Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-12 / 162. szám

GAZDASÁG 1994. július 12., kedd o A tenyészállat-támogatás hatá­sára várhatóan hamarosan 3A százalékkal növekszik majd a nagyüzemi tehénlétszám. Töb­bek között ezt tartalmazza a Földművelésügyi Minisztéri­um összefoglalója. A magánter­melők nehezen tudják igénybe venni a támogatást, mivel a ma­gángazdáknál többségében ta­lálható, származási lappal nem rendelkező holstein vérségű üszők, illetve kocasüldők tartá­sa nem támogatható. Többen pedig azért nem veszik igénybe, mert a 2-3 vemhesüsző után járó összeg nem fedezi a tehenek nyilvántartási költségét, ami évente és egyedenként 2500 fo­rint. Továbbra is elenyésző a támogatási igény a juhtenyész- tők részéről, mivel a gazdálko­dók többsége rendelkezik olyan állománnyal, amely megfelel a rendeletben , megfogalmazott követelményeknek. A szarvasmarhák takarmányellátá­sa a megyék többségében megfe­lelő. Kedvez az ágazat fejlődésé­nek, hogy egyre több tejipari cég emeli a tej átvételi árát. Az extra minőségű tejért kilogrammon­ként 26,30 forintot is fizetnek, a többlet tejért további 4 forintot kapnak a termelők. Egyes tejfel- dolgozók pénzügyileg is támogat­ják a tehénállomány növekedését felvásárlási körzetükben. A fel­dolgozók ösztönző módszereinek hatására a tej minősége is javul. Lángos, gofri, hamburger Békéscsaba belvárosában a hamburgerkínálatra panaszunk nem lehet Fotó: Such Tamás Végy egy jó nagy zsömlét, vágd ketté és töltsd meg ízes fasírttal, azt szórd meg sajttal, mustárral, esetleg hagymaka­rikákkal, meg ketchauppal és körülbelül kész a hamburger. Az amerikai étkeztetés nagy találmánya, amit egy utcai asztalon, de még ablakból is lehet árulni és az éhes ember akár meg se álljon, menet köz­ben is elfogyaszthat. Kényel­mesen pedig egy klassz étkez­dében. Olyan is van nálunk, de több az utcai árusítás, mint Békéscsabán is. Kettő éppen a város legbelsejében. Az egyik a létező legjobb helyen, a sarkinak ismert büfé sarkán. A nagy kiszolgálóab­lak két oldalán hosszan az árak felsorolása látható. Eb­ből a lényeg: egy sima, tehát fasírtos hamburger 50 forint, a májas vagy a sajtos 55. A gof­ri, attól függően, hogy csak porcukros esetleg különböző finomságok kerülnek rá: 18-44 forintba kerül. Lekváros fánk 22. Egyik ár sem okozott nagy megrázkódtatást, a lángoson vi­szont eltűnődtem, márcsak mint gyakorló háziasszony is: ugyan mi acsudakerül 19 forintba egy sima, olajban kisütött, vízből, lisztből készült tésztán? Egy kilóból 16-18 darabot lehet csinálni. Kérdem is mindjárt a kiszol­gáló fiatalembert, Fábián Csa­bát, aki mint mondja, csak el­adással foglalkozik és nem kal­kulációval, tehát fogalma sincs róla. O annyit tud, hogy ha reg­gel, akkor a lángos az úr, kicsik, nagyok azt veszik, ki drágábban a töltelékest, ki csak a simát, és van aki forrón szereti. Aztán egész nap főleg a gofii és a hamburger fogy. És nem úgy van ám, ahogy én csalókán gon­dolom, hogy a gofrit a gyerekek eszik, a hamburgert meg kizáró­lag az ifjúság. Vegyesen megy ez is, az is, ki mit szeret, azt veszi. Öreg, fiatal, mindegy. Egy házzal arrébb, a nagy húsbolt bejáratánál is ham­burgert árulnak, csak itt már jóval többfélét és sokkal drá­gábban. A sima 65 forint, a többi meg 80. Ugyan miért? Az ifjú hölgy szerint azért, mert ő mindenkinek akkor ké­szíti el, amikor kéri, amott meg tízet is kihoznak egy­szerre a konyhából eladásra. Ebben van is valami, de csak addig, míg rá nem jön az em­ber, hogy a töltelékek neki is készen vannak. Kicsi porciók­ban, minden egyes zsömlére külön-külön sütve, dinsztelve, képtelen is lenne dolgozni, plá­ne azon a csöpp helyen, ahol működik. Élelmiszerek, enni­valók és nyár van, sőt kánikula. Szokott-e ellenőrzés lenni? A sarki büfében igen, a másikban mivel a hölgy beugrás és nincs mindennap ott, csak feltételezi ezt. V ass Márta Az előrejelzések szerint növekszik a nagyüzemi tehénlétszám Idegenforgalmi aktí­vum. Az év első négy hónapjá­ban 83,7 millió dollár aktívum keletkezett . az idegenforga­lomból, 23 millióval több, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. A Magyar Nemzeti Bankban hétfőn az MTI érdek­lődésére elmondták, hogy a bevétel 301,8 millió dollárt tett ki, ami 17 százalékos nö­vekedés, míg a kiadás 218,1 millió dollár volt, ami 10 szá­zalékos emelkedést jelez. Fo­rintban számolva a bevétel 31 milliárd volt, a kiadás 22,4 milliárd, az aktívum pedig 8,6 milliárd. Tőzsdére kerülő cé­gek.Bár az Állami Va­gyonügynökség a tőzsde sze­repének erősítésére törekszik a privatizációban, a cégek több­sége azonban ma még nem érett a tőzsdei bevezetésre. Ezért az ÁVÜ vezetése már azt is jó eredménynek tartaná, ha idén legalább 4 társaság tőzs­dére kerülhetne abból a 14- ből, amelynek értékpapírjait az elkövetkezendő egy évben kárpótlási jegy ellenében ajánlják fel megvételre nyilvá­nosan. A tervek szerint 1994. második felében a Bácsalmási Agrár Rt., a Budapesti Közért Rt., a Budapesti Élelmiszerkereskedelmi Rt., a Hajdúsági Sütödék Rt., valamint a Pannongabona Rt., részvénycso­magjai kerülnének az ÁVÜ kár­pótlásijeggyel szembeni kínálatá­ba. A lista azonban nem végle­ges, hiszen a vagyonügynök­ségnél még most vizsgálják a részvénypakettek értékesíté­sének lehetőségét. Várhatóan jövőre az első félévben kerül­het sor — ugyancsak kárpótlási jegy ellenében -- az Eravis Rt., a Pannónai Szálloda Rt., a Hungar Hotels Rt., az Orient Rt., a Budapesti Dohányfer­mentáló Rt., aBakony Füszért Rt., az MMG Automatika Mű­vek Rt., a Pannónia Sörgyár Rt., valamint a Magyar Kábel­művek Rt. részvénycsomag­jainak felajánlására. Az állattenyésztés helyzete Akik fantáziát látnak a GWC-ben... A Magyarországon három esz­tendeje működő, tagjainak 3—15 százalékos kedvez­ményt nyújtó Golden World Club partnerei között nagyne­vű, országos cégek és kiske­reskedők egyaránt megtalál­hatók. A háromszázalékos kedvezményt adó, idén 25 esz­tendős Cooptourist Rt. elnök­vezérigazgatója, dr. Sipos Sándor azért csatlakozott a Golden World Clubhoz, mert fantáziát lát benne. — Remek reklámlehetősé­get jelent nekünk a GWC — mondja. — Feltéve, ha el tu­dunk jutni a GWC-n keresztül a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségnek tagjai­hoz. Azt hiszem, hogy a mai árak mellett nem egy jelenték­telen összeg, amit a mi ked­vezményünk jelent. Ha Ön például tőlünk bérli tengerpar­ti apartmanját, akkor a három- százalékos kedvezményt arra az apartmanra kapja, amit a kedves családja is igénybe vesz. A szolgáltatások minő­ségéről pedig csak annyit, hogy a hazai idegenforgalmi palettán a Cooptourist a második legna­gyobb utazási iroda, ráadásul az 1996-os budapesti Expo hivata­los utazási irodája is. Az MSZOSZ és a GWC kö­zös akciója együttműködés a munkaadók és a munkaválla­lók között. Ezt már dr. Kovács István, a Vállalkozók Orszá­gos Szövetségének elnöke ál­lítja. Szerinte a fogyasztás ser­kentése jó hatással lehet a gaz­daságra. A GWC-rendszer le­hetővé teszi a GWC-vásárló- kártyával rendelkező fogyasz­tó és a vállalkozó közös érde­keinek megteremtését, a nagy forgalom—kis haszon elv ér­vényesítésével. A vállalkozók 5—15 százalékos kedvez­ményt adnak a GWC-kártya birtokosainak. — Számunkra a forgalom növelése és a hazai termékek értékesítése olyan cél, amit a lehető legkülönbözőbb módo­kon próbálunk elérni —jelenti ki dr. László József, a CoNe- xus Rt. elnök-vezérigazgató­ja. — Azzal akarunk hozzájá­rulni a magyar vásárlóerő nö­veléséhez, hogy Royal bútor­boltjainkban 2,5 százalékos kedvezményt, Port Travel uta­zási irodánkban 5 százalékot, az újonnan nyílt Hangár Áru­házban 3 százalékot, Délker diszkontjainkban pedig csalá­di áron történő vásárlást bizto­sítunk a GWC-kártyatulajdo- nosoknak. Szűcs György, az Ipartestüle- tek.Országos Szövetségénekelnö- ke úgy véli, hogy szövetségük el­sősorban szolgáltató bázist teremt a Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége tagjainak, illetve a GWC már meglévő partnereinek. HaaGWC-vásárlókártyabirtoko- sai a helyi ipartestületek megbíz­ható, tisztességes kisiparosait vá­lasztják, ez egyértelműen minősé­get is jelent Áz IPOSZ a hosszú időóta panaszmentes munkát vég­ző vállalkozókat garanciavéd­jeggyel látja el, melyet cégtáblái­kon, levélpapújaikon felhasznál­va értékesíthetik vásárlókörüket, hogy aGWC katalógusrendszeré­vel egyeüen láncra fűzi kisvállal­kozóit, hogy forgalmát ily módon is növelhesse. Közraktározás és jövedelem A közraktározást egy 1875. évi, azóta is érvényben lévő, ám né­mi aktualizálásra szoruló tör­vény szabályozza. Az elmúlt időszakban elsősorban vámsza­badterületen, ipari termékek tá­rolására használták a raktározás ezen módját. Hazánkban né­hány éve a termelők és a bankok részéről jelentkezett igényként a mezőgazdasági termények közraktározásának gondolata. E termények elsődlegesen az árutőzsdén forgalomban lévő áruféleségekre terjednek ki. A BAGE Kereskedőház Részvénytársaság a meglévő tárolókapacitásainak jobb ki­használása érdekében egyelőre meghatározott díj ellenében vállalja, főleg mezőgazdasági terményekre a bértárolást, köz- raktározást. Az őrzés és a szak­szerű tárolás mellett az összes szükséges szolgáltatást is meg­adják, a hatósági vizsgálatoktól az ám értékesítéséig. A közraktározás lehetőséget nyújt a termelőknek arra, hogy a termény betakarításakor a ne­hezen értékesíthető, nagy mennyiségű árut ne kényszerül­jenek kedvezőtlen áron eladni, hanem egy későbbi, lényegesen magasabb ár reményében a ter­mény értékének 66%-áig a gaz­dálkodás további finanszírozá­sára hitelt vehessenek fel. A közraktározás során ismét meg­ismerkedhetünk olyan értékpa­pírokkal, mint a letéti jegy, áru­jegy és a zálogjegy. Az ám- és a zálogjegy szabadon forgatható értékpapírok, melyek birtoklója rendelkezik az ám felett. A vál­tójog szabályai érvényesek rá. A termelők számára kedve­ző, hogy a közraktárban elhe­lyezett ám nem lehet alapja a csőd- és felszámolási eljárás­nak. A közraktározási tevé­kenység folytatásának igen szi­gorú feltételei vannak. Megfe­lelő körülményeinek biztosítá­sa és a szakértelem mellett 50 millió Ft letétele is alapkövetel­mény. A BAGE Kereskedőház Rt. a megyében elsőként szerzett jogosultságot közraktározási fela­datok ellátására. Telephelye a Ké- tegyházi úton található, illetve igény szerint művi tárolásra is partnerek. Baczkó Judit Mit tehetnek a tűz megelőzéséért? A nyár, a kánikula veszedelmes kísérői, az avar- és erdőtüzek már dézsmálják az agrárgazda­ságot. Az elmúlt hetekben fel­lobbantak a milliós károkat okozó avar- és erdőtüzek. A Földművelésügyi Minisztéri­um a további károk megelőzé­sére, átmeneti időre megtiltotta a tűzgyújtást az ország erdei­ben, az erdők 200 méteres kör­zetében, a kijelölt tűzrakó he­lyeken, sőt a közutak, vasutak mentén levő ligetekben is. To­vábbi rendelkezésig tilos a par­lag- és gazégetés is. A szigor jogos és érthető. A tavalyi tűz- krónikák csaknem 1200 er­dőtüzet, 147 kiterjedt gabona- tábla-tüzet jegyeztek föl, s több mint 9000 esetben keletkeztek nehezen megfékezhető avar-, nád-, kazal-, boglya- és gaz- tüzek. — Mit tehetnek a gazdák a milliós kártételek megelőzésé­ért? — kérdeztük a BM Tűz- és Polgári Védelmi Országos Pa­rancsnokság szakembereitől. — Sok évi tapasztalat, hogy a mezőgazdasági tűzesetek te­kintélyes hányada a nem kellő­en karbantartott, rossz állapot­ban levő gépek rovására írható. Igaz, a helyi tűzoltóság meg­tartja az egy-két évenként köte­lező szemléket, de arra nem fut­ja erejéből, hogy mondjuk ara­tás előtt minden gépet alaposan átvizsgáljon: megfelelnek-e a tűzvédelmi előírásoknak. A gazdálkodóknak kell tehát első­sorban ügyelniük arra, hogy biz­tonsági szempontból is rendben legyen a gépparkjuk s például a kipufogókon ott legyen a szikra­fogó. Saját érdekük, hogy rend­szeresen ellenőrizzék: silózás­kor megfelelő-e a növények víz­tartalma, mert a száraz termény öngyulladása — kivált kániku­lai forróságban;— súlyos káro­kat okozhat. S bár közhely, saj­nos újra és újra ismételni kell: a dohányosok vigyázatlansága, az égő cigaretta, gyufa eldobálá- sa súlyos károkat okoz az erdők­ben, a földeken. Pedig egy kis figyelemmel, önfegyelemmel milliós értékeket menthetnénk meg a tűz pusztításaitól. (újvári) Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents