Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-10 / 109. szám
1994. május 10., kedd PRIVATIZÁCIÓ f® HP 1^ AM AM I YAi.VOM (,YM Nem sörre, a részvényre szomjaztak a befektetők Kezdetben két hetet szántak a Kedvezményes Részvényvásárlási Program kísérleti szakaszának első felvonására. Ehhez képest túl sikeres volt a nyitány. A sörgyári részvényekért mindössze négy napig folyt a harc, a felajánlott 501 806 darabot túljegyezték. így még azok sem lehetnek maradéktalanul elégedettek, akik — magukat szerencsésnek tudván — egyáltalán bejutottak a jegyzési helyekre. A kárpótlási jegyekkel „fizető” alanyi jogosultak, valamint a részletfizetésre bejelentkezők valószínűleg megkapják az igényelt mennyiséget, ám a készpénzért vásárlóknak bizonyosan jóval kevesebb jut, mint szeretnék. Pedig számukra sem keveset, 200 ezer darabot kínáltak. A hatalmas érdeklődés természetesen elsősorban a grandiózus reklám- kampánnyal megtámogatott kedvezményes kínálatnak köszönhető. Hiszen ki ne szeretne kockázat nélkül nyerni? Az 5 éves, kamatmentes részletre vásárolható értékpapírért ugyanis a 2000 forintos regisztrációs díj igazán semmifajta rizikót nem jelent. Ezzel a lehetőséggel élve jegyezték le a 300 ezer darab felajánlott részvény kétharmadát. A fennmaradó egyharmad a kárpótoltaknak jutott, akik szintén nem kockáztatnak sokat. Sőt, a meghatározott cserearány (10 jegyért 4 részvény) már eleve biztosította, hogy a törvény szerinti 152 százalékos árfolyamon számítsák be a jegyet. Igazságtalanok lennénk azonban, ha a részvényjegyzés sikerének okát csakis a csábító kedvezményekben keresnénk. Hiszen az magában a Soproni Sörgyárban rejlik. Egyszerűen arról van szó, hogy ez egy jó cég. A hét hazai sörgyár közül ez uralja a hazai piac 11 százalékát. Tavalyi árbevétele 2,7 milliárd forint volt, az adózás utáni nyereség 580 millió forint. S noha a piacon uralkodó gyilkos konkurenciaharc nyomán 5,6 százalékkal kevesebb sört tudott értékesíteni, mint az előző évben, nettó árbevételét így is 11,4 százalékkal tudta növelni. Mindez nagymértékben annak köszönhető, hogy a cég többségi tulajdonosa világhírű, és egyben igen tőkeerős szakmai befektető. Az osztrák Brau Union AG Ausztriában 9 sörgyár tulajdonosa és az ottani piac 60 százalékát tudhatja magáénak. A soproni sörgyárban a közelmúltban, de még a mostani részvénykibocsátás előtt 75 százalékos részesedést szerzett. Segítésével már korábban is jelentős fejlesztéseket tudtak Sopronban megvalósítani, amelynek révén a minőség és az eltarthatóság egyaránt javult, új termékeket is meg tudtak honosítani, a régebbiek pedig külcsínre is vonzóbbak lettek. Amint Németh Árpád, a gyár vezérigazgatója elmondta, piaci részesedésük megőrzése, bevételük és nyereségük növelése érdekében továbbfejlesztik vevő- központú kereskedelmi hálózatukat. A reklám előnyeivel nem élhetnek — hiszen Magyarországon tilos szeszesitalt reklámozni —, ám áthidaló megoldásként bővíteni kívánják azoknak a vendéglátóhelyeknek a körét, ahol kizárólag soproni söröket forgalmaznának. Ezen túl sportesemények és sör- fesztiválok rendezésével próbálják termékeiket még ismertebbé tenni. Hogy jövőjük ígéretes és biztos, annak alátámasztására álljon itt két tény. A sörgyár minden egyes dolgozója és vezetője élt a lehetőséggel, hogy részvényt vásároljon a számukra külön felajánlott keretből. Tehát, ők belülről ismerik, bíznak benne. S ami még ennél is meggyőzőbb: a mostani nyilvános kibocsátás során a külföldi befektetők számára felajánlott részvénycsomagot szinte pillanatok alatt többszörösen túljegyezték. A kibocsátást előkészítő Creditanstalt Értékpapír Rt. munkatársai szerint nem fognak csalatkozni a jó hozamban reménykedő hazai befektetők sem. Feltéve, ha a májusra tervezett tőzsdei bevezetéskor nem mindenki és egyszerre akar azonnal túladni rajta. Higgyék el, nem érdemes. A sörrészvény hosszabb távon is kifizetődő. Béköt — tulajdonosváltás „belülről” nézve A privatizáció során a Műszer- technika cégcsoport jelentős gyakorlatra tett szert. Mint ismeretes, az MT-Invest vette meg 93,5 százalékban a Békéscsabai Kötöttárugyárat. Az ügyvezető igazgató, Pricz Ferenc 6-7 privatizációs pályázat során szerzett tapasztalatokat. Éppen ezért arról faggattuk, mi a véleménye négy év elteltével a honi privatizációs gyakorlatról. — Bizonyára tudják, a privatizációnak volt egy önprivatizációs időszaka, amikor a vállalat- vezetők maguk privatizálták a cégüket, s az állami tulajdont társaságokba vitték. Ezek a társaságok egyre nagyobb tulajdonrészt szereztek, míg a végén *— a szabályozatlan privatizációs folyamatok miatt — teljesen kiüresítettek egy-egy állami vállalatot. Ennek az időszaknak a veszteségeit felmérni ma már nagyon nehéz. — Ez nem lehetett jellemző az igazán nagy vállalatokra. — Valóban, ez a kis- és középvállalatoknál zajlott le vagy a nagyvállalatok egy-egy egységénél. — Azóta működésbe lépett az Állami Vagyonügynökség, amelynek tevékenységével kapcsolatban is sokféle panasz fogalmazódott meg az évek során. Ön szerint mit lehetett volna jobban csinálni? — A folyamat paradox módon alakult. Mostanra, amikor lényegében a jelentősebb privatizálandó tételek magánkézre kerültek — például a meghatározó élelmiszeripar —, alakult ki egy racionálisan működő privatizációs rendszer, s amely már egyre szűkülő állami vagyonnal gazdálkodhat. Ebben látom a privatizáció paradoxo- nát. A korábbi időszak problémáit pedig abban, hogy viszonylag sűrűn, előre kiszámíthatatlan módon változtak a privatizáció szabályai. Ha valaki két-három évvel ezelőtt akart a privatizációs folyamatban részt venni, nagyságrendileg más feltételrendszerben találta magát a maihoz képest. Ugyanez érvényes az MRP szerveződésekre, amelyeknek ma nagyon komoly finanszírozási és döntés- hozatali támogatása van. Tehát egy természetes folyamat részesei vagyunk, amikor lényegében egy — sehol a világon nem létező — privatizációs folyamatnak az intézményrendszerét a politikailag, gazdaságilag átalakuló Magyarországon meg kellett szilárdítani. A privatizációt más oldalról és másképpen éli át egy állami vállalat. Hogy belülről, a Béköt ben hogyan érzékelték a tulajdonosváltást. azt az egykori igazgatótól, ma ügyvezető igazgatótól, Szuchy Lászlótól kérdeztük. — Lassú és vontatott volt a privatizációnk. Ugyan én nem tudom megítélni, hogy ezt lehet-e gyorsabban csinálni — valószínűleg sok körülményre kell tekintettel lenni —, de az információ megadása és a döntés között nagyon hosszú idő telt el. Összesen 35 érdeklődővel tárgyaltunk, s a privatizáció három hullámban zajlott. A folyamatot 1990 augusztusában kezdtük el, akkor készült el az első vagyonmérleg. Nagyon örült a kollektíva, hogy megszűnt a bizonytalanság és pont került a végére 1993 telén. Ugyanis az átmeneti időszakban nem lehetett fontos belső döntéseket meghozni. A stratégiai kérdésekről nem is beszélve, amelyekről csak úgy lehet határozni, ha az ember már ismeri az új tulajdonos elképzeléseit is. — Mennyi vesztesége származott a gyárnak a privatizáció többéves elhúzódása miatt? — Ezt még felbecsülni sem lehet. Az igazi veszteség az, hogy a vállalati élet eközben nem fejlődhet, s a külföldi partnerek szépen elhúznak. Egy ilyen időszak piac- és pozíció- vesztéssel jár. — Maga a privatizációs folyamat két részből áll—folytatja Princz Ferenc. — Ha azoknak a vállalatoknak a sorsát nézzük, amelyeket nem hirdettek meg, azok legalább olyan problematikus helyzetbe kerülhetnek, mint azok, amelyeknek elhúzódik a pályázatuk. Hiszen 1990—91-től minden állami vállalat vezetője tisztában volt azzal, hogy cégét valamikor értékesítik. Ha még nincs pályáztatás, akkor ezek a vezetők, menedzserek még a potenciális vevőjelöltekről sem kaphatnak információt, egy állami hivatal tulajdonaként tevékenykednek. Ez legalább olyan kritikus helyzet, mintha túl sok vevővel kellene tárgyalni. —Van-e egyáltalán az adott vállalatnak beleszólása abba, kit tart megfelelőbbnek a vevőjelöltek közül? — Kizárólag a tájékoztatással tud valamiféle befolyással lenni a folyamatra, a pályázó megítélése, a döntés az ÁVÜ hatáskörébe tartozik — zárja a beszélgetést Szuchy László. B.S.E. Az Állami Vagyonügynökség Békés megyei ügyfélszolgálati irodájának címe: 5600 BÉKÉSCSABA, Andrássy út 22. Telefon: 66/ 443490 Telefax: 66/443 490 Az ügyfélszolgálati iroda vezetője: Kovács Sándor Ügyfélfogadási idő: hétfőtől péntekig naponta 08 — 13 óráig. iMMEIHIRLAP Helyi hírek • TISZTSÉGVISELŐK. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa jóváhagyta a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat részvénytársasággá történő átalakulását. Az IT meghatározta a társasági tisztségviselők összetételét. Eszerint az igazgatóság elnöke Kánya Gábor, vezérigazgató dr. Zsíros Géza, az igazgatóság tagjai pedig: dr. Göndöcs Károly, dr. Varjú Ernő, Török Ferenc. Felügyelő bizottság: dr. Makai Gyula és Bálint Tiborné. • ELADÓ FORCON-INGATLANOK. A FORCON Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat vég- elszámolás alatt áll. Vagyontárgyait értékesítésre hirdette meg, eladó többek között egy csaknem 3 ezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnoka, két raktár — 60,5 és 16 négyzetméteresek —, továbbá szociális épület, szennyvíztisztító a kapcsolódó berendezésekkel, eladó a sporttelep, két salakos teniszpályával, automata tekepályával, salakos kézilabdapályával, öltözővel. Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseket az ÁVÜ-nek jóvá kell hagynia, és a sportpályára szóló üzlet csak az ÓTSH véleményének kikérése után köthető meg. Áz ingatlanokra tett ajánlatokat írásban kell benyújtani június 6-án délelőtt tíz óráig a FORCON Vállalathoz. (Békéscsaba, Ipari út 1.) Szintén a FORCON értékesít alapanyagokat, késztermékeket, szerszámokat is, kizárólag azonnali készpénz ellenében. Thdja-e? ...hogy a kárpótlási jegy ÁVÜ általi elfogadási árfolyamát törvény szabályozza. A privatizációs költségeket, illetve a bánatpénzt a pályázóknak általában készpénzben kell befizetniük, ha azonban a vételárnak legalább a felét kárpótlási jegyben fizeti a vevő, a bánatpénzt is elfogadja az ÁVÜ kárpótlási jegyben. Tallózás a hazai sajtóból / •• AVU: alig jön be készpénz Diczházi Bertalan kormánytanácsos szerint az ÁVÜ-nek igen szűkösek a vállalati reorganizációra fordítható forrásai, mert április 15-éig ugyan privatizációs bevételei elérték a 23,8 milliárd forintot, ebből csupán 5,8 milliárd forint a készpénz. Az összes bevételen belül a devizáért történő értékesítés tíz százalék alá csökkent. (Magyar Hírlap, május 1.) Elhamarkodott volt az erdőprivatizáció ...állítja a nemrégiben alakult természetért csoport. Kindler József, az ÁV Rt. igazgatótanácsának volt tagja úgy véli, hogy ami az erdőprivatizáció terén történik, gazdaságilag oktalan és káros, politikailag rövidlátó, környezetvédelmi szempontból pedig egyenesen tragikus. Az erdőprivatizáció csakis politikai érdekeket szolgál. (Magyar Hírlap, május 1.) A II. kárrendezés adatai A II. vagyoni kárpótlási törvény alapján Békés megyében benyújtott igények alapján 1 284 ügyben született határozat. A kiadott kárpótlási jegyek értéke 167 157 000 forint, az utalványok értéke 33 732 000 forint, s ez 145 igénylő között oszlik meg. Országosan egyébként 76 964 igényt nyújtottak be a II. kárrendezés keretében.
