Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-15 / 165. szám

MS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. július 15., péntek Elkótyavetyélik a lakásvagyont? Táncvizsga Sarkadon. Július 16-án, szombaton 18 órától vizsgáznak a sarkadi Bartók Béla Művelődési Köz­pontban Felczánné Nyíri Má­ria tánctanfolyamos tanulói. A kezdők részére szervezett tan­folyamot májusban indították, ahová több mint 60 sarkadi és kötegyáni fiatal jelentkezett. Rendőrségi felhívás. Az Orosházi Rendőrkapitány­ság előzetes letartóztatás mel­lett folytat eljárást több fiatalko­rú ellen, akik 1993-ban és 1994- ben rendszeresen megjelentek az országúti diszkóban (a Vén Pecásban), ahonnan farmer- dzsekiket, kerékpárokat tulaj­donítottak el, több személyt tettleg bántalmaztak, eseten­ként értéktárgyaikat is elvették. A rendőrség azok jelentkezését kéri, akiknek innen dzsekijét, kerékpárját, illetve egyéb érték­tárgyát ellopták, elvették, vagy őket bántalmazták. Az eltulaj­donított tárgyak egy része a rendőrségen megtekinthető. Halálos baleset. Békés­csaba külterületén, a Csabasza- badi felé vezető közút 7-es kilo­méterszelvényénél történt halá­los baleset szerdán 23 órakor. K. J. békéscsabai lakos nem a látási viszonyoknak megfelelő sebes­séggel vezette Mercedes típusú személygépkocsiját és elütötte az út szélétől 1,2 méterre, vele azonos irányba haladó W. D. 71 éves, ideiglenes tartózkodási engedéllyel Békéscsabán lakó német állampolgárt, aki életét vesztette. W. D. mellett haladt, szintén gyalogosan, T. A. 55 éves, almáskamarási lakos, aki a baleset során súlyos sérülést szenvedett és őt agyrázkódással kórházba szállították. Összeütköztek. Békés­csaba külterületén, a 44-es szá­mú főúton tegnap reggel A. S. gyulai lakos Kawasaki motor- kerékpáijával figyelmetlenül közlekedett és nekiütközött az előtte haladó Wartburg sze­mélygépkocsi utánfutójának. A baleset következtében A. S. súlyos sérülést szenvedett. A becsült anyagi kár 70 ezer forint „SZOLGASORSO­DÉRT SOHA EL NEM CSERÉLEM GYÖTRELMES BALSORSOMAT.” (Aiszkhülosz) (Folytatás az 1. oldalról) azt jelenti, hogy a benne lakó bérlő ha akarja, kedvező felté­telekkel megveheti a lakást! A törvény szerint a határozott időre szóló bérlettel rendelke­ző lakóknak — a volt szolgála­ti lakásokban lakók ilyenek, hiszen bérleti viszonyuk a munkaviszonyuktól függ — nincs jogi lehetőségük arra, hogy a tulajdonost, az önkor­mányzatot a lakások eladására késztessék. Ezek a lakások is a város tulajdonát képezik, így rájuk is vonatkozik az a rende­let, amely szerint városunkban senkinek sincs bérleti lakására vételi joga. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden egyes lakás eladásáról a testületnek kell döntenie. Ennek a lebo­nyolítására a legutóbbi ülésen létrehoztak a testület mellett működő bizottságok vezetői­ből álló ad hoc bizottságot Vé­kony Ferenc alpolgármester vezetésével. — Azt is szemére vetik a (Folytatás az 1. oldalról) Mielőtt Páskuj József rend­őr századossal kiálltunk volna Békéscsabán, a Mezőberényi úton lévő Ferroglobus elé, hogy a közlekedőket fi­gyeljük, telefonon hívtak, nézzünk már utána, mi ez a rendőri piros pont rendszer? „Mert nagy disznóság, hogy a rendőröket érdekeltté teszik arra, hogy minél többet zaklas­sanak minket...” — sorolta a szavakat nagy felháborodva a telefonáló. Szóval ő úgy értel­mezte az országos rendőrfőka­pitány közbiztonsági helyette­sének kezdeményezését, mintha az nem is nekünk köz­lekedőknek, hanem a rend­őröknek szólna. Pedig ennek az akciónak az a célja, hogy a közlekedés résztvevőit ösztö­nözze a szabályok betartására, a közlekedési fegyelem meg­szilárdítására, az előzékeny, udvarias magatartásformák népszerűsítésére, a közleke­désbiztonsági helyzetben elért eredmények megtartására, a rendőrség és a lakosság közötti kapcsolatok erősítésére, hogy csak a lényegesebbeket sorol­juk. így tehát 1994. június 1. és október 31. közötti időszak­ban a közúti közlekedésben részt vevő gépjárművezetők és kerékpárosok pozitív maga­képviselőknek, hogy nagyon olcsón és kedvező feltételekkel lehet megvenni a lakásokat. — Még egyetlen lakásnak sincs az eladási ára meghatá­rozva, ez a testület hatásköré­be tartozik. A szakértői team pályázaton nyerte el a lehető­séget, hogy a lakásértékesítés előkészítésében részt vegyen, de ők csak javaslatot tesznek az eladási árra. Hogy kedvező- ek-e a feltételek, ez megítélés kérdése. A tömblakásoknál a jóváhagyott eladási ár 50 szá­zalékát, családi háznál hatvan százalékát kell kifizetni. A tör­vény előírása szerint ezen összeg tíz százalékát kell vé­telkor kifizetni, a vételár-hát- rálékot 12 százalék kamattal kell havonta visszafizetni. —Nemrég volt egy bizottsá­gi ülés, ahol keményen egy­másnak támadtak a képvise­lők, amikor arról volt szó, mely lakások kerüljenek értékesí­tésre. — Ez valóban így történt, tartásának az elismerésére a rendőrség munkatársai piros pontot osztogathatnak. A piros pont tulajdonosai egy területi és egy országos sorsoláson vehetnek részt, amennyiben a jelzett időszak­ban velük szemben közlekedé­si szabálysértési eljárás nem történik. A régiók sorsolása november 12-én, míg az orszá­gos sorsolás decem­ber 10-én lesz. A fő­díj a Hungária Bizto­sító Rt. és az Orszá­gos Balesetmegelő­zési Bizottság által felajánlott személy- gépkocsi, a regioná­lis sorsolásokon a fő­díj egy-egy segéd­motorkerékpár és természetesen sok más értékes tárgyju­talom lesz majd. * A húszéves Merce­des gépkocsi tulajdo­nosa, Somogyvári Antal jó humorával nevettette meg azo­kat, akik körbefog­ták. A mezőmegyeri illetőségű vállalkozó — ha kissé nehezére is esett — komolyra fogta mondanivaló­ját: — Nem hallottam ám ezek a viták nem azt jelen­tik, hogy a testület által elfoga­dott rendelet nem megfelelő, hanem azt, hogy az egyéni ér­dekek a végrehajtás során üt­köznek. A végső szót ebben az esetben is a testület fogja ki­mondani. —Ha elvileg minden önkor­mányzati lakás értékesíthető, akkor előfordulhat, hogy lakás nélkül marad az önkormány­zat, nem lesz lehetősége az ide­települő szakembereknek la­kást biztosítani. — A lakások egy bizonyos részét eleve nem kívánja elad­ni az önkormányzat. Az pedig, hogy a régi szolgálati lakások közül hányat ad el és hányat tart meg a város, a képviselők döntésétől függ. Egyébként pedig az eladásokból befolyó összeg egy elkülönített szám­lára kerül, ezt csak a megmara­dó lakások állagának javításá­ra, illetve újak építésére lehet felhasználni. (Gila) a piros pontról, de örömmel üdvözölhetjük, mert végre nemcsak fegyelmeznek min­ket, hanem dicsérnek is. Tudja ez a kocsi nekem a munkaesz­közöm, s ebben az évben már 40 ezer kilométert futottam vele, így elsősorban az én ér­dekem, hogy minden rendben legyen rajta. Sohasem volt semmi bajom a rendőrökkel, így aztán ez a gesztus igazán jólesik. B.V. Somogyvári Antalnak soha semmi baja nem volt még a rendőrökkel. így még nagyobb volt az öröme, amikor Kovács László „piros ponttal" jutalmazta a közlekedési szabályok maradéktalan betartásáért A szerző felvétele Piros pontból nyeremény Egyetlen napon több mint 2700 fácánt lőnek Megyei rekordot dönt a Mavad-csoport? A Mavad Rt. tenyésztési hitelei nélkül több vadásztársa­ságnak egyszerűen nem lett volna pénze mesterséges fácán nevelésére, ami nélkül pedig elképzelhetetlen külföldiek bérvadásztatása, a működéshez szüksége források elő­teremtése. Felvételünk a gyulai Váralja Vadásztársaság területén készült, ahol — két turnusban — 19 ezer darab naposfácán felnevelésével alapozzák meg a sikeres őszi-téli fácánvadászatokat Fotó: Such Tamás Ha a gyomaendrődi vadá­szok felkészülését a szeren­cse is segíti, akkor novem­ber 27-én megyei rekordot dönt meg egy — külföldi bérvadászokból álló — tíz­tagú Mavad-csoport. A Széchenyi Vt. területén ugyanis egyetlen nap alatt több mint 2700 darab fácánt szeretnének elejteni, amire még sohasem volt példa szűkebb hazánkban. Mind­ezt Csontos Jánostól, a me­gye vadkereskedelmének 40 százalékát realizáló Ma­vad Rt. irodavezetőjétől tudtuk meg. A nyári őzbak- vadászat tapasztalatairól és a további terveikről a követ­kezőket mőhdta: — Kezdem azzal, hogy a napokban irodánk átköltö­zött a Bajza utcába, a me­gyei vadászszövetség szék­házába, hogy még inkább elérhetőek legyünk a vadá­szok számára. Az őzbakvadászat ered­ményére nem panaszkod­hatunk. A teríték minősége javult, az érmes trófeák ará­nya meghaladta a 20 száza­lékot, ami kifejezetten jó­nak minősíthető, fémjelzi a Békés megyei vadászati szakemberek hozzáértését. A 20-25 százalékos meny­nyiségi visszaesés országo­san tapasztalt jelenség, elle­ne nem sokat tehetünk. S ha az üzekedési időszakban ér­tékesíteni tudnánk további 50-60 felajánlott őzbakot, akkor ilyen szempontból sem panaszkodhatnánk. Ami pedig a meghatározó apróvad-terveinket illeti: A vadásztársaságoknak 125 ezer darab naposfácáncsibét és 20 ezer darab előnevelt fácánt adtunk, tenyésztési hitelként. A madarak ellen­értékét majd csak levadász- tatáskor kell kiegyenlíte­niük, ami nem lebecsülendő segítséget jelen a mai pénz­hiányos időkben. Ha a vadá­szatok a szerződésekben foglaltak szerint realizálód­nak, akkor a tenyésztési hi­telekre kamatot sem számí­tunk fel! A másik meghatá­rozó apróvadunk a mezei nyúl. Július 29-én, délelőtt 10 órakor a dobozi Vadász­panziónkban harminc társa­sággal tartunk megbeszélést a vadásztatás, az élőnyúl- befogás gyakorlati kérdése­iről. Ismerve a felajánláso­kat és a külföldi bérvadá­szok érdeklődését, összes­ségében jó őszi-téli apró- vad-vadászati szezonra szá­mítunk az idén. (Lovász) Kurzuszáró Tarhoson Meccs közben „megszólalt” a Duna Stílszerűen egy dallal zárult tegnap délben Tarhoson, a ze­nei napok részeként megren­dezett, a „Szép magyar be­széd” nevet viselő egyhetes nyelvi kurzus. A harminc résztvevő többsége Erdélyből, pontosabban Kézdivásárhely- ről, Székelyudvarhelyről, Igazfalváról és Aradról érke­zett, a megye városainak test­vérvárosaiból. A kurzust a me­gyei önkormányzat segítségé­vel a Békés-Tarhosi Baráti Kör szervezte, s a pályázatok­ból befolyt pénzből a költsé­gek egy részét finanszírozta. A megnyitót követően Szo- kolay Sándor zeneszerző a nyelv és a zene kapcsolatáról beszélt, majd minden napra ju­tott egy fajsúlyosabb nyelvé­szeti téma. Az előadók között volt a hazai nyelvészek közül Deme László, Wacha Imre, Pintér István, dr. Szathmári István, Szende Aladár és Benczédy József, a külföldiek közül a Svédországban élő Szente Imre és a kolozsvári Péntek János. Horváth Tünde, az Aradi 1. Számú Általános Iskola ének­zene tanára így foglalta össze azt, hogy számára mit jelentett a kurzus. — Érdekes volt a zene és az anyanyelv kapcsolata, a szép magyar beszédre való törek­vés. Aradon már csak vegyes iskolák vannak, a magyarok közül aki igazán szükségét ér­zi az anyanyelvnek, az magyar tagozaton tanul. Csökkent a nemzetiségi iskolák száma, nekünk legfontosabb az, hogy megmaradjunk, ugyanis a ma­gyaroknak különösen nem könnyű a kisebbségi sors — mondotta Horváth Tünde. A résztvavők úgy búcsúz­tak: „Viszontlátásra jövőre ugyanitt”. —sz— Negyven esztendővel ezelőtt így július közepén a csalá­dommal Gyulán tartózkod­tam. Éppen az emlékezetes 1954-es labdarúgó-világbaj­nokság magyar—Uruguay mérkőzését hallgattuk a rádi­ón, amikor távirat érkezett: azonnal menjek vissza mun­kahelyemre, mert a Sziget­közben, a Dunán hatalmas áradás tombol — indította be­szélgetésünket dr. Baranyó Géza nyugalmazott főmér­nök, aki akkortájt a Győri Vízügyi Igazgatóság fiatal mérnökeként tevékenyke­dett. — Visszaérve a Dunántúlra mit tapasztalt? — kérdeztük Baranyó urat. — Az addig észlelt legma­gasabb vízállással találkoz­tam. Számtalan helyen mér­tek rekordértékeket. Egyes körzetekben több mint fél év­százados adatok dőltek meg. A Duna hatalmas terhelésnek vetette alá a gátakat, melyek, ahol nem bírták ezt, átszakad­tak. Az első két szakadás 1954. július 15-én következett be: előbb Ásványrárónál, majd Kisbodakon. Másnap újabb két helyen történt ha­sonló: Dunakilitinél és Ás­ványráró-Alsón. Összesen mintegy húszezer hektár föld­területet öntött el a víz. — Ön hol segítkezett a ter­mészeti katasztrófa megféke­zésében, az adott problémák mérséklésében? — Előbb Komáromba kerültem, ahol három hetet töltöttem. Az ott húzódó vasút a parton kívül egy fallal is el volt választva a folyótól. Ezt a falat kellett megerősíttetnem, majd néhány nap után a szőnyi zsilip irányítását is rám bíz­ták. Komáromból Kisbodakra Dr. Bárányé Géza negyven éve éppen a magyar— uruguay meccset hallgatta, amikor távirat érkezett: a Dunán hatalmas áradás tombol Fotó: Such Tamás helyeztek. Ott a hatalmas gát­szakadás miatt ötezer köbmé­ternyi kőgátat építettünk, amivel szeptemberre készültünk el. — Mi okozta az 1954-es ha­talmas dunai árvizet? — Előre senki sem számí­tott rá, olyan hirtelen jött. Júli­us elején vagy három napon át jelentős csapadék hullott, így a Dunába torkolló folyók ren­geteg vízmennyiséget szedtek össze. Ezt a Duna nem tudta hasonló gyorsasággal „el­nyelni”. Ez az árvíz tipikusan bizonyítja, érdemes folyama­tosan áldozni az árvédelemre, felkészülni az árvízre, mert bármikor — akár szárazság után is — bekövetkezhet. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott infor­mációink szerint: az 1954. évi szigetközi árvíz 40. évfordu­lója alkalmából ma Ásványrá­rón emlékülést tart a Magyar Hidrológiai Társaság Győri Területi Szervezete, ahová az ezelőtt negyven éve árvízi emlékéremmel kitüntetett dr. Baranyó Géza is meghívást kapott. Magyari Barna

Next

/
Thumbnails
Contents