Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-06 / 80. szám
1994. április 6., szerda MEGYEI KÖRKÉP/HIRDETÉS „Egy partnerkapcsolatnak nem csak a szakmai oldala lehet fontos” A diáknapoktól Németországig Zsákbamacska Sarkadon A sarkadi Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban ma délután 14 órától az orosházi BMX akrobatacsoport szórakoztatja a tavaszi szüneten lévő helybéli gyerekeket. A művelődési ház vezetősége ezek után játékos „zsákbamacska” vetélkedőre hívja a közönséget. Elektronyuszik élőben Az előtérben mosogató- és hűtőgépek sorozata. Jobbra televíziók tömege. Balra porszívók sorakoznak katonás rendben. S a bejárattal szemben, az eladótérben Duracell-nyuszik — voltak vagy harmincán — verték éktelen zajjal a dobot, míg két dobozban egymást kergették a fehér és a fekete élő nyulak. A sarokban csokoládétojások, marékszámra cukorkák és bonbonok. Talán ki is találták: Békéscsabán, az Elektroházban jártunk szombat délelőtt, ahol a felsoroltakkal kedveskedtek a gyerekeknek. S ők azt sem tudták, hova nyúljanak. Az élő állatkákhoz vagy az elemmel dobolókhoz? Persze, hogy vonzó volt a csokoládéval zsúfolt sarok is, ahonnan a plüss- nyuszikat el is lehetett vinni ajándékba. Kedves meglepetés volt ez az Elektroháztól. A tavaszi szünet előtti hét Békéscsaba középiskoláiban a diáknapok jegyében zajlott, legtöbb helyen diákigazgató döntött az események rendjéről. A Gépészeti és Számítás- technikai Szakközépiskolában Laurinyecz Zita vehette át az iskola igazgatójától, Gyulafalvi Ernőtől a vezetést jelképező órisi kulcsot, s nem kis büszkeséggel hordozta magával, hiszen az iskola 360 tanulójából mindössze 16 a lány, mégis a szebbik nem egyik képviselője ülhetett az igazgatói székbe. A Gépész Diáknapokon is egymást követték az ügyességi versenyek, vetélkedők diákok és tanárok között, mi mégis egy komoly megbeszélés kellős közepébe csöppentünk: a diákigazgató az igazgatói irodában, az igazgatói székben ülve csöppet sem leplezett öntudattal folytatott tárgyalást a leonbergi Szakképző Iskola- központ két tanárával: Harald Brück és Werner Diebold urakkal. A Stuttgarttól tíz kilométerre lévő kisváros hasonló szakképzést folytató iskolájával az idei évtől ugyanis együttműködési kapcsolatot épít ki a csabai iskola, s a diáSzínvonalasnak ígérkező irodalmi estnek lesz a színhelye a békéscsabai Vígadó április 11- én, hétfőn este 19 órától: a Békés Megyei Jókai Színház és a Tevan Kiadó Bárka folyóiratának közös szervezésében „Költészet napja 1994" címmel két kok közül már a nyáron többen is Németországban tölthetik a nyári gyakorlatukat. Zita a biztonság kedvéért rögtön arra kérdezett rá, hogy a leonbergi iskolában vannak-e diáknapok. Szemmel láthatóan megnyugodott az igenlő választól, s tetszett neki az ötlet, mely szerint német sorstársai a diáknapon szószólót választanak, akinek általában teljesíti a kéréseit az igazgató. A német vendégtanároktól — miután gratuláltak megválasztásához — megtudta azt is, hogy a leonbergi műszaki tárgyakat oktató iskolának sem koptatja túl sok lány a padjait a női egyenjogúság hangsúlyozásának ellenére sem. Az újságíró kérdésére — a németek számára miért válik fontossá egy magyar iskolával kialakított együttműködés — a vendégek érdekes válaszokat adtak: — Egy partnerkapcsolatnak nem csak a szakmai oldala lehet fontos — mondták —, hanem az emberi is. A két nép tagjaiban kölcsönösen élnek előítéletek a másikkal szemben, egymás megismerése segíthet leküzdésükben. Jó volt látnunk, hogy már itt is demokrácia van, ha részes összeállításban kapnak ízelítőt Békés megye költőinek alkotásaiból az érdeklődők. A műsor „Megyei költők antológiája” című első felében Barta Kálmán, Fehér József, Herczeg Tamás, Kiss Ottó, Kántor Zsolt, Magyari Barna, P. Szabó Ilona, sok problémával is, de nálunk sem minden arany, ami fénylik. Az értékzavar ezekben az években a német emberekre is jellemző, s bizony kevesen tudják, hogy hol végződik az individualizmus és hol kezdődik az egoizmus. Számunkra lényeges, hogy a mi tanulóink megismerjék a más kultúrában élő magyar fiatalokat, akik — be kell vallani — sokkal fegyelmezettebbek a mi diákjainknál. Azt is nagyon érdekes volt itt megtapasztalnunk, hogy egy ilyen viszonylag kis iskolában, mint a békéscsabai, milyen sok szakmát tanítanak, s mellette még két idegen nyelvet is. Nálunk ezt roppant nehéz megszervezni, pedig sokkal nagyobb iskola vagyunk, a gazdasági lehetőségeink viszont közel sem végtelenek. Komoly gondot jelent lépést tartani az oktatásban a modem technikával. Vitathatatlan, hogy mindenki a saját lehetőségeihez viszonyítva éli meg a maga korlátáit, ennek ellenére biztosak vagyunk abban, hogy a „Gépészeti” diákjai nagyon sok új ismerettel térhetnek majd haza a Németországban eltöltött nyári gyakorlatról. L.M. Sarkadi István, Sass Ervin, Újházi László, Verasztó Antal és Zana Zoltán versei hangzanak el, melyet az „In memórián Si- monyi Imre” című összeállítás követ. A műsort szerkesztette: Cs. Tóth János, rendezte: Gergely László, közreműködnek: a Jókai Színház művészei, és a Regionális Színházművészeti Alapítvány főiskolai hallgatói. Simonyi-emlékműsor Olvasóink írják —-—--- ----- .. ------ = A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzőit előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Egy labdarúgó-mérkőzés ürügyén Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy nem a mérkőzésről, hanem az előtte, s utána játszódó kísérőeseményről szeretnék szót ejteni. A mérkőzésről—melyet a helyi tudósító a vendégcsapat számlájára írandó „durva” jelzővel illet, csak annyit, hogy a kiosztott sárga lapok aránya 5—5 volt. (Igaz, ebből kettőt a hazaiak Gál nevű játékosa kapott.) A hazai csapat megérdemelten nyert, ehhez vita nem férhetett, amit tanúsít a két csapat táblázaton elfoglalt helye is. De mint említettem, nem erről óhajtok írni, hanem a kísérőjelenségekről. Azt már megszoktuk, hogy a közönség a „gádorosi cigányok... k... anyátok”-hoz hasonló rigmusokkal fogadta a csapatot, de azt kevésbé, hogy mire az első csapat játékosai öltözni indultak volna, a vendégcsapat öltözőjében kb. 5 cm-es víz állt. Ezt a játékvezetők is regisztrálták. Miután a hazai vezetők „ilyen még nem volt” megjegyzéssel elintézettnek tekintették az ügyet, a mi ifjúsági csapatunk játékosai seprűvel úgy-ahogy kisöpörték, kezdődhetett a mérkőzés. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy itt a hazai csapat jobb volt és megérdemelten nyert. De mérkőzés közben a felhevült szurkolók a rendezők szeme láttára a pálya szélére rohangálva mocskolták a bedobást végző játékosokat. Még ezt is a mérkőzés hozzátartozójának tekintettük. De ami a mérkőzés után történt! Legnagyobb meglepetésünkre a végén megjelent két rendőr, akik közölték velünk, hogy a mi biztonságunkat garantálják. Javasolták, hogy mi- előbbb szálljunk be a buszba, hogy az atrocitásokat elkerüljük. Tulajdonképpen még akkor sem értettem, hogy miért kell a biztonságunkat garantálni ? Csak mikor a buszban voltunk, akkor értettem meg. A lehúzott busz ablakán keresztül — a jelenlévő rendőrök elnéző magatartása mellett—könnygázfakasztó sprayt fújtak be a járműbe. Kiszállni nem volt ajánlatos az ott-tartózko- dókfenyegető viselkedése miatt. így a csapat nem csak a vereség miatt, hanem a „vendégszerető” magatartás miatt is könnyezve indult hazafelé. Gondolatébresztőnek szántam e sorokat, mert így nehezen fogunk eljutni a hőn áhított Európába. Mindezek után még egyszer gratulálok az eleki csapatnak, s szívből kívánom, hogy nyerjék meg a bajnokságot. Lenti József, a Gádorosi SE edzője Az Orosháza-Food Élelmiszeripari Részvénytársaság (5900 Orosháza, Október 6. u. 8. sz.) igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy a részvénytársaság 1994. május 6-án 10 órai kezdettel tartja évi rendes közgyűlését Orosházán, a Petőfi Művelődési Ház (Orosháza, Kossuth L. u. 1. sz.) színháztermében. A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJE; 1. Az 1993. üzleti év lezárása. 1.1. Az igazgatóság jelentése az 1993. évi üzleti tevékenységről. 1.2. Az igazgatóság indítványa az eredmény felosztására és az osztalék megállapítására. 1.3. A felügyelő bizottság jelentése a számadás, a mérleg és az eredmény megvizsgálásáról. 1.4. A könyvvizsgáló jelentése. 1.5. Az éves beszámoló elfogadása, a mérleg jóváhagyása, az eredmény felosztása és az osztalék megállapítása. 2. A társaság alapító okiratának a módosítása. 3. A társaság tisztségviselőinek: igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása. 4. Az igazgatóság a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak járó tiszteletdíj megállapítása. 5. Az alaptőke zártkörű felemelése. 6. Hitelfelvétel utólagos jóváhagyása. 7. Egyebek. A társaság 1993. évi auditált mérlegének és eredménykimutatásának főbb adatai: Mérleg Az igazgatóság Indítványa az eredmény felosztására és az osztalék megállapítására (adatok E Ft-ban) Eszközök £ Ft Források £ Ft Befektetett eszközök 753 601 Saját tőke 701 920 Forgóeszközök 754 286 Céltartalékok 23 127 Aktív időbeli elhatárolások 43 772 Kötelezettségek 794 522 Eszközök összesen 1 551 659 Passzív időbeli elhatárolások 32 090 Források összesen 1 551 659 Eredménvklmutatás E Ft 1. Értékesítés árbevétele és egyéb bevételek 2. Értékesítés költségei és egyéb ráfordítások 3. Üzemi tevékenység eredménye 4. Szokásos vállalkozási eredmény 5. Adózás előtti eredmény 6. Adózott eredmény 7. Fizetendő osztalék 8. Mérleg szerinti eredmény 2 597 126 2 454 451 142 675 86 278 89 576 43 555 43 549 6 1. Üzemi tevékenység eredménye 142 675 2. Pénzügyi műveletek eredménye — 56 397 3. Szokásos vállalkozási eredmény (1+2) 86 278 4. Rendkívüli eredmény 3 298 5. Adózás előtti eredmény 89 576 6. Adófizetési kötelezettség 46 021 7. Adózott eredmény (5—6) 43 555 8. Osztalék 43 549 9. Mérleg szerinti eredmény 6 A közgyűlésen a részvényesek személyesen vagy az általuk közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott képviselőjük által jogosultak részt venni. A társaság alapító okiratának 12.12. pontja szerint a névre szóló részvények tulajdonosai közül a közgyűlésen szavazati jogával az a részvényes élhet, aki a közgyűlés napját megelőző munkanapon a hivatalos munkaidő végéig tulajdonosként a részvénykönyvbe bejegyzésre került. A fenti feltételek teljesítése esetén a közgyűlést megelőzően a részvényesek igazolást, jelenléti lapot és szavazójegyeket kapnak. Felhívjuk tisztelt részvényeseink figyelmét arra, hogy a jelenléti lap és a szavazójegyek kiadására a közgyűlés helyszínén és napján délelőtt 9 órától kerül sor. A közgyűlés határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés megtartására változatlan napirenddel 1994. május 10. napján délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor Orosházán, a Petőfi Sándor Művelődési Ház színháztermében (Orosháza, Kossuth L. u. 1.). A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. AZ OROSHÁZA-FOOD ÉLELMISZERIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG IGAZGATÓSÁGA
