Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-11 / 110. szám

1994. május 11., szerda BŰNBE(L)ESÉS r éÜL E27 Visszapillantás: orvosok a közlekedőkért, közlekedők az orvosokért Nevelni már óvodás kortól! A maga nemében egyedülálló és különleges érték­kel bíró találkozóként könyvelték el a meghívottak az április 15—16-án megrendezett Orvosok a köz­lekedőikért tudományos konferenciát. A két nap alkalmat adott arra, hogy igazságügyi orvosszakér­tők, rendőrorvosok, traumatológusok kollégáik elé tárják legújabb kutatási eredményeiket, hosszú évek tapasztalataiból levont következtetéseiket, s megerősítsék azokat a szálakat, amelyek egyébként is fontosak a mindennapos munkában. Mindezeket természetesen a közlekedő emberért, tehát vala­mennyiünkért tették. A konferenciát megtisztelte prof. dr. Renner Antal, az Or­szágos Traumatológiai Intézet főigazgatója és prof. dr. Sóto­nyi Péter, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Igaz­ságügyi Orvostani Intézetének igazgatója. A két nap eredmé­nyét a professzorok lapunk számára is összegezték. — Több szakma jeles képvi­selői adtak egymásnak rande­vút Békéscsabán. A találkozót mérlegelve milyen tapasztala­tokkal térnek haza? —Egy nagyon fontos kér­désről, a közlekedési balese­tekről adtak számot a maguk aspektusából a különböző területek szakemberei — kezdte Renner Antal. — Mi, baleseti sebészek természete­sen a sérültet attól a pillanattól látjuk, amikor beszállítják az intézményeink egyikébe. Az intérdiszciplinaritás (kiterje­dés több tudományágra, szak­területre — A szerk.) jegyében a rendelkezésünkre álló lehető legjobb körülmények között látjuk el ezeket a sérülteket. Meg kell említenem azonban más vonatkozásokat is, neve­zetesen: a baleseti sebész nem tud azért többet tenni, hogy kevesebb baleset legyen. Eh­hez szükségesek azok a tisztelt munkatársak, akik a konferen­ciára eljöttek; az igazságügyi orvosszakértők, akik a sérülé­sek ok—okozati összefüggé­seit, és sok mindent kutatva állítják össze azt az ismeret- anyagot együtt a közlekedés­biztonsági, rendőrségi szer­vekkel, amely alapján a bal­esetek megelőzhetősége kerül előtérbe. Számos tragédia, ha­láleset sokkal könnyebben megelőzhető lenne, mint a már létrejött balesetnek a kezelése, feltételezve még a legjobb le­hetőségeket is. Az ülés legfon­tosabb momentumának azt tartom, hogy így együtt eltölt­ve ezt a két napot, adtunk egy­másnak olyan információkat, amelyek alapján ez a nagyon fontos tevékenység, a megelő­zés gondolata szóba jött. Régi lovaglóvesszőm: a közlekedé­si balesetek megelőzése az óvodás korban kell, hogy el­kezdődjön. Nagyon sok hiva­talos szerv létezik ma Magyar­országon, amely ezzel a céllal működik, kezdve a gyermekek oktatásával. A robbanásszerű­en terjedő közlekedéssel együtt az emberek nagy része elég késői életkorban tanulta meg a gépkocsivezetést, tehát a közlekedési morál nemigen fejlett hazánkban. Amit én el tudnék képzelni: a társadalmi szervezetek, illetve a hivatalos közlekedésbiztonsági szervek feladata lenne okos oktatófil­mekkel a közönség elé lépni, amelyeket a televízióban kel­lene közvetíteni, kvázi bom­bázni az embereket, sulykolni beléjük az információkat, a veszélyhelyzeteket, a statisz­tikákból már egyértelműen vi­lágos, balesethez vezető szitu­ációkat, és természetesen ezek megelőzését bemutatni. —Békés megyében talán ér­zékelteti a helyzetet, amikor az itteni szakemberek azt mond­ják, a helyes közlekedést ki kell erőszakolni. — Nyilvánvaló, hogy a ne­velést gyermekkorban kell el­kezdeni, de a felnőttek köré­ben sem szabad róla lemonda­ni. Örömmel hallottam, hogy Békés megyében az iskolák­ban oktatják a közlekedést. Egyértelműen kiderül a sta­tisztikákból. hogy 1993-ban, amikor a sebességkorlátozást a lakott területeken is szigorú­an ellenőrizték, radikálisan csökkent a sérülések száma. A rendőri intézkedések napja­inkban kötelező érvényűek, de nem kampányszerűen, hanem folyamatosan kell, hogy meg­jelenjenek. Az úgynevezett ta­vaszi ellenőrzések nagyon szükségesek, és az emberek rászorítása a szabályos, a többi embert megbecsülő közleke­dési morálra. Ezek vezethet­nek eredményre. — Teljesen egyetértek Ren­ner professzor úr véleményé­vel — folytatta Sótonyi Péter. — Nagyon jó, hogy most rend­őrorvosok, traumatológusok, igazságügyi orvostant műve­lők együtt voltak, egymás vé­leményét, tapasztalatait kicse­rélhették. A találkozó az Orvo­sok a közlekedőkért nevet vi­selte, de lehetne az is, hogy közlekedők az orvosokért. Számtalan előadásban elhang­zott, hogy a balesetekért, a tra­Prof. dr. Renner Antal: „A baleseti sebész nem tud azért többet tenni, hogy kevesebb tragédia legyen” Prof. dr. Sótonyi Péter: „Amíg a népgazdaság 3,5 százalékot fordít az egészségügyre, nem várható el az orvostársadalom­tól, hogy még többet nyújtson, mert nem tud” FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ gédiákért nagy százalékban mi, emberek vagyunk felelő­sek. Valóban el kell kezdeni a megelőzést már az iskolában, erre sokkal több pénzt kellene fordítani. Most fogalmazódott meg bennem, hogy a traumatológu­sok milyen ember feletti mun­kát végeznek a mai financiális körülmények között. Az esélyegyenlőség elve jogilag ugyan igaz, mert a sérült ugyanazt az ellátást kapja a budapesti traumatológiai inté­zetben, mint Békéscsabán, de gyakorlatilag nem így van. Nem mindegy, hogy a beteg hová kerül, és nem azért nem fogják úgy ellátni, mert az or­vos nem olyan — mert tisztes­ségesen ellátják mindenhol —, hanem a körülmények merő­ben különböznek. Amikor az eseteket elemezzük, azt is meg kell nézni, hogy milyen felté­telrendszer mellett dolgozott az orvos, mert a traumatológia a legkeményebb fizikai mun­kát igényli. Amíg a népgazda­ság 3,5 százalékot, vagy vala­mivel többet fordít az egész­ségügyre, addig nem lesz áttö­rés, és nem várható el az orvos- társadalomtól, hogy még töb­bet nyújtson, mert nem tud. Ahogy látom, a traumatológiai orvoscsoport elérkezett a tel­jesítményének a maximumá­ra. Ha többet tesz, az mind a beteg rovására történik. A má­sik dolog: valóban nagyon jó, hogy egymás véleményét ki­cserélhetjük, elmondjuk, hogy mi a problémánk, a gondunk. —A hétköznapokban van-e arra mód, hogy igazságügyi orvosszakértők, traumatoló­gusok, rendőrök megosszák egymással a tapasztalataikat, gondolataikat? — A munkánkban eseten­ként adódik, hogy szakvéle­mény készítésébe traumatoló- gust vonunk be, műszaki szak­értőt vagy másokat, de általá­ban nincs idő konzultálni. — Egyetértek Sótonyi pro­fesszorral — kapcsolódik be ismét Renner Antal —, való­ban, hivatalos formában szinte minden sérülttel kapcsolatban együttes a tevékenységünk, de magam döbbentem meg a leg­jobban az igazságügyi szakér­tők előadásán, hogy micsoda elképesztő tudással lehet kide­ríteni egy-egy baleset valódi okozóját, forrását, milyen technikai felkészültség kell — ezt sohasem hallottam. Nos, ezért volt jó ez az együttlét. — Sok sikert kívánva hiva­tásukban, munkájukban, kö­szönjük a beszélgetést! László Erzsébet Nem mellékes mellékhelyiség Nagybánhegyesen a múlt pén- , teken reggel a Kossuth utcai italbolt tulajdonosának fel­tűnt, hogy a WC szellőzőabla­ka nem a „megszokott formát” mutatja a keretében. Gyanítot­ta, hogy illetéktelen szemé­lyek jártak az épületben, ezért ismeretlen tettes ellen tett fel­jelentést a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságon. így a kiérkező Hoffman László, Mráz Zoltán nyomozók és Har­gitai Gábor körzeti megbízott forró nyomon indulhattak a tet­tes felderítésére. Mint az hama­rosan kiderült, a betörésre hár­man szövetkeztek: B. Zoltán és N. Zoltán, akik a fiatalkorú C. P.-t vették maguk mellé társ­nak. A bravúros rendőri munka eredményeként szerencsére Leszámolás a parkerdőben — ezzel a sokatmondó címmel, s néhány igen érdekes fotóval találkozhatunk a Körösvidéki Zsaru frissen nyomdaszagú számának címoldalán, illetve a cikkben. Beljebb képeket láthatunk arról, amint dr. Kó­nya Imre (még) belügyminisz­terként éppen átvágja a most átadott dévaványai rendőrőrs kampányszalagját. Eggyel to­vább lapozva a gyomaendrődi nem sokáig élvezhették a közös munka „gyümölcseit”. A helyszíni szemle és az adatgyűjtés során kiderült, hogy a betörők a mellékhelyiség ab­lakrácsának kifeszítésével ju­tottak a helyiségbe. Elvittek egy 20 ezer forintos, Orion típusú videomagnót és ötezer forint ér­tékű dohányárut. A „cuccot” az ablakon adogatták ki, dobozok­ba rakták, majd eldugták a Sza­badság utca egyik lakatlan in­gatlanának a padlásán. A fur­fangosnak hitt „mesterek” azonban egy órán belül kézre kerültek és bizony felelniük kell tetteikért. A cselekményt elis­merték és elmondták, hogy ho­va rejtették el az árut, melyet megkerülése után a rendőrség még aznap visszaszolgáltatott a K. L. fejlett üzleti érzékéről értesülhetünk: zsarolása során jelentős kedvezményt adott páciensének. Mit gondolnak, a békéscsabai Körös Kazán Kft. vezetői hol találtak rá ígéretes üzleti partnerükre, a szlováki­ai kazán-Kovacra? Bizony a börtönben... Sorozat indult a kábítószer világáról, meg a vi­lág kábítószereiről. Az is el­képzelhető, hogy sokakat ér­dekelhet a rendőrségi törvény­jogos tulajdonosának. Végül a vallomásokból a részletekre is fény derült: a betörést előre ki­tervelték. A megvalósításhoz nem volt mellékes a mellékhe­lyiség rácsos ablaka, amely könnyű „bejáratnak” látszott. A kocsmában feltűnt, hogy embe­reink igen sűrűn látogatták a mellékhelyiséget, ahol előre ki­nyitották a belső ablakot. Ezt követően hazamentek. Csak éj­jel 23 órakor merészkedtek vissza tettük helyszínére, ahol a már említett formában másztak be az italboltba és kerültek ké­sőbb a nyomozók elé. A betörők ügye — a nyomozás befejezése után — várhatóan vádemelési javaslattal kerül az ügyészség­re. Halasi Mária ről készült tájékoztató. Már csak vonzó címe miatt is: „A rendőri intézkedésnek min­denki köteles magát alávetni”. Szerencsére a vonatoknak nem. ¥ Amint tudják, a Körösvidéki Zsarut a Békés Megyei Hír­lap terjesztői hálózata viszi az előfizetőkhöz. Előfizetni pedig ugyanúgy lehet, mint lapunkra: kézbesítőinknél és előfizetési helyeinken. Ezzel a Zsaruval jó nyomon jár! Együtt egymásért Látni és látszani! Látni és látsza­ni, ez az egyik legfontosabb írott szabály. A közeljövőben módosítják a KRESZ-t, s lakott területen kív ül mindenhol kö­telező lesz a tompított fény használata. Mi azt javasoljuk, hogy a lakott területen is kap­csolja be a világítást, mert min­den információ segít a tájékozó­dásban, a balesetek elkerülésé­ben. Az információk 90 százalé­ka szemünk segítségével jut el agyunkhoz, ahol meghozzuk döntéseinket. A gyerek, a moto­ros, a kerékpáros ruháján a fényvisszaverő anyagok élet­mentőjelzéseket adnak. Az Andrások nem Endrék! A legjobb az lett volna, ha Bandinak nevezzük múlt heti számunk egyik cikkében dr. Huszár András rendőrorvos alezredest. Mi ugyanis Endré­nek találtuk titulálni. András is, meg Endre is tudvalévőén: Bandi. De hát kevésbé regé­nyes oka van a névcserének. Tévedésből elírtuk. Elnézést kérünk érte dr. Huszár András­tól! Megjelent a H Rendőrökről - rendőröknek Rendőrségi almanachot adtak ki az Országos Rendőr-főkapi­tányság megbízásából. Az igen jó minőségben előállított, színes fotókkal teletűzdelt zsebkönyv 208 oldalon igyek­szik bemutatni a rendőrség legfőbb vezetőit, szerveit, s ki­// Őrezred A Köztársasági Őrezred védelmi és biztonsági feladatokat lát el. A rend­őrségnek három éve része, közvet­lenül az országos rendőrfőkapitány irányítja. Testó'rség szerte a világ­sérel meg mérleget vonni a közrend és a közbiztonság ál­lapotáról. Az almanach — ezer más hasznos és érdekfe­szítő tudnivaló mellett — a „csúcsvezetők”, kisebb-na- gyobb rendőrségi főnökök te­lefonszámait is megadja. ban, ősidőktől létezik. Az ó'rezred közvetlen eló'dje a BM Kormányőr­ség volt. Ahogy mondják, napjaink bűnözéssel és terrorizmussal fertő­zött világában a „védett férfiak” biz­tonságát nem lehet százszázaléko­san garantálni. Ám a százhúsz szá­zalékos biztosításukat igen. Pofonok egy ezresért Mezőkovácsházán, a Bajcsy utcai Conte bár előtt, április 30-án 22 óra 15 perckor szo­katlan módon jutott egyik ba­rát a másik pénzéhez. Történt ugyanis, hogy K. R. mezőko­vácsházi lakos több társával odalépett a bár előtt álldogáló M.-hez és pénzt kért tőle. Ami­kor az ismerős ezt megtagadta, egyszerűen a zsebébe nyúlt és kivette a benne levő 1100 fo­rintot. M. kérte vissza a pén­zét, ám helyette csak pofono­kat kapott, majd kilökték az úttestre. Ekkor—mint akik jól végezték dolgukat —- a vere­kedők beültek egy gépkocsiba és elhajtottak. A feljelentést M. édesanyja tette meg a Me­zőkovácsházi Rendőrkapi­tányságon. A bejelentés után, a helyi rendőrség a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság forró- nyomos csoportjával együtt megkezdte a felderítést. Beha­tárolták a lehetséges elköve­tők körét, majd megállapítot­ták, hogy a cselekmény elkö­vetésével alaposan gyanúsít­ható K. R. mezőkovácsházi la­kos, akit két órán belül elő is állítottak. Mint kiderült, ekko­ra az elvett készpénzből már csak 400 forint maradt. A nyo­mozás még folyamatban van. H.M.

Next

/
Thumbnails
Contents