Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-24 / 147. szám
iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1994. június 24., péntek Ronyecz Mária Jászai-dí- jas színésznő 50 évvel ezelőtt ezen a napon született Kunágo- tán, és 1989 novemberében halt meg. Pályafutását Pécsett kezdte, majd a Nemzeti Színházban, később a Katona József Színházban játszott. Sikereit főként drámai szerepekben aratta, emlékezetes alakításokat nyújtott Brecht és Shakespeare darabjaiban. Filmjei közül a Változó felhőzet, a Szemüvegesek, a Szeressétek Odor Emíliát és A legszebb férfikor emelkedik ki. Kábel-tv. Magyarbánhe- gyesen tavaly ősszel kezdték el a kábel-televízió hálózatának kiépítését. A több mint 200 igénylőből eddig 50-60 között van azoknak a lakásoknak a száma, ahol már élvezhetik e szolgáltatás előnyeit. A kivitelező, a békéscsabai SAT-Elektronik Kft. ez évben is folytatni kívánja a munkát, de ehhez szükségük van a lakásonkénti 12 ezer forintos bekerülési költség folyamatos befizetéseire. Az összeg előteremtéséhez a helyi takarékszövetkezet is szívesen nyújt segítséget. A 140 forintos üzemeltetési díj mellett, új szolgáltatásként, már a helyi stúdió is üzemel a polgármesteri hivatal udvarán, amely 18 órától 22 óráig sugároz adást. A stúdió vezetője: Pusztai Andrea, Hunyadi utcai lakos. Legyőzve győz. Ezzel a címmel készíti legújabb filmjét az „Indul a bakterház” című népszerű vígjáték rendezője, Mihályfy Sándor. Az ő neve ismerős lehet a Jókai Színház látogatói számára, hiszen a munkáját dicséri a nagy sikerű Bástyasétány 77 című előadás is, melyet 1984-ben mutatott be a színház. A Nemeskürty István forgatókönyve alapján készülő tévéfilm forgatása a napokban folyik, munkát adva több békéscsabai színésznek. így többek között Jancsik Ferenc, Hodu József, Kalapos László, és Toma- nek Gábor kapott kisebb szerepeket benne. Hímzésbemutató. Déva- ványán a héten Papp Tibor polgármester nyitotta meg az ü- gyes kezű helybeli lányok— asszonyok a hímzőszakköri kiállítását. A szép bemutató egy hétig tekinthető meg művelődési központ kiállítótermében. Dankó Jánosné az alapítás óta a Rózsa Pávakörvezetője Kiváló kórus címek, aranyérmek és nívódíjak is fűződnek az együttes nevéhez Fotó: Kovács Erzsébet Húsz éves a menyecskekórusként alakult kondorosi Rózsa Pávakör A szívük benne van a dalban A kondorosi Rózsa Pávakört 1974-ben alapították és kezdetben menyecskekórusként működött. Később citerások és férfi dalosok csatlakoztak a csoporthoz. Az aranykorban, a 80-as években 44 tagú kórus, 7 citerás, egy köcsögdudás és egy táncos alkotta a társulatot. Az országos minősítő- kön többször kiváló kórus címet szereztek, három aranyérem is fűződik a nevükhöz. Két nívódíjat kaptak, egyiket a szlovák hagyományok ápolásáért, a másikat Egerben, egy gálaműsor után érdemelték ki. A pávakör a rádióban is többször hallatta hangját. Dankó Jánosnét — aki az alakulás óta az együttes vezetője — arról kérdeztük, miként sikerült ezt a szép születésnapot megérnie a csoportnak. — Olyanok járnak ide, akik szeretnek és tudnak is énekelni — mondta. — Mindig az az érzésem, hogy a szívük benne van a dalban. Jó „gazdánk”, a helyi termelőszövetkezet ameddig lehetett erkölcsileg és anyagilag támogatott bennünket, még kirándulni is eljárhattunk. Most egyre nehezebb a ruhák beszerzése, a fellépésekre való eljutás is, de a takarékszövetkezet, a szlovák szövetség és a kondorosi magánvállalkozók segítik a pávakört. Évente így 15—20 alkalommal szerepelünk az országban. Próbáinkat minden hétfőn a helyi, idősek klubjában tartjuk. Jelenleg 28—30 tagú az együttes, amely kiegészül három citerással és egy köcsögdudással. — Az alapítók közül ma- radtak-e még a dalkörben? — Gyöngyösi Pálné, Su- tyinszki Mátyásné, Dobrotka Pálné és Brusznyiczki Mihály kezdettől tagja a csoportnak. — Miként ünnepük a 20. születésnapot? — Július 2-án a kamuti étterembe négy olyan pávakört — a szeghalmit, a nagyszénásit, az öcsödit és a mezőtúrit — hívtunk meg, akikkel nagyon szoros a kapcsolatunk. Azért visszük a rendezvényt Kamuira, mert Kondoroson sajnos a művelődési ház bezárt és nem találtunk olyan helyiséget, ahol 200 embert vendégül láthatnánk, a fellépéseknek megfelelő keretet biztosíthatnánk. Ny. L. i Az orosházi vasúti tiszt unokája Ó, a Türay! Diszkózás, mint szakma Hányán és hányán kiáltunk föl így a képernyő előtt, ha egy- egy régi magyar filmben megjelenik ez a különös bájú színésznő, aki még most, túl a nyolcvanon is vidám, jó humorú. És elmesélte életét Párkány Lászlónak a Turay Ida egyes szám első személyben című könyvhöz, melynek olvasása olyan élmény, mintha egy jó csomó régi Színházi Élet, vagy a Délibáb hosszas lapozgatása. Szóval könnyed és szórakoztató, s nem nélkülözi a kisebb- nagyobb korabeli pletykákat sem, amiket a nagyérdemű publikum mindig élvezett. Igazán azonban két lényeges dolog érvényesül a könyvben: Turay emberi és színészi egyénisége, valamint a legendás szerelem és házasság Békeffi Istvánnal. A nagysikerű és számtalan színdarab- és filmforgatókönyv szerzőjével, akit mindenki csak Pistu- kának hívott, s a jobbnál jobb szerepek özönét írta a feleségének is többek között. A többek között Fedák Sári, Honthy Hanna, Csikós Rózsi, Rökk Marika és még más magyar és külföldi operettcsillag és filmsztár szerepelt. Turay Idára a magyar közönség úgy emlékszik vissza, mint a naivák között is egy ritkaságra. Hangszíne, hanghordozása, mosolya, egész lénye valami ártatlan bájt sugárzott ennivaló ügyefogyottság- gal olykor, máskor meg célratörő kamaszos kópésággal. El sem hinné az ember, hogy játszott Moliere-szerepeket is, sőt a Makrancos hölgy Katája Turay, az örökifjú művésznő is volt Jávor Pál partnereként. Sikeresen mégpedig. Művészi pályafutását, családja és házassága történetét, valójában egy egészen kiteljesedett életet ismerhet meg a könyv nyomán az olvasó. És a magyar színpadi, s színház körüli élet nem egy érdekes és jellemző figuráját. Vass Márta Bizonyára csak kevesen tudják, hogy a komoly tradícióval rendelkező szakmákon kívül olyan új lehetőségek is várják a mai pályaválasztókat, mint a fiatalok körében közkedvelt diszkóztatás. Akik véglegesített szakvizsgát tesznek, azok működési engedélyt kapnak, s a diszkók világában biztosíthatják megélhetésüket. A diszkósok számára néhány éve az országban kötelezővé tették a szakvizsgái végzettséget, így megyénkben is többen szeretnének eredményes vizsgát tenni. Ennek feltételeit a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Országos Szórakoztatózenei Központjának Békés Megyei Ki- rendeltsége teremtette meg. A kirendeltség szervezésében hétfő óta Békéscsabán, a Fregatt bárban tizennyolc diszkós (melyeknek többsége megyénkbeli, de Fejér megyeit is találni köztük) háromnapos tanfolyam keretében ismerkedett a szakvizsga-követelményekkel, majd ezt követően a vizsákra kerül sor. Erről Hölzer Tamás, a tanfolyam vezetője, a vizsgabizottság elnöke tájékoztatott bennünket. Mint mondta: a szakvizsga elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti megmérettetés írásban történik, zenei, angol nyelvi és műszaki-technikai ismeretekből kell megfelelni. Ezekre szerdán délután került sor. Azon a diszkósok számára, akik ma eredményes szakvizsgát tesznek, lehetőség nyílik, hogy a továbbiakban akár hivatásos előadói képesítést is szerezzenek. Persze ehhez majd újabb vizsgái megmérettetésen kell túljutniuk. M agy ári Barna Technika helyett számítástechnika A mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium alapfeladatán túl, több fakultációs lehetőséget biztosít a tanulók magasabb szintű képzésére. A számítástechnikai oktatást például —- eltérően más iskoláktól — már első osztálytól beépítik a tantárgyi órarendbe. — Ez úgy történik, hogy a gyerekek a technika tantárgy helyett eleve a számítógép kezelői ismereteket tanulják egy korszerűen felszerelt szaktan- teremben — mondta Németh István, a gimnázium igazgatója. — Erre a célra a régi pince 48 négyzetméteres alapterülete bizonyult alkalmasnak, amit 1990-ben pályázati pénzből és saját erőből alakítottunk át. Tapasztalatunk, hogy a számítógépes oktatás, a munkaerőpiac változásával összhangban, igen vonzó. Különösen a fiú tanulók részéről nőtt meg az érdeklődés. Egyébként e tárgyból is érettségizni kell, amely operátori végminősítést jelent. — Hogy mennyire komolyan veszik a gyerekek ezt a fakultációt azt bizonyítja, hogy ebből a tárgyból érettségizők közül mindössze két négyes, a többi jeles lett— veszi át a szót Sallai István, a számítástechnika tanára. — Jó lenne, ha iskolánk is megkaphatná a számítástechnikára a vizsgajogot, hisz itt a négy év alatt jóval többet elsajátítanak a tanulók, mint egy alapfokú (320 órás) számítástechnikai tanfolyamon — hangsúlyozták. Mint megtudtuk, a többi tárgykör, amire nagy hangsúlyt fektet a gimnázium, az a gépírás, valamint a nyelvoktatás. Ennek érdekében a rajz és ének órák tantervi anyagát csoportosították át. Az így felszabadított idő segítségével emelt óraszámban tanítják az angol, az orosz és a német nyelveket. Az is előfordult, hogy a felmerült igények miatt, rendkívüli tantárgyként, latint is tanítottak szakkörjelleggel. Ezen oktatási forma érdeme, hogy évente 4-5 tanuló tesz sikeres középfokú nyelvvizsgát. H. M. A technika óra helyett számítástechnikát tanulhatnak a diákok a mezőkövácsházi Hunyadi János Gimnáziumban. A képen Sallai István középiskolai tanár felkészült szakemberként magyarázza a számítógépes technika alapismereteit Fotó: Such Tamás
