Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-23 / 146. szám

ÍBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. június 23., csütörtök Az adózás farkastörvényei lecsapnak Farkasékra? Csakúgy kapkodtak a levegő után az APEH Békés Megyei Igazgatóságán tegnap kora délelőtt! Ekkor vették hírét ugyanis, hogy a Kurír Bünte­tőkamat váltságdíja címmel foglalkozik a céggel. A ke­délyeket felborzoló cikk lé­nyegét így foglalhatnák össze: Jelentkezett az APEH megyei igazgatósága az orosházi illetőségű Farkas Imrénél —- az elrabolt Far­kas Helga édesapjánál —, hogy 33 millió forintot kérnek befizetni az államkasszába. Tudniillik Farkas úr leánya elrablásakor, 1991-ben 500 ezer márkát helyezett letétbe, amely után nem fizetett jöve­delemadót. Az összeg kvázi elhallgatott jövedelem, ami után 15 millió 904 ezer forint adókülönbözet, 7 millió 952 ezer adóbírság és 9 millió 201 ezer forint illeti meg a költ­ségvetést. Mindezek olvastán bor- zolódtak fel a kedélyek a csabai APEH-székházban. Szabóné Juhász Ilona ellen­őrzési igazgatóhelyettes leplezetlen felháborodással mondta: — Megáll az ember esze, egyszerűen elképesztő, hogy egy adóellenőrzést bármilyen formában összehozzanak egy emberrablással. Egyébként a megállapított adóhiányokra és bírságokra vonatkozó kité­telekről nem kívánok nyilat­kozni, mert az adótitoktartási kötelezettség ezt nem teszi lehetővé. „Mellesleg” az ügy bírósági szakaszban van, a legilletékesebbek majd el­döntik, hogy mennyire mega­lapozottak az adóhatóság megállapításai. — Ezek szerint a Kurír cikkének önöket érintő ré­szei nem éppen megalapo­zottak? — Farkas Imre általunk megállapított adóhiányá­nak, a kiszabott bírságának az égegyadta világon semmi köze sincs a már említett 500 ezer német márkához! — Ha valakinek, bárkinek Magyarországon 500 ezer márkának megfelelő — mai áron 32-33 millió forint — eltitkolt jövedelmet feltárna az APEH, akkor ennek mennyi lenne az adó- és bír- ságvonzata? — Ha mondjuk ez a jöve­delem 1991-ből származna, akkor durva becsléssel 40 millió forintot kellene az il­letőnek befizetnie adóhiány, bírság és pótlék címén. Lovász Sándor Elérték egymást a kinyújtott kezek Az elnökség (balról jobbra): Susánszki Imre, dr. Erhard von der Bank, Ion Donca budapesti román nagykövet, Adrian Dohotaru, Christian Moisescu, dr. Pocsay Gábor. Herman János, Rudas Ernő bukaresti nagykövetünk, Bratinka József, képviselőnk az Európa Tanácsban, dr. Farkas László szegedi köztársasági megbízott Fotó: Kovács Erzsébet „Szabad vagy, de korlátok között!” Mit isznak Mezőhegyesen? Ami a cirokseprőhőz elengedhetetlen ismeretek oktatása évtizedek óta esetleges. Ezen a helyze­ten kíván változtatni a Kor­mány, kiindulva a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Prog­ramból. A statisztika kedvező alaku­lását viszonyította a közleke­dő ember rossz közérzetéhez dr. Gyurkovics Sándor, a KHVM közigazgatási állam­titkára. A legproblémásabb az ember alakítása a közlekedés­ben — hangsúlyozta —, na­gyon sok hit kell a meggyőzé­séhez, formálásához. A közle­kedés nagyszerű dolog, mond­ta, hiszen: „Szabad vagy, de korlátozottan, hiszen figyelni kell a másikra!” A kétnapos konferencián ma többek között a járműveze­tő-képzés és vizsgáztatás té­mája kerül a hallgatóság elé. L. E. A több mint kétórás tanács­kozás után megkértük Med- gyesi Pált, foglalja össze a tár­gyalás lényegét: — A vízmű tervezője és üzemeltetője megegyezett a beruházóval abban, hogy mi­lyen módon és milyen ütem­ben folytatják a programot. Két héten belül megtörténik a beruházás tervének felülvizs­gálata. Ezt követően konkrét tervrészletek készülnek a ma átadott kutak hasznosítására. Az új kútcsoporttól a vízminő­ség lényeges javulását várjuk. A mai tárgyalások célja tehát az volt, hogy a lakosság minél előbb élvezze ennek az 55 mil­lió forintos programnak az elő­nyeit. A gyorsítás pénzügyi szempontból is fontos: 1995- ben már a 25 százalékos áfával megemelt összeget kellene fi­zetnie a városnak ezért a beru­házásért — mondotta Med- gyesi Pál. Ménesi György Kapnak EGIS-t. A kárpót­lási jegyekért felajánlott EGIS- részvények minden magánsze­mély igénylője hozzájuthat 15 darab papírhoz, a nagy túljegy­zés ellenére is. A kedden zárult kárpótlási jegyes igénylés során akkora volt a túljegyzés, hogy az eredeti kiosztási szabályok alapján számítógép sorsolta volna ki: a magánszemély jegy­zők közül ki kaphat a részvé­nyekből. Az Állami Vagyonke­zelő Rt.—a részvények eladója — azonban úgy döntött, hogy maximum 85 ezer darab rész­vénnyel megnöveli a kárpótlási jegy ellenében felajánlott cso­mag nagyságát. Ezzel lehetővé válik, hogy a kárpótlási jegyért jegyző magánszemélyek mind­egyike 15 darab részvényhez hozzájuthasson. Alkotmányellenesek. A levéltári anyagok védelméről szóló jogszabályok alkotmány- ellenesek, mert azok sértik a kutatás és az információ sza­badságot. Az Alkotmánybíró­ság ugyancsak alkotmányelle­nesnek mondta ki a titokvéde­lemről szóló jogszabályokat, mert azok túlságosan nagy teret engednek az államnak az állam­titok meghatározásában. Szin­tén alkotmányellenes a Büntető törvénykönyvnek az a szaka­sza, amely a hatóság vagy a hivatalos személy megsértését bünteti. Viszont nem alkotmány- ellenes a földtörvénynek az a szakasza, amely a tulajdonszer­zést korlátozza. Költségvetés, kinevezé­sek. Battonya Város Önkor­mányzatának Képviselő­testülete ma 14 órai kezdettel tartja soron következő ülését. Első napirendi pontként kerül sor a település 1994. évi költ­ségvetésének módosítására, ezt követően pedig az óvoda vezetőjének, illetve a román általános iskola igazgatójának személyéről dönt a testület. Tűz Szeghalmon. Egy 8x3 méteres melléképület gyul­ladt ki és égett le tegnap Szeghal­mon, az Arany János utca 7/3. szám alatt. Az tűzoltóktól ka­pott információk szerint többek között gumicsónak, kemping­sátor, gáztűzhely palackkal és könyvek lettek a tűz martaléká­vá. Személyi sérülés nem tör­tént, a becsült anyagi kár 150 ezer forint. A tűz keletkezési okát vizsgálják. „A CSALÁD A TÁRSA­DALOM KRISTÁ­LYA.” (V. Hugo) (Folytatás az 1. oldalról) Megtudtuk, estére várható az érkezése Catherine Lalumiere asszony személyes küldötté­nek, Alfrédo Miccio-Píük, aki az Európa Tanács Politikai Igazgatóságának új munkatár­sa. A gyulai polgármester el­mondta azt is, hogy a találkozó eseményeiről a továbbiakban egy kiadvány készül. Arra a kérdésünkre pedig, hogy ki és hogyan finanszírozza a talál­kozót — hiszen tudva lévő az önkormányzat nehéz anyagi helyzete — azt a választ kap­tuk, hogy 2 millió forintból ki Geszt, Újszalonta, Mezőgyán, Okány, Zsadány, Körösújfalu, Biharugra és Körösnagyhar­sány vezetői úgy határoztak, hogy közös összefogással Tel­hetővé teszik településeiken a vezetékes földgáz bekötését. tudják hozni a költségeket, no­ha ez a fővárosban duplája len­ne. Gyula városa eddig mind­össze 300 ezer forintot adott. A sok támogató, melyek közt a Külügyminisztérium, a Soros Alapítvány és az Országos Az Állami Fejlesztési Intézet arról értesítette az érintetteket, hogy az ötszáznyolcmillió fo­rintos beruházás költségéből erre az évre tízmilliós, jövőre 96930000,1996-ra26 716 (XX) forintos támogatást tud biztosí­Szerencsejáték-alap is szere­pel, nagyban hozzájárult a Kézfogások létrejöttéhez — hiszen bármennyire nemes az ötlet, a pénzügyi realitáson sok múlik... K. I.—p. A. J. tani. Ez együttesen 133 646 000 forintot jelent, ami a teljes költség huszonhat százaléka, továbbá vállalták a felvételre kerülő hitel kamatá­nak 30%-os kamattámogatá­sát is. „Olyan előadókat és olyan hallgatókat szeretnék látni e konferencián, aki ma megtette a Budapest—Gyula közötti utat gépkocsival.” Dr. Bisz- terszky Elemér, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára kezdte előadását e szavakkal tegnap Gyulán, a Park Hotel­ben Á közlekedés emberi té­nyezői című konferencián. Az államtitkár hangsúlyoz­ta: nem elég a korszerű jog­szabály, a forgalomtechnikai intézkedések, szükség van az ember — különösen a gyer­mekek — közlekedésre való felkészítésére. Nagy hang­súllyal emelte ki a nevelést; korábban jó néhány intézke­dés történt, ám alapvető válto­zás nem következett be. Az okok között szerepel egyebek mellett, hogy a közlekedési (Folytatás az 1. oldalról) Mindezeket a gondokat ér­zékelve a város önkormányza­ta 55 millió forintos vízminő­ség-javító programba kezdett. Ennek részeként tegnap meg­történt a pitvarosi út mellett fúrt 9-es és 10-es számú kutak­nak a műszaki átadása. Ezt kö­vetően egyeztető tárgyalásra került sor az önkormányzat, a Békés Megyei Vízművek Rt. és a programot lebonyolító vállal­kozó, Medgyesi Pál között. Kassai Béla polgármester — hangot adva a lakossági pana­szoknak — sürgette a program mielőbbi végrehajtását. Soly- mosi Ernő, a vízművek műszaki vezérigazgató-helyettese el­mondta, hogy a kezelésükben lévő hálózatnak 90-95 százalé­kát megtisztították. Elismerte, hogy a mosatás, illetve az áram­lási viszonyok megváltozása miatt az ún. biológiai hártya va­lóban levált a csőfalakról, ez okozta a szennyeződést. Mezőkovácsházán és körzeté­ben több cég is foglalkozik ci­rokfelvásárlással. Köztük, a mezőkovácsházi központú CI- TEV-nek öt telephelye van: Magyarbánhegyesen, Kuná- gotán, Tótkomlóson és Csor- váson. A CITÉV ez évben minden szerződött növényre (magra és kalászra) biztos ér- tékesítást ígér, emellett szer­ződés nélkül is vásárolnak fel terményt. Magyarbánhegyesen 300 hektár körül vetettek a gazdák a cirokfélékből. A növényzet — az idei csapadékos időjárást figyelembe véve — jól fejlő­dik, megfelelő a tőállománya és a minősége. A településen két fajta cirkot vetettek, amelyből az egyik feltehetően augusztus elejére érik be, míg a másik néhány héttel később­re várható. A főszezon tehát augusztustól számítható. Az árak kedvezőbbek a tavalyi­nál: első osztályú cirokért 4500 forint — majd osztályon­ként 1000 forinttal csökkenő — szerződéses árat kínálnak. H.M. Egy csók és más semmi... Egy Kézfogásból sem hiányozhat a humor. Ezúttal Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet követte el. Azt mondta beszédében: „Ma már esett szó kézfogásról, Herman János itt újságolta el, hogy most nyílt először alkalma megölelni Adrian Dohotarut. Ebben a szűk körben beismerem: Adrian Dohotaruval mi már csókot is váltottunk”. Egyébként csupán attól volt meleg a gyulai városháza dísztermé­ben, hogy a kései kezdés miatt a vendégsereg rásegített a „fűtésre”. Állami támogatás a térségi gázprogramhoz Nemzetiségiek, kisebbségiek meg a koalíció Az első MÓL benzinkút Békéscsabán Még meg sem alakult, máris működni látszik az új parla­ment. Legalábbis az a része, mely tegnap gyulai napot tar­tott. Az MSZP megyebeli kép­viselői közül Szöllősi István­ná, Tóth Károly, dr. Tokaji Fe­renc, Matuska János, Tóth Sándor és Koltay Zsoltné vett részt azon a programon, mely során a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság tevékenységét mutatták be számukra, talál­koztak az MSZOSZ-hoz tarto­zó ágazati szakszervezetek, valamint a Pedegógusok Szak- szervezete megyei vezetőivel. A két tanácskozás között pedig megbeszélést tartottak a Bé­kés megyében élő nemzetisé­gek, etnikai kisebbségek kép­viselőivel. Ezen az Erkel Hotelben meg­tartott eszmecserén Tóth Ká­roly olyan információk alapján adott tájékoztatást, melyek az SZDSZ és az MSZP közötti ko­alíciós tárgyalások e témát érin­tő megállapodási elképzeléseit messzemenően tükrözték. El­mondta, hogy a nemzetiségek, kisebbségek országgyűlési kép­viseletét „mindenképp” meg akarják teremteni. Az anya­nyelvi oktatás állami feladat lesz. A cigányság számára vál­ságkezelő programot állítanak össze. Szervezeti átalakításokat terveznek a szakigazgatásban, s mielőbb meg akarják választani az érintettek országgyűlési biz­tosát. Sokan hozzászóltak. Koz­ma Mihály szépnek találta a hallottakat, de az iránt érdek­lődött: előzetesen megkérdez- ték-e a nemzetiségeket, etni­kai kisebbségeket, hogy ők mit akarnak. Szöllősi Istvánná azt válaszolta: majd a parlament­ben születik meg a döntés, s azért is vannak itt, hogy tájé­kozódjanak. Budai János arra figyelmeztetett: a végrehajtás határidejét is jó lenne megje­lölni. A továbbiakban fel­merült egy megyei nemzetisé­gi kerekasztal gondolata, s úgy hallottuk, hogy az önkor­mányzati választásokra no­vember elején kerülhet sor. A MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. megnyi­totta Békéscsabán a Szegedi—Szarvasi út ke­reszteződésében a MÓL 2000 típusú, környe­zetbarát töltőállomását. Országos hálózatfej­lesztési program keretében épült az az önkiszol­gáló rendszerű, számítógépes elszámolású töltő- állomás, amely hatprogramos autómosóval, gu­miszőnyeg- és kárpittisztító berendezéssel, udva­rias kiszolgálással a nap 24 órájában várja az autósokat. Az állomás épületében kb. 70 négyzet- méteres üzlet található, amelyben a MÓL Rt. Carrier közlekedési kenőanyag családjának teljes választéka, autóápolási és -felszerelési cikkek, kisebb alkatrészek mellett üdítőitalok, kávé és még számos árucikk várja a betérő autóst és családját. A töltőállomást Bakter András, a MÓL Rt. közép-magyarországi töltőállomás menedzsere avatta fel és Pap János polgármester vette át a város nevében. Az első ünnepélyes tankoló az elektroház autója volt, amelyet a polgármester töltött meg. Baczkó Judit Az első tankolok Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents