Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-16 / 114. szám
«SWÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kiállítás Medgyesegyházán még néhány napig megtekinthető a Kovács Anna battonyai festőművész képeiből rendezett kiállítás a művelődési ház klubtermében. A művek közül a különösen szép csendéletek és a jellegzetes grafikai rajzok vonják magukra a figyelmet. Figyelmetlenségből baleset Gyula belterületén szombaton reggel B. J. gyulai lakos úgy kanyarodott balra egy Barkas tehergépkocsival, hogy nem vette figyelembe: egy MZ motorkerékpár közben már előzésébe kezdett. Összeütköztek és a baleset következtében B. Gy. 45 éves gyulai lakos—a motor- kerékpár vezetője — súlyos sérülést szenvedett. Skoda ütközött Wartburggal Békéscsabán, a Bajza utca és a Gyulai út kereszteződésében történt baleset tegnap délelőtt. Egy Skoda típusú személygépkocsi nem adta meg az elsőbbséget egy Wartburgnak és összeütköztek. A baleset következtében H. A. eleki lakos — a Skoda sofőrje — könnyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár 65 ezer forint. Gázálarc és védőruha Május első hetében a mezőkovácsházi kiképző bázison a polgári védelemben használatos eszközök megismerése és használhatósága érdekében kiállítást rendeztek. A bemutató lebonyolítását a polgári védelmi parancsnokság dolgozói vállalták fel. A látogatók közül a legtöbben a sugárzásmérő műszerek, a gázálarcok és a védőruhák után érdeklődtek. Talpon vannak Nyereséggel zárta az elmúlt két évet a Battonya—Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ. 1992-ben 324 ezer forint volt az aktívuma, tavaly pedig 2 millió 719 ezer forint adózás előtti nyereségre tett szert, amiből 1 millió forintot fizettek be az államkasszába. Beszámoló az APEH-nek Jeles nap az adófizetők számára május 31. Ugyanis a társasági adóalanyoknak ekkorra kell — a 28-as lapon — elkészíteniük a beszámolójukat. Ehhez igyekszik segítséget nyújtani a gyulai ipartestület. Május 18-án, szerdán 8.30 órakor, az ipartestület székházában Obsuszt András, az APEH Békés Megyi Igazgatóságának szakembere tájékoztatót tart e feladatról. A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint az Ausztria Lottó 19. heti nyerőszámai a következők: 1,9,12,23,28,45. Pótszám: 27. Joker nyerőszámok: 258631. „EGYETLEN BARÁTJA SINCS ANNAK, AKINEK SOK A BARÁTJA.” (Arisztotelész) KÖRKÉP 1994. május 16., hétfő Telefoninterjúnk a Fülöp-szigeteki fővárosból Jövőre Budapesten? Manilában öt kilóval könnyebb magyarnak lenni Nagyon hasonlíthat a Fülöp- szigetiek nyelve a magyarhoz: a Holliday Inn Manila portása ragyogóan megértette ékes angolságomat, amire magyarul nem tudó embernél még nem volt példa. Reméltem, hogy az 1208-as szobában a magyar szépségkirálynő, Fórián Szilvia veszi fel a kagylót. Fási Ádám szólt bele. Egy pillanatra sem hittem, hogy ő ugrana be Szilvia helyett, de már magyarázza is a helyzetet. — Szilvia öt kilométerrel innen, a Manila szállóban lakik, s most éppen a tízezer férőhelyes kongresszusi központban lep fel, mely itt található a szomszédunkban — mondta egy szuszra. — Onnan ugrottam fel a megbeszélt időpontra. —Mit csinált ott? — Néztük a lányokat. —Jó dolguk van... Tizenhét órakor hívtuk Manilát, ott este 11 van ilyenkor. — Két napot töltenek színpadon a lányok: a mait, s a május 21-i döntőt. Akkor ma- nilai idő szerint reggel nyolckor kezdenek. —Miért olyan korán? — Amerikában este nyolc van abban az időpontban, a televíziójuk élőben közvetíti a programot, hozzájuk kell igazodni. A mai televíziós felvétel képeit vágják majd be az akkori élőadásba. A lányok ma estélyiben, népviseletben és fürdőruhában lépnek a közönség elé. Most mutatkozott be a színpadon a zsűri is. — Van magyar tagja? — Nincs, de a Miss Universe énekfelkészítője, Forrai Jenő amerikás magyar. A lányok ugyanis a színpadon kórusként eléneklik az erre az alkalomra írt dalokat. Szilvia már itthon készült erre. — Hány lány mérkőzik meg? — Hetvenkilenc országból egy-egy. A közönség eddig nagyon szimpatikusán fogadta Szilviát, sok és nagy tapsot kapott. Amikor ideérkeztünk, a manilai vámos azzal kezdte: nagyon szép a magyar kislány. Azt hiszem, a taxisok sem udvariasságból mondogatják ezt. — Kintléte alatt fogyott-e, hízott-e Szilvia? — Fogyott öt kilót, előnyére. Ideges, de nyugtatgatom: nem dől össze a világ, ha nem jut be a legjobb tíz közé. A programot 160 tévéállomás közvetíti, százmilliók előtt kerül szóba általa Magyarország. S ez a legfontosabb. —S ha nem a lányokat nézegeti, mit csinál Manilában Fási Adám? —Most lesz a nemzeti igazgatóknak egy kétnapos értekezlet. Szeretném elérni, hogy 1995-ben Budapesten rendezhessük a világrendezvényt. Minden esélyünk megvan erre. Aztán rendeznek egy fogadást számunkra, sajtófogadás is lesz, de ezeken a programokon a lányok nem vesznek részt. Ahogy a díszvacsorán sem szokás. Hadd áruljuk el, nem fenékig tejföl az élete: a feleségével utazott Manilába... —Kétséges volt, hogy tud-e jönni a feleségem, valami vírusos fertőzést kapott még otthon. Azóta jobban van. A helyiségekben 18-20 fokos a levegő, a szabadban viszont 40- 45. Szállodánk az öböl partján van, a levegő páratartalma csaknem százszázalékos... Hadd szóljak még a tolmácsunkról, Portörő Edit, sarka- di gimnáziumi tanárnőről, akiben remek tolmácsot ismerhettünk meg. — Legközelebb már csak a döntő estéjén hívjuk, ezért sok szerencsét kívánunk Szilviának, s valamennyiüknek! K. A.J. Közönség előtt a Sárrét asszonyának munkái Az elmúlt héten nyitotta meg Szelekovszki László környezetvédelmi főtanácsos.Füzesgyar- maton azt a kiállítást, amelyen a „Sárrét asszonyának” nevezett Homokiné Nagy Jolán virágkötészeti munkái láthatók fotó: balogh László Csorvás az áldozatokra emlékezett (Folytatás az 1. oldalról) Zuhman Tamás országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a holocaust ötvenéves évfordulója a legtragikusabb a zsidóság történelmében. A csorvási katolikus, evangélikus, református plébánosok és baptista felekezet képviselője is emlékbeszédben foglalkozott az ötvenéves tragédia tanulságával. Ezt követően Szentágot- hai János professzor lépett a mikrofon elé. — Mint a jelenlegi parlament tagja és a zsidó— keresztény társaság elnöke szólok önökhöz. Gyakran teszik fel azt a kérdést, vajon a második világháborúban elesett ötszázezer magyar katona, férfi és nő pusztulása nem okoz-e nekem ugyanakkora fájdalmat, mint a zsidók deportálása? Erre mindig azt válaszolom, mindkettő ugyanúgy fáj, de másképpen. A zsidók deportálását megpróbálhattuk volna megakadályozni, s pusztulásuk a mi szégyenünk, az ötszázezer magyarért másnak kell szégyellni magát. Soha többé ne forduljon elő a káini gyilkosság, tekintsünk minden embert testvérünknek — fejezte be beszédét Szentágothai János. — Az itt látható emléktáblán olvashatjuk mindazoknak a nevét, akik Csorváson a gazdasági élet szereplői voltak, kereskedők, iparosok, de vannak itt orvosok, gyermekek, fiúk és lányok, mind az a harminckét csorvási, akik a holocaust áldozatai lettek — mondotta Szilágyi Menyhért polgármester, majd így folytatta: — Hirdesse ez a tábla az áldozatok emlékét, s azt, hogy a nagyközségünk nem felejtette el őket. Van már helyben olyan emléktábla, ahol le lehet róni kegyeletünket ismerőseink, hozzátartozóink előtt. Csorváson már nem él olyan ember, aki a zsidó hitközösséghez tartozna, de sokan élnek olyanok, akik emlékeznek rájuk, s sokat köszönhetnek nekik. Hirdesse ez az emléktábla a boldogabb jövőt és azok szégyenét, akik felelősek a holocaust áldozataiért. Hirdesse továbbá ez a hely a békét, s az emberek egymás iránti szeretetét. Az emlékbeszédek elhangzása után a jelenlévő pártok, tömegszervezetek, s természetesen az önkormányzat, valamint a zsidó hitközség képviselői koszorút helyeztek el az emléktábla talapzatánál. Tíz nemzet a békéért Párbeszéd a békéért elnevezéssel tíz nemzet fiataljainak számára kulturális tábort szervez az idei nyáron a Békés Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány. A tábor elsőfokú vezetői közül húszán (országonként ketten-ketten) a hét végén egy háromnapos felkészítőn vettek részt az alapítvány szanazugi üdülőjében. A megbeszéléseken eldőlt, a tábor műhelyei között megtalálni a video-, a drámapedagógia-, az újságírói, a báb-, a néptánc-, a színház-foglalkozásokat. Ezen kívül egy menekülttábori műhelyt is indítanak, az ide jelentkező gyerekeknek lehetőségük lesz megismerkedni a békéscsabai menekülttáborban lakók élet- körülményeivel. Szintén ezen a tanácskozáson a műhelyvezetők személyeiről is döntöttek. A kéthetes béketábor szabadidős tevékenységének tervét is elkészítették. Ez alapján a béketábor résztvevői számára megyénkben Szarvasra, Békéscsabára, Gyulára és Vész- tő-Mágorra terveznek kirándulásokat. A megye határain túl pedig Szegedet és Debrecent látogathatják meg. . A felkészítő megbeszélésen a tábor anyagi vonzatairól is beszéltek. Kiderült, Svájcban, Németországban, Horvátországban és Romániában már megkezdődtek a pénzgyűjtések. A Békés Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány mintegy 300 000 forinttal támogatja a béketábort. Ezen kívül további szponzorok jelentkezését is várják. A táborral kapcsolatos legközelebbi tanácskozásra június 18—20- a között kerül sor Mohácson, a Békehíd Egyesület központjában. Magyari Nyugodjunk békében? (Folytatás az 1. oldalról) egyéb tevékenységet nem folytathat. (...) Felhívom becses figyelmedet arra, hogy jelen esetben szó sem lehet tisztességtelen gazdasági tevékenységről, mivel nem versenyhelyzetről vagy egyoldalú előny jogszerűtlen kihasználásáról van szó, hanem a tulajdonos jogának gyakorlásáról, aminek jogszerűségét a tulajdonjogon kívül egyéb szem-' pontok (szakmai, erkölcsi, kegyeleti, felekezeti stb.) is alátámasztanak, ezért szóba sem jöhet a Versenyhivatali eljárás.” A Pietas január 18-án egy megállapodás-tervezetet juttatott el a Kegyelethez. E szerint február 7-től a Kegyelet Gyulán temetési tevékenységet nem folytathat, erre csak a Pietas jogosult. Egy-egy halott átadás-átvételekor a Kegyelet — halottbefogadás címén — köteles 2000-2000 forintot leszurkolni a Pietas megbízottjának. S hozzá a tíz százalék áfát. Ez persze nem a Pietasé, a tulajdonost illeti meg. Ennyit fizet a Pietas is. Egy-két számlát átlapozva úgy látjuk: a megrendelőktől a ravatalozásért 960, temetőrendezési díjként (4 fő testőrdíj) 2500, helyi közlekedés, kiszállítási díjként 960, temetőn belüli halottszállítási díjként 550 forint és a vele járó 497 forint áfa bevasalását határozták meg. Mivel a román temetők nincsenek a többi temető tulajdonosának tulajdonában, ott a Kegyelet is temethet, ám a ravatalozó kellékeinek használatáért — melyekről akkoriban úgy lehetett tudni, hogy a Pietas tulajdonát képezik — alkalmanként 2000 forintot kértek. Igyekeztünk eligazodni azon, hogy mi mennyi egy temetésnél. A katolikus egyháznak (Gyulán) a gyászoló fizet a sírhelyért (például 4 ezret), 2 ezer forint temetőfenntartási díjat, a ravatalozó kellékeinek használatáért egy ezrest, valamint 3800 forintot a sírásásért, s a betemetésért. A református egyház két sírhelyért 792 (egy másik esetben több, mint 10 ezer), temetőfenntartásért 880 (van, ahol 1650), sírásásért 1980, a ravatalozási kellékekért 2200 forintot kér az ügyféltől. Ugyanitt 1600 a harang- és az orgonaszó, továbbá a símyitás közterhe (?). De szóba kerülhet még az egyházi hozzájárulás, a sírmegváltás összege is. Az úgynevezett papi díj sem jelentéktelen. Aztán a megboldogultról gondoskodók betérhetnek a temetkezési vállalkozáshoz. Az itt kiállított számlán is feltűnik költségként a ravatalozás, ezúttal például 960 forint ellenében. Sőt temetőrendezési díjat is kémek, ára 2500 forint. Helyi halottszállítás, temetőn belüli szállítás, valamint a ravatalozási kellékek használatának díja. Persze lehet, hogy ez csak azokat érinti, akik egyenesen a Pietashoz mennek. Ezzel együtt nem világos, hogy a többi temetkezési vállalkozónak mi okból kell ezekért, az ügyfelek által egyszer már kifizetett szolgáltatásokért ismételten fizetniük? Amíg létezett, a temetkezési vállalkozók a Békés Megyei Temetkezési Vállalatnak is fizettek a több évtizedes eszközök után kellékhasználati díjat, 700 és 1300 forint között. A Pietas 1992-ben vette át tőlük a stafétabotot. Azóta ez a díj egyre-másra emelkedik. 1992. december 1 -tői a Pietas a többi temetkezési vállalkozóval befizettetett kellékhasználati díjról kiállított számlára rábélyegezte: ,,A hozzátartozóra ráterhelni tilos”. Ez a „rav. díj” arra ad lehetőséget, hogy a többi vállalkozó beviheti a halottat a ravatalozóba. Persze ez a helyzet nem kedvez Ötvös Dávidnak. Egy család sorolja a kálváriáját. Ötvös úrnál rendelték meg a kellékeket, a temetés megszervezését. Megállapodtak a temetési időben is. A lelkészhez indultak éppen, egyeztetni a búcsúztató szövegét. A hivatal előtt megállt egy Lada. Szürke ruhás úr lépett ki belőle, meg egy társa. — Maguknak lenne 11 -kor a temetés? — kérdezte a temetés napját szóba hozva. — A Kegyelet nem léphet be a temetőbe, nem biztos, hogy meglesz a temetés. A család elképedt, hiszen a táviratokat elküldték. A két úr percekkel később azt ajánlotta, hogy kérjék el a papírokat és a pénzt a Kegyelettől, s menjenek be hozzájuk. A konkurenciához. A Kegyelet alkalmazottja elkísérte őket. A család füle hallatára „épületes” vita kerekedett. A végén László atya elé került az ügy: a halottat el kell temetni, mondta, s ha még kell tenni valamit, az már az ügyvédek dóiga. Tisztázandó kérdéseink persze nekünk is akadtak. Reméljük, hogy a Pietas ü|^^ vezetője és a Kegyelet donosa is szükségét ifinek. Kiss
