Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-16-17 / 166. szám
1994. július 16-17., szombat-vasárnap MS MEGYEI HÍRLAP A Magyar Köztársaság új kormányának miniszterei Horn Gyula Baja Ferenc Békési László Fodor Gábor Katona Béla Keleti György Kovács László miniszterelnök környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter pénzügyminiszter művelődési miniszter tárca nélküli miniszter honvédelmi miniszter külügyminiszter Kovács Pál népjóléti miniszter Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter Kuncze Gábor belügyminiszter Lakos László Lotz Károly Pál László Yastagh Pál földművelésügyi miniszter közlekedési, hírközlési ipari és kereskedelmi és vízügyi miniszter miniszter igazságügy-miniszter Elfogadták a következő négy év programját (Folytatás az 1. oldalról) azonban nem szentírás, azt később lehet pontosítani, módosítani, az anyag egyelőre azt tartalmazza, amit a koalíciós partnerek végre akarnak hajtani. A megbízott kormányfő elmondta, nem esett szó például arról, hogy az előző kormány már elköltötte az idei költség- vetés tartalékalapját. Az ellenzék nem szólt arról sem, hogy azért van vita a nyugdíjemelés mértékéről, mert a Boross- kormány nem juttatott elég vagyont a tb-alapoknak. Ellentmondóak voltak azok a kisebbségi vélemények is, amelyek egyszerre vádolták a programot azzal, hogy túlzottan részletes, és azzal, hogy csak általánosságokban fogalmaz. Hóm Gyula ezután konkrét kérdésekkel foglalkozott, amelyeket a program — tudatosan — csak az áttekintés szintjén érintett. E területeken sürgős döntésre van szükség, de ehhez mindenképpen meg kell ismemi az összes rendelkezésre álló tényt és adatot. Ilyen kérdés például Bős— Nagymaros ügye, amelyért nem az előző kormányt terheli a felelősség. Sürgős döntésre van szükség, mert ha szeptemberig nem történik semmi, úgy gyógyíthatatlan ökológiai és vízellátási károkat szenvednek az érintett területek. Gyors határozatot igényel az adósságkonszolidáció ügye is, most ennek kihatása több száz- milliárd forintra tehető. A kormányfőjelölt hangoztatta, hogy kabinetje gyarló emberekből áll majd, így nem lehet kizárni jövőbeni tévedéseiket. Lehet, hogy bizonyos esetekben a rossz úton indulnak majd el, de ha ez megtörténik, nem fognak ragaszkodni a hibákhoz. Az új kormány tud majd bocsánatot kérni, hibáival elszámolni. Horn Gyula ezután megerősítette, hogy nem járul hozzá olyan tervekhez, amelyek az áldozatvállalást csak azoktól kérik, akik eddig is cipelték a terheket. A társadalom minden rétegének részt kell vennie abban a munkában, ami az ország felemelkedéséhez szükséges. Ezután ismét cáfolta, hogy a koalíció visszaél majd 75 százalékos többségével. A vitában — folytatta a szónok — különösen kevés felszólaló foglalkozott a korrupció elleni küzdelemmel. Ez feltehetően a támogatás jele, hiszen közös érdek, hogy ez a mérhetetlenül káros és erkölcstelen tevékenység visszaszoruljon vagy szerencsés esetben eltűnjön a közéletből. A leendő kormányfő végül arról beszélt, hogy miért lépett az MSZP koalícióra az SZDSZ-szel. Az együttes szerepvállalást szavai szerint az indokolja, hogy a két párt felfogása a szabadságjogokról, a modernizációról és a humán értékekről csaknem azonos. A koalíciót alkotó pártok ezenkívül úgy érzékelték, hogy a társadalom nagy többsége igényli együttműködésüket, mert az emberek biztonságra vágynak. A koalíció bebizonyíthatja azt is, hogy a múltbeli ellentétek ellenére is van lehetőség az összefogásra. Horn Gyula végül leszögezte: nincs százszázalékos garancia arra, hogy a programban szereplő összes elképzelés megvalósul. — Biztosíték lehet azonban az, hogy ez a program a szakértők helyzetfelmérésére, a társadalom támogatására és a dokumentumot összeállítók eltökéltségére támaszkodik — zárta beszédét. A felszólalást követően felolvasták Göncz Árpád előterjesztését, amelyben az államfő Hóm Gyulát bízta meg a kormányalakítással. Az Ország- gyűlés ezután egyszerre szavazott a miniszterelnök személyéről és a kormányprogramról. A törvényhozás 265 igen szavazattal, 93 ellenében, egy tartózkodás mellett Horn Gyulát bízta meg a 64. magyar kabinet megalakításával és egyben elfogadta az elkövetkező négy évre vonatkozó kormányprogramot. A szavazás és Horn Gyula eskütétele után elsőként Göncz Árpád köztársasági elnök és Boross Péter volt kormányfő, majd a parlamenti pártok vezetői gratuláltak az új miniszterelnöknek. Ezután a kormány tizenhárom tagja tette le a hivatali esküt. A kormánytagokat a miniszterelnök javaslatára Göncz Árpád köztársasági elnök nevezte ki azt követően, hogy azt illetékes parlamenti bizottságok meghallgatták a jelölteket. Az ünnepélyes aktussal hivatalba lépett kormány nevében Horn Gyula miniszterelnök mondott köszönetét az ország polgárainak. A kormányfő rövid beszédében ígéretet tett arra, hogy kabinetje mindenkor a köz javát fogja szem előtt tartani, és megszolgálja a kapott bizalmat. A köztársasági elnök az új kormány eskütételét követően az Országház Delegációs termében ünnepélyesen átnyújtotta a minisztereknek a kinevezési okmányokat, ezzel kinevezve a minisztereket. Az államfő ezután gratulált a kormány tagjainak, mindenekelőtt bátorságukhoz, hogy vállalták ezt a nagyon nehéz feladatot, amely — az államfő reményei szerint — új lépcsőt jelent demokráciánk fejlődésében. Göncz Árpád ezután arról beszélt, hogy a második választás egy demokrácia történetében fontosabb, mint az első, mert ez folyamatosságot, előrelépést jelent. — Á koalíciós megállapodásban akárhány biztosítékot rögzíthetnek — fejtette ki Göncz Árpád—, egyetlen igazi garancia van azonban, ami nem írott, hanem emberi biztosíték: az őszinte együttműködés szándéka, a csapatmunka, ami nélkül a minisztérium nem lehet sikeres. Az államfő ehhez a csapatmunkához kívánt a tárcák vezetőinek szerencsét, erőt és emberséget. A miniszterek tiszteletére adott fogadást követően az Országház Nándorfehérvár termében a minisztériumok politikai államtitkárai és a címzetes államtitkárok is letették a köztársasági elnök és a miniszterelnök jelenlétében a hivatali esküt. A pénteki naptól fogva Világosi Gábor a belügyi, Kis Zoltán a földművelésügyi, Tóth András a honvédelmi, Az Országgyűlés péntek délután megkezdte az általános vitát a Nagy Sándor (MSZP) és Kovács Pál (MSZP) által benyújtott önálló képviselői indítványról, amely a nyugellátások és a baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szól. Az előterjesztők nevében Nagy Sándor elmondta: azért nyújtották be országgyűlési határozati javaslatukat, hogy még szeptemberben sor kerülhessen a nyugdíjak 8 százalékos emelésére. Ugyanakkor az általuk megfogalmazottak szerint időt kap az Országgyűlés, illetve a kormány arra, hogy az egyszeri kifizetés forrásait előteremtse. Ezt követően heves vita kezdődött, amelyben az ellenzéki felszólalók mindegyike amellett érvelt, hogy az indítványtól eltérően még most hozza meg döntését a parlament a visszamenőleges összegekről is. Ezt követően az Ország- gyűlés 296 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta a nyugdíjemelésről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Miután a többség a módosító indítványt nem támogatta, az eredeti javaslat szövege lép hatályba. EszeCsiha Judit az igazságügyi, Soós Károly Attila az ipari és kereskedelmi, Szili Katalin a környezetvédelmi, Kovács Kálmán az infrastrukturális, Szent-Iványi István a külügyi, Héthy Lajos a munkaügyi, Jánosi György a művelődési, Kökény Mihály a népjóléti, Akar László a pénzügyi tárca, Tabajdi Csaba pedig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az új címzetes államtitkárok is letették a hivatali esküt: Apró Piroska, Juhász Endre, Pick Róbert és Szunyogh Károly. rint: az 1994. január 1 -je előtti időponttól megállapított öregségi nyugdíjakat, rokkantsági teljes nyugdíjakat és baleseti rokkantsági nyugdíjakat 8 százalékkal emelik szeptembertől. Az emelés legkisebb mértéke 800, legnagyobb mértéke 2400 forint. Az öregségi és rokkantsági résznyugdíjaknál, valamint az özvegyi és szülői nyugdíjaknál az emelés felső határa 1500 forint. A sajátjogú nyugellátást és a hozzátartozói nyugellátást havi 13 100 forintig lehet együtt folyósítani. A szeptembert megelőző időre vonatkozó visszamenőleges egy összegű kifizetés időpontjáról, a kifizetés időbeli ütemezéséről — a nyugdíjbiztosítási önkormányzattal egyeztetve — legkésőbb október 15-éig dönt az Ország- gyűlés. Az Országgyűlés a pénteki munkanap zárásaként ellen- szavazat nélkül napirendre vette az új Házszabály frissen elkészült tervezetét. Az Országgyűlés ezzel felfüggesztette rendkívüli ülésszakát, legközelebb augusztus 22-én bizottsági üléssel, valamint augusztus 29-én plenáris tanácskozással folytatják munkájukat a képviselők. Sümeghy Csaba a vállalkozók nevében A kormányprogram vitájában tegnap felszólalt Sümeghy Csaba (Fidesz) Békés megyei képviselő' is. Először arra hívta fel a leendő kormány figyelmét, hogy nem a mindenkori kormánynak kell megoldania a magyar gazdaság problémáit. Ez véleménye szerint nagy tévedés. A gazdaság bajait a gazdaságban működő szereplők: a munkáltatók, a munkavállalók és a vállalkozók megoldják. A kormánynak csak olyan helyzeteket és körülményeket kell teremtenie, hogy ezek jól működjenek. A piac feltételeit kell szabályoznia, a többit rá kell bízni a gazdálkodó szervekre, illetve a vállalkozókra. Felszólalása második részében az érdekegyeztetésről és a tervezett gazdasági-szociális paktumról beszélt a képviselő. Szomorúan tapasztalta, hogy a kormányprogramban az érdekegyeztetés visszalépést jelent a jelenlegi helyzethez képest. A jelen pillanatban ugyanis az Érdekegyeztető Tanács jogosítványai szélesebbek, az érdekegyeztetésben részt vevők köre kialakult, ezt kell tartalommal megtölteni és működtetni. Sümeghy Csaba elmondta, hogy a magyar vállalkozói társadalom, a munkaadói réteg érdekelt abban, hogy Magyarországon a gazdasági-szociális paktum megszülessék, de a jelenlegi magyar helyzet közel sem hasonlítható össze a 70-es évek Spanyolországával. Amikor a Moncloa-paktumot megkötötték, egy újraelosztási folyamatra vállaltak az ott szereplők egy toleráns, önkorlátozó szerződésben kötelezettséget. A magyar viszonyok 1994-ben mások. A paktum szükséges, de összefüggéseiből kiragadott kérdésekre a képviselő szerint nem lehet a kormánynak, a munkaadóknak, a munkavállalóknak és a civil szervezeteknek paktumot kötni, mert vagy együtt vállalnak felelősségét minden kérdésért, vagy a kormány felelőssége megmarad, de akkor a paktumot lényegesen szűkebb körben kell megkötni. Szeptembertől nyolc százalékkal emelik a nyugdíjakat
