Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-23 / 146. szám
1994. június 23., csütörtök NAGYVILÁG Beavatkozik. Franciaország elszánta magát arra, hogy csütörtök reggel beavatkozik a ruandai polgárháborúba — jelentette szerdán az AFP diplomáciai forrásokra hivatkozva. „Franciaország megszerzettnek tekinti az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyását” — idézte a francia hírügynökség a neve mellőzését kérő illetékest. Az AFP értesülései szerint a katonai akció Ruanda délnyugati részén, egy olyan térségben kezdődik majd meg, ahol a kisebbségi tuszi törzshöz tartozó lakosság él, s a közelben állomásoznak a ruandai kormányhadsereg őket fenyegető egységei. Nem fogadták el. Az orosz parlament alsóháza tegnap délutánig kétszeri nekifutásra sem fogadta el az idei költségvetést. Kora estére újabb szavazást írt ki Ivan Ribkin házelnök, aki — nem utolsósorban a sikertelen voksolás miatt — előző napi szavaival ellentétben már nem támogatta a honatyák mandátumának meghosszabbítására vonatkozó javaslatot. A második forduló során már csak öt „igen” szavazat hiányzott a szükséges 225-höz. A honatyák a költségvetés mellett elutasították a kommunisták indítványát. Gennagyij Zjuganov megkérdőjelezte, hogy Andrej Ko- zirev jogosult volt-e Brüsszelben aláírni a NATO békepartnerség nevű programjához való orosz csatlakozás dokumentumait. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek A Mátyás-szobor sorsáról Másfél-kétezer ember gyűlt össze tegnap a kolozsvári Mátyás-szobor előtt, hogy meghallgassa az RMDSZ és a romániai magyar történelmi egyházak felhívását a Fu- nar polgármester ásatási tervei által veszélyeztetett szobor és tér védelmére. A felhívást Buchwald Péter szenátor románul, Molnos Lajos, a megyei RMDSZ szervezet elnöke magyarul olvasta fel. Bejelentették, hogy pénteken délelőtt 11 órára a Szent Mihály templom oldalánál lévő Matthias Rex szoborcsoportnál szabadtéri ökumenikus istentiszteletet tartanak. A felhívás aláírói hangsúlyozták, hogy az összejövetelre elvárják az ország minden tájáról a kultúrbarbariz- mus ellenségeit, a demokratikus erőket, a toleráns keresztény szellem vallóit, nemzetiségre való tekintet nélkül, valamint az önazonosságát megőrizni akaró romániai magyarság képviselőit. Előzőleg a római katolikus egyház Szent Mihály- plébániájának tanácstermében az egyházi vezetők és az RMDSZ tisztségviselői, élükön Markó Béla szövetségi elnökkel, továbbá szakemberek és neves román közéleti személyiségek, köztük Doina Comea és Oc- tavian Buracu az Interetni- kai párbeszéd csoport elnöke, közös sajtóértekezleten tiltakoztak a várost felbolygató tervek ellen. * Az ásatások ellen tiltakozók sajtóértekezletén a résztvevők nyilatkoztak az MTI tudósítójának: Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek: — Kiszivárgott a hatóságoktól, hogy ásatásokat akarnak végezni Kolozsvár főterén. Minket nemcsak azért érint, mert magyar műemlék ideiglenes elhelyezéséről lenne szó, eddigi tapasztalat szerint elfelednék visszahelyezni, hanem azért is, mert az ásatást ki akarják terjeszteni a Szent Mihály- templom körüli téren, amely telekkönyvileg is a római katolikus egyház tulajdona. Tőlünk nem kértek engedélyt, hozzájárulást, hogy ilyen ásatásokat végezzenek egyházi területen. Ez tehát jogsérelem, amely ellen erőteljesen tiltakozunk. A másik része az ásatásoknak, amely a szobor körül folyna, az is állami birtok, a város tulajdona a tér, viszont ott mint polgár tiltakozhatunk a feltételezett rossz szándék ellen. Legnagyobb problémát a kolozsvári helyzetben abban látom, hogy ez csak kivetítése annak a bizalmatlanságnak, amely az utóbbi négy év alatt a román és a magyar nemzetiség között fennáll Kolozsváron is és általában az országban. Hogyha elhinnénk egymásnak nyíltan bevallott szándékát, nem kerülne sor a mai tüntetésre, sajtókonferenciára, egész normális volna az, hogy egy olyan városban, mint Kolozsvár történelmi, régészeti ásatásokat végezzenek. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban nem tudjuk elhinni, hogy a szándék tiszta és mint kisebbségi sorban élők, mi mindig érezzük, hogy a többségi, a hatalmon levők, az ország urai valahogy a mi múltbeli emlékeinket szeretnék eltüntetni. Mi nem akarunk emigrálni, mi itt akarunk élni ahol születtünk, ahol őseink éltek, de kérjük és követeljük azt, hogy azonos jogokkal rendelkezzünk, mint más állampolgár. Tőkés László királyhágó- melléki református püspök: — A szombaton megalakult Egyeztető Tanács jellege meghatározza ennek a rendezvénynek a mibenlétét, tulajdonképpen a polgári és egyházi társadalmi szféra reprezentatív jelenléte révén adtunk nyomatékot romániai magyarságunk tiltakozásának és élniakarásának, másfelől ehhez meg tudtuk nyerni a román polgári társadalom néhány jeles képviselőjét. Mátyás szobrát meg kell védeni, de főleg Mátyás népét kell megvédenünk. Buchwald Péter kolozsvári RMDSZ-szenátor: — Áltudományos probléma merült fel az ásatásokkal kapcsolatban, nem erről van szó, itt a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, aki egyben Kolozsvár polgármestere, Gheorghe Funar módszeresen folytatott provokációjáról van szó, és a Mátyás-szobor és a történelmi kolozsvári Főtér feldúlásával mi úgy tekintjük, hogy betelt a pohár, nem léphetünk vissza, ezt nemzeti identitásunk elleni merényletnek tekintjük és mindent el fogunk követni, hogy ezt meggátoljuk. A Mevikó Kft. megkezdte a kalászos gabonafélék szárítását, tisztítását, raktározását és felvásárlását. Megközelítése: Sarkad, Vasút utcán végig menni és a keverőnél a sorompó után jobbra fordulni. Érdeklődni a (66) 375-186-os telefonon. Oroszország csatlakozott a békepartnerséghez Andrej Kozirev orosz külügyminiszter tegnap a NATO brüsszeli központjában ünnepélyes keretek között aláírta országa csatlakozását a NATO békepartnerségi programjához. A ceremónián jelen volt Warren Christopher amerikai külügyminiszter, valamennyi tagország NATO-nagykövete, valamint — Manfred Wömer kényszerű távollétében — Sergio Balanzino ügyvezető főtitkár. Az aláírás alkalmából a három politikus részletesen szólt az orosz csatlakozás jelentőségéről, várható kihatásairól. Ennek során mind Christopher, mind pedig Balanzino kiemelte: Oroszország Európa legjelentősebb hatalma, és az is marad a jövőben is. „A demokratikus intézmények és a piacgazdaság megteremtésére irányuló erőfeszítései alapvető jelentőséggel bírnak egész Európa biztonsága szempontjából”— szögezte le az amerikai külügyminiszer. ROMÁNIAI W A MAGYAH/&V írja / Uj bajkeverő Új önjelölt prófétája akadt a csángó népnek dr. Mihai Merfea egyetemi tanár személyében, ki vállalta, hogy a magyar történészek által „behálózott”, tévelygő csoportot kivezeti a pusztaságból (értsd a magyar pusztából) és eljuttatja az újlatinság tejjel-mézzel folyó, egyedül üdvözítő révébe. Az eddigi történelmi okmányokkal bajlódó és emiatt folyton-folyvást hasraeső (bocsánat!), illetve okmányhamisításra kényszerülő elődökkel ellentétben az új próféta ötletesebbnek bizonyulván, úgy döntött: magukat a csángókat fogja megkérdezni, minek is tartják magukat. Köztudomás szerint e megnyomorított néptöredék képviselői körében pontosan az identitástudat labilitása az, mely népszámláláskor is nem kevés bonyodalmat okozott, félénkségük és óvatosságuk az évszázados üldözés után pedig olyan mérvű, hogy a nemzetiségüket firtató kérdésre vagy kitérő („sunt catolic”), vagy a kérdező által megkívánt választ adják. Nem titok, hogy jó kétharmaduk már nyelvet váltott és minden tekintetben beolvadtnak számít Moldovában. A fönnmaradó közel százezer jó hányada kétnyelvű — egy archaikus magyar nyelvjárást és a mai román köznyelvet beszélik —, és egy, már-már kóros kettős identitástudat jellemzi, olyan csoportok mellett persze, melyek a mienkhez vagy a románokéhoz hasonló módon határozzák meg a maguk hovatartozását. Ezek után nem lehet kétséges, hány embernek fogja feldúlni lelki nyugalmát az új próféta, ha majd valóban végrehajtja tervét, és C. V. Tudor, I. C. Drágán et co. áldásával és diákjai segítségével végigjárja nemcsak Moldova, hanem Háromszék, Maros és Hargita megye csángó közösségeit és „saját vallomásokat” csikar ki belőlük nemzetiségüket illetően. B. Kovács András Maros megyeben a rendőrség begyűjtötte a kétnyelvű táblákat A romániai Maros megyében rendőrök verték le kedden azokat a kétnyelvű táblákat, amelyeket a helyi tanácsok döntése alapján a hét végén helyeztek el 17, döntő többségében magyar lakosságú falu határában, a Kisküküllő folyó felső szakaszán. Az RMDSZ Maros megyei szervezete szerdán nyilatkozatban tiltakozott a provokáció ellen. Még június elején a magyar többségű falvak tanácsai határozatokat hoztak kétnyelvű táblák kitűzésére. A prefektus — a kormány képviselője — ekkor sorozatos pereket indított a köz- igazgatási bíróságokon. A 17 Küküllő menti faluban viszont úgy értékelték, hogy a kétnyelvű táblák természetes igényt fejeznek ki: a hét végén a kétnyelvű táblákat magánterületre, a közúthoz közel helyezték el. Kedden a megyei rendőrség és az útügyi hivatal emberei a prefektus utasítására három gépkocsival végigjárták az érintett falvakat, leverték, széttörték a kétnyelvű táblákat — annak ellenére, hogy azokat mindenütt az úttesthez ugyan közel, de kizárólag magánterületen helyezték el. A rendőrök ezekre a területekre a tulajdonosok engedélye nélkül hatoltak be és — mint azt az RMDSZ-nyilatko- zat hangsúlyozza — ezzel megsértették a faluközösségek kollektív akaratát, jogtalanul vitték el a falvak tulajdonát képező kétnyelvű táblákat. Ez történt például Gyulakút, Havadtö, Magfalva, Hármasfalu és Erdő- szentgyörgy településeken, sőt, a táblákat Szovátán és Kibéden is leverték, ahol 1990-ben helyezték el azokat, ésjiégy esztendőn át eddig nem sértettek senkit. Az RMDSZ-nyilatkozat felhívja a figyelmet arra: a román külügyminisztérium alig néhány hete az Európa Tanácsi König—Janssoh-jelentéssel kapcsolatban, ahhoz fűzött megjegyzéseiben azt hangsúlyozta, hogy a román kormány semmiféle intézkedést nem hozott a kétnyelvű táblák ellen. Viszont a gyakorlat az, hogy a prefektus — a román kormány képviselője — utasítására a kisebbségek ügye újból rendészeti kérdéssé vált Romániában. Az RMDSZ parlamenti csoportja ezért azonnal eljuttatja az Európa Tanács jelentéstévőinek az ezzel kapcsolatos tényekről szóló dokumentációt, hogy demonstrálja a szavak és a tettek közötti különbséget. Národná obroda: Göncz és Kovác közös díjáról Kezdjenek el végre foglalkozni a szlovák—magyar történelmi kiegyezés eszméjének konkrét megvalósításával Göncz Árpád és Michal Kovác közös amerikai kitüntetése nyílt kihívás a felelős magyar- országi és szlovákiai politikusok címére: kezdjenek el végre foglalkozni a szlovák— magyar történelmi kiegyezés eszméjének konkrét megvalósításával — írta a pozsonyi Národná obroda szerdai kommentárja. A lap szerint a két kitüntetett államfő valójában — szimbolikus hordozója és formálója ennek az elkerülhetetlen folyamatnak. A Duna mindkét oldalán realista módon gondolkodó emberek tudatosítják, hogy a szlovákok és a magyarok között óhatatlanul meg kell történnie a német—francia, vagy az osztrák—olasz megbékéléshez hasonlatos kiegyezésnek — írja. Úgy véli, ez aztán más posztkommunista országok számára is modellt jelentő példa lehetne. — Jóllehet, a megbékélés objektíve elkerülhetetlen folyamat, végrehajtásának időpontját azonban a politikai érdekek és játszmák szerint halogatni lehet. A magyarok és szlovákok legelemibb érdeke az lenne, ha ezt az időpontot nem halogatnák tovább. A keret már alakul, készség és elszánás is van. Most már csak a mechanizmus beindításának kellő pillanatát kell jól megválasztani, s ez a pillanat elérkezett — írja a tekintélyes Národna obroda, melynek kommentárja végezetül arra figyelmeztet, hogy — e folyamat megállításáért, isten ments: valami rosszabbért, nehogy az utódainknak kelljen átkot szómiok az apák és nagyapák fejére, akik mi vagyunk. Újabb felosztási tervek A Borba és a Politika című belgrádi napilapok brüsszeli tudósításában arról számolnak be, hogy az összekötő csoport ismét új elképzeléssel állt elő. Ezúttal már az úgynevezett szürke övezetek létrehozása helyett több boszniai város megosztását irányozza elő, vagyis Boszniában számos „kis Berlint” vagy „kis Nicosiát” valósítana meg. A szürke övezetekről az utóbbi napokban számos találgatás látott napvilágot; a kifejezés azokra a jelenleg szerb kézen lévő városokra vonatkozik, ahol a háború előtt muzulmán többség élt, s ahonnan elűzték a helyi lakosokat. Ezeken a településeken a korábbi, s hivatalosan még nem cáfolt rendezési terv szerint ENSZ- felügyeletet gyakoroltak volna, lehetővé té ve a menekültek visszatérését. Mirko Klárin, a Borba brüsszeli tudósítója azonban úgy értesült, hogy az összekötő csoport (az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Unió és az ENSZ diplomatái) már elvetették ezt a tervet, mert úgy vélik, hogy ilyen megoldás csak két évvel elha- lasztaná a problémák rendezését. Tehát csak addig tenné lehetővé a helyzet valamelyes rendezését, amíg az ENSZ- csapatok a helyszínen tartózkodnak. A Borba brüsszeli diplomáciai forrásai is elismerték, hogy az eredetileg muzulmán többségű városok megosztása a szarajevói vezetés számára nagyon kockázatos. Mégis úgy vélik, hogy a muzulmán— horvát vezetés ezt elfogadja, mivel legalább annyira kockázatos lenne annak elvetése. Ezzel magukra vállalnák ugyanis a rendezési folyamat aláaknázásának vádját. A Politikában június 12-én megjelentetett térkép szerint az összekötő csoport Rogati- cét, Visegrádot, Brckót, Do- bojt javasolta szürke övezetű városnak. Mindennap feladhatja Jmmmmm hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, valamint a Mednyánszky u. 8. szám alatt 8—13 óráig. Másolási munkát és gépelést vállalnék. Szabó Mónika, Békéscsaba, Vadász u. 21. Személyesen: Békéscsaba, Tevan u. 14—16., diszkont. Északi ipartelep. Szoc.-pol.-os belvárosi lakás eladó. Telefon: (66) 443-218. Kamaz billencs műszakival eladó. Békés, Kert u. 8. sz. A Békési Kistüzépen román cement 690 Ft/q, 30 q felett ingyenes házhoz szállítás. Telefon: (66) 341-739. 3000 Ft jutalom annak, aki az Orosházán eltűnt AAX 439 ZUK gépkocsi forgalmi engedélyét a benne lévő címre elküldi. Telefon: (66) 341-499. Állattartók figelem! A Kígyós Kft. felvásárol hízómarhákat, selejtezett teheneket, sertéseket azonnali fizetéssel! Kissúlyű sertés felvásárlási ára 100 Ft/kg. Érdeklődni: (66) 356-200.
