Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-11 / 110. szám

ÜtÉKÉS MEGYEI HIRUp­GAZDASÁG 1994. május 11., szerda ^ % BMKIK Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Télefon: (66) 324-976, 442-311 Békés megyeiek továbbképzése Koblenzben Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 94. Üzleti ajánlatok — Nemet cég magyarországi szövődével keres kapcsolatot, ahol olyan 100% pamut alapa­nyagú színes szöveteket gyárta­nak, melyek férfiingek konfekci­onálására alkalmasak. Keres to­vábbá egy konfekcionáló-üze- met is, mely férfiingek gyártásá­val foglalkozik. A cégeknek már megfelelő tapasztalattal kell ren­delkezniük az említett termékek gyártása terén. (296) — Lovaglóruházat gyártásá­val foglalkozó német cég olyan partnereket keres, akik számára bérmunkában női. férfi és gyer­mek lovaglónadrágokat és -dzse­kiket gyártanának. Keres továb­bá szállítókat a gyártáshoz szük­séges hurkolt és szövött anya­gokra, melyeknél alapkövetel­mény, hogy mind hossz-, mind keresztirányban elasztikusak le­gyenek. (297) — Kerékpártáskák gyártásá­val foglalkozó német cég olyan magyar partnert keres (lehet ki­sebb üzem is) együttműködés céljából, amely már maga is gyárt ilyen táskákat, vagy a tás­kagyártás területén varrási munkákat végez. (298) — A Kallc-Handelshaus 40 db dresszúrkocsit és konflist vá­sárolna Magyarországról. (299) — Fehérnemű gyártásával foglalkozó német cég egy, kb. 80 varrónővel működő varroda át­vételét tervezi. Esetlegesen új üzem is szóbajöhet. — Német szalag és csipke­gyártó cég kapcsolatot keres fe­hérnemű- és harisnyagyártók­kal. (301) —Textil bérmunkát kínál egy grazi cég: női szoknya, blézer, blúz, stb. (302) — Hollandia közvetítőiroda vállalja cégek, vállalkozók, me­zőgazdasági termelőik, szolgálta­tók képviseletét import-export tevékenységben.(303) — Osztrák cég szállítót keres kendermagra, olaj előállítás cél­jából. Mennyiség: 1—10 tonna és a későbbiekben több. (304) — Német cég kis- és középvál­lalatoknak ajánlja az európai pi­acon való megjelenéshez. (Piac analízis, partner keresés, keres­kedelem, reklám, egyéb, repre­zentatív irodai szolgáltatások). (305) A Békés Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara és Koblenz város kamarája évek óta mű­ködik együtt. Ennek keretében immár hatodízben vehet részt 15 Békés megyei vállalkozó és vállalatvezető a 2000 éves né­met városban kereskedelmi A Körös Trade Kft. elnyelte a „Magyar Kereskedelmi Na­pok” című termékbemutató és szimpózium szervezési jogát. A BMKIK és a kijevi „ACCO” INTERNATIONAL Kft. köz­reműködésével az NGKM tá­mogatásával rendezik a már hagyományossá váló kiállítást Kijevben. A bemutató és az azt Az Állami Vagyonügynökség az új kormány megszületéséig nem kíván újabb privatizációs ügyekbe belefogni. Azokban az esetekben azonban, ahol a pá­lyázatok lezárultak, vagy ha­marosan lezárulnak, a szervezet az előírt határidőig meghozza a szükséges döntéseket - mondta el Hatvani Szabó János, az Álla­vállalkozásvezetési tanfolya­mon, illetve 15 számítástech­nikai szakember és építész CAD, CAM, Antocad tanfo­lyamon. A Szövetségi Minisz­térium támogatását élvező ok­tatási programon — a kinti ka­mara külön kérésére — csak követő szimpózium kiváló al­kalmat kínál a résztvevőknek, hogy az ukrán piacon megje­lenhessenek termékeikkel, szolgáltatásaikkal, illetve partnereket találjanak. A kiál­lítás időpontja: 1994. július 05—09. Jelentkezési lapot 1994. május 27-ig a BMKIK- nál kaphatnak az érdeklődők. mi Vagyonügynökség ügyve­zető igazgatója kedden az MTI munkatársának. A döntésekről ugyan az igazgatótanács határoz, ám az ügyvezető igazgató nem tar­totta valószínűnek, hogy a testület felfüggeszti a folya­matban lévő ügyekben döntés- hozatali munkáját. Ez ugyanis kamaránk tagjai, illetve tag- vállalatarvehettek részt.A ki­utazók a legkorszerűbb isme­reteket sajátíthatják el, Rhein- land-Pfabe tartomány legjobb szakemberei segítségével. A tanfolyamról minden hallgató oklevelet kapott. Galati Vásár Román—magyar—bolgár részvételei kiállítást és vásárt rendeznek a Duna deltájában elhelyezkedő' Galatiban 1994. május 25—28. között. A régió rendkívül fontos szerepet tölt be az ukrán, moldáv, görög, török, bulgár területekkel való gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok építésében. anyagilag hátrányosan érinte­né a pályázókat, akik időben befizették a bánatpénzt, vagy letétbe helyezték kárpótlási je­gyeiket, illetve a vételár egy részét. Újabb pályázatokat azonban — az ÁV Rt.-hez ha­sonlóan — a vagyonügynök­ség is az új kormány megala­kulását követően hirdet. Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tettek Amerikában sike­ressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rövid, egyszerű ötleteket adjak, melyeket természetesen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Ha a megvalósí­tás még nagyon nehézkes, sok a bürok­ratikus akadály vagy éppen lehetetlen, akkor is fel a fejjel! Még számtalan átalakulás vár a magyar gazdasági életre és talán éppen ön lesz egy fontos változás elindítója. Ne zavarja, ha egy- egy ötlet túl egyszerűnek tűnik vagy sok hasonló működik már! Gondolja át, hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Házszámfestés Bizonyára önök között is so­kan vannak, akik egy-egy cí­met keresve — főleg ha autó­val mentek — sokáig bolyong­tak az adott utcában, mire megtalálták a keresett házszá­mot. Amerikában erre a prob­lémára találtak egy egyszerű megoldást, és talán itt is lesz valaki, aki rájön: nem lényeg­telen, hogy egy címet meg le­het-e találni. íme, a találmány: az utcán, a járda szélére egy­szerűen felfestjük a házszámot (körülbelül 10—15 cm-es szá­mokkal) és így az arra elhaladó azonnal látja, hogy éppen me­lyik házszámnál tart. Ez nemcsak a sürgős esetek­ben (például mentő érkezése­kor) fontos, hanem a cégeknek is, ha gyakran fogadnak klien­seket. Bérházak és családi há­zak elé egyaránt fel lehet feste­ni a számokat. Az úttesttől tá­voli, beljebb eső házak régi, elkopott számai már sokszor alig látszanak, és előfordulhat, hogy az üzleti partnernek nem lesz ahhoz türelme, hogy több­ször végigsétáljon vagy végi­gautózzon az utcán, hogy megtalálja a keresett címet. Látogassa végig a saját kör­nyékét, és győzze meg a há­zak, irodák, üzletek tulajdono­sait, hogy adott esetben milyen fontos lehet, hogy gyorsan megtalálják őket! Az üzlet elindításához igazán nem sok dolog szükséges. Egy doboz fehér festék, ecset és számsab­lonok, amit a járdára rakva le­festhet. A munka nem tart so­káig, és nem is kell érte sokat kérnie, de képzelje el, hogy hány utca és ház van még, mint potenciális vevő. Azt hiszem, majdnem az egész ország. (Folytatjuk) • • Szeretne On több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadás-technikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasó­ja kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest, Goldmark K. u. 14. Tel.: 1553-161; 1751-477; (9—16 óráig). Fax: 1551-524. A már leadott ötleteket meghallgathatja telefonon is, és amerikai utazást nyerhet! Hívja a 06-90-30-90-08-as telefonszámot! Magyar napok Kijevben Felfüggesztik az újabb ügyeket Zárszámadás és számvetés a feladatokkal Csorváson Végrehajtották a kárpótlást A kárpótlási törvény megjele­nése után a földtulajdonra vá­gyók jogos igényeik érvényesí­tésében voltak türelmetlenek, míg a feladat végrehajtásával megbízott földrendező bizott­ság a munkájával sem volt tisz­tában. Csorvás nagyközségben 1992. augusztus 22-én hozták létre a Községi Földrendező Bi­zottságot, majd szeptember 3- án hosszas előkészítő munka és többszöri titkos szavazás után megválasztották a tisztségvise­lőket. Elnöknek Kocsis Lászlót, aki az egész településen ismert köztiszteletben álló mezőgaz­dasági szakember. — Első nagy feladatunk az árverésre kijelölt táblák felosz­tása volt — tájékoztat Kocsis László —, majd a mérési irány meghatározása, műtárgyak megjelölése, dűlőutak nyitása és egyéb jelzések felvezetése a 10 ezres léptékű térképre. Mindezt írásban rögzítettük és eljuttattuk a földhivatalhoz. A másik teendőnk a tanyatulaj­donnal rendelkezők ügyeinek megnyugtató rendezése. Eb­ben a munkában nagy segít­ségünkre volt Kukla Jánosné, a polgármesteri hivatal munka­társa. A földrendező bizottság te­vékenységét nehezítette, hogy tájékozatlanok voltak, közben törvénymódosítások történtek és a felkészítésük során a be­vont szakértők sem egyformán értelmezték a paragrafusokat, így nem csoda, hogy lázas elő­készület és némi türelmetlen­ség előzte meg az 1992. de­cember 16-án megtartott első földárverést. Mindenkinek ta­nulnia kellett a folyamatot, amely nem ment simán, de mindennek ellenére indula­toktól mentes volt a licitálás. — A földárverező bizott­sággal és az őket irányító veze­tőkkel igen jó kapcsolatot te­remtettünk. Meggyőző­désünk, hogy Csorvásra sze­rettek jönni árverezni. Ezt egyébként személyesen is megerősítették. Nagyon nehe­zítette mindenki munkáját, hogy a földhivatali nyilvántar­tások pontatlanok. Szinte he­tente kellett egyeztetni, ennek ellenére több komoly hiba is előfordult. Például kétszer-há- romszor ugyanazt a táblát je­lölték ki árverésre. S nem egyeztek az alapvető adatok sem. Végülis a végeredmény a fontos, azaz nem maradt el Csorváson árverés, nem volt rendbontás, nem történt vesze­kedés a licitálók között és az árak sem mentek fel az égig. A jó hangulatú árverések­hez hozzájárult a licitvezetők korrektsága, és munkatársaik megértő magatartása. Termé­szetesen a licitáló polgárok mérsékelt magatartásasem hi­ányzott — mondotta a bizott­ság elnöke. Néhány adatot érdemes fel­sorolni, hiszen Csorvás tipiku­san mezőgazdasági település Parlagon maradt földterület várja új gazdáját. Sajnos Békés megyében több szántó mutat ilyen elhanyagolt képet (ARCHÍV FELVÉTEL) igen jó minőségő termőföldek találhatók itt. A földárverésre kijelölt elkülönített földalap öszesen 112 ezer 508,06 aranykorona volt, 2965 hektár területen. Ebből 2952 hektár termőföldet árvereztek el. A maradék, amely később kerül árverésre 511,38 aranykorona, összesen 12 hektár. A területet 748 tulajdonos vásárolta meg kárpótlási jegyéből, ebből 33 személy tanyával is rendelke­zik. Az egy tulajdonosra eső átlagosan birtokba vett terület 3,47 hektár, az érték 500-1400 Ft/aranykorona volt. A földek átlagos aranykorona értéke 38,15. A számok önmagukért beszélnek, de azt hiszem min­denképpen fontos, hogy Csor­váson az említett időszak vé­géig 98 százalékban végrehaj­tottuk a földárverést. A licitá­lások befejeztével azonban még nem ért véget a munkánk. Állandó kapcsolatotkell tarta­ni a földhivatal mérnökeivel az esetleges panaszok elbírá­lásával és sok egyéb szervező munkával kell foglalkoznunk. Nem kis feladat továbbá a ki­mérés sürgetése és a megszer­zett területek végleges birtok­baadása — fejezi be beszélge­tésünket Kocsis László. Nagy gond Csorvás határában az úgynevezett állami tarta­lékföldek parlagon hagyása. Úgy tűnik az idén leghama­rabb nyár közepén, júliusban és ősszel lesz árverés, és isme­reteink szerint 730 hektár szántó, 12 hektár erdő vár új gazdára. Ezen területek felét a helyi lakosoknak, a másik felét vidéki licitálóknak kell fenn­tartani. Addig azonban elga­zosodnak, mert műveletlenek jelentős mértékben, s nem lesz egyszerű dolga az új tulajdo­nosnak. „ ., Papp János Leválni nem! Szétválni igen! Szerdán délelőtt a Kamuti Mű­velődési Ház Nagytermében mintegy 150-en jelentek meg a helyi szövetkezet tagjai közül a szétválás lehetőségéről szóló gyűlésen. Ugyanis a hónapok óta munkanélkül lévő és létbi­zonytalanságban élő szövet­kezeti tagok eddig megoldásra vártak további megélhetésük biztonságáért. Az utóbbi időszakban fel­merült a leválás gondolata is, de a Szövetkezeti Törvényben foglaltak szerint csak szétvá­lásra kerülhet sor. A hetek óta tartó és ez irá­nyú huza-vona úgy a szövetke­zet, mint a földrendező bizott­ság részéről több tájékoztató jellegű összejövetelt eredmé­nyezett. Itt mindkét fél felvilá­gosította a tagokat a jelen és várható lehetőségekről. A tag­ság viszont tanácstalan volt, mivel a földrendező bizottság által kezdeményezett 180 fő aláírásával létrejött leválási indítvány törvénybe ütközött. Ennek ellenére a tagság nem állt el szándékától. Vagyis meglévő vagyonjegyének ki­fizetésétől, vagy annak tárgy­beli kivitelétől. Földesi István a Szövetke­zet elnöke Ígéretet tett, hogy 10 millió forintig — egyes ta­goknak — „10-^20—30%” erejéig felvásárolja vagyonje­gyét. Ez csak részleges megol­dásnak bizonyult, mert a felkí­nált lehetőséget a tagság nem fogadta el. Kérdés megvála­szolatlan maradt: mi lesz a töb­biek sorsa? A végleges megoldást a na­pokban jóváhagyott, és aláírt Szövetkezeti Törvény hozta meg. így dr. Zsíros Géza or­szággyűlési képviselő az egy­begyűltek előtt ismertette azt. Továbbá Mártái Mihály ügy­véd a helyszínen készített egy új indítvány tervezetet. Amit hivatalosan és törvényes kere­tek között 140 fő szétválni szándékozó tsz tag aláírt. E tervezetben foglaltak sze­rint a szövetkezet elnöke 30 napon belül részükre közgyű­lést hív össze. Azon ismertet­nie kell a szövetkezet vagyoni helyzetét, valamint azt, hogy mit terheltek jelzálogjoggal. Ezt újabb közgyűlés követi, ahol a vagyon elosztására kerül majd sor. Bróda Ibolya Hatszázmilliós befektetés Mintegy.600 millió forintos beruházást hajt végre az Éridania Béghin- Say francia élelmiszeripari csoport a Mátravidéki Cukorgyárhoz tartozó Hatvani Cukorgyárba Á Hatvanban létesülő siló — amely előrelátható­lag a jövő évi kampányra már elkészül — a cukor nagytömegű korszerű és higiénikus tárolását teszi lehetővé, valamint az esetleges vesztesége­ket is csökkenti. Minderről Nagy Marianne, az Éridania Béghin-Say Budapest Kft. emberi erőforrás igazgatója tájékoztatta kedden az MTl-t. Az Érdiania Béghin-Say a magyar cukoripar legjelentősebb külföldi befektetője. A francia vállalat többségi tulajdonában lévő négy magyar cukorgyárba — a Mátravidéki Cukorgyár (ide tartozik a hatvani és a selypi), a Szolnoki és a Szerencsi Cukorgyár—három év alatt több mint hárommilliárd forintot fektetett be.

Next

/
Thumbnails
Contents