Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-24 / 147. szám
1994. június 24., péntek HAZAI TÜKÖR Mári Lajos: Remetei tanya Az alkotónak ez az egyik legkedvesebb képe A hónap végéig várja látogatóit a békéscsabai Lencsési Közösségi Házban Mári Lajos tárlata. A művész egykori „vízműs” diákként kóstolt bele először a városi levegőbe, legifjabb kora Sarkadhoz kötődött. Dolgozott a vízügyi igazgatóságnál, az építőiparban, majd az olajiparban. Két éve telepedett le a megye- székhelyen. „Nem régtől kötődöm a képzőművészethez, bár a rajzolásban, festésben mindig találtam örömöt — vallja az alkotó —, talán a legendás Lázár tanár úr hatására is, aki a középiskolában ábrázoló geometriát tanított. Autodidakta módon próbáltam előrelépni, melyhez lelkesítést adott, hogy 1989-ben több képemet kiállították Szolnokon, a bányász-festők országos tárlatán. Aztán Lo- sonczy Miklós művészettörténész biztatására más kiállításokra is jelentkeztem. Tavaly például az orosházi megyei, majd az országos amatőr képzőművészeti kiállításra. Az itt látható „Remetei tanya” című képem az egyik ‘ legkedvesebb, talán azért, mert sok-sok évig naponta találkoztam vele, amint reggel és estefelé kinéztem a vonatablakból...” F. I. Segély helyén „sózott” nyúlszőr Patika a tv-ben. A napokban írták alá a Patika című tizenhárom részes tv-filmsoro- zat vetítéséről szóló szerződést, így július közepén megkezdődhet a forgatás. A Patika első epizódját várhatóan idén ősszel vetítik a Magyar Televízió egyes csatornáján, főműsoridőben — jelentették be az alkotók tegnapi budapesti sajtótájékoztatójukon. (Mint arról a sajtó korábban beszámolt: az alkotás szponzorálását egy évvel ezelőtt gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek vállalták, és a gyakorlatilag „ingyen” felajánlott produkció sugárzását utasította vissza egy évvel ezelőtt a Magyar Televízió). Pályázat a Citadellára. Még ez év végéig hasznosítási nemzetközi versenytárgyalást ír ki a Gellért-hegyi Citadellára a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet. A Fővárosi Vagyonátadó Bizottság a napokban döntött arról, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésébe adja a Citadellát a hozzá tartozó közparkkal együtt. Az előzetes elképzelések szerint a versenytárgyalás nyertese végzi majd el a Citadella szükséges felújítását, és ennek ellenértékeként kapja meg az objektum bérleti jogát meghatározott időre. Pécs Expo. Megnyílt tegnap a Pécs Expo, az alapításának negyedszázados jubileumát ünneplő, tizenötödik pécsi ipari vásár. A vidék-Magyar- ország legnagyobb nemzetközi általános kiállításán az idén százhúsz külföldi, valamint csaknem háromszáz hazai cég mutatja be legújabb termékeit és szolgáltatásait. A csempészek kitartóan próbálkoznak, kiváltképp kőolajszármazékokat — zömmel tüzelőolajat — és szeszt átvinni az államhatáron, pedig rendre rajtavesztenek. a Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Parancsnokságának tájékoztatása szerint az elmúlt héten a működési területükhöz tartozó határátkelőhelyeken összesen húsz devizaszabálysértőt, nyolc vámszabálysértőt füleltek le, továbbá egy esetben devizavétség, egyszer pedig a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése miatt indítottak eljárást. Röszkénél június 13 és 19-e között összesen több mint 11 ezer liter kőolajszármazékot — ebből 10 ezer liter háztartási tüzelőolaj — foglaltak le a pénzügyőrök. Június 14-én egy jugoszláv állampolgár 500 liter tiszta szeszt próbált becsempészni Magyarországra — sikertelenül. A nagylaki határátkelőhelyen egy kilépő román állampolgártól négy FUNAI típusú színes tévét foglaltak le, amikoris hamis beváltási bizonylatokkal próbálta a vásárlás jogosságát igazolni. A szegedi pénzügyőrök egy fővárosi kft. által szállított segélyrakományt vizsgáltak át. A két konténerben jelzett 20 ezer kilogramm só helyett 2500 kiló bálás nyúlszőrt találtak, és csupán 3900 kiló sót. A hivatalos és érvényes ENSZ-engedélytől eltérő szállítmányt több, mint négy és fél millió forint értékben a vámosok lefoglalták. A gyularemetei tájtanítóképző egykori hallgatói Találkozó negyvennyolc év után Gyulán Gyulán 1946-ban kezdődött a népi kollégium szervezése. Ebben a munkában az akkori haladó pártok és a megyei tanfelügyelőség vállalt szerepet. A fő szervezője dr. Varga Ferenc, az akkori tanfelügyelő helyettese volt. A megyei és városi vezetők megállapodtak, hogy az Almássy-kastélyt adják a kollégium céljára. Ez meg is történt. 1946 novemberében benépesült a kollégium. A megnyitót megelőzte a szervezők munkája, akik járták a megyét, szervezték az akkori parasztifjúságot a népi kollégiumba. Polgári iskolai tanulókat, gimnáziumi tanulókat és a szervezés alatt álló tájtanítóképző hallgatóit toborozták. Ezek a tanulók kaptak elhelyezést a kollégiumban. 1947. január 1-jén 30 Békés megyei diákkal együtt dr. Varga Ferenc a megyei főispáni hivatal, valamint a tanfelügyelőség jóváhagyásával átvették a Gyula Remetei Gyógypedagógiai Intézetet. Az egész épületet elfoglalta az iskola. A tanítóképző kezdetben — mivel önálló intézményként nem működhetettt — a szarvasi tanítóképző kihelyezett osztálya volt. Igazgatója Farsang Árpád főiskolai tanár volt. Dr. Varga Ferenc a Tesse- dik Sámuel Népi Kollégium igazgatója és a parasztdolgozók táj tanítóképző vezetője lett. Ekkor vált ketté a népi kollégium, benn a városban működött a Dózsa kollégium, Remetén pedig a Tessedik népi kollégium. Öntözésre alkalmas 30 hold föld állt rendelkezésre, ahol a tanítóképző hallgatói szaktanár irányításával termeltek. A NÉKOSZ Országos Központja egy meghatározott összeggel támogatta a kollégiumot, ami nagyon szerény ellátást biztosított. A második évtől folyamatosan a gazdálkodás bevétele is hozzájárult az intézet fenntartásához. A tanári kar részben a gyulai gimnáziumból és különböző városokból átirányítás útján jött tanítani. Dr. Varga Ferenc igazgató Gyuláról, Lázár János, Pecz Irén, Molnár Judit, Bálint Mihály, dr. Kátai Ferenc szintén Gyuláról, valamint a gimnáziumból dr. Tárnái László, Christián László, Szerdahelyi István, Csemus Erzsébet Debrecenből, Újvári Terézia Budapestről, Árva Gizella Makóról, Starcz Rezső Szegedről, Köröndi Endre Marosvásárhelyről jöttek tanítani. A régi tanítóképző szakmai könyveit, valamint gimnáziumi tankönyveket használt az iskola. Majd az iskolák államosítása után kapott nagyobb támogatást tankönyvek és taneszközök beszerzésére. A cél tehát az volt, hogy azokat a fiatal parasztgyerekeket kell tanítani, akik falvakban és tanyákon élnek. Megtanítani őket azokra az ismeretekre, amelyekre a felszabadult Magyarországnak nagyobb szüksége volt. Megszűnt az iskolák zsákutca jellege, és különböző általános iskolákból, tanyáról, faluról, városról egyaránt lehetett továbbtanulásra jelentkezni. Az általános ismeret mellett növénytermesztést, állattenyésztést, kertészetet tanultak, majd tanítottak. Ezért kellett az iskolában a tanulmányok folytatása közben az értékek előállítása mellett megtanítani a gazdálkodást is. Rendkívül jó volt a kapcsolat a környékbeli parasztsággal is. Ők támogatták az intézetet még szükséges mezőgazdasági gépekkel is. Az intézet növendékei téli estéken és ünnepnapokon a környékbeli lakosságot kultúrműsorokkal szórakoztatták. Fiatalok, idősek egyaránt látogatták a rendezvényeket. Volt színjátszókor, népitánc-csoport, jól működő énekkar, zenekar és természetesen élénk, eleven sportélet folyt. A tájtanítóképző címet felváltotta a „Pedagógiai Gimnázium”. A későbbi évfolyamok már ezen a címen szereztek érettségi bizonyítványt. Az intézet átélte ennek az időszaknak minden viharát, míg 1950-ben beszüntették az iskolát a kollégiummal együtt. Azok a tanulók, akik még nem végeztek, az ország különböző tanítóképző intézeteiben helyezkedtek el, és ott tanultak. Ezzel lényegében a remetei tanítóképző megszűnt, jogutódja a gyulai tanítóképző lett, majd később a gyulai óvónőképző és ezek is megszűntek. A gyularemetei épület ezt követően nehezen nevelhető fiatalok iskolája lett. A gyularemetei tájtanítóképző intézetnek volt hallgatói találkoznak 48 év után Gyulán, és emlékeznek a kezdetleges, de nagyon emlékezetes diákévekre és a közös élményekre, most már mint nyugdíjas tanárok. Mi, akik Gyulán élünk, ezzel a vázlatos visszaemlékezéssel köszöntjük a volt hallgatókat 1994. június 25-én, kívánunk mindenkinek hosszú, boldog életet. Banadics Márton ny. tanár Támogatókat keres a Vöröskereszt A szervezet békéscsabai vezetőségének tegnap délutáni értekezletén legalább annyi szó esett a létezés és a támogatás megteremtésének feltételeiről, mint a tartalmi munkáról. Szabó Sándorné városi titkár örömmel jelentette be, hogy a korábbi évek tendenciájához képest az idén megállni látszik az alapszervezetek megszűnése, sőt a visszaáramlás jelei is tapasztalhatók. A rászorultak száma azonban egyre nő, s csökkenő létszámmal is elvégezték az első félévre betervezett feladatokat: az adományokat eljuttatták a nélkülözőkhöz, a kiszállásos véradásokkal elérték azt, hogy a városban biztonságos volt a vérellátás, a fiatalok körében versenyeket szerveztek (a Hugon- nai Vilma Egészségügyi Szak- középiskola diákjai még az országos első helyezést is elhozAfavisszatérítés Július 1-jétől valamennyi Centrum Áruházban visszaigényelhetik a külföldi turisták 25 ezer forint feletti vásárlásnál az átlagosan 20 százalékos áfát—jelentette be tegnap a kispesti Centrum Áruházban tartott sajtótájékoztatón Sán- tha László, a cég kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: az ország valamennyi Centrum Áruházában vásárolt termék értéke összeadható az áfa visszaigénylésekor. Szólt arról, hogy az év ták), s pályázatok útján próbáltak további forrásokat teremteni a segítségnyújtáshoz. A vezetőségi tagok megfogalmazták, hogy munkahelyeken, lakókerületekben támogatják a szociálisan rászorulókat, a beteg embereket, ezért érthetetlen számukra, hogy miközben gondot vesznek le a polgármesteri hivatal szociális irodájának a válláról, a megyében Békéscsaba az egyetlen település, ahol az önkormányzat nem engedi el irodáik bérleti díját, de a kórház vagy a véradó állomás sem nyújt évek óta segítséget a véradások megszervezéséhez. A pénztelenség lassan oda vezet, hogy nem tudják megszervezni életmentő akcióikat. Egyetlen bizlamuk azokban a vállalkozókban van, akik szívesen szánnak pénzt karitatív szervezetek támogatására. a Centrumban első öt hónapjában az előzetes adatok szerint a részvénytársaság 25 áruháza hétmilliárd forintos forgalmat bonyolított le, ez 6 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Ebben az esztendőben 180 millió forintot szánnak felújításra, ebből eddig körülbelül 120-130 millió forintot költöttek el. Két budapesti és hat vidéki áruház alakult újjá az utóbbi hónapokban, s a közeljövőben a Corvin és a Divatcsarnok kerül sorra. • Bajban a németországi magyar építők? • Viselhetnek-e a nők reverendát? • Drámai-e a népesség fogyatkozása? • Ügyfelek a bankok ellen? Ha talált a fenti cikkek egyike felkeltette érdeklődését, vegye meg az e heti HVG-t. Olvassa el és vágja ki az Önnek legjobban tetsző cikket, és küldje el nekünk nevével és címével! A beküldők között előfizetéseket és pólókat sorsolunk ki! Címünk: 1300 Budapest 3., Pf. 20. Fax: 188-7101 Nyerjen a ifi-vei!
