Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-28 / 150. szám

KÖRKÉP 1994. június 28., kedd Határainkon túli magyar tanítók a csabai főiskolán Kapunyitás a Körösi Akadémián Határainkon túli magyar ta­nítók számára nyitottak teg­nap nyári akadémiát a bé­késcsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán. A Felvi­déken, Kárpátalján, Vajda­ságban és Erdélyben oktató magyar pedagógusok mun­káját már a korábbi eszten: dőkben is segítette a csabai főiskola nyári továbbképzé­sek szervezésével, ám az idén először nevet is adtak ennek a találkozónak. A Kö­rösi Nyári Akadémiára ezút­tal száz alsós nevelő jelent­kezett a környező országok­ból. Mint Micheller Mag­dolna, a csabai főiskola to­vábbképzési referense el­mondta, a résztvevők szá­mára teljesen ingyenes ez a több mint egy héten át tartó továbbképzés, a költségeket a magyar közoktatási mi­nisztérium vállalta magára. A négy szekcióban (peda­gógia-pszichológia, törté­nelem és magyarságismeret, számítástechnika és infor­matika, művészeti és testi nevelés) folyó munkába jú­lius 4-én bekapcsolódnak azok a sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi pedagó­gusok is, akik a békéscsabai főiskola Romániába kihe­lyezett tagozatán tanítanak. Köztudott, hogy a Körösi Csorna Sándor Főiskola a határainkon belül élő ki­sebbségek nemzetiségi kép­zését is felvállalta, így a szlovák és a román nyelvek felsőfokú oktatása is megol­dott megyeszékhelyünkön. Mivel a szarvasi Brunszvik Teréz főiskolán is folyik szlovák óvóképzés, a békés­csabaiak őket is meghívták a nyári akadémia egy speciá­lis programjára, a június 30- ai magyar—szlovák napra. Az idei nyári akadémia másik érdekessége, hogy a szekció és plenáris ülések té­máiról „Körösi tanulmá­nyok” címmel összefoglaló kiadványt készítenek, amit az akadémia résztvevői haza­utazáskor megkapnak. Emel­lett jó néhány egyéb segéd­anyagot is magukkal vihetnek a hallgatók, közöttük Virágné Horváth Erzsébetnek, a magyar tanszék új vezetőjének egy ta­nulmányát, amelyben a tan­székvezető a ’45 utáni magyar irodalmat dolgozta fel. M. M. Alapozás helyett kálvária / Uj képviselők a Parlamentben Székházavató. A Nap című napilap szerkesztősége a hét végén új székházba költö­zött. Békéscsabán az Árpád sor 18. szám alatti irodaházat vették birtokba. Dr. Kőváry E. Péter, a szerkesztőség vezető­je a tegnapi, bemutatkozó saj­tófogadáson — amelyen több vezető munkatársunk is kép­viselte lapunkat — elmondta, hogy munkakörülményeik je­lentősen javultak. Remélik, hogy a változás a lap színvo­nalában is megmutatkozik majd. Melegváltás. Hétvégén „melegváltás” volt a geszti if­júsági táborban. Már évek óta szokás» hogy a községet nya­ranként megszállják a „szár­nyasegér” kutatók, ugyanis Geszten egy Európában egyedülálló fajtája él ennek az állatnak, amelyet csonkafülű denevérnek hívnak. Az idén a madártani intézet és a mester­szállási pedagógusok szervez­tek általános iskolás gyerekek számára denevértábort a köz­ségbe. Az elmúlt héten Gesz­ten tartózkodó kis denevérku­tatók az ifjúsági táborban kap­tak szálláshelyet. Alig költöztek azonban ki a sátortáborból, helyüket máris újabb táborozok, a mezőgyáni zöldszívesek foglalták el. Mint Petri Gábor, a-gyáni zöld­szív mozgalom vezetője el­mondta, ezúttal a kisebbeket hozták magukkal, hiszen a fel­ső tagozat májusban részt ve­hetett a Lentiben szervezett or­szágos zöldszíves találkozón. A Földközpontú mezőgyániak a helyi önkormányzattól ka­pott támogatásból és pályázat útján nyert pénzből tudták in­gyenes részvételűvé tenni a geszti tálálkozójukat. Halál a közúton. Kon­doros külterületén, a 44-es fő­úton tegnap reggel hét óra körül egy török kamion elütöt­te az úton áthaladni szándéko­zó V. P., 78 éves, helyi lakost. A baleset során a gyalogos éle­tét vesztette. Az utolsó fürdés. Teg­nap délelőtt Békésszentandrá- son, a Gondalaposi üdülőso­ron V. M. 65 éves orosházi lakos a Körös holtágában pró­bálta levetkőzni a nyári hősé­get. Ám fürdés közben el­merült, s vízbe fúlt. (Folytatás az 1. oldalról) Tőlük megtudtuk: a garázs­helyek kijelölését a városi fő­építész végzi, aki figyelembe véve a Lencsési lakótelepi helyzetet, más területet nem választhatott. Jelenleg az ön- kormányzat már nem rendel­kezik a szóban forgó telkekkel (sőt visszavásárlási joga sincs), ugyanis az árveréssel a terület átkerült a vevők tulaj­donába. Például az 1709/112- es földdarab a húsz garázsépí­tő osztatlan közös tulajdona­ként szerepel mindaddig, amíg a garázs felépítése után önálló helyrajzi számot nem kap min­den területrész. A jelen pilla­natban nincs olyan, hogy én telkem, te telked, minden egyes négyzetméter 1/20-ad részarányban a húsz család tu­lajdona. Ez azt jelenti, hogy a területen fölmerülő minden egyes problémát közösen kell megoldaniuk. Tehát nekik kell megegyezni. Ez mindannyiuk érdeke, ugyanis az építési en­gedélyben az is benne foglal­tatott, hogy az alapozást is együtt fogják végezni, közös költségen. A gödör eltünteté­sének legcélszerűbb módja ta­lán az lenne, ha a húsz család összefogna az 1709/110-es területen építőkkel, ugyanis ott pedig egy dombos rész je­lent problémát. A vevők által említett öt hó­napos akadályoztatással kap­csolatban pedig megtudtuk: az önkormányzat saját ügyében nem hozhat határozatot, így a közterületből történő telek megosztására vonatkozó hatá­rozat meghozatalára a köztár­sasági megbízotti hivatal Gyu­la városát kérte fel. Ez a folya­mat hosszabb időt vett igénybe (ráadásul időközben két vevő visszalépett, így új árveréseket kellett kiírni), ezért a garázsé­pítők csak májusban kapták meg az építési engedélyt. Visszatérve az 1709/112-es telken fölmerült problémához, a vagyonkezelő iroda dolgozói hangsúlyozták: árverés előtt a telket bárki megtekinthette (hisz az árverési előleget min­denki helyrajzi számra fizette be), így senkit sem kényszerí­tettek bele valamiféle titokza­tos üzletbe. A vásárlóknak tisztában kellett lenniük a hiá­nyosságokkal is, melyek kiik­tatását most közösen kell meg­valósítaniuk. Egységben az erő — tartja a régi mondás. S úgy tűnik, most a Tölgyfa utca mögötti garázsépítőkön is csak ez se­gíthet. Magyari Barna Az Országgyűlés mai, alakuló ülését előkészítő utolsó egyez­tetésen tegnap délután a korel­nök, a körjegyzők, a pártok parlamenti vezető szerepre készülő képviselői, a Köztár­sasági Elnöki Hivatal és az Or­szággyűlés apparátusának ve­zetői áttekintették az utolsó te­endőket és a mai ülés forgató- könyvét. Ezt követően a korel­nök és a körjegyzők az Orszá­gos Választási Bizottság veze­tőivel együtt megkezdték a mandátumigazolási eljárás le­folytatását. Minderről az ülés után Gál Zoltán (MSZP), a T. Ház leendő elnöke tájékoztat­ta az MTI munkatársát. A jövő héten a parlament rövid plenáris ülésén megtár­gyalják a képviselők azt a két indítványt, amelyet valószínű­leg közösen nyújt be Horn Gyula MSZP-elnök, minisz­terelnök-jelölt és Kuncze Gá­bor (SZDSZ) leendő koalíciós miniszterelnök-helyettes. Az egyik javaslat a polgármeste­rek jogállásáról szóló törvényt módosítaná, amelynek elfoga­dása után a jelenlegi polgár- mesterek élhetnek országgyű­lési képviselői mandátumuk­kal is. Gál Zoltán a második indítvánnyal kapcsolatban Július 1-jén, pénteken 17 óra­kor a sarkadi Bartók Béla Mű­velődési Központban népze­nei találkozót rendeznek. Á ta­lálkozón fellép a Keceli Hétfő délután Szeghalom kép- viselő-testülete ülést tartott, amely- békésen kezdődött és kurtán-furcsán ért véget. Az új szakmunkásképző iskola be­indításával kapcsolatos dönté­sek után komoly vita kereke­dett abból, hogy az önkor­mányzat által másodfokon is elvesztett munkaügyi per — az egykori Közszolgáltató Vállalat dolgozói általuk jo­gosnak ítélt járandóságukat követelték — mintegy négy­milliós összegét honnan te­remtsék elő. Végül a döntést elhalasztották arra az időpont­ra, amikor a bíróság ítélete már a birtokukban lesz, abban azonban elvi egyetértés volt, hogy sem az első lakáshoz ju­tók támogatása, sem a város útépítésre előirányzott össze­ge nem lehet kevesebb a beter­vezettnél. A képviselők elfogadták a Pro Űrbe kitüntetésre tett elő­utalt arra, hogy az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós meg­állapodás szerint megszűnik a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma, és emiatt módosítani kell a.mi­nisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. Horn Gyula és Kuncze Gábor ezenkívül—78 képviselői aláírás mellett — kérni fogja rendkívüli ülésszak megnyitását is, mivel az alkotmány szerint az Or­szággyűlés tavaszi ülésszaka már június 15-én véget ért. Az új ülésszakon természetesen napirenden szerepel majd az új kormány programjának meg­vitatása és a miniszterelnök megválasztása is, e két kérdés­ben az Országgyűlés egyidejű­leg dönt. Horn Gyula — Gál Zoltán tájékoztatása szerint — azt tervezi, hogy a kormány- programot a képviselőkhöz már a július 8-ai postával eljut­tatják. Július 11-én és 12-én sor kerülhet a miniszterjelöltek bi­zottsági meghallgatására, július 14-én, 15-én pedig a kormány- program vitájára és a miniszter- elnök megválasztására. A par­lamentjúlius 15-e és augusztus 20-a között valószínűleg nem tart plenáris ülést. Asszonykórus, a Sükösdi Nép­dalkor, a Bonyhádi Székely Népdalkor és a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ Röpülj Páva Köre. terjesztéseket, a város díszpol­gára lesz Sándor József, míg a Pro Űrbe kitüntetést U. Nagy István és Johanna Sauer kapta. Erdei István alpolgármester — aki Kovács Imre lemondása óta a város első embere — a testület korábbi határozatának megfelelően előterjesztette ja­vaslatát másik alpolgármester személyére. A jelöltet, Vé­kony Ferencet a képviselők tit­kos szavazással egyhangúan megválasztották, így a válasz­tásokig két alpolgármestere lesz Szeghalomnak. Az ülés a bejelentésekkel ért volna véget, ám időközben megérkezett a terembe Kosa­ras Béla, a Közszolgáltató Vállalat egykori igazgatója, hogy elmondhassa vélemé­nyét a korábban elhangzottak­ról. Erre azonban nem kerül­hetett sor, mert Erdei István alpolgármester nem adott szót neki, az ülést bezárta. A garázstelek egyes helyein embernagyságnyi mélyedéseket lehet találni Fotó: Such Tamás Népzenei találkozó Sarkadon Két alpolgármester Szeghalmon „Késleltetett” testületi ülés Városok randevúja Dunaújvárosban Terítéken az önkormányzatok gazdálkodási rendszere A tegnap Mezőkovácsházán 14 órára összehívott testületi ülést először úgy tűnt, a hőség és a távolmaradók „szabotál­ják”. A kitartóbbak azonban hősiesen helytálltak, s így 16 órakor, kissé pilledten, de mégis szavazatképesen ülé­sezhetett a testület. A fő téma­kör a lakosság érdeklődésére is számot tartó napirend — az önkormányzati tulajdonú la­kások kérdésköre — volt. A testület előző ülésén döntött, hogy szükségét látja a tilalmi lista feloldásának. Ennek felülvizsgálatát egy adhoc bi­zottság végezte, amely értel­mében javaslatot tettek az ér­tékesítés lehetőségeire. A gaz­dasági szempontokat mérle­gelve úgy határoztak, hogy a szolgálati bérlakásnak, illetve szolgálati férőhelynek minősí­tett épület kivételével, a többi önkormányzati lakás eladható a forgalmi érték 90 százaléká­ért. Az értékesítés módja vi­szont csak egy összegű kész­pénzkifizetéssel történhet. Az árakra és a megmaradó laká­sok bérleti díjára vonatkozó részletes rendelet a szeptem­beri ülésen várható. H. M. Nyári programok gyerekeknek Mezőkovácsházán, az általános iskolában arról érdeklődtünk, hogy milyen kirándulási lehető­ségeket kínálnak a gyerekeknek nyári szünidőben. A lehető­ségek között szerepel a második osztályosok részére Siklós és környékének megismerése. Ezen az egy hétre tervezett ki­ránduláson éppen e napokban vesz-nek részt a tanulók. A nyár közepére tervezik a szintén egyhetes visegrádi tá­bort, amelyre a biológia szakkör tagjai és a természetvédő diá­kok jelentkezhettek. A nyári fő­szezonban pedig hat csoport pi­henhet 20—20 fős turnusokban az iskola balatonszántódi üdülőjében. A kirándulások és a táborok közel 170 gyermeknek nyújtanak kikapcsolódási lehe­tőséget. Békéscsaba város vezetői is részt vettek a hét végén Duna­újvárosban tartott Megyei Jo­gú Városok Szövetségének közgyűlésén. Az önkormány­zatok gazdálkodási rendszeré­nek továbbfejlesztésére ezen a fórumon több érdekes állás- foglalás is született, melyeket megküldenek a parlamenti pártoknak. A hét végi közgyűlés részt­vevői úgy vélik: az önkor­mányzati gazdálkodás felté­telrendszere adjon megfelelő alapot és biztonságot a korrekt éves és középtávú pénzügyi tervezéshez. A szabályozás olyan fokozatos módosítása indokolt, amely lehetővé teszi a központi adóbevétel helyben maradó részének ötven száza­lék fölé emelését. Ez záloga az önkormányzati önállóságnak. A beruházási tevékenység ter­vezhetőségénél lehetőséget kell adni az önkormányzatok számára, hogy befektetéseket ösztönző helyi adókedvez­ményt érvényesíthessenek. Minden önkormányzat azt szeretné: ha a közcélú beruhá­zások (iskola, óvoda stb.) ese­tében áfa-metességet élvezne. A közfeladatok ellátásánál el kellene kerülni az adóterhe­ket, s mielőbb meg kellene te­remteni a nonprofit szerveze­tek működési feltételeit. Az ál­lami és önkormányzati — ezen belül települési és területi — hatáskörök szabályozása és a végrehajtást szolgáló intéz­ményrendszer változtatása so­rán lehetőség szerint kerülni kell a párhuzamos feladatellá­tást, valamint világos felelős­ségi szabályokat kell alkotni. A javaslat azt is kimondja: az állam a szociális érdek- egyeztetési folyamatba vonja be az önkormányzati szövetsé­geket. Az országgyűlés folya­matosan vizsgálja a törvényja­vaslatoknak az önkormányza­tok költségvetésére gyakorolt tényleges hatását. Az önkor­mányzatoknak pedig műkö­désük során nagyobb hang­súlyt kell helyezniük a te­lepülésmenedzselésre és a te­lepülésfejlesztésre. M.B. „AZ EMBER NEMCSAK EGYÉNI ÉLETÉT ÉLI, MINT ELKÜLÖNÜLŐ SZEMÉLY, HANEM — TUDATOSAN VAGY ÖNTUDATLANUL — KORA ÉS KORTÁRSAI ÉLETÉT IS.” (Thomas Mann)

Next

/
Thumbnails
Contents