Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-11 / 161. szám

1994. július 11., hétfő

CSALÁDI OLDAL

tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP

Hírlap-kukta

Párolt kelkáposzta. 60

dkg kelkáposztát megtisztítva, megmosva sós, köménymagos vízben félpuhára főzzük. Le- csöpögtetjük, kivajazott vagy olajozott tepsibe rakjuk. 40 dkg megtisztított apróra szeletelt gombát puhára párolva, 1 csokor petrezselyem zöldet finomra vágva hozzá keverünk, sózzuk, borsozzuk és a kelkáposztalevelekre rakjuk, réte- gezve levéllel beborítjuk, tejfölben elkevert tojást simítunk rá.

Rakott kelkáposzta. 1

kg kelkáposztát megtisztítunk, megmosunk, leforrázzuk, lecsurgatjuk, laskára vágjuk. Sós vízben egy kicsit felfőzzük, 20 dkg rizst megpárolunk, és felfőzünk. 30 dkg baromfihúst ledarálunk, fűszerezzük sóval, borssal, finomra vágott hagymával. Rétegezve, kivajazott tepsibe rakjuk, legfelül káposzta legyen. 3 dl tejfölt pici sóval elkeverünk, és a tetejére locsoljuk. Sütőben fóliával letakarva megsütjük.

Rántott kelkáposzta. 1

kg kelkáposztát megtisztítunk, megmosunk, széles csíkokra vágva leforrázzuk, a vizet lecsurgatjuk róla, kis csomóba formáljuk sóval, borssal, fűszerezzük, vigyázzunk, hogy a kelkáposzta szeletben maradjon. Lisztbe, tojásba, morzsába mártva, bő, forró olajban pirosra sütjük.

Zöld tea. Aki rendszeresen iszik zöld teát, megóvja magát a nyelőcsőráktól. A javallat azonban nem érvényes a dohányosokra és azokra, akik alkoholt fogyasztanak. A rák kockázata a nem dohányzó és alkoholt nem fogyasztó férfiaknál 57 százalékkal, a nőknél pedig 60 százalékkal kisebb. McLaughlin kutatóorvos és munkatársai úgy vélik, hogy a zöld teában lévő polifenol váltja ki ezt a kedvező hatást.

Szakorvos az időskori látásromlásról

A csodálatos műszerek is öregszenek

Sok tudós szerint a természet számtalan remeke közül talán a legcsodálatosbb alkotás: a szem. Sajnos arra nincs biztosíték, hogy a külvilágot leképező mesteri „szerkezet” hibátlanul működjön. Az évek múlásával szemünlys kopik, s az egyéni adottságoktól függően előbb-utóbb fölbukkannak a látószerv betegségei.

— Az ártalmak jórészt csökkenthetők vagy gyógyíthatók — mondja dr. Simon Benedek szemész szakfőorvos. — Tudni kell, hogy a szemünkbe ezredmásodpercen- ként érkező fénysugarak a fókuszban találkoznak, s ha a fény-nyalábok akadálytalanul jutnak a szemgolyó hátsó-belső falán levő látóideghártyára, akkor jól, élesen látunk. Ha közel van hozzánk a tárgy, a szemlencse domborúbb vagy vastagabb lesz, átmérője szűkűl. A távolabbról érkező fény-nyalábokat kisebb mértékben kell megtörni, ezért a lencse ellaposodik, a szemizmok összehúzódnak. A látás élessége akkor kezd csökkenni, amikor a szem belső átmérője hosszabb vagy rövidebb, mint a távolság, amelyet a szemlencse ellensúlyozni tud; a csökkenő rugalmasságot pótolja a szemüveg.

A másik gyakori időskori szempanasz a szürke hályog. Oka az, hogy a szemlencsében levő fehérjék kicsapódnak, s a látás homályos, szürke lesz. Ez szervi megbetegedések következtében is kialakulhat, de műtéttel, műanyag-szemlencse beültetésével az elváltozás szinte teljesen gyógyítható.

A nyugdíjas kor táján szembe kell nézni a zöldhályog kialakulásának veszélyével is. Ez esetben a látóideget tápláló artériák úgynevezett perfúziós nyomásának csökkenése károsítja a látóideg rostjait^ a látótér beszűkül, majd teljes „elfogy”. Nem titok, hogy az orvosok nem hívei a szemüvegek vény nélküli árusításának, mert használatukat nem előzi meg vizsgálat. Márpedig 50 fölött legalább kétévenként ajánlatos fölkeresni a szakorvost, hisz a zöld hályogot kezdeti stádiumban is föl lehet ismerni. A szakszerű tanácsok betartásával igenis megelőzhető, elkerülhető a látás időskori elvesztése, sőt a csökkent látás is.-borgóÚtközben

Hol van az a nyár, kérdi a kedves ismerős, és hozzáteszi, ugye nem is sejti miről akarok beszélni? Hát a hol volt, hol nem volt negyven forintos könyvekről, amik aztán ötvenesek lettek, de persze még így is többségében megérték a pénzt. Nem is képzeli mennyit vásároltam és ha hiszi, ha nem legalább fele irodalom volt.

Vettem válogatott magyar novellákat, Németh Lászlót, Cseres Tibort, s nem győzném fölsorolni kit még. És a rengeteg krimit és fantasztikus regényt. Szóval nagy és állandó vevő voltam.

Aztán lopakodva megjelentek a drágábbak. Először a százforintosak, aztán a százötvenesek és így tovább, lassan már a hely felét is elfoglalták itt a csabai posta előtti angyalos kút háta mögött. Az ötvenforintosok karcsúsodása a fele- felénél sem állt meg, annyira, hogy a napokban már alig -lézengett ezekből valami a többi közt. Mondom az árusító kishölgynek, mit gondol, milyen arányban vannak jelen, mert szerintem jó, ha tíz százalék. És tudja mit csinált? Azt, hogy visszakérdezett: van valami probléma? S ez a* magatartás úgy meglepett, alig tudtam kinyögni, hogy van bizony, mégpedig az előbb mondott: van valami probléma? És otthagytam, végül is

ezt nem vele, hanem a gazdájával kéne megbeszélni.

*

Mit szólsz hozzá, hogy még ma is divatban van az a régi, szép szokás, hogy a gyermekágyas asszonynak ebédet visznek, állít meg egy rég látott hölgyismerősöm. Először is, folytatja tovább, mindig azt hittem, hogy ez csak falusi népszokás, mert jól emlékszem, én is hányszor hallottam: főzök a barátnémnak, a komaasszonynak, az ángyikámnak, stb. S ez a főzés egy nagyon finom, többfogásos ebédet jelentett.

S ugyancsak fölkaptam a fejem, amikor megtudtam, hogy itt a városban is nemcsak hogy élt, de él ma is ez a nagyon szép hagyomány, hogy amikor már otthon van a kisbabával a fiatal- asszony, a rokonok és jó barátnők viszik neki az ebédet. Hát nem csodálatos? De bizony az, mondtam meghatódva, mert eszembe jutott hányszor hallottam otthon a boltban, amikor egy-egy asszony a nagy szegénységében többet és jobban vásárolt a szokottnál, mintegy indokul megjegyezte: Ebédet főzök. Amire anyám, bár többnyire tudta ki gyerekágyas az öregfaluban, mindig megkérdezte: kinek? S aztán erről elbeszélgettek kiszolgálás közben.

Hová forduljunk segítségért... (1.)

...ha nehéz anyagi körülmények között élünk?

Közgyógyellátás. A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki.

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, (ideértve ez utóbbiak javításának költségeit is), valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre.

Szociális helyzete, illetve egészségi állapota miatt alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult:

— a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú,

— a rendszeres szociális segélyben részesülő,

— a pénzellátásban részesülő hadigondozott,

— a sorkatonai családi segélyben részesülő,

— a központi szociális segélyben részesülő,

— a rokkantsági járadékos,

— az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellástásában, baleseti nyugellátásban,

— az, aki után szülője vagy eltartója emelt összegű családi pótlékban részesül.

A közgyógyellátásra jogosult a rendszeres szociális segélyben részesülővel, a hadi- gondozott, a sorkatonai családi segélyben, a központi szociális segélyben részesülővel együtt élő házastársa, élettársa és kiskorú gyarmeke is.

Az eml ítetteken túl—a szociális rászorultság alapján — a települési önkormányzat is megállapíthatja közgyógyellátásra való jogosultságot. Szociálisan rászorult az a személy, akinek egészségi állapota megőrzésével, helyreállításával kapcsolatos, orvosilag indokolt költségeinek fedezése veszélyezteti saját vagy családja létfenntartását, továbbá az, akinek gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt nem képes létfenntartása veszélyeztetése nélkül viselni.

A közgyógyellátásra jogosultaknak a települési önkormányzat jegyzője igazolványt állít ki. A jegyző a jogosultságot évente ellenőrzi, és megvizsgálja, hogy annak feltételei továbbra is fennállnak-e. A jogosultság megszüntetésekor a jegyző az igazolványt bevonja.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Az önkormányzat jegyzője a szociálisan rászorult személy részére, ha egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító igazolványt ad ki. Szociálisan rászorultnak kell tekinteni különösen azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el. A rászorultság tényét évente vizsgálja a jegyző. Kiadja és érvényesíti az igazolványt, valamint a rászorultság megszűnésekor visszavonja azt.

(Folytatjuk)

50. házassági évforduló. Haidu István és neje Mezőko- vácsházán élnek. Nemrégiben ünnepelték két gyermekükkel és négy unokájukkal együttélésük félszázadik évordulóját

Illemtudó ember ön?

Megtudhatja, ha igennel vagy nemmel válaszol a következő kérdésekre. A tesztsor végén megtalálja a szöveges megoldást.

1. Az államelnök felesége ad fogadást, ahol megjelenik a miniszterelnök. Helyes-e, ha a kormányfő nyújt először kezet?

2. Szabad-e étteremben asztaltól-asztalra járva szóba elegyedni ismerős vendégekkel?

3. Szabad-e szomszédos asztalnál helyet foglaló ismerős orvosoktól, jogászoktól szaktanácsot kérni, miközben a pincérre várunk?

4. Szabad-e anyagi ügyeinkről beszélni társasági eseményeken?

5. Szabad-e telefaxon részvétet nyilvánítani?

6. Szabad-e sötétkék vagy fekete nadrághoz barna cipőt felvenni?

7. Szabad-e üzleti tárgyalásokon fehér zoknit viselni?

8. Szabad-e a szemüveget jobb híján nyakkendővel megtisztítani?

9. Elfeledkezhetünk-e arról, hogy másnap megköszönjük az előző napi vendéglátást?

10. Szabad-e levest csészéből inni?

11. A balkezes áthelyezheti-e az evőeszközt a tányér másik oldalára?

12. Le kell-e venniük a hölgyeknek üdvözléskor a kesztyűt?

13. Étkezhet-e nő kalapban?

14. Szabad-e a nőnek utcán a férfi baloldalán haladnia?

15. Szabad-e társaságban a banánt késsel-villával enni?

16. Megengedhető-e, hogy — amennyiben késve érkezünk meg valahová — ne köszönjünk mindenkinek külön-külön kézfogással.

17. Szabad-e a tojást a kés nyelével feltörni, ha társaságban vagyunk?

18. Ihatunk-e halétel fogyasztása közben vörösbort?

Értékelés:

Az első 9 kérdésre az illemtan szerint egyértelmű és határozott nem a válasz. A második 9 kérdésre a válaszűgen! Magyarázat:

1. Az elnök felesége a fogadásokon három okból is magasabb rangú, mint bármely férfi vendége. O a vendéglátó, a First Lady és egyben „simán” hölgy is, tehát mindenképpen neki kell először kezet nyújtania.

2. Az étterembe mindenki a saját társaságával megy, nem illik őket a köszönésen túl megzavarni.

3. Az étterem nem arra való, hogy bárkitől ingyenes szakmai tanácsokat kérjünk.

4. Saját anyagi ügyeiről a legtöbb ember nem beszél, kiváltképpen nem társaságban.

5. Valaki halála kapcsán gyászunkat telefaxon kifejezni durva illetlenség. Ilyen esetben tartanunk kell magunkat a szokásos módokhoz.

6. A barna cipő nem megy a sötétkék vagy fekete nadrághoz.

7. Fehér zoknit munka közben csak teniszcsillag hord, — valamint az orvos és a patikus, de ők is csak a fehér köpenyükhöz.

8. Ezt az illemtan egyértelműen tiltja.

9. Az előző napi meghívást másnap udvariasan mindig meg kell köszönni.

10. Levest szabad csészéből is inni, ha ebben tálalták fel.

11. A balkezesek mindenképpen átcsoportosíthatják az étkészletüket, hiszen másképpen valószínűleg nem tudnák elfogyasztani az ételeket.

12. Hölgyek kezükön hagyhatják a kesztyűjüket, az urak ellenben nem!

13. A nők vendéglőben kalapban is étkezhetnek.

14. A nő akkor haladhat az úr baloldalán, ha az valamilyen okból védettebb.

15. Banánt ehetünk késsel és villával.

16. Ha későn érünk oda valahová, nem kell feltétlen mindenkinek külön-külön kézfogással köszönni.

17. A tojást a kés nyelével is feltörhetjük, feltéve, hogy gyakorlottak vagyunk ebben az eljárásban.

18. Halétel fogyasztásakor nem vét az illemszabályok ellen, aki vörösbort kortyolgat.

Ferenczy Europress