Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-23-24 / 95. szám
1994. április 23-24., szombat-vasárnap 0 Halló! Beszélgessünk! Fontos lecke A májusi választások megmutathatják, hogy a politika for- gandó, és nem kell mindig rögtön Damaszkusz felé rohanni, ha a régi urak veszik a kalapjukat. A jelenleg hatalmon levő pártok pedig ellenzéki alulnézetből talán megértenék, miért nem okos dolog a televíziót, a rádiót vagy a bírói kart a kormány alá gyűrni. Fontos lecke lenne ez. (Róna-Tas Ákos szociológus) Zimmer frei A hetvenes években írtam egy tárcát a Magyar Nemzetben. Tihanyban sétáltam és mindenütt ott volt a tábla: Zimmer frei! Oroszul azonban sehol sem kínáltak szobát. A németek jöttek a Balaton pattjára Mercedeseikkel, a szegény, jó oroszok meg papírzacskóból ették, ha idáig eljutottak, a tö- pörtyűt. Az oroszok sem gazdaságilag, sem kulturálisan nem tudtak gyarmatosítani bennünket. A csöppnyi balti népeket sem. Hamis tehát az a gazdasági vélekedés, hogy el kell fordulnunk Kelettől, mert ott veszélyek vannak. Magyarország a rendszerváltoztatáshoz Nyugattól egy fillér támogatást nem kapott. Adtak viszont még a Kádár-rendszernek jó kamatozású hiteleket. (Csurka István író, ország- gyűlési képviselő) Békési tallózó Az országos döntőt előrehoztuk augusztusra. Ha minden igaz, Debrecen rendezi majd a Magyar Televízió kamerái előtt 19-én, tehát a híres virág- karnevál előestéjén. Addig azonban van még tennivaló. A tavalyi győztes, a karcagi Fórián Szilvia jelenleg Gyulán edzőtáborozik, készül Manilába. Ott lesz ugyanis a világdöntő április második felében. Naponta tíz órán át fizikailag és lelkileg veti alá magát a követelményeknek. A szakma szerint igazi egzotikus szépség, magas, kreol bőrű és rendkívül intelligens. Esélye van — véleményem ^szerint — a dobogóra. (Fási Ádám a Miss Universe magyar nemzeti igazgatója — Griff) Fürkésző Dedinszky Gyula „írások Békéscsaba történetéből, néprajzából” című könyvében olvastuk: „Békéscsabán is megvan mostanáig az a sokfelé dívó szokás, hogy a lelkész és kántor eltávozása után, a sír fel- hantolásának végeztével a család tagjai körüljárják a sírt. Körüljárják, de nem tudják miért? Teszik,^ mert így látták elődeiktől. Ügy gondolják, ez a végső tiszteletadás, amikor valóban megszakad minden kapcsolatuk az elhunyttal. Pedig ennek a gyakorlatnak nagyon messzire, talán a pogány múltba nyúlhatnak a gyökerei. Lehetséges, hogy ez a körüljárás valamikor varázskört jelentett, amellyel a halottat megakadályozták abban, hogy hazajárjon, mert a varázskört nem léphette át. (...)” —Halló, jó napot kívánok! Halasi Mária, a Békés Megyei Hírlap munkatársa vagyok. Szeretném felkérni egy kis beszélgetésre! ■ — Üdvözlöm, itt Magyar- bánhegyesről Kleitsné. Éppen szabadságon tartózkodom itthon, így nyugodtan beszélgethetünk. — Mivel tölti a szabadsága napjait? — A reggeli beágyazást a lakás rendbetétele követi, majd megetetem a jószágokat. Van egy kutyusunk is, amivel szintén elidőzök egy kicsit. Ma délelőtt virágot ültettem, mert nagyon szeretem a szép növényeket. Jó elgyönyörködni, amint a sok tulipán, császár korona és a gyöngyvirág kibontja szirmait. Kicsit büszke is vagyok rá. Most éppen kardvirágot és dáliát ültettem. Nyáron még szebb a kert, amikor sok-sok színben pompázik minden. —Ezek szerint Ón egy természetszerető ember? — így is mondhatjuk. Az ablakba muskátlit tettem, de a lakásban is többféle cserepes virág van. Bizony elszomorít, ha látom mások mennyire nem vigyáznak a környezetünkre.-—És mit szól ehhez a család? —A 84 éves mamával és a 15 éves Józsi fiammal élünk együtt, akik szintén szeretik a szépet. A fiam segíteni is szokott, ha itthon van, ugyanis ő Mezőhegyesen tanul, és hétközben a kollégiumban tartózkodik. A mamával jól megértjük egymást, és így nem vagyunk egyedül. —Munkahely? — Mezőkovácsházára járok be közel 30 éve, ami fárasztó, de már hozzászoktam. Szeretem a munkám. A tanács volt az első munkahelyem, ma is a hivatalban gépelek. —Mivel telnek az esték? — Szeretek kézimunkázni, valamint olvasok és tv-t nézek. Eljárni nem szoktam, általában ittho# dolgozgatok. Amióta telefonunk van minden héten felhívom a fiamat. Ősszel kötötték be a készüléket, és nagyon jónak találom. Amikor a polgár- mesteri hivatal meghirdette a telefon bekötésének lehetőségét, még fontolgattam a dolgot, de most már le sem tudnék mondani róla. — Köszönöm a beszélgetést és kívánom, hogy továbbra is hasznosítsák ezt a lehetőséget, jó egészséget kívánok a család minden tagjának! „Tiszta szívből gratulálok a csodálatos, újjávarázsolt Vigadóhoz. Kívül, belül pompás, tartsák meg a femek közönségük is! Tovább! Szabadi Vilmos” — Sorait a békéscsabai Vigadóban megtartott nagysikerű hangversenye után írta Szabadi Vilmos hegedűművész olvasóink emlékkönyvébe Négyszázharminc éve született William Shakespeare Az újkor színpadi irodalmának legnagyobb mestere, William Shakespeare 1564 április 23-án Stratford-on- Avon-ban született, és 1616 április 23-án ugyanott halt meg. 1599-ben az akkor felépült Globe színház egyik fő részvényese lett, évente két drámát írt társulatának, s ezekben játszott is. Színművei a világirodalom legjobb darabjai. Shakespeare-rel kapcsolatban nem lehet túlzó jelzőt használni. Petőfi például azt írta róla: „Shakespeare egymaga fele a teremtésnek.” Az alábbiakban Szerb Antal: A világirodalom története című munkájából idézünk egy bekezdést Shakespeare-ről, majd egy szép Shakespeare- szonett következik. „...A soha nem volt és soha többé el nem érhető szabadság adja meg Shakespeare nyelvének és beszédének mindenek fölött való nagyszerűségét. Shakespeare emberei, amikor erőt vesz rajtuk a tragikus indulat vagy a komédiái jókedv, nem úgy beszélnek, hogy logikusan egymásra következő gondolatokat mondanak el, hanem a szavak önállósodnak bennük, a szavakban rejlő képek szabad eszmetársítás útján újabb és újabb szavakat és képeket vonzanak. Nem gondolatokat beszélnek, hanem valami sokkal ősibb dolgot, magukat a tudatban felvillanó képzeteket, amelyekből más író leszűri a halvány gondolatokat: a tudat nyersanyaga bukkan fel itt barbárul és csodálatosan. Ezért van, hogy amikor először olvasunk egy Shakespeare-darabot, minden mondata megütő meglepetés — sosem mondanak olyant, ami logika szerint az előző mondatból következnék. Ez a szabadság élteti a shakespea- re-i humort is. Vígjátékai nem szellemesek, a gúny, a megfigyelés a félszegségek nevetségessé tétele kis szerepet játszik bennük. A komikus hatást a meglepetés válja ki; azon lepődünk meg, hogy mi minden eszébe nem jut ezeknek az embereknek és milyen sorrendben, micsoda vad összefüggésekben!..." Shakespeare: 22. szonett Tükröm hiába mondja, hogy öregszem, míg egy vagytok, te meg az ifjúság: a te ráncaidat kell észrevennem, hogy belássam: közel már a halál. Mert ami csak borít téged, a szép, ékes köntösként fedi szivemet, mely benned él, mint bennem a tiéd: hogy lehetnék így nálad öregebb? Légy hát óvatos, Édes, amilyen én vagyok, nem magamért, de teérted, úgy hordva szíved, ahogy dajka sem félti kicsinyét, kit annyi baj érhet. S ha majd enyém meghalt, ne várd szived; nem úgy adtad, hogy egykor visszavedd. (Szabó Lőrinc fordítása) Fekete eueren * Annyi ésszel... Ülök az Ofotért-üzletben, várom, hogy a kisasszony a szemüvegemet megjavítsa. Akaratlanul is szemlélője vagyok a csütörtök délelőtti, nem túl nagy forgalomnak. Már vagy tíz perce üldögélek a kirakat üvege előtt, — a legjobb helyen, jól látni és hallani onnan, mi történik a boltban —, amikor belibeg egy középkorú házaspár. A férfi hányave- tin, kezeit, lábait dobálva lépked a pulthoz, az asszony közben a táskájában kotorász. Az eladó udvariasan feléjük fordul, s átveszi a hölgy szemüvegét javításra. „Ráültünk, elhajolt a szára, segítsen rajtam” — így az asszony. Az eladó megszemléli a szemüveget, forgatja jobbra-balra, majd kimondja az ítéletet: „sajnos, nem sokat tudok tenni, megpróbálom óvatosan visszahajlítani”. Az asszony bólint, az eladó pedig a szemüveggel együtt eltűnik a műhelyben. Épp, hogy kilép az eladótérből, a férj utánabök és a felsőbbrendűek magabiztosságával megszólal: „Annyi esze van, mint a volt kommunistáknak!” Hogy elismerésnek, vagy kritikának szánta a megjegyzést, nem tudni. Ha az előző rendszer hátrahagyott adósságára gondolt, akkor nyilván kritikának, ha viszont arra, hogy négy évvel ezelőtt — a gazdasági csődöt belátva — önként, békés úton adták át a hatalmat és vitték át az országot a polgári demokráciába, akkor elismerésnek. De a történetben nem ez a lényeg, hanem a dolgok megközelítése. Innen ugyanis már csak egy lépés volt kommunisták helyett nép-nemzetieket, vagy liberálisokat mondani, aztán jöhetnek a zsidók, a keresztények és az ateisták, végül pedig a sapkások és a sapkanélküliek, akikről köztudott, hogy ütni kell őket. Ha hordanak sapkát, azért, ha nem hordanak, akkor meg azért. Különben az eladónő megjavította a szemüveget. Egy hányaveti úr szerint annyi ésszel, amennyi a volt kommunistáknak van... í . Arpasi Zoltán Szabadkígyósi kastély
