Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-16 / 114. szám

© 1994. május 16., hétfő NAGYVILÁG tRÉKÉS MEGYEI HiBUP Kielégítő a pápa állapota II. János Pál pápa két héttel a combnyaktörése miatt végre­hajtott protézisműtéte után sa­ját lábán járhatott. A katolikus egyházfő gyógyulása minden szempontból kielégítő, a pápa. feltehetőleg a jövő hét végén hagyhatja el a római Gemelli klinikát. „Most már bizonyos, hogy a műtét teljes mértékben sikerült” — mondta a pápát operáló Gianfranco Fineschi sebész. Naponta 1600 tetemet visz a víz Ugandái falusi lakosok az el­múlt 3 hét alatt rundai holttes­tek tízezreit fogták ki a Kagera folyóból, s adták meg az áldo­zatoknak a végtisztességet. Naponta átlagosan 1600 tete­met visz a folyó a polgárhábo­rú sújtotta Ruandából Ugandá­ba. A Ruandától távol eső Vik- tória-tó környéki földművesek tömegsírokat ásnak a holttes­tek számára. Ima palesztin rendőri felügyelettel Izraeli telepesek mintegy negyvenfős csoportja vasár­nap a jerikói zsinagógában imádkozott — palesztin rend­őri felügyelet mellett. A pén­tek óta palesztin autonóm kör­zetnek számító város Salom al Iszrael templomáig izraeli ka­tonák kísérték el a Jerikóval szomszédos kolónia, Naama lakóit. A kairói megállapodás a zsinagóga igazgatását az iz­raeli kultuszminisztériummal való egyeztetés keretében irá­nyozza elő, környékét közös izraeli—palesztin járőr vi­gyázza. Magyar-román „premier” üisnádon Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét vitatták meg A Hargita megyei Tusnádon vasárnap délben véget ért az a premiernek tekinthető három­napos magyar—román kerék­asztal, amelyen az RMDSZ meghívására román polgárjo­gi szakértők a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség törvényfogalmazóival együtt górcső alá vették az RMDSZ által a parlamentben benyúj­tott kisebbségi törvényterve­zetet, elemezték miképp il­leszthető az be a román és nemzetközi jog kereteibe, mi­lyen ellenvetések merülhet­nek fel vele szemben. A találkozón román részről elsősorban a Helsinki Bizott­ság tagjai vettek részt, Gabriel Andreescuval, a bizottság el­nökének vezetésével, aki egy­ben a Polgári Szövetség veze­tője is. Megjelent Smaranda Enache asszony, a Pro Európa Liga elnöke, a „csapatban” ott volt a külügyminisztérium egyik szakértője is. Az RMDSZ részéről a tanácsko­zást Markó Béla elnök üdvö­zölte a megnyitó napon, pénte­ken. A megbeszélésen végig részt vett Bodó Barna ügyve­zető politikai alelnök, vala­mint a szervezet számos más vezetője, szakértője, képvise­lője, szenátora. A tanácskozás után tartott sajtóértekezleten mind a ro­mán, mind a magyar résztve­vők hasznosnak nevezték a jó hangulatban lezajlott, el­mélyült, magas színvonalú eszmecserét, amely lehetővé tette bizonyos, az RMDSZ ter­vezetében szereplő fogalmak tisztázását, másrészt azoknak az érveknek a felmérését, amelyekkel szemben a tör­vénytervezet híveinek meg kell találniok a választ a parla­mentben várható vitában. El­sősorban a „belső önrendelke­zés”, az „autonóm közösség” és a „kollektív jogok” megha­tározás, valamint a kisebbsé­gek „államalkotó tényező­ként” történő kezelése váltott ki vitát. Gabriel Andreescu, az MTI tudósítójának kérdésére a ta­nácskozást záró sajtóértekezle­ten kijelentette, hogy a törvény- tervezet parlamenti elfogadásá­nak esélyeit illetően bizonyos mértékig szkeptikus, tekintettel a dokumentumban szereplő új fogalmakra, amelyekkel kap­csolatban ellenvetések merül­hetnek fel, de a vita mutatta azt is, hogy miként segíthető elő annak parlamenti útja. Vélemé­nye szerint nem kell dramatizál­ni, ha az RMDSZ-tervezetet nem fogadja el a román tör­vényhozás. Gabriel Andreescu kifejtette, hogy a román, és bi­zonyos mértékben a nemzetkö­zi törvényhozással jobban összeegyeztethető az egyéni jo­gok védelmén alapuló kisebb­ségi jog meghatározás. Az RMDSZ jelenlévő vezetői je­lezték, hogy a tusnádi szakértői kerekasztal tanulságait be akar­ják építeni a törvénytervezetbe, amelyről készek a szakértői esz­mecserén túlmenően politikai párbeszédre az összes többi ro­mán politikai erővel. Az RMDSZ korábban be­nyújtott és a hét végén Tusná­don elemzett tervezete mellett a román parlament elé kerül a többi romániai kisebbség és a kormánnyal kidolgozott terve­zet is, amelynek alapját a né­met demokrata fórum elgon­dolása képezi. Orosz adósságok Iráni fegyverek a bosnyákoknak Az ENSZ tűzszüneti felhívása ellenére a boszniai szerbek és muzulmánok továbbra is har­cot vívnak egymással a védett övezetnek nyilvánított Tuzla térségében. A szarajevói rádió tegnapi beszámolója szerint az észak-boszniai Tuzlát a szer- bek egész éjjel lőtték. Kisebb hevességű harcokról érkeztek jelentések Kalesija, Maglaj és Gradacac körzetéből. Katonai megerősödésükben és előnyszerzésük lehetőségé­ben bízva a boszniai muzul­mánok egyre határozottabb és egyre kiterjedtebb politikai követeléseket támasztanak — vélekedett vasárnapi szerkesz­tőségi cikkében a The Wa­shington Post. A genfi külügy­miniszteri tanácskozáson meg­hirdetett rendezési tervre utalva a lap rámutatott, hogy a bosnyá- kok szemlátomást ellenállást fejtenek ki. — Új fegyvereket szereznek be Irántól, és alkut kötnek a korábbi ellenséggel, a horvátokkal. Úgy érzik, hogy álláspontjuk megkeményedé- sét a nemzetközi politikai irány­zatok is alátámasztják: erőt me­rítenek a védett övezeteknél el­rendelt NATO-műveletekből és az amerikai szenátusnak a fegyverszállítási tilalom felol­dását követelő határozatából — húzta alá az újság. Oroszország 80 milliárd dollár­nál valamivel magasabb külső adósságállománnyal kezdte az idei évet s az 1994-ben esedé­kessé váló kamat- és tőketör­lesztések elérik a 32 milliárd dollárt. Az állami duma költ­ségvetési bizottságának közlése szerint az idei fizetési kötele­zettség messze meghaladja a gazdaság teherbíró képességét. A kormány egyébként már a költségvetésbe is mindössze 4,7 milliárd dollárt állított be a kül­földi adósság után járó törlesz­tések címén. A parlamentben elhangzott 80 milliárdos adat nem tartalmazza a kelet-euró- pai országokkal szembeni orosz adósságokat és a már átüteme­zett magánbanki hiteleket sem. Az ;n)í78úeuropa írja Nehéz demokratizálódás A kelet-európai és főleg a közép-európai országok fejlődé­sével egyértelműen ellentétesek voltak a szovjetunióbeli fejlemények. A helyzet ott 1990-ben is még egészen más volt, mint az 1989-es „forradalmi év” által megrázott Kelet-Európábán. Jóllehet a politikai válság élesedett, és már előzőleg sok kis csoport keletkezett, nem voltak még világosan szervezett ellenzéki pártok, a politikai viszály­kodás még mindig a kommunista párton belül folyt. így természetes volt, hogy az 1990 tavaszi oroszországi parla­menti választásokon is az SZKP szerezte meg a nagy többséget, bár egyeduralmát hivatalosan megszüntették. Mindenesetre mutatkoztak már jelentős eltolódások a reformokra hajlamosabb csoportok javára, főleg a nagy­városokban, így Moszkvában és Leningrádban. Később azután ellenzéki pártok és csoportok is létrejöttek és bizonyos jelentőségre tettek szert, mint például a Nyikolaj Travkin által 1990 májusában alapított Demokrata Párt. A reformerők közül egyre többen léptek ki az SZKP-ból (gondoljunk például Borisz Jelcin látványos kilépésére a pártból). Nem sikerült azonban a kommunista párt kerete­in kívül valamennyire is stabil, zárt demokratikus ellenzé­ki frontot összekovácsolni, és az elaprózott ellenzéki színtér messzemenően cselekvőképtelennek mutatkozott. A fokozódó gazdasági és társadalmi válság ezért, bár nagy nehézségeket okozott mind a vezetésnek, mind a pártnak, komolyan nem veszélyeztette egyiket sem. A régi és új stílusú diktatórikus, autoriter „megoldások” is csak csekély támogatásra találtak a lakosság körében. Bár 1990 végén arra a kérdésre, támogatták volna-e a peresztrojkát, ha 1985-ben tudták volna, mit hoznak a változások, az „igen”, a „nem” és a „nem tudom” válasz az összes feleleteknek egy-egy harmadát adta, ugyanakkor azonban 60 százalék ellenezte a katonai hatalomátvételt a rend helyreállítása céljából, és csak 22 százalék volt mellette. 1991 tavaszán az oroszországi megkérdezetteknek szintén mint 60 százaléka nyilatkozott a demokratikus több- endszer mellett. A Marx- és Lenin-utódok a torykra hasonlítanak A The Independent on Sunday című brit lap vasárnapi kom­mentárja szerint az átalakított volt kommunista pártok visszatérésére nem elég ma­gyarázat az, hogy a reform vesztesei kiábrándultak az át­alakulásból és a vele járó gaz­dasági-társadalmi válságból. A volt kommunista pártok fő szavazói nem a kapitaliz­musra való átállás igazi vesz­tesei. Magyarországon vagy Lengyelországban például a munkanélküliek és a kisjöve­delműek inkább a szélsőjob­boldalra szavaznak. E rémült és kiszorult rétegek vagy azon­nali meggazdagodást ígérő sarlatánokhoz fordulnak, vagy olyan szélső-nacionalista cso­portokhoz, amelyek elmagya­rázzák nekik, hogy minden szenvedésük oka a zsidók és a külföldiek. Ám akik a lengyel Demokratikus Baloldalra, vagy a Magyar Szocialista Pártra szavaztak, azoknak van munkájuk, tagjai a szakszer­vezetnek, közepes vagy ala­csony hivatali állást töltenek be, és meglepően sok közöttük a kisvállalkozó, aki biztonsá­gosabb országban akar pénzt csinálni — írta a brit lap. Más szóval: ezek nem anti­kapitalista, még csak nem is tiltakozó szavazások. Ezek a szavazások a reform óvato­sabb folytatására, de folytatá­sára szólítanak. Nem a veszte­sek szavaznak az utódpártok­ra, hanem azok, akik nagyobb részt akarnak a nyereségből — írta a The Independent on Sunday, és emlékeztetett: a kommunizmus sohasem volt olyan egyöntetű, mint ami­lyennek látszott. A hatvanas évek óta pártzsamokok és pártreformerek küzdöttek. Az 1989-es forradalmak meg­döntötték a zsarnokokat és le­hetővé tették a reformerek­nek, hogy saját ízlésük szerint újjáépítsék a kommunista pár­tokat. Szemétre dobták a totá­lis jövőképet, a hamis interna­cionalizmust és a központi tervezést. Biztoskezűnek, gondosnak, tapasztaltnak tűn­nek. Fokozatos változást akarnak, nem felfordulást. Nem elég baloldaliak ahhoz, hogy szociáldemokraták le­hessenek, és túl nacionalisták, semhogy kereszténydemok­raták lehessenek. Politikájuk összegzéséből, bármily fur­csa, az bontakozik ki, hogy ezek a Marx- és Lenin-utódok a legjobban a torykra (a brit konzervatívokra) hasonlíta­nak — írta vasárnap a The Independent on Sunday című brit lap. Kérdőjelek Ki is győzött? % Káros és érthetetlen. E jelzőkkel illette az orosz államfő— a különben jó hangulatú németországi útját kissé beárnyé­koló — „búcsúztatási vitát” az utolsó ex-szovjet haderők nyár végi távozásáról. Végül azonban nem volt ez igazi akadály a Jelcin-vizit sikere útjában: Kohl kancellárral különösebb gond nélkül létrejött a megállapodás. Potsdam legyen a helyszín vagy Berlin ? Együtt legyen a ceremónia a három nyugati szövetségessel vagy külön? A lényeg nyilvánvalóan nem a katonai búcsúvétel külsősé­geiben rejlett (a kompromisszum szerint az orosz alakula­tok külön, de ugyanúgy Berlinből indulnak haza, mint a három nyugati szövetséges csapatai), hanem a mögöttes szimbólumokban. Ki volt a győztes 1945-ben, s ki az ma— gazdasági, hatalmi értelemben? Mennyiben tükrözi a ce­remónia a Bonn által aligha kedvelt eddigi „megszállott­ság” állapotát? Ilyen kérdések, érzések övezik kimondva vagy kimondatlanul a hajdani Vörös Hadsereg nyugat­európai jelenlétének végét. És a gyorsan közelgő D-nap; a nyugati szövetségek partraszállásának közelgő 50. évfordulója? Az e körül viharzó érzelmek és indulatok jól mutatták, hogy a moszk­vai érzékenység távolról sem egyedi. Ugyanúgy politikai üggyé vált, hogy jelen lehet-e a június elejei franciaorszá­gi megemlékezéseken a német kancellár (mint mai part­ner), vagy távol kell maradnia (mint hajdani ellenfélnek)? A kompromisszum ez ügyben is nehezen jött létre: Kohl nem megy Normandiába, de jövőre, a világégés befejező­désének fél évszázados megemlékezéseit már Bonn bevo­násával szervezik majd. Furcsa helyzet? Színigaz. A világháborúig visszavezet­hető reflexek és a mai reálpolitikába átszüremlő szimbólu­mok kavargásában érezheti igazán az ember, mit is jelent: velünk élő történelem, velünk élő jövő... Sz.G. Ferenczy Europress Ruckoj nem vetélytársa Jelcinnek Egy vezető orosz szociológus sze­rint ha most tartanák az elnökvá­lasztást, Borisz Jelcinnek annak el­lenére sem akadna sok vetélytársa, hogy a tavaly októberi események miatt az elnök népszerűségi muta­tója visszaesett. Igor Kljamkin, az egyik legismertebb orosz közvéle- mény-kutatató intézet vezetője az Interfax hírügynökségnek nyilat­kozva elhamarkodottnak nevezte azokat az ellenzéki jóslatokat, ame­lyek szerint Alekszandr Ruckoj volt alelnök az ellenzék jelöltjeként győzelmet arathat az elnökválasz­táson. Kljamkin szerint a tavaly októberi eseményekben szintén ré­szes ellenzéki politikusok népszerű­sége is kivétel nélkül szintén csök­kent, Ruckoj népszerűségi muta­tója pedig éppen fele Jelcinének és jelenleg 8 százalékos. Mindennap feladhatja JémmPEmPKim hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja lel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, valamint a Mednyánszky u. 8. szám alatt 8—13 óráig. Volvo 760 GL turbo dízel eladó. Telefon: 06 (60) 388-079. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! ________________________ B ékéssámson Község Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdet iskolaigazgatói álláshelyre. A pályázathoz csatolni kell a szakmai végzettséget igazoló oklevél másolatát, az erkölcsi bizonyítványt, szakmai önéletrajzot, vezetői programot. Meghirdetett munkahely: Békéssámsoni Általános iskola, 5946 Békéssámson, Andrássy u. 41. A pályázat benyújtásának helve: Békéssámson község polgármestere, 5946 Békéssámson, Hősök tere 10—12. A pályázat benyújtásának ideie: 1994. június 5. A megbízás kezdő időpontja: 1994. augusztus 1. (Bérpótlék: A/1 200%-a.) Fagyialtosok, vendéglősök, konyhavezetők! Tizenkét hazai vendéglátó-ipari és nagykonyhai gépgyártó gyári lerakata. Fagylalttechnika: gépi és kézi ürítésű fagyasztók, vitrinek, porok, alapanyagok és szinte minden, ami a fagyihoz kell. Nagykonyhai technika: gépek, eszközök, alu edényzetek stb. Vendéglátós technika: hűtő- és sörtechnika. | Viharsarok Kft. Békéscsaba, Kazinczy u. 5. Telefon/fax: (66) 441-368, (66) 327-453. Kútfúrás! Már 6800 Ft-tól, teljes felszereléssel, 2 év garanciával, 40—50 és 63 mm-es csőátmérővel. Kézipumpával és motorcsatlakozóval felszerelve, mely benne van az árban. Tökéletes visszacsapószelep-rendszerrel, hidroforrákötési lehetőséggel. Eredménytelen fúrás esetén a megrendelőt semmilyen költség nem terheli. Kiszállási díjat nem számolok fel! Leveleim: Sánta Kéla liiítfúrómester, 6726 üzeged. Marostái u. 33. Telefon: (62) 431-438.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents