Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-16-17 / 166. szám

1994. július 16-17., szombat-vasárnap MS MEGYEI HÍRLAP A Magyar Köztársaság új kormányának miniszterei Horn Gyula Baja Ferenc Békési László Fodor Gábor Katona Béla Keleti György Kovács László miniszterelnök környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter pénzügyminiszter művelődési miniszter tárca nélküli miniszter honvédelmi miniszter külügyminiszter Kovács Pál népjóléti miniszter Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter Kuncze Gábor belügyminiszter Lakos László Lotz Károly Pál László Yastagh Pál földművelésügyi miniszter közlekedési, hírközlési ipari és kereskedelmi és vízügyi miniszter miniszter igazságügy-miniszter Elfogadták a következő négy év programját (Folytatás az 1. oldalról) azonban nem szentírás, azt ké­sőbb lehet pontosítani, módosí­tani, az anyag egyelőre azt tar­talmazza, amit a koalíciós part­nerek végre akarnak hajtani. A megbízott kormányfő el­mondta, nem esett szó például arról, hogy az előző kormány már elköltötte az idei költség- vetés tartalékalapját. Az ellen­zék nem szólt arról sem, hogy azért van vita a nyugdíjemelés mértékéről, mert a Boross- kormány nem juttatott elég va­gyont a tb-alapoknak. Ellent­mondóak voltak azok a ki­sebbségi vélemények is, ame­lyek egyszerre vádolták a programot azzal, hogy túlzot­tan részletes, és azzal, hogy csak általánosságokban fogal­maz. Hóm Gyula ezután konkrét kérdésekkel foglalkozott, amelyeket a program — tuda­tosan — csak az áttekintés szintjén érintett. E területeken sürgős döntésre van szükség, de ehhez mindenképpen meg kell ismemi az összes rendel­kezésre álló tényt és adatot. Ilyen kérdés például Bős— Nagymaros ügye, amelyért nem az előző kormányt terheli a felelősség. Sürgős döntésre van szükség, mert ha szeptem­berig nem történik semmi, úgy gyógyíthatatlan ökológiai és vízellátási károkat szenved­nek az érintett területek. Gyors határozatot igényel az adós­ságkonszolidáció ügye is, most ennek kihatása több száz- milliárd forintra tehető. A kormányfőjelölt hangoz­tatta, hogy kabinetje gyarló emberekből áll majd, így nem lehet kizárni jövőbeni tévedé­seiket. Lehet, hogy bizonyos esetekben a rossz úton indul­nak majd el, de ha ez megtörté­nik, nem fognak ragaszkodni a hibákhoz. Az új kormány tud majd bocsánatot kérni, hibái­val elszámolni. Horn Gyula ezután megerősítette, hogy nem járul hozzá olyan tervek­hez, amelyek az áldozatválla­lást csak azoktól kérik, akik eddig is cipelték a terheket. A társadalom minden rétegének részt kell vennie abban a mun­kában, ami az ország felemel­kedéséhez szükséges. Ezután ismét cáfolta, hogy a koalíció visszaél majd 75 százalékos többségével. A vitában — folytatta a szónok — különö­sen kevés felszólaló foglalko­zott a korrupció elleni küzde­lemmel. Ez feltehetően a tá­mogatás jele, hiszen közös ér­dek, hogy ez a mérhetetlenül káros és erkölcstelen tevé­kenység visszaszoruljon vagy szerencsés esetben eltűnjön a közéletből. A leendő kormányfő végül arról beszélt, hogy miért lépett az MSZP koalícióra az SZDSZ-szel. Az együttes sze­repvállalást szavai szerint az indokolja, hogy a két párt fel­fogása a szabadságjogokról, a modernizációról és a humán értékekről csaknem azonos. A koalíciót alkotó pártok ezen­kívül úgy érzékelték, hogy a társadalom nagy többsége igényli együttműködésüket, mert az emberek biztonságra vágynak. A koalíció bebizo­nyíthatja azt is, hogy a múltbe­li ellentétek ellenére is van le­hetőség az összefogásra. Horn Gyula végül leszögezte: nincs százszázalékos garancia arra, hogy a programban szereplő összes elképzelés megvalósul. — Biztosíték lehet azonban az, hogy ez a program a szakér­tők helyzetfelmérésére, a tár­sadalom támogatására és a do­kumentumot összeállítók eltö­kéltségére támaszkodik — zárta beszédét. A felszólalást követően fel­olvasták Göncz Árpád előter­jesztését, amelyben az államfő Hóm Gyulát bízta meg a kor­mányalakítással. Az Ország- gyűlés ezután egyszerre sza­vazott a miniszterelnök sze­mélyéről és a kormányprog­ramról. A törvényhozás 265 igen szavazattal, 93 ellenében, egy tartózkodás mellett Horn Gyulát bízta meg a 64. magyar kabinet megalakításával és egyben elfogadta az elkövet­kező négy évre vonatkozó kor­mányprogramot. A szavazás és Horn Gyula eskütétele után elsőként Göncz Árpád köztár­sasági elnök és Boross Péter volt kormányfő, majd a parla­menti pártok vezetői gratulál­tak az új miniszterelnöknek. Ezután a kormány tizenhá­rom tagja tette le a hivatali esküt. A kormánytagokat a mi­niszterelnök javaslatára Göncz Árpád köztársasági el­nök nevezte ki azt követően, hogy azt illetékes parlamenti bizottságok meghallgatták a jelölteket. Az ünnepélyes aktussal hi­vatalba lépett kormány nevé­ben Horn Gyula miniszterel­nök mondott köszönetét az or­szág polgárainak. A kormány­fő rövid beszédében ígéretet tett arra, hogy kabinetje min­denkor a köz javát fogja szem előtt tartani, és megszolgálja a kapott bizalmat. A köztársasági elnök az új kormány eskütételét követően az Országház Delegációs ter­mében ünnepélyesen átnyúj­totta a minisztereknek a kine­vezési okmányokat, ezzel ki­nevezve a minisztereket. Az államfő ezután gratulált a kor­mány tagjainak, mindenek­előtt bátorságukhoz, hogy vál­lalták ezt a nagyon nehéz fel­adatot, amely — az államfő reményei szerint — új lépcsőt jelent demokráciánk fejlődé­sében. Göncz Árpád ezután ar­ról beszélt, hogy a második választás egy demokrácia tör­ténetében fontosabb, mint az első, mert ez folyamatosságot, előrelépést jelent. — Á koalíciós megállapo­dásban akárhány biztosítékot rögzíthetnek — fejtette ki Göncz Árpád—, egyetlen iga­zi garancia van azonban, ami nem írott, hanem emberi biz­tosíték: az őszinte együttmű­ködés szándéka, a csapatmun­ka, ami nélkül a minisztérium nem lehet sikeres. Az államfő ehhez a csapatmunkához kí­vánt a tárcák vezetőinek sze­rencsét, erőt és emberséget. A miniszterek tiszteletére adott fogadást követően az Or­szágház Nándorfehérvár ter­mében a minisztériumok poli­tikai államtitkárai és a címze­tes államtitkárok is letették a köztársasági elnök és a minisz­terelnök jelenlétében a hivata­li esküt. A pénteki naptól fog­va Világosi Gábor a belügyi, Kis Zoltán a földművelésügyi, Tóth András a honvédelmi, Az Országgyűlés péntek dél­után megkezdte az általános vitát a Nagy Sándor (MSZP) és Kovács Pál (MSZP) által benyújtott önálló képviselői indítványról, amely a nyugel­látások és a baleseti nyugellá­tások, valamint a nyugdíjsze­rű rendszeres szociális ellátá­sok emeléséről szól. Az előterjesztők nevében Nagy Sándor elmondta: azért nyújtották be országgyűlési határozati javaslatukat, hogy még szeptemberben sor kerül­hessen a nyugdíjak 8 százalé­kos emelésére. Ugyanakkor az általuk megfogalmazottak szerint időt kap az Országgyű­lés, illetve a kormány arra, hogy az egyszeri kifizetés for­rásait előteremtse. Ezt követően heves vita kezdődött, amelyben az ellen­zéki felszólalók mindegyike amellett érvelt, hogy az indít­ványtól eltérően még most hozza meg döntését a parla­ment a visszamenőleges összegekről is. Ezt követően az Ország- gyűlés 296 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett elfo­gadta a nyugdíjemelésről szó­ló országgyűlési határozati ja­vaslatot. Miután a többség a módosító indítványt nem tá­mogatta, az eredeti javaslat szövege lép hatályba. Esze­Csiha Judit az igazságügyi, Soós Károly Attila az ipari és kereskedelmi, Szili Katalin a környezetvédelmi, Kovács Kálmán az infrastrukturális, Szent-Iványi István a külügyi, Héthy Lajos a munkaügyi, Já­nosi György a művelődési, Kökény Mihály a népjóléti, Akar László a pénzügyi tárca, Tabajdi Csaba pedig a Minisz­terelnöki Hivatal politikai ál­lamtitkára. Az új címzetes ál­lamtitkárok is letették a hiva­tali esküt: Apró Piroska, Ju­hász Endre, Pick Róbert és Szunyogh Károly. rint: az 1994. január 1 -je előtti időponttól megállapított öregségi nyugdíjakat, rok­kantsági teljes nyugdíjakat és baleseti rokkantsági nyugdí­jakat 8 százalékkal emelik szeptembertől. Az emelés leg­kisebb mértéke 800, legna­gyobb mértéke 2400 forint. Az öregségi és rokkantsági résznyugdíjaknál, valamint az özvegyi és szülői nyugdíjak­nál az emelés felső határa 1500 forint. A sajátjogú nyu­gellátást és a hozzátartozói nyugellátást havi 13 100 fo­rintig lehet együtt folyósítani. A szeptembert megelőző idő­re vonatkozó visszamenőle­ges egy összegű kifizetés idő­pontjáról, a kifizetés időbeli ütemezéséről — a nyugdíjbiz­tosítási önkormányzattal egyeztetve — legkésőbb ok­tóber 15-éig dönt az Ország- gyűlés. Az Országgyűlés a pénteki munkanap zárásaként ellen- szavazat nélkül napirendre vette az új Házszabály frissen elkészült tervezetét. Az Országgyűlés ezzel felfüggesztette rendkívüli ülésszakát, legközelebb au­gusztus 22-én bizottsági ülés­sel, valamint augusztus 29-én plenáris tanácskozással foly­tatják munkájukat a képvise­lők. Sümeghy Csaba a vállalkozók nevében A kormányprogram vitájában tegnap felszólalt Sümeghy Csaba (Fi­desz) Békés megyei képviselő' is. Először arra hívta fel a leendő kor­mány figyelmét, hogy nem a mindenkori kormánynak kell megoldania a magyar gazdaság problémáit. Ez véleménye szerint nagy tévedés. A gazdaság bajait a gazdaságban működő szereplők: a munkáltatók, a munkavállalók és a vállalkozók megoldják. A kormánynak csak olyan helyzeteket és körülményeket kell teremtenie, hogy ezek jól működje­nek. A piac feltételeit kell szabályoznia, a többit rá kell bízni a gazdálko­dó szervekre, illetve a vállalkozókra. Felszólalása második részében az érdekegyeztetésről és a tervezett gazdasági-szociális paktumról beszélt a képviselő. Szomorúan tapasz­talta, hogy a kormányprogramban az érdekegyeztetés visszalépést jelent a jelenlegi helyzethez képest. A jelen pillanatban ugyanis az Érdekegyeztető Tanács jogosítványai szélesebbek, az érdekegyezte­tésben részt vevők köre kialakult, ezt kell tartalommal megtölteni és működtetni. Sümeghy Csaba elmondta, hogy a magyar vállalkozói társadalom, a munkaadói réteg érdekelt abban, hogy Magyarországon a gazdasági-szociális paktum megszülessék, de a jelenlegi magyar helyzet közel sem hasonlítható össze a 70-es évek Spanyolországával. Amikor a Moncloa-paktumot megkötötték, egy újraelosztási folya­matra vállaltak az ott szereplők egy toleráns, önkorlátozó szerződés­ben kötelezettséget. A magyar viszonyok 1994-ben mások. A paktum szükséges, de összefüggéseiből kiragadott kérdésekre a képviselő sze­rint nem lehet a kormánynak, a munkaadóknak, a munkavállalóknak és a civil szervezeteknek paktumot kötni, mert vagy együtt vállalnak felelősségét minden kérdésért, vagy a kormány felelőssége megmarad, de akkor a paktumot lényegesen szűkebb körben kell megkötni. Szeptembertől nyolc százalékkal emelik a nyugdíjakat

Next

/
Thumbnails
Contents