Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-15 / 165. szám
1994. július 15., péntek HAZAI TÜKÖR/SOROZAT-füREKES MEGYEI HÍRLÁP Bánk bánnal nyit. Erkel: Bánk ván című operájával nyitják pénteken a Szegedi Szabadtéri Játékok 63. évadját. Az ország legnagyobb csillagtetős színházának történetében új korszak kezdetének számít ez a nyár, ugyanis az idei évad nézőtéravató is: először foglalhat helyet a közönség a tavasszal felépített új, korszerű, mobil, négyezer személyes lelátón. Az új korszak nyitásaként nemzeti operánk, a Bánk bán dallamai csendülnek fel. A főbb szerepekben Molnár Andrást, Mészöly Katalint, Berkes Jánost, Csavlek Etelkát, Gyimesi Kálmánt láthatjuk. Nestlé-ösztöndij. Hét fiatal muzsikusnak adott át ösztöndíjat csütörtökön budapes- ten a Nestlé Hungária. A fiatal művészek, akik közül hárman fúvós, négyen pedig vonós hangszeren játszanak, az Atter- gaui Nemzetközi Zenekari Intézet háromhetes nyári zenei táborában vehetnek részt. Találkozhatnak többek között Yehudi Menuhinnal és a Bécsi Filharmonikusok tagjaival. Az ösztöndíj kedvezményezettjei ausztriai tartózkodásuk során egy közös nemzetközi zenekarban is játszanak majd. Szennyezett hullám. A Szamos romániai szakaszáról csütörtökön újabb szennyezett hullám érkezett a folyó határszelvényébe. Vásárosnamény térségében a meder sodorvonalában észlelhető a szennyezett víztömeg levonulása. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megállapította: a tiszai szabad- strandokon a vízminőség egyelőre megfelel a közegészségügyi határértékeknek. A Felső-Tisza- vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség a Szamoson és a Fel- ső-Tiszán a II. fokú vízminőségvédelmi készültséget továbbra is fenntartja. Kormányprogram a Ház előtt (Folytatás az 1. oldalról) A nemzeti összefogás kapcsán szólt a kormányfő-jelölt a hazánkban élő nemzetiségek jogainak biztosításáról, a lelkiismereti és vallásszabadság tiszteletben tartásáról, az egyházak autonómiájáról és függetlenségéről. Az expozé végén Horn Gyula részletesen szólt a kormány- program külpolitikai koncepciójáról, hangsúlyozva: Magyarország sorsa, a kormány törekvéseinek sikere nagy mértékben függ attól, hogy miként alakulnak a nemzetközi feltételek. A külpolitikánk legsürgősebb feladatának nevezte a szomszédos országokkal fennálló viszonyt terhelő problémák mielőbbi felszámolását. Majd expozéját zárva a beterjesztett kormányprogram elfogadását kérte képviselő- társaitól. Ezután a pártok vezérszónokai kaptak szót. Szabó Iván, MDF Az MDF nem támogatja az új kormány programját, mivel azzal számos pontban nem ért egyet. A párt vezérszónoka úgy értékelte a koalíciós megállapodás programját, hogy az komoly veszélyeket jelent az ország számára. Tételesen bírálva a kormányzati terveket, elsőként azt tette szóvá, hogy a jogállamiság jelszava alatt az új kormány minden lényeges rendszerváltoztató törvényt módosítani kíván. A gazdasági elképzeléseket vizsgálva kijelentette: a helyzetelemzés vagy tények nem ismeretén vagy egyoldalú csoportosításán alapul. Döbbenetes fenyegetésnek nevezte a 30 napos munkáltatói táppénz tervezett bevezetését. Végezetül úgy foglalt állást, hogy változtatások és módosítások nélkül igenis tartható az elmúlt évben elfogadott idei költségvetés. Horn Gyula: Olcsóbb kormányzást és olcsóbb parlamentet akarunk" Kuncze Gábor, SZDSZ A hivatalba lépő kormányfő koalíciós helyettese kiemelte: a program mindenekelőtt tovább kíván lépni a piacgazdaság kiépítésében. ígéretet tett arra is, hogy a koalíció törvényjavaslatot terjeszt elő a privatizáció átfogó szabályozására. Kitért arra, hogy a gazdasági krízisből csak beruházással, felhalmozással, a megtakarítások ösztönzésével lehet kitörni. Ez viszont a fogyasztás kényszerű visszafogásával jár, amihez Kuncze Gábor bizalmat, a terhek viselését kérte a polgároktól. A kormány vállalkozik arra is, hogy széles nemzeti egyetértéssel új alkotmányt dolgozzon ki. A közigazgatásban pedig hatékony, színvonalas, takarékos szervezet kialakítására, illetve nyitott, a polgárok ellenőrzése alatt álló önkormányzatok ösztönzésére törekszik. Torgyán József, Független Kisgazdapárt A pártelnök a „kívánságok rendszerbe nem foglalt tömegének” nevezte a koalíció programját. Úgy vélekedett, a gazdasággal foglalkozó fejezetek elnagyoltak. A program drámai képet fest az ország jelenlegi helyzetéről, de a kiút konkrét lépései helyett csak ígéreteket tartalmaz. Rámutatott: a kormányprogramnak már a bevezetése is visszarettentő, mert a gazdasági fejlődés terheit a polgárokra hárítja. A dokumentum a gazdasági nehézségek megoldásában igen előkelő helyre állította a privatizációt, amelyet a kis- és középvállalatok esetében azok vezetőire bízott. A kormány ezzel megbízta a gyárakat tönkretevő „pártapparát- nyikokat” hogy privatizálják az üzemeket. Az eladó és a vevő így ugyanaz lesz; ez pedig Torgyán József szerint nem más, mint a nemzet kirablása. Az FKGP frakcióvezetője ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a közeljövőben sor kerül a bankok privatizációjára is. Füzessy Tibor, KDNP A frakcióvezető szerint a program túl sötéten festi le a magyar gazdaság helyzetét; ez feltehetően a taktikai megfontolások miatt van így. A KDNP-t különösen nyugtalanítja, hogy a kormányprogram szerint a koalíció az egyházi ingatlanok visszaadásáról és a katonai lelkészi szolgálatról szóló törvények felülvizsgálatára, illetve a volt Állami Egyházügyi Hivatal iratainak nyilvánosságra hozatalára készül. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a koalíciónak nem Szöllosinét megszólították a vitában Szabó Iván (MDF) beszédében kiemelte az új kormányprogramból azt a megállapítást, hogy szerencsétlen volt a közalkalmazotti törvény anyagi vonzata, s ezért a Horn-kormány felül fogja vizsgálni ezt a törvényt is. A leköszönő' pénzügyminiszter felidézte, hogy amikor ó' ugyanezt (vagyis azt, hogy nincs pénz a bértábla bevezetésére) egy évvel ezeló'tt elmondta a Parlamentben, még ki sem ment a teremből, a ma kormánypárti padsorokban ülő Szöllősiné képviselőtársa már megszervezte a sztrájkbizottságot. Nagyon kíváncsi, hogyan fog reagálni most ugyanő ezekre a kormányzati lépésekre. Lapunk megkérdezte Szöllősi Istvánnét, a szarvasi körzet MSZP-s képviselőjét. —Én azt gondolom, hogy Szabó Iván szelektíven olvasta a programot. Én azt a részét idézném, amit ő nem idézett, nevezetesen, hogy az állami költségvetés gondoskodik a pedagógusok közalkalmazotti bértáblában rögzített béreiről normatíva formájában. Ezek a normatívák garantálják a pedagógusok bérét és járandóságait. Tavaly ez a dolog azért ment el egészen a tüntetésig és a sztrájkig, mert nemhogy időpontot kívánt csak módosítani a kormány, tehát nem 1994-ben, hanem 1995-ben akarta csak bevezetni a bértáblát, hanem az utolsó percig nem tudta pontosan, hogy ez mennyibe kerül, és azt főleg nem akarta kimondani, hogy ezt végül is ki fizeti és miből, így aztán az egész rá maradt az önkormányzatokra. Mi, mint szakszervezet, a hatályos törvény végrehajtásához ragaszkodtunk. Ezzel szemben az történt, hogy elmaradtak az idejében elvégzett háttérszámítások, emiatt el akarták halasztani a bértáblát, és amikor, éppen a szakszervezet nyomására, mégis be kellett vezetni, akkor módosították gyorsan a közalkalmazotti törvényt, visszasorolva 30 ezer pedagógust. Ha a Horn-kormány is ezt fogja csinálni, így lép fel, akkor a pedagógusok szak- szervezete ugyanígy fog erre reagálni. Az teljesen mindegy, hogy én most melyik padsorban ülök. S.Á. szabad elfelejtenie, hogy a parlamenti erőviszonyok nem tükrözik teljesen a szavazópolgárok megoszlását. Kövér László, Fidesz A Fidesz nemmel fog szavazni mind a kormány programjára, mindpedig a kormányfő személyére, mert -— mint Kövér László beszédéből kitűnt — nem tartja megalapozottnak az elképzeléseket, s komoly kételyei vannak a program végrehajthatóságát illetően. A jóformán csak kérdéseket megfogalmazó, bíráló felszólalásban Kövér László megkérdőjelezte, hogy a program fő célkitűzései, a megvalósítás eszközei, a választási ígéretek összhangban vannak-e. — Nehéz tartalmas bírálatot mondani a kormányprogramról, mert bosszantóan üres — állapította meg a Fidesz frakcióvezetője. ^ gazdasági elképzeléseket érintve elismerte ugyan, hogy nehéz nem egyetérteni a főbb célkitűzésekkel, ám felhívta a figyelmet az ezek között levő ellentmondásokra. Szekeres Imre, MSZP — A tét, hogy milyen jellegű piacgazdaság alakul ki, előremegyünk vagy a végleges leszakadás felé — hangoztatta Szekeres Imre. Beszédében leszögezte: sérelmi politizálás helyett a gyakorlatias politikával lehet korszerű országot teremteni. A koalíciót ért észrevételek kapcsán kifejtette, hogy létrehozásában a hatalmi alkunak, s az ideológiának nem volt szerepe. Kiemelte, hogy a cél a piacgazdaság kiépítése és nem korrigálása, s ilyen feladata nem volt még szociáldemokrata pártnak. Végezetül leszögezte: az MSZP az 1998-as választásokon is jól kíván szerepelni, márpedig ennek egyetlen alapja a jó kormányzás lehet. A kormányprogram vitájában minden frakció 60 percet kapott, azzal a megkötéssel, hogy a 15 percet egyetlen felszólalás sem léphette túl. Elfogták a láthatatlan gyilkost 5. Mit is mondott a túlélő? / Uj miniszterjelöltek arcképcsarnoka Az előző fejezetben Don Henry tengerészkapitány drámai visszaemlékezéseit közöltük. Érdemes azonban belegondolni, mit is mondott? „...A víz közben minden irányból zuhogott a hajóra...” A hajó alá érkező gázok csak a hajó oldalainak mentén léphetnek a légkörbe, így a hajó körül igen intenzív gázfelszabadulás várható (sokkal erőteljesebb mint környezetében a vízfelszínen), amely a vizet szökőkútszerűen magasra löki, és így a víz a hajóra is záporozik. Ugyanekkor a hájó mélyebbre is süllyedhetett a kisebb sűrűségű vízben, de ezt a hajón tartózkodók nem vehették észre, hiszen a kilátást a vízfüggöny megakadályozta. „...A horizont eltűnt, minden összefolyt, nem láttunk semmit. Aggódtam az uszály miatt. Szorosra volt ugyan kötve, de a kötél végét nem láttam. Úgy tűnt felhő fedi be, és a körülötte lévő hullámok magasabbak voltak mint másutt...” Természetesen akkor kereshette csak tekintetével a kapitány az uszályt, amikor a hajó körül a vízfüggöny megszűnt. A vízfüggöny akkor szűnt meg, amikor a hajó tovább haladt arról a helyről, ahol a gázok távoztak a vízből. A kapitány tehát, amikor hátra tekintett, a tenger felszínének azt a részét látta, ahol a gázömlés zajlott. Úgy tűnt számára, hogy felhő fedi be az uszályt, mert a gázok által előzőleg a légkörbe porlasztóit víz, valamint a gáz és a levegő hőmérsékletének különbségéből eredő hőkiegyenlítődé- si folyamat, a csaknem száz százalékos relatív páratartalmú gázokból párakicsapódást, ködképződést eredményezett. Hogy az uszály körül lévő hullámok miért voltak magasabbak, mint máshol, annak magyarázata igen egyszerű. A felfelé áramló, kitáguló gázok térfogatnövekménye a vízfelszínt megemelte, feldomborította. Mindenki tapasztalhatta már fürdőzés közben, hogy a víz alatt kifújt levegő, a felszínre érkezve feldomborítja azt. A gázömlési teória világos, egyértelmű, tudományos magyarázatot tud adni a kapitány megfigyeléseire. A tengerészkapitány feltehetően jó megfigyelő volt, mert egy előzőleg sohasem tapasztalt, igen veszélyes helyzetben volt higgadtsága az eseményeket jól megfigyelni, és reális tapasztalatai világosan körvonalazzák egy gázömlési veszély- helyzet kísérőjelenségeit. „...Teljes gőzzel igyekeztünk mielőbb kikerülni erről a helyről, de úgy tűnt, mintha valami erőteljesen vissza akarna húzni bennünket...” A gázos vízbe mélyen belemerült (esetleg teljesen elmerült) uszály csak nagyobb vonóerővel húzható, mivel megnőtt az uszály közegellenállása. Ezt a vonóerőtöbbletet érzékelhették a hajók, ez válthatta ki a visszahúzás érzetét. A vontatókötése is nagyobb távolságban kiemelkedhetett a vízből mint máskor. „...Hangsúlyozom, sehol máshol nem volt köd, csak az uszály körül...” A gázömlés tehát a tenger felszínének csak egy viszonylag kis területére korlátozódott. Talán ez tette lehetővé a hajón tartózkodók menekülését, hogy útvonaluk nem intenzív, nem nagymérvű gázömlés helyét keresztezte. Az elbeszélésben gázömlésről, oxigénhiányról, légzési nehézségekről nem esik szó. Ennek magyarázata az lehet, hogy a hajó viszonylag rövid ideig haladhatott gázos vízben. A felfelé áramló gázok elől a hajótest leárnyékolta a fedélzetet és annak légtere a rövid idő alatt, diffúziós úton nem tudott olyan mértékben megváltozni, hogy emberek érzékeljék. Lehetséges az is, hogy a feltörő gáz sűrűsége lényegesen kisebb volt a levegőénél, és a légtérbe lépve gyorsan felszállt. Ferenczy Europress (Folytatjuk) Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterjelölt Pál László ipari és kereskedelmi miniszterjelölt Katona Béla nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszterjelölt
