Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-08 / 133. szám

ÍRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­Egy szép szobor az újkígyósi parkból Az oldalt írta és szerkesztette: Béla Vali Uj utakra Újkígyós. — Az újkígyósi ön- kormányzat pályázatot nyúj­tott be a területfejlesztési alap­hoz, 3 millió 125 ezer forintot kérve az úthálózat korszerűsí­tésére. Amennyiben a pályáza­tot elnyeri az önkormányzat — szól a testületi határozat —, úgy a társulások alakulási sor­rendjében az összeg határán belül kell az útalapok burkolá­sát folytatni. Kiállítás Békéscsaba. — Pénteken, jú­nius 10-én 18órakoraLencsési Közösségi Házban Mári Lajos békéscsabai alkotó tárlatának megnyitójára kerül sor. A kiál­lítást az érdeklődők június 30- ig tekinthetik meg. Támogatják az első lakáshoz jutókat Újkígyós. — Az újkígyósi ön- kormányzat testűiéi ülésen megtárgyalta a támogatások iránti kérelmeket. Azokat rész­ben módosítva, részben eluta­sítva döntött. Eszerint az első lakáshoz jutók támogatására 3 millió forintot, egyéb támoga­tásra 3 millió 240 ezer forintot biztosít. / Eletreform nap Békéscsaba. — A Légzési Be­tegek Békés Megyei Egyesüle­te és a Lencsési Közösségi Ház június 18-án, szombaton 10 órától életreformnapot rendez. Előadáson hallhatnak az egészséges táplálkozásról, az agykontrollról és a lelki egyen­súly megteremtéséről. Gyetvai fesztivál Békéscsaba — Július 7 és 10 között Szlovákiában, Gyetván rendezik meg a Gyetvai Nem­zetiségi Folklórfesztivált, amelyen városunkat a Csaba Néptáncegyüttes képviseli majd. Dohányzási totó Még három napig hívhatják a telefondoktort, június 12-ig tart ugyanis a dohányzási totó. Hat kérdést tesznek fel a szenvedéllyel kapcsolatban, s ha a tipp jó, apróbb jutalmat kaphatnak azok, akik beküldik a helyes válaszokat a telefonon megadott címre. Telefon: (1) 117-2111 BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE Újkígyósi hímzés a római Szent Péter-bazilikában Gera Henrikné egy szép hímzéssel készült térítőt mutat Gera Henrikné népi iparmű­vész, amióta az eszét tudja, ké­zimunkázik. Nagy szeretettel beszél erről a szenvedélyéről újkígyósi kertes házában: — Azzal kezdem, hogy az apácákhoz jártam iskolába. Hétéves lehettem, amikor fel­fedezték, hogy jó a rajzkészsé­gem. Attól fogva én babázás helyett rajzoltam és kézimun­káztam. Megtanítottak rá. A 70-es években vizsgáztam díszítőművészeti szakkör ve­zetésből. De már azelőtt is taní­tottam a kézimunka-szakkör résztvevőit. Se szeri, se száma annak, amennyi kézimunkát megterveztem. Pontosan már nem emlékszem, de a hatvanas évek elején volt egy kiállítá­som Újkígyóson. Kettőszáz­nyolcvanöt munkámat láthat­ták. Eljött Gyenes Mihály plé­bános úr is és dicsérte a kiállí­tást. Kérdezte, nem csinálnék- e miseruhát? Mondtam, meg­próbálom. Megcsináltam. 11 magas rangú egyházi személy zsűrizte le a három miseruhát. Megtudta az akkori párttitkár és megtiltotta, hogy elmenjek a misére, ahol láthattam volna munkámat. Aztán valahogy úgy hozta a sors, hogy ettől kezdve terveztem a békéscsa­bai katolikus nagytemplomba oltárterítőt, a szószékre térítőt. Szigeti Antal esperes úrnak pa­lástot. Az új jaminai templom oltá­rára és a gyulai nagytemplomba is én terveztem a térítőt, de az érdem közös Virág Józsefnéval, mert ő varrta ki az egész garnitú­rát, mint ahogyan azt is, ami Rómában a Szent Péter-bazilika magyar oltárán található. Stóla készült Gyulay Endre megyéspüspök úrnak, amit én készítettem el neki. Harmincöt esztendeje taní­tom a gyerekeket és a felnőtteket erre a szép és hasznos hobbira. A gyerekek munkáira kaptunk há­rom arany, egy eszüst és két bronz oklevelet. Olyan nagy öröm volt például, hogy pár év­vel ezelőtt a szakköri gyerekek­nek terveztem a ballagási blúzu­kat, ők kihímezték, s olyan szép­re sikerült, hogy azóta is emlege­tik Újkígyóson. — Látom, most is kézimun­kázik, pedig nem régen jött ki a kórházból. — Ez pihentet, megnyugtat egyszóval nagyon szeretem, s csinálom addig, amíg a kezem fel tudom emelni. A lehetőség adott: válassza A SAT-Elektronik Békéscsabán, az Egressy utcában nyitott szervizhálózatot Annak idején, emlékszem, amikor Békéscsabán elkezdték szerelni a kábeltelevíziót, jócs­kán voltak problémák. De hát hol nincsenek kezdeti nehézsé­gek? Azóta sokat változott a helyzet, hiszen már nem egyet­len kábeltévé működik a me­gyeszékhelyen. Békéscsabán például január óta áll a bál a kábeltévék terüle­tén. Mindeddig monopolhely­zetét élvező Csaba Kft. már nem egyedül van a piacon, mert létezik, működik a Körös Kábel és a S AT-Elektronika is. — A hibás, gyenge jelminő­ség miatt, amelyet a Csaba Kft. szolgáltatott, a S AT-Elektroni­ka annyi reklamációt kapott, mint fennállása óta soha—ke­resett fel a szerkesztőségben Kiszely László, hogy tájékoz­tasson létezésükről. — Külön­a legjobbat! böző kényszerítő okok miatt kiléptünk a Csabakábel Kft. kötelékéből és kénytelenek voltunk SAT-Elektronika né­ven egy új központot építeni. A SAT-Elektronika válaszút elé került. A magas díjtarifa miatt elviseli a reklamációk tömegét vagy saját központot létesít és összeköti a rendszereit. Mos­tanra eljutottunk oda, hogy ki­lenc programmal üzemelünk, amelyet úgy alakítottunk ki, hogy a legrégibb televízió- készülékek is tudják fogni a tv- jelet. Szeretnénk mindenki tu­domására hozni, hogy ezt a ki­lenc programot (MTV 1, MTV 2, Duna Tv., Stúdió csatorna, RTL, PRO 7, SAT 1, Euro- sport, MTV zenés) szívesen adjuk a tömbházaknak és bár­kinek, aki azt igényli. — Gondolom, ennek ára van... — A cégünk úgy döntött, hogy az eredeti építési móddal, vagyis a felfűzős rendszert meghagyva, a lakásokban ga­rantáltan jó minőségben szol­gáltatja a jelet. A 9 programot mindössze 95 forintért havon­ta... Az embereket nem érdekli a háborúskodás (a kábeltévéket illetően), őket egy valami érde­kel: hogy a pénzükért jó minő­ségben foghassák a televízió adásait. S ha már több társaság között válogathatnak, hát ter­mészetes, hogy azt választják, amelyik a legjobb szolgáltatást A lovaglás örömei Szabadkígyóson az általános iskola felső tagozatos tanulói testnevelésórán lovagolni jár­nak. A lovaglás örömeit Tóth György, a lovasklub vezetője tanítja meg a kicsiknek. Képünkön a 6. b osztály ta­nulói élvezik ezt a gyerekek­nek, felnőtteknek egyaránt kedves és kellemes sportot. Egy büszke és bátor hatodikos kislány a lovon 1994. június 8., szerda Barbárok Tanú rá Békéscsaba apraja-nagyja, hogy a város nehéz pénzeket fizet ki azért, hogy a sétálóutcán az idegenforgalmi idény­ben sokszínű virágok pompázzanak, s az itt lakók, az idelátogatók kulturált körül­ményeket találjanak. Evek óta azon fáradoznak a feladattal megbízottak, hogy a tiszta, virágos utcákkal felsorakozzunk a nyugati városok mellé. Sajnos úgy tűnik, az emberek tudatában a kopár város az ideál. Ne kapja fel erre a mondatra az a fejét, akire ez a megállapítás nem vonatkozik. S kapja meg a büntetését az, aki barbár módon kiszedi, kitépi a virágládákba, kőedé­nyekbe kihelyezett virágpalántákat, díszcserjéket. Mégis csak borzasztó, hogy vannak fiatalok (mert csak róluk lehet szó, hiszen középkorú és idős ember nem csinál ilyeneket), akinek az a szórakozás, hogy a szépet, a jót tönkretegye. Szívesen megnézném és meghallgatnám, mit szólnak az ilyen gyereknek a szülei? Probléma lehet ott ugyanis a nevelési módszerekkel, ha ilyen sivárul, ilyen barbárul gondolkozik az életről, a világról, a szépről az, aki pusztítani tudja a természetet. Robi és a BMX Beliczay Róbert mind­össze 15 esztendős. A Ke­reskedelmi és Vendéglá­tó-ipari Szakmunkás- képző tanulója. Imád kerékpározni, mint minden hasonló ko­rú srác. A mamájá­tól 11 éves korában kapta az első brin­gát. A mama jól emlékszik, hogy fiacskája már az első napon egy ke­réken lavírozott a többi gyerek legna­gyobb álmélkodásá- ra. — Segítséget sze­retnénk kérni — kere­sett fel Robi és az édes­anyja. — A fiam négy hónapja kezdett el BMX-en gyakorolni. S négy hónap alatt elju- £zzel az ütött-kopott kerékpárral tott odáig, hogy elért nem lehet egy világversenyen megje­egy országos első és lenni egy második helyezést. —Gratulálok, s miben segít­hetünk? — Tetszik tudni — veszi át mamájától a szót Robi —, a száz induló előtt megnyerni egy versenyt, az nem semmi. Én ezt az eredményt egy ütött- kopott, lerobbant kerékpárral értem el. — Az egyesületed nem tud segíteni? — Egyénileg indultam. Te­hát nincs egyesületem. Azért jöttünk, hogy tessék segíteni egy szponzort keresni. Ugyan­is meghívtak a kölni BMX Freestyle Világbajnokságra, amit augusztus 8-án rendez­nek. Nincs kerékpárom, gya­korolni sem tudok... — Mindössze 11 ezer 500 forint a keresetem — sóhajt egy nagyot Beliczayné —, nem tudok neki kerékpárt venni, hi­szen egyedül nevelem. Kerékpárt forgalmazók fi­gyelem! Egy tehetséges srác segítséget kér. Hiszem, hogy akad valaki, aki szponzorálja, hogy eljusson a világbajnok­ságra. Ha akad vállalkozó, szí­vesen hírt adunk róla. Kedves Bíró Pálné! Koszom levelét, amellyel meg­tisztelt. Olyan sok szomorúsá­got ír le, amelyek mind Önnel történtek az életben, ami talán egy kétkötetes regénybe sem férne. Végigélt egy háborút, el­veszítette a férjét, az egyik gyermeke disszidált, s azóta sem látta (tizennégy éve), el­loptak Öntől 120 ezer forin­tot... De nem sorolom, mert ez az oldal is kevés lenne ahhoz, hogy mind leírjam. Azért választottam a nyílt le­velet a válaszadásra, mert Ön ugyan leírta a címét, de... ol­vashatatlanul. S arra kért, írjam meg mi a véleményem arról, amit az unokájával tervez. A történet arról szól, hogy Önnek van egy huszonegy éves fiú unokája, Tamás. Ahogy Ön ír­ja, semmi baj nem volt a sráccal 18 éves koráig. Aztán „rossz társaságba keveredett”, s azóta sem Isten, sem ember nem bír vele. Iszik, nem dolgozik, éj­szakánkéntjár haza stb. Ön azt találta ki, hogy a nővérétől örö­költ pénzen vesz neki egy „me­nő” japán motorbiciklit, ha megígéri, hogy... Asszonyom! Meg fogja ígér­ni! Mindent. Egy japán motor- kerékpárért? Én nem ismerem az Ön unokáját, de miért gondol­ja, hogy a háromévi „feketebá- ránykodás” után felhagy a bará­tokkal, a kocsmázással? Az Ön nagymamái szíve biztos bízik. De ne azzal akarja rávenni egy széni unokáját, hogy sok százezer forintért ajándékot vesz neki. Nem tu­dok tanácsot adni, hogyan té­rítse jó útra, mert ahhoz ismer­nem kellene a srácot, s akkor sem lenne biztos, hogy jó a tippem. De kérem, higgye el, gyakorló szülő vagyok, sem­mit nem ér el azzal, ha megve­szi a motort. Talán még rosszat is tesz vele, s azt sohasem tudná magának megbocsátani...

Next

/
Thumbnails
Contents