthivatal főeladója, a Békéscsabai Előre egykori csatára így summázta a véget ért labdarúgó-világbajnokságot. — Természetesen végigkísértem a világbaj­nokság eseményeit, minden mérkőzést lát­tam élőben, illetve felvételről. Nagyon sok olyan összecsapást vettem fel, ami különö­sen érdekelt, s nemcsak a játék, hanem játék­vezetői szempontból is. Egy-két kivételtől eltekintve számomra nagy csalódást okoz­tak a játékvezetők. Mire is gondolok? Olyan befutott és jónevű sípmesterek, mint a fran­cia Quiniou, akivel a mexikói világbajnok­ságon is találkoztam, vagy a szíriai El-Sarif nagyon nagy hibákat követtek el. Sok játék­vezető nem vette észre azokat a szabálysér­téseket, amelyeket a játékosok kézzel követ­tek el, vagyis a labda megszerzéséért kézi­munkáztak. Úgy látszik, ezen a világbajnok­ságon ez volt a divat. —Puhl Sándor több mérkőzésen dirigált, ráadásul a fináléban is! Az ő működéséről hogyan vélekedik? — Nagyon odafigyeltem Puhl Sándor működésére, hiszen sokat segítettem neki még aktív koromban, s ma is figyelemmel kísérem pályafutását. Mondhatom csúcs, amit ez a kis magyar produkált! Ilyen még nem fordult elő a magyar labdarúgás, de a világbajnokságok,történetében sem, hogy a vb-döntőben magyar bíró fújja a sípot. A mezőnyből kiemelkedett, s ahogy megállta a helyét, az óriási dolog! Úgy tapasztaltam, hogy a partbírók nem nagyon segítették őt, de a jó helyezkedésével és szaktudásával úrrá lett a szituációkon. Büszke vagyok rá! Az ő példája révén is az a véleményem, hogy a magasabb színvonalat még mindig az euró­pai játékvezetés képviseli. —A kezdet kezdetén mely csapatoktól várt többet, azaz mit remélt „álomdöntőnek” ? — Természetesen a vébét megelőzően a haverokkal mi is fogadtunk abban, hogy kik lesznek az esélyesebbek, kik játsszák a dön­tőt. Én a svédekre tippeltem, de ez nem jött be, mert végül is a 3. helyen végeztek, de ha támadóbb futballal rukkolnak ki az olaszok ellen, akkor ők a finalisták. Nagyszerűt nyúj­tottak a bronzcsatában Bulgária ellen, s azzal a teljesítményükkel másként alakulhatott volna a döntő is... — Ki vagy kik tetszettek a legjobban a labdarúgók közül? — Elsősorban a brazil Romáriót említem, aki egyszerűen szuper, de mellette az olasz R. Baggio játékát emelném ki. Igaz, ők nem hajtották szét magukat, csak annyit nyújtot­tak, amennyit kellett, s azzal eldöntötték mérkőzéseket. A mezőnyben még a svéd Brolin teljesítménye emelkedett ki. aki nagyszerűen szervezte a játékukat. (gyurkó) Az ezüstéremnek is kijár a tűzijáték Minden valószínűséggel sok Békés megyei járt az olaszországi Jesolóban. Nos, akkor ismerhetik, hogy az igazi üdülőközpont a csaknem 12 kilométer hosszú, de csak három párhuzamos utcából álló tengerparti település élete kétfelé választható: délelőtt minden­ki a vízközbelben, vagy vízben van, este pedig benépesül a főutca és a budapesti Váci utcához hasonlóan csak sétáló, vásárló és a különböző pizzériákban sört, vacsorát fogyasztó vendégek találha­tók. Ilyenkor olyan sűrű a tömeg, hogy alig tudják kerülgetni egymást az emberek. Ezalól kivétel volt a vasárnap este. Érthető, hiszen ekkor játszot­ták a döntőt a brazilok és az olaszok. Csak a pizzériák működtek, és ott mindegyikben legalább egy nagy tévé, de a legtöbb helyen a mérkőzést kivetítő vászon nyújtotta a labdarúgó vb-döntőjének élményét. Zsúfolásig teltek a kiskocsmák, éttermek, mindenki jó előre foglalt magának asztalt. Akinek nem jutott ülőhely, az az utcán karéjokban állva leste a fejleményeket. így kihaltnak tűnt a főutca, csak ott volt pezsgő élet, ahol működtek a televíziók. Minden olasz megmozdulásra petárdák robbantak a városban, függetlenül attól, hogy mellé, avagy fölé szállt a lövés, netán hárított a brazil kapus. Mint ismert a 120 perc alatt nem esett gól, így jöttek a 11-es rúgások. Minden olasz találatot hasonló üdvrivalgás, tülkölés, dudálás fogadott. Ám, akkor, amikor Baggio fölérúgta az olaszok ötödik 11-esét mélységes letargiába estek a helyiek. Nem véletlenül nézték megüt­közve azt a fiatal házaspárt, aki üdvrivalgásba tört ki — ő a braziloknak szurkolt és nyaraló vendég volt Dél-Amerikából. Az olaszok letörtsége azonban nem sokáig‘tartott, via Altinate egyik végén elhelyezkedő nagy tér a Milánó tér közepén rögtönzött tűzijátékot rendeztek. Fél órán keresztül röpködtek a csillogó, villogó kék, piros, zöld fáklyák, és ezüstérem ide, ezüstérem oda örültek az olaszok annak is, hogy „csupán” ezüstérmes lett csapa­tuk. És értelemszerűen nem maradhatott el az zászlós autós felvonu­lás hangos dudaszóval. Ez történt a tengerparton, lehet, hogy Rómában másként élték át az eseményeket. Jávor Péter Az elvesztett n -es rúgások után így vigasztalták az olasz csapat vezetői a síró Baresit Gólkirályok társbérletben Mivel a vasárnapi döntő 120 perce nem hozott gólt, a XV. labdarúgó világbajnokság gól­királyi címét társbérletben az orosz Oleg Szalenko és a bol­gár Hriszto Sztoicskov szerez­te meg. A góllista élmezőnye: 6 gólos: Szalenko (orosz) Sztoicskov (bolgár). 5 gólos: Klinsmann (német) R. Baggio (olasz) Romário (brazil) K. Andersson (svéd). 4 gólos: Dahlin (svéd) Batistuta (ar­gentin) Raducioiu (román). 3 gólos: Hagi (román) Caminero (spanyol) Bebeto (brazil) Bergkamp (holland) Brolin (svéd). Sztárok árnyékában A brazilok szerény, mélyen vallá­sos kapusa, Taffarel eddig sztárok árnyékában élt, s ezen a továbbiak­ban sem kíván változtatni. Akkor sem, ha Brazília válogatottjának negyedik világbajnoki címe fő­ként neki köszönhető. Nem sokkal a vb-rajt előtt brazil szakemberek nem értettek egyet Claudio Taffa­rel válogatottságával. A sok kriti­ka azonban nem törte meg a háló­őrt: — Istenben való hitem segí­tett abban, hogy felülkereked­hessek a kritikákon, és teljes odafigyeléssel és akaraterővel folytassam a felkészülést — mondta Taffarel. Carlos Alberto Parreira, a brazilok szövetségi kapitánya vélhetőleg megőrizte emléke­zetében csapata Németország elleni találkozóját az 1988-as olimpián: Taffarel három ízben hárított tizenegyest. — Nem szeretem a büntető­ket, mert ezek alapján nem lehet megítélni, melyik a jobb együt­tes. Tudtam viszont, hogy az égiek Brazíliának rendelték a vb-trófeát — vélekedett Taffa­rel. Vb-morzsák Most vagy soha. Ha a labdarúgás most nem vetette meg a lábát az Egyesült Álla­mokban, akkor már sohasem fogja — állapította meg John Harkes, amerikai válogatott já­tékos. — Esélyt kaptunk a vb rendezésére, de az idő sajnos megállíthatatlan! Azt hiszem, az Egyesült Államoknak nem lesz többé ekkora lehetősége, legalábbis az én pályafutásom során nem — fűzte hozzá Har­kes, akit szerződése pillanatnyi­lag Angliába köt. Ünneplés. A brazil szurko­lók szambatánca kis híján meg­bénította Melbourne egyik leg­fontosabb útjának forgalmát. Örömük teljesen érhető volt, hi­szen Romárióék Brazília ne­gyedik világbajnoki címét sze­rezték meg. A mintegy 300 bra­zil bevándorló egy külvárosi ét­teremben szurkolta végig a dön­tőt. Bebetóék győzelme után ki­tódultak az utcákra. Lengtek a brazil nemzeti lobogók, az em­berek trombitáltak, táncoltak, énekeltek. Tandem. A bolgár Hriszto Sztoicskov és az orosz Oleg Szalenko került a vb góllövőlis­tájának élére, ám mindössze hat góllal büszkélkedhetnek. Telje­sítményük meg sem közelíti a francia Just Fontaine 1958-ban felállított 13 gólos rekordját. Ami Szalenkót illeti, a vb-k tör­ténetében egyedülálló, hogy olyan csapatjátékosa lett a gól­király, amely már az első fordu­lóban kiesett. Letartóztatások. A rend­őrség 34 személyt vett őrizetbe (jegyüzérkedés, tiltott szeren­csejátékok űzése valamint ki­sebb rendbontások miatt) a vi­lágbajnoki döntő napján. — Egy ilyen nagy esemény alkalmával teljesen normális dolognak számít a 34 letartózta­tás — nyilatkozta Mary Schän­der, a pasadenai rendőrség pa­rancsnoka. Elmondta még, hogy a döntő utáni brazil ünnep­lés békésen zajlott le. Olimpia? A svéd Kennet Andersson az idei vb-döntő so­rán nagyot nőtt hazája zsurna­lisztáinak szemében. Olyannyi­ra, hogy megkapta a „Lille Hammer”—azaz Lille Kalapá­csa—nevet. Mindössze az nem világos, az újságírók ezzel az 1994-es téli olimpia helyszíné­re, vagy esetleg Andersson egy­kori francia klubjára gondolták. „Sebhelyes" vb. A sérülések és kéztörések gomba­mód szaporodtak a vb idején — jelentette be Bertil Windenfalk, egy svéd egyetemi kórház igaz­gatója. Kézsérülések elsősor­ban akkor történtek, amikor a lelkes szurkolók az asztalon táncolva kívánták kifejezni örömüket. Az efféle produkció­nak ugyanis egyenes következ­ménye, hogy az asztalokon lévő poharak ripityára törnek, s a tán­cos — pódiumáról lefelé jövet — beletenyerel a szilánkokba. Ami a töréseket illeti, azok álta­lában az asztal ököllel való dühödt csapkodásából fakad­tak. Tizenegyesek döntöttek Olaszország—Brazília 0—0 (tizenegyesekkel 2—3) Világbajnoki döntő, Los Angeles/Pasadena, Rose Bowl-stadion, 102 ezer 391 néző. V.: Puhl (magyar). Olaszország: Pagliuca — Mussi, Baresi, Maidini, Benarrivo — Berti, Albertini, D. Baggio, Donadoni — R. Baggio, Massaro. Brazília: Taffarel — Jorginho, Aldair, Marcio Santos, Braneo — Mauro Silva, Dunga, Mazinho, Zinho - Bebeto, Romário. Csere: Mussi helyett Apolloni (35. perc), D. Baggio helyett Evani (95.), ill. Jorginho helyett Cafu (21.), Zinho helyett Viola (106.). Jó: Donadoni ill. Mazinho. Vasárnap éjjel befejeződött a XV. labdarúgó-világbajnokság. Az Egyesült Államokban meg­rendezett egy hónapos sorozat záró, ötvenkettedik összecsapá­sát Los Angelesben, a Rose Bowl-stadionban játszották le. Mazinho gyors sárga lapot kapott, majd több szóbeli fi­gyelmeztetés is szerepelt az egri játékvezető repertoárjában. Az ólaszok iramfutballt kívántak játszani, Brazília viszont eleinte csak „csalogatott”, védői és kö­zéppályásai szemre cél nélkül tologattak keresztben a pályán, figyelve, minderre miként rea­gálnak az azúrkékek? A13. percben Dunga szabad­rúgását Romário hat lépésről fe­jelte kapura, de az irányzókkal gond volt, vagy Pagliuca he­lyezkedettjói? Mindenesetre az itáliai kapus mellre fogta a lab­dát. A 17. percben egy hibás olasz átadás után Romário fut­tatta Bebetót, akinek kicsit ki­sodródott helyzetből leadott lö­vése Maldiniről szögletre perdült. Egy perc múlva Massaro ug­rott ki a brazil védőfalból, jobb­lábas lövését Taffarel fogta. A 25. percben Braneo baloldali, laposan meglőtt szabadrúgását a jobb kapufa tövénél Pagliuca kiejtette. Mazinho csaknem az alapvo­nalon próbált zavart okozni a gazdátlanná vált bőrgolyóval, de technikai hibát vétett, lyukat rúgott. A színvonal — dehát ki csodálkozhat ezen, a tét nyo­masztó valami... — nem volt éppen az egeket ostromló. Szünet után a dél-amerikai­ak a széleket is használva gya­korta jutottak el az európai 16- oshoz, míg az olaszok szorgo­san védekeztek. Teltek a per­cek, és bizony egyre kevesebb látnivaló akadt. A 66. percben Maidini lábáról Romário elé perdült a labda, de Pagliuca közberobbant, elrúgta a brazil csatár elől azt. Három perc múl­va szögletet követően Braneo fejese került a kapu fölé. A 76. percben egy távoli lövést Pagli­uca ügyetlenül próbált magá­hoz ölelni, a labda a jobb kapu­fára perdült, az itáliai kapus utá­nakapott, szerencsével mentett. Gól nélkül nincs arany; kö­vetkezett a hosszabbítás. A vb- történet negyedik ilyen fináléja. Korábban 1934-ben, 1966-ban és 1978-ban volt szükség „rá­adás-játékra”. A 94. percben Cafu beadása után Bebeto ke- resztbecsúsztatott, Romário két lépésről úgy próbált gólt elérni, hogy közben alaposan megrúg­ta az olasz kapust. A 97. percben R. Baggio 28 méteres, jobblá­bas bombáját Taffarel szögletre tolta. A100. percben Zinho éles szögből, balról leadott félmagas lövését szögletre hárította Pag­liuca. A110. percben jobb olda­li beadás után Romário másfél lépésről (!) a jobb kapufa mellé gurított. Két perc múlva az agi­lis Viola 18 méterről fölé bom­bázott. A 117. percben Viola ezúttal 17 méterről a jobb alsó sarok mellé helyezett. Egy perc­cel később a sérült Baresit hord­ágyon vitték le. Tizenegyesek döntöttek. Ilyesmi először fordult elő az 1930 óta íródó futball-világbaj- noki históriában! A sorsolás alapján az olaszok kezdtek. Ba­resi: jobbal, magasan fölé lőtt (0—0). Marcio Santos: jobb lá­bas lövését Pagliuca vetődve kiütötte (0—0). Albertini: job­bal a kapu jobb oldalába helye­zett (1—0). Romário: jobblábas lövése a kapufáról került a háló­ba (1—1). Evani: ballal nagy gól a kapu közepébe (2—1). Braneo: ballal a bal alsó sarokba helyezett (2—2). Massaro: jobblábas lövését Taffarel kiütötte a kapu baloldala előtt (2—2). Dunga: jobb belsővel a kapu baloldalába helyezett (2— 3). R. Baggio: jobbal fölé lőtt (2—3), Brazília világbajnok. A két, roppant fáradt csa­pat tehát nem bírt egymással. Elgondolkodtató: ilyen jelen­tős csata előtt nem érdemelne- e a jövőben több pihenőt az elődöntő „pokla” után a két finalista! Merthogy ez a finálé bizony aligha toborzott túl sok új kedvelőt az oly népszerű labdarúgás drukkereinek tá­borába... A XV. labdarúgó vb vég­eredménye: 1. Brazília 2. Olasz­ország 3. Svédország 4. Bulgária. A dél-amerikai válogatott 1958, 1962 és 1970 után negyedszer aranyérmes. Az első válogatott, amely a negyedik címet kiharcol­ta. Az olaszok az 1990-es bronz­érem után ezúttal ezüstéremmel fejezték be a viadalt. A világbajnoki aranyérmes válogatott tagjai. Kapusok: Taffarel (AC Reggiana), Zetti (FC Sao Paulo), Gilmar (Flamen- go). Védők: Jorginho (Bayern München), Ricardo Rocha (Vaso da Gama), Ricardo Gomes (Paris SG), Branco (Fluminense), Alda­ir (ÁS Roma), Cafu (FC Sao Pau­lo), Marcio Santos (Girondins Bordeaux). Középpályások: Mauro Silva (Deportivo La Coru­na), Dunga (VfB Stuttgart), Zi­nho (Palmeiras), Rai (Paris SG), Mazinho (Palmeiras), Paulo Ser­gio (Bayer Leverkusen). Csatá­rok: Bebeto (Deportivo La Coru­na), Romário (FC Barcelona), Müller (FC Sao Paulo), Ronaldo (Cruzeiro), Viola (Corinthians). Szövetségi kapitány: Carlos Al­berto Parreira. A következő még jobb lesz „A következő világbajnoki döntő még gigantikusabb és érdekesebb lesz — véli Gerhard Mayer-Vorfelder, a német szövetség alelnöke. — Az 1998-as franciaországi fináléban már 32 válogatott.szerepel, s így megnő az esélye annak, hogy még több afrikai csapat szerezzen jogot a részvételre”. A kvóták végleges elosztásáról a FIFA október 25— 26-i New York-i közgyűlésén döntenek majd. Egyéb­ként már folyik a kulisszák mögötti harc a 2002-es vb- döntőért: Japán és a Koreai Köztársaság képviselői igyekeznek minél több támogatót találni. RFKF.S MFÍiYF.l HÍRLAP Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: Andreas Günther és dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgatók. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; főszerkesztő: (66) 446-242; sportrovat: 451-114; telefax: (66) 441-020. Kiadói telefonszámok: (66) 441-545; hirdetés: 441-311; telefax: 450-198; terjesztés: telefon/fax (66)453-710. Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DÉLHÍR” Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztő szervek. Előfizethetőa kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél ésa kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 375 forint, fél évre 2250 forint. Készül: a Kner Nyomdában, Békéscsaba, Baross út 9—21. Vezérigazgató: Balog Miklós. HL ISSN 12151068

Next

/
Thumbnails
Contents