Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-06 / 80. szám
t 1994. április 6., szerda CSALÁDI OLDAL írékés megyei hírlap A legpontosabb óra Francia kutatók egy új eljárás alkalmazásával százszorosára növelték a cézium atomórák pontosságát. Lézersugár segítségével 1,2 cm másodpercenkénti sebességűre sikerült lelassítaniuk a cézium atomok mozgását, ami 2,5 milliomod Kelvin-fokra való lehűtésnek felel meg. A lézerfénnyel egyfajta „szökőkutat” hoztak létre, melyben az atomok felemelkednek, majd lesüllyednek, miközben kétszer áthaladnak a mikrohullámú mezőn. Az ilyen „hideg” atomokkal működő atomóra eltérése 300 millió év alatt mindössze egy másodperc. Túlnyomásos lélegeztetés arcmaszkkal A súlyos szívbetegek mesterséges lélegeztetését gyakran el lehet kerülni az orrot és szájat jól záró maszk alkalmazásával. A maszk egy pumpával van összekötve, amely a beteg minden lélegzetvételénél túlnyomású oxigént présel a tüdejébe. Közben a páciens öntudatánál marad, és önállóan lélegzik. Az intenzív oxigénellátás eredményeként normalizálódik a lélegzése, és a lélegzetvételek közti egyre nagyobb szünetekben a légzőizmok kipihenik magukat. Egészségügyi világnap 1994 Szájhigiénével az egészséges életért Dr. Hiroshi Nakajimának, az EVSZ főigazgatójának üzenete a világnap alkalmából: A megelőző programok hatására, amelyek a fluoridok maximális használatát, az orális higiéniát és az egészséges táplálkozás szükségességét hangsúlyozzák, a legtöbb fejlett ország jelentős előrehaladást mutat a szájüregi egészség terén. Ugyanakkor számos fejlődő országban kifejezetten romlik a helyzet, mivel egyre szaporodik a szájüregi betegségek száma és a kezelési költségek meredeken emelkednek. Azonban nyugodtan állítható, hogy a szájüregi betegségek nem az általános fejlődés elkerülhetetlen velejárói; már rendelkezünk azokkal az eljárásokkal, amelyekkel ez az egészségi és gazdasági csapás kivédhető, és ezek mindenki rendelkezésére állnak. Azokban az országokban, ahol jelentős általános fejlődést értek el, az új helyzetnek megfelelően át kell alakítani az egészségügyi politikát, az egészségügyi személyzet képzését is ehhez kell alakítani és speciális szolgálatot szervezni. Különösen az idősek ellátására kell gondot fordítani, mivel e betegségfajták megjelenése összefügg a korral. Ugyanakkor a gyermekek és a fiatalok közötti megelőzésnek tovább kell folytatódnia. Azokban az országokban, ahol romlik a helyzet, meg kell vizsgálni az irányvonalat és ennek megfelelően erőteljes megelőzési politikát bevezetni. El kell érni, hogy az eladdig egészséges fogakkal rendelkező lakosságnál az új élet- és táplálkozási mód következtében ne lépjen fel nagyméretű fogszuvasodás. Meg kell találni és beépíteni a lakosság életszokásaiba azokat a szájhigiénés eljárásokat, amelyek már eredményesnek bizonyultak, és amelyek olcsók, illetve kulturálisan elfogadhatók. Az egészséges és ápolt száj fokozza az egészséget, a kellemes érzést és az öntudatot, ezáltal megkönnyítve az emberek egymás közötti kapcsolatát. Azáltal, hogy a szervezet az 1994. évi egészségügyi világnap témájául a szájüregi egészséget választotta, fokozni kívánja a tagállamok, a szakemberek és a lakosság részvételét a közegészségügy ezen igen fontos szakágazatában. Mindenki oktatása és részvétele kulcskérdés az szájüregi egészség megvalósulásában, amely nélkül nem valósulhat meg mindenki egészsége. Egyesítsük erőinket abból a célból, hogy a szájüregi egészség területén elért eredményekből mindenki részesülhessen. ANTSZ Békés Megyei Intézete EGÉSZSÉGVÉDELMI OSZTÁLYA Létjogosultsága van a pszichoszomatikus rendelésnek Mesterséges hernyó Japán kutatók polimer gélből egyfajta „mesterséges hernyót” fejlesztettek ki. A 2 cm hosszú, 5 mm széles és 1 mm vastag „hernyó” a két végén levő horgokkal vezetősínen függ. Megfelelő zár a horgoknak csak egyirányú csúszást tesz lehetővé. Elektromos mező hatására a gélcsík összehúzódik, és előre húzza a hátsó horgot. A mező irányát ellenkezőre változtatva a csík kinyúlik, és az első horog előrecsúszik, így a „hernyó” araszolva mozogni képes. A kémiai energiának ez a mechanikaivá való alakulása az izmok összehúzódását és ellazulását utánozza. Több alkalommal írtunk már arról a pályázatról és eredményeiről, amelyet dr. Sarkadi István békéscsabai pszichiáter főorvos nyert el a Népjóléti Minisztériumtól. A lényege, hogy a T ÁM ASZ Gondozóhálózat keretében féléves időtartamra pénzt biztosítottak szenvedélybetegek és egyéb pszichoszomatikus betegségben szenvedők ambulanter gyógyításához, pszichodrámafog- lalkozások keretében történő kezeléséhez. Magunk is részt vettünk néhány pszichoszomatikus foglalkozáson, amelyet dr. Farkasfalvi Klára pszichiáter és Nagy Zsuzsanna pszichodráma-pedagógus vezetett. Eredményeik fél év alatt is gyümölcsözőek. Nemcsak az alkohol- és egyéb szenvedélybetegek gyógyítása hatásosabb és olcsóbb így, mint kórházi benntartózkodással, de például a lelki eredetű szív- panszok, gyomorfekély, asztma tüneteinek enyhítése, kiváltó okainak felderítése is. „Ildikó” nevű olvasónk telefonált a múltkoriban, aggódva, hogy az általa is nagyon jónak tartott foglalkozások — hírei szerint — pénz hiányában megszűnnek. Hogyan lehetne megőrizni ezt a hatásos mentálhigiénés kezelési formát? Megkérdeztük dr. Sarkadi Istvánt, jogos-e az aggodalom? — Az első negyedév végéig van pénzünk — válaszol. — Ezután a társadalombiztosításnak kellene finanszíroznia az új ellátási formát. Hiszen éppen a folyamatosság a lényeg. A csoportok kialakultak. a foglalkozások egyelőre folytatódnak. — Mi egy ideig még lelkesedésből is visszük a pszichoszomatikus csoportokat — nyilatkozik Farkasfalvi doktornő. — Persze jó lenne megnyugtató, végleges megoldást találni a költségkímélő és főként emberszempontú, hatásos kezelés folytatására. Állandóan kapcsolódnának újabb emberek is, mert sajnos igen sok a lelki okokra visszavezethető pánikbeteg, depressziós. A megyei tiszti főorvos, dr. Kiss Viktória hivatalosan még nem értesült a pszichoszomatikus rendelés megszűnésének veszélyéről. Miután véleménye szerint, fél év alatt igazolta létjogosultságát ez az új forma, hivatalos helyen is hangsúlyozza támogatását. B. Zs. Ismerjük meg a díszcserjéket Liliomfa A magas díszcserjékhez tartozó liliomfa nagyméretű virágával díszít, virágai 12—15 cm nagyságúak lehetnek. Magassága 3—4 méter, április elején-közepén bontja virágait. Virágai lehetnek fehérek, fehéres rózsaszínűek és sötétlilák. Sok kerti fajta ismert, amelyek nemcsak színben, de virágzási időben eltérőek. A növény a napos helyet, a mély rétegű, savanyú kémhatású, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Érzékeny a szárazságra. Zölddugványozással és közönséges bujtással szaporítható. Nagyobb egye- deket csak földlabdával szabad átültetni. Tévesen igen gyakran tulipánfának nevezik. Közterületek, városi parkok dekoratív növénye. Tudományos neve Magnolia — nevét Pierre Magnói montpellier-i botanikusról kapta. Tusjak Jánosné Útközben Jó időben könnyen megáll az utcán beszélgetni az is, aki egyébként sietne, s figyeli, mit is mond a másik. Az ismerős hölgy most éppen azt, hogy ugye nem is képzelted volna? És választ se várva már meséli, hogy a napokban többször keresett egy vezetőt, akivel beszélni szeretett volna, de mindig rossz időpontban érdeklődött, úgyhogy már a telefonközpontos mondta, hogy nincs bent. Legutóbb aztán észhez nyúlt és a titkárnőjét kérte, kapcsolták is, így végül lemondva a személyes találkozásról neki adta át a főnöknek szóló üzenetet. A titkárnő igen udvarias, sőt kedves volt, mondhatni módfelett is az, mivel a teljesen ismeretlen telefonálót mondatonként legalább egyszer „édesem”, „aranyoskám” megszólítással illette. Tudod, fejezte be a sztorit, azt hittem, egy más bolygóra kerültem hirtelen, vagy nem jól hallok. Hisz ez a stílus már rég kimenta divatból. Vagy mégsem? ' * Sosem gondoltam volna, hogy az „ideális férfi” így hal meg, mondja egy magát közel sem ideálisnak tartó teremtés koronája. Tudja, a pesti unokanővérem mindig a férjét, szegény Emilt állította elénk példaképül. O volt nemcsak a kiváló férj, de az ideális férfi is, aki szinte naponta úszott, tornázott, nyáron evezett, soha nem dohányzott, ivott, s még az evésben is korszerű és mértékletes volt. Nem csoda, hogy karcsún és fitten ment nyugdíjba. A szíve azonban mindezek dacára is vacakolni kezdett, s a háziorvos alapos kivizsgálásra szakorvoshoz küldte. De Emil már nem ért oda hozzá. A rendelőintézet ruhatárában összeesett, s pillanatok alatt a felesége szeme láttára halt meg. Rokonok, barátok, ismerősök azóta se tudják hova tenni a tragikus esetet. Maga mit szól hozzá? Semmit, mert ugyan mit is lehetne erre mondani, majd patetikusan, de igaznak érezve hozzátettem: hisz az élet és halál dolgai kifürkészhetetlenek. Többnyire. Vass Márta Az alvás és zavarai Mélyalvásban emelkedik a külső ingerek iránti küszöb Az alvásnak négy fokozata van: a szendergés, a felületes alvás, a középmélyalvás és a mélyalvás. Az egyes fokozatokon az ember körülbelül 35—40 perc alatt jut át. Az első három fokozatot lassú hullámú alvásnak nevezzük, míg a mélyalvást „paradox” alvásnak vagy REM-fázisnak. A lassú hullámú alvás idején az izmok elemyednek, az alvó 20 percenként helyzetet változtat, a szívritmus lassul, a vérnyomás és a légzésgyakoriság csökken, a paraszimpatikus tónus dominál. Az alvás kezdetétől számított 90 perc körül számos fiziológiai paraméter hirtelen megváltozik. Az aktív agyi hullámok a szervezetben szimpatikus tónust idéznek elő, a szívritmus és a vérnyomás emelkedik, a. légzés gyakorisága nő, az izomtónus — a szem és a középfül izmait kivéve — csökken. A REM-fázisban emelkedik a külső ingerek iránti küszöb s bár ez a legmélyebb fázis, mégis itt a leggyakoribb a spontán ébredés. A REM-periódusban történt ébredés után a megkérdezettek 74—95 százaléka számol be álmokról. Az alvó személy átlagosan 5—7 alkalommal vált át RÉM és lassú hullámú alvásfázisok között. Az alvás tulajdonképpen „helyreállító funkciót” tölt be. Kérdés, hogy minek van szüksége helyreállításra: a testnek, az agynak vagy mindkettőnek. Az az általános vélemény alakult ki, hogy az alvás inkább az agy, mint a test restitúcióját szolgálja. Tudjuk, hogy az emberek alvásigénye nem egyforma, van aki 4—5 órai alvás után kipihentnek érzi magát, míg másoknak a pihentséghez 8— 9 óra szükséges. Köztudott, hogy Napóleon, Goethe, Nagy Frigyes meglehetősen keveset aludtak. Ismert tény az is, hogy az alvásigény a kor előrehaladtával csökken. Kísérleteket végeztek az alvásmegvonás hatásának megfigyelésére, a tapasztalatok szerint ennek következményei pszichés stresszhatások voltak. Kézremegés, mozgászavar, nyakizomgyengeség, vizuális észlelési és beszédzavarok léptek fel. Halbert hívta fel a figyelmet arra az érdekes tényre, hogy az ember halálozási aránya éjszaka nagyobb, mint nappal. Az alvászavarnak több változata van, megkülönböztetünk elalvási, valamint átalvási nehézségeket, gyakori ébredéseket és korai ébredést. Vannak alvászavarok, amelyeket az alvás alatti légzésmegállás okoz. Akiknél ez a jelenség sűrűsödik, azoknál magas vérnyomás, keringési elégtelenség fejlődhet ki. Az alvászavarnak lehetnek organikus okai is (például: cukorbetegség), ennek 'megállapítása a szakorvos feladata. Az álmatlanságot felfoghatjuk úgy is, mint a külvilággal való kórosan intenzív kapcsolatot, a külvilág túl erős befolyását az alvóra. ÁNTSZ Békés Megyei Intézete EGÉSZSÉGVÉDELMI OSZTÁLYA Mi lesz ebből a gyerekből? Gyermekkorában a New York állambeli Yonkersben Fred J. Epsteinnek tanulási nehézségei voltak az iskolában. Tanárai — sőt még családja is— komolyan aggódtak jövőjéért. Pedig napjainkban ő a világ egyik vezető gyermekidegsebésze. Egyedülálló története „Mi lesz ebből a gyerekből?” címmel a Reader’s Digest Válogatás áprilisi számában jelent meg. Az amerikai Reader’s Digest több mint egy évtizeddel ezelőtt mutatta be olvasóinak dr. Epsteint, amikor beszámolt arról, hogy úttörő jelentőségű műtétet hajtott végre egy ötéves kisfiún, Aaron Blument- halon, akinek igen ritka, gyógyíthatatlannak és halálos kimenetelűnek tartott gerincvelő-daganata volt. Az az idő tájt New Yorkban dolgozó sebész, Esptein elsőként merte megtenni azt, amit mások még soha: belevágott a gerincvelőbe. Az operáció sikerült, Aaron életben maradt, és a róla szóló, 1982 decemberében megjelent cikk valóságos lavinát indított el. Ez az írás, valamint az Epsteinről szóló négy további Reader’s Digest-cikk megjelenése után az Egyesült Államok minden részéből, sőt Dél- Afrikától Magyarországon át Malajziáig olvasók tömegei ostromolták az orvost, reménykedve és segítséget várva. Ma Fred J. Epstein a New York-i Egyetem Klinikai Központja gyermek-idegsebészetének vezetője, aki az évek során, saját elmondása szerint a Reader’s Digestnek köszönhetően sokkal több embernek tudott segíteni, mint bármilyen orvosi közvetítéssel. Mindez különös érdekességet kölcsönöz dr. Epstein saját történetének arról, hogyan küzdött meg gyerekkora nehézségeivel, amelyek — akár ifjú pácienseit a gyilkos kór — próba elé állították hitét és bátorságát.
