Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-12 / 162. szám

1994. július 12., kedd PRIVATIZÁCIÓ Az ÁVÜ hatáskörébe tartozó cégek mérlegadatai Az elmúlt három évben megkétszere­ződött az Állami Vagyonügynökség fennhatósága alá tartozó veszteséges cégek száma és a mérlegek alapján a társaságoknál jelentkező negatív eredmény nagysága is megközelítő­en a kétszeresére nőtt. Erről készített elemzést az ÁVÜ. Az érintett cégek közül 1035 társa­ság küldte el 1991-es és 1992-es mér­legbeszámolóját a vagyonügynökség­nek. Az 1993. évi mérleget is beküldő gazdálkodó egységek száma 890-re csökkent, mivel a más szervezeteknek átadott és a 100 százalékban privati­zált, illetve felszámolt cégek kikerül­tek az ÁVÜ vagyoni köréből. A társa­ságok saját tőkéje a három év alatt 1201 milliárd forintról 533 milliárd forintra csökkent. Ugyanebben az időszakban a cégek kötelezettségei csekélyebb mértékben, 460 milliárd forintról 315 milliárd forintra, követeléseik pedig 255 milliárd forintról 162 milliárd fo­rintra apadtak. A saját tőke nettó tarto­zással nem terhelt része, a terhelés nélküli vagyon is megközelítően egy- harmadára, 996 milliárdról 380 milli­árd forintra csökkent. A nettó tartozás­sal csökkentett vagyon aránya a saját tőke százalékában 82,9 százalékról 71,3 százalékra változott. A mérlegek összesítése szerint az 1035 társaság közül a nyereségesek 1991-ben 8,8 milliárd, 1993-ban pe­dig 9,6 milliárd forint nyereséget ér­tek el. A veszteségek összege azon­ban ennél jóval nagyobb volt: 1991- ben 24,3 milliárd forint, 1993-ban pedig 54,5 milliárd forint. így 1991- ben a társaságok összesen 15,5 milli­árd forintos negatív eredménnyel, 1993-ban pedig 45 milliárd forintos negatív eredménnyel zárták az évet. A nyereséges szervezetek száma ez­alatt a három év alatt 760-ról 411-re csökkent, a veszteségeseké pedig 275-ről 479-re emelkedett. Döntött az igazgatótanács Az Állami Vagyonügynökség Igaz­gatótanácsa július 6-án döntött — többek között—a Vegyépszer Rt. két kft.-jének privatizációjáról. A Tisza- kécskei Gépgyár Kft. jegyzett tőkéjé­nek 85 százalékát kitevő, 169 575 E Ft névértékű üzletrészre kiírt pályá­zatra egyetlen ajánlat érkezett. A tár­saság MRP-szervezetéből és a me­nedzsment tagjaiból alakult Gép 94 Kft. közös konzorciális ajánlatot tett a névérték 63.08 százalékára. Az ÁVÜ IT a pályázatot eredményesnek nyilvánította. A Gyulai Húskombinát Rt. 1992 decemberében alakult át részvény- társasággá. Jegyzett tőké je 862 370 E Ft volt, s 95 százalékban volt ÁVÜ tulajdonban. Egy korábbi privati­zációs pályázat — amelynél a rész­vények 50 százalék + 1 szavazatot jelentő hányadát hirdették meg — eredménytelenül zárult, mivel a legkedvezőbb ajánlatot tett Pick Szeged Rt. ajánlatát visszavonta. A húskombinát működőképességé; nek fenntartása érdekében az ÁVÜ IT azt az intézkedést hozta, mely szerint a lehető legrövidebb határ­időn belül, nyilvános privatizációs pályázatot kell megjelentetni. Döntés született arról, hogy mely tár­saság részvényeit hirdeti meg nyilvá­nos ajánlattétel útján a Vagyonügy­nökség 1994. második félévében, il­letve a következő év elején. Az IT által kijelölt társaságok a követke­zők: Eracis Rt., Orient Rt., Bácsalmá­si Agráripari Rt., Pannónia Szálloda Rt., Budapesti Közért Rt., BpB Élel- miszerker Rt., HungarHorels Rt., Hajdúsági Sütödék, Budapesti Do­hányfermentáló Rt., Bakonyfüszért Rt., MMG AM Rt., Pannongabona Rt., Pannónia Sörgyár Rt. és MKM Magyar Kábelművek Rt. Az Egzisztencia-hitelról és a részletfizetési kedvezményről Az Egzisztencia-hitel már 1991 márci­usa óta igénybe vehető hitelfajta, ame­lyet a 27/1991. (II. 21.) Kormányren­delet hozott létre, kifejezetten azzal a céllal, hogy az állami tulajdonban lévő vagyon privatizálását, vállalkozásba adását segítse elő, és hogy minél több magánvállalkozás megteremtéséhez nyújtson segítséget. Szabályai 1992-ben is módosultak, majd a 36/1993. (II. 23.) 121/1993. (IX. 9.) Kormányrendeletek alakították ki jelenleg hatályban levő rendelkezéseit. Az Egzisztencia-hitel és a részletfi­zetési kedvezmény együttes használa­tának az az indoka, hogy a korábban a tanácsi alapítású vállalatok értékesíté­séből befolyó vételár törvényben meg­határozott hányada az alapítói jogokat gyakorló jogutód önkormányzatot ille­ti meg, A hitelfolyósítás sajátossága rejlik az elnevezésben. Ugyanis ez esetben a pénzintézet az önkormányzatokat megillető részre nem hitelt folyósít, hanem a vevőnek — az önkormányza­tot megillető részre — részletfizetési kedvezményt tesz lehetővé. A technikai lebonyolítás azonban a hitel igénybevevőjét nem érinti, mert a törlesztő részleteket a pénzintézetek egy összegben állapítják meg, de azt kétfelé választják: a vagyonkezelő szervezet felé történik a hiteltörlesztés, az önkormányzat felé pedig a részletfi­zetés. A lebonyolítás sajátosságán túl a hitelfeltételek azonosak mindkét eset­ben. A hitel az állami tulajdonban álló vagyon, vagyonrészek megvásárlására vehető igénybe. Az állami tulajdonba tartozó vagyon, vagyonrész fogalmába tartoznak a rendelet alkalmazása szempontjából: 1. az állami termőföld, 2. a gazdasági társaság üzletrésze, 3. részvénye, 4. bérleti joga, 5. a többsé­gében állami tulajdonban lévő rész­vénytársaság és korlátolt felelősségű társaság vagyona, amennyiben értéke­sítésére kerül sor. Azok vehetik igénybe a hitelt és kedvezményt, akik: 1. deviza belföldi­nek minősülő magánszemélyek, 2. ki­zárólag belföldi magánszemélyekből álló társaságok, szövetkezetek (kivéve a takarékszövetkezeteket, a lakásszö­vetkezeteket és az iskolaszövetkezete­ket), 3. a Munkavállalói Résztulajdo­nosi Program (MRP) megvalósítására létrejött szervezetek. A hitel igénybe­vételének feltétele, hogy az előbbiek­ben felsoroltak megfeleljenek a pénz­intézetek hitelbírálati követelményei­nek és rendelkezzenek a vásárláshoz szükséges saját pénzforrással. A hitel és a kedvezmény igénybevé­teléhez a feltételek egyik részét az álla­mi vagyonkezelő szervezetnek kell tel­jesíteni. Ahhoz, hogy az állami vagyon a privatizációra felkészülten rendelke­zésre álljon, ismemi kell a vagyon mennyiségét, értékét, és ki kell alakíta­ni az értékesítéssel kapcsolatos főbb szempontokat, célkitűzéseket. Az ilyen módon előkészített állami tulaj­donú vagyont az Állami Vagyonügy­nökség — esetleg más, a kormányren­deletben vagyonkezelő szervezetnek minősített szervezet — vagy megbí­zottja meghirdetett pályázat útján vagy árverésen kell, hogy értékesítse. Az Egzisztencia-hitel és részletfize­tési kedvezmény igénybevételének to­vábbi feltétele a vagyonkezelő szerve­zet nyilatkozattétele arról, hogy a vé­telárnak mekkora hányada szolgál ál­lamadósság törlesztésére. Az Egzisz­tencia-hitel ugyanis csak olyan mér­tékben vehető igénybe, amilyen mér­tékben az ellenérték—a vagyonkezelő szervezet nyilatkozata alapján — ál­lamadósság törlesztésére szolgált. Az Egzisztencia-hitel és részletfize­tési kedvezmény igénybevételéhez a vásárolni szándékozó vevővel szem­ben követelmény, hogy saját pénzfor­rással rendelkezzen az igényelt hitel és részletfizetés kormányrendeletben meghatározott százalékában. A saját erő mértéke 5 millió forintig az igényelt hitel 2 százaléka, 5 millió forint fölött 15 százaléka. Fontos tudnivaló, hogy a saját pénz­forrás Százalékos megkövetelése a tel­jes összegre vonatkozik és nem sávo­san változik. Tallózás a hazai sajtóból A vagyonkezelő előbb cselekedett Az ÁV Rt. nyolc nagyvállalat esetében engedi el adósságaik nagy részét. A 23 milliárd forint értékű adósságelenge­dés azért is indokolt, mert az érintett vállalatokat korábbi kormánydöntések a nemzetgazdaság számára különösen fontos kategóriába sorolták. A nyolc ág: a Dunafer Rt., a Hungalu Rt., a TVK Rt., a Borsodchem Rt., a Nitrokémia Rt., a Nitrogénművek Rt., az Ikarus Rt. és a Tokaj Kereskedőház Rt. (Magyar Hírlap, június 22.) A cég nem küzd forrásgondokka! Interjú Pay Stewart-tal, a Matáv pénz­ügyi főnökével a privatizáció utóhatá­sairól. A privatizálás után a Matávnál óriási nagy fejlesztésekre és beruházá­sokra számítottak, ez azonban elma­radt. Elképzeléseik szerint 1994-ben 250 ezer új vonalat kötnének be. Az idén 65 millió dollárt kívánnak fejlesz­tésre fordítani, a forrást pedig a Deuts­che Telekom biztosítaná. (Magyar Hírlap, június 22.) A befektetőkedv fokozása a cél A piacgazdaság sikeres kialakításának elengedhetetlen feltétele a magántulaj­don túlsúlyán alapuló szerkezet kiala­kítása, ennek egyik útja az állami tulaj­don magánkézbe adása. A privatizáció meggyorsítása nem megy csupán ala­csonyabb árak meghatározásával: a vállalkozás működési költségeit kell lejjebb szorítani — szögezik le a Nem­zetközi Magánvállalkozási Központ (CIPE) égisze alatt készült tanulmány szerzői. (Világgazdaság, június 22.) A kárpótlási jegyek zöme gazdát cserélt Ez ideig mintegy 106 milliárd forint értékű kárpótlási jegyről hozott döntést az Országos Kárrendezési és Kárpótlá­si Hivatal. Felhasználásukról, s arról, jelenleg hol vannak az értékpapírok, már nincs ilyen pontos információ. Annyit tudni, 20—21 milliárd forint értékűt használtak fel a termőföld meg­vásárlására, s a MÓL részvényeinek cseréje utáni mérleg szerint mintegy 35 milliárdot fordítottak eddig az állami vagyontárgyak privatizációjára. (Népszabadság, június 22.) / Pályázat a Békés Megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat öt ABC-jére és két raktárára Az Állami Vagyonügynökség meghirdette a CAPI- TÁL Kft. közreműködésével a Békés Megyei Élelmi­szer Kereskedelmi Vállalattól (5700 Gyula, Petőfi tér Üzlet száma, címe 102. sz. ABC-áruház Békéscsaba, Orosházi út 61. 109. sz. ABC-áruház Békéscsaba, Kolozsvári u. 26. 122. sz. ABC-áruház Békéscsaba, Mokri u. 16. 199. sz. Nagyker. raktár Békéscsaba, Temető sor 201. sz. ABC-áruház Gyula, Városház u. 3. 399. sz. Nagyker. raktár Orosháza, Szt. István u. 25. 403. sz. ABC-áruház Szarvas, Béke köz 4. Ajánlatot lehet tenni az egyes üzletekre, valamint a meghirdetett valamennyi ingatlanra együttesen is. Az ingatlanok megvásárlására E-hitel és kárpótlási jegy igénybe vehető, azonban a privatizációs költség csak készpénzben teljesíthető. Az ajánlatokat 3 példányban, zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megje­lölésével kell eljuttatni a megadott címre. A pályázónak vállalnia kell, hogy ajánlatát a pályázatok végső elfoga­dásától számított 90 napig fenntartja. Az ajánlatok beadá­sának időpontja: 1994. augusztus 10-én 10—12 óráig, közjegyző' jelenlétében. Az ajánlatok benyújtásának helye: Állami Vagyonügynökség hivatalos helyisége, 1133 Budapest, Pozsonyi út 56., VIII. emelet 804. szoba. Az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A 2.) elvont alábbi 5 kiskereskedelmi üzletet és 2 nagyke­reskedelmi raktárát, egyfordulós, nyilvános pályázat keretében történő értékesítésre: Pályázati irányár, Ft Privatizációs költség, Ft 8 190 000 Ft 7 280 000 Ft 9 750 000 Ft 6 200 000 Ft 6 370 000 Ft 1 540 000 Ft 11 180000 Ft 600 000 Ft 500 000 Ft 650 000 Ft 450 000 Ft 450 000 Ft 200 000 Ft 850 000 Ft részletes pályázati feltételek és az ingatlanok főbb adatait tartalmazó információs füzet megvásárolható 5000 Ft + ÁFA ellenében a CAPITÁL Kft.-nél (6722 Szeged, Szentháromság u. 20., munkanapokon 9—12 óra között), valamint az Állami Vagyonügynökség (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) ügyfélszolgálatán. Az információs dokumentumok megvásárlása a pá­lyázaton való részvétel feltétele. Az információs dokumentumok megvásárlásakor a vevőnek titkossági nyilatkozatot kell cégszerűen aláír­nia, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy a birto­kába jutott információkat titkosan kezeli. További információ beszerezhető: dr. Ascher Alice ügyvezető igazgató, CAPITÁL Kft., 6722 Szeged, Szentháromság u. 20. Telefon/fax: (62)322-160

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents