Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-02-03 / 78. szám

MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1994. április 2-3., szombat-vasárnap Ránki Dezső és Klukon Edit a Vigadóban Nagy előadói teljesítménynek számító, hatásos hangverseny­nek adott otthont a héten a csabai Vigadó. A zongorista páros négykezes estjén egytől egyig olyan darabok szólaltak meg, amelyeket eredetileg nagyzenekari hangzásra álmo­dott meg szerzőjük, így váltak ismertté. Nagy kihívás ez—és a két klasszis előadóhoz feltét­lenül méltó is ez a kihívás — a zongorahangzás versenyfutása a sokszínűbb, differenciáltabb és így hálásabb zenekari hang­zással. (A szó nemes értelmé­ben vett zenei hatáskeltés ha­sonló példái Kocsis Zoltán so­kat dicsért és sokat vitatott egy- zongorás Wagner-átiratai is.) A Ránki—Klukon hangver­senyen elhangzott három Liszt szimfonikus költemény (Ma- zeppa, A bölcsőtől a sírig, Les Préludes) és Brahms d-moll zongoraversenyének négyke­zes letétjei maguktól a szer­zőktől származnak. Talán nem érdektelen megjegyeznünk e szorgalmas átiratkészítés okát. A 19. század komponis­tája minden jelentősebb zene­kari, de még kamaradarabjáról is sietett zongorás változatot készíteni—Liszt 13 szimfoni­kus költeményét átírta 2 kezes és 4 kezes zongorára egyaránt! — így remélvén belopni zené­jét a zongorázó átlagpolgár életébe. Manapság azonban, amikor számos eredeti zene­kari verzióban hozzáférhető egy-egy zenemű, a Vigadót megtöltő közönség kíváncsi­sága bizonyára nem a felhang­zó daraboknak, inkább az elő­adóknak szólt. A Ránki—Klukon párost láthatólag nem tetté próbára a feladat, produkciójuk kifeje­zőerejéről, árnyalt, bár inkább rokonszenvesen acélos billen- téstechnikájukról, átgondol­tan rafinált formálásukról csu­pán közhelyszerű felsőfokon lehet szólni. Az egyetlen prob­lematikus negyedórának a Bölcsőtől a sírig című Liszt­mű elhangzása tűnt. Szinte ért­hetetlen, hogy ez a késői Liszt­stílus minden rezignált gondo­latiságát és vonzó zenei külö- nösségét-különcségét felvo­nultató darab miért nem olyan hatásos, mint a hasonló eszkö­zökkel élő késői zongoradara­bok (az utolsó csárdások, Szürke felhők stb.). A szünet utáni Brahms-mű, a zeneiro­dalom egyik legnehezebb zon­goraversenyének kiválasztá­sa, megszólaltatása igazi teli­találat volt, a csodálatosan anyagszerű hangzása, színei, temperamentuma az est karak­teres befejezését jelentette. (Csupán zárójelben jegyez­ném meg, hogy a zongoraver­seny első tételét követő lelkes, de nem odaillő taps, majd fe- szélyezettség elkerülhető lett volna egyetlen sor közbeikta­tásával az Alcatel-féle mű­sorfüzet Brahms-címe alá: I. Maestoso II. Adagio III. Al­legro ma non troppo.) Gyenge Enikő FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Eyas Kovács József — a klasszikus rajztól a festett kultikus eszményig Kétegyházi szerzetesi magányban Munkácsy Mihály és Békés megye művészete címmel megrendezett emlékkiállítá­son találkozhat a kedves tár­latlátogató egy — a hétközna­pi tudat szintjén — nehezen értelmezhető kalligrafikus művel. A különös festett kép alkotója Eyas Kovács József képzőművész, aki tragikus léthelyzetére vonatkoztatha­tó, teljes mértékben alanyi művészetet teremtett. Az 1991 -ben elhunyt alkotó a ma­gyar képzőművészeti élet nyilvánosságától távol — ön- körébe bezáratva — élt elha­gyatva Kétegyházán, a vas­úton túl, teljes magányban. A Képzőművészeti Főisko­lát grafika szakon végezte 1962-ben. A klasszikus rajzi felkészültségben elért ered­ményeivel Barcsay mestert is elragadtatta — tanársegédé­nek szerette volna maga mel­lett megtartani. Rendkívüli képességekkel megáldott, szorgalmas különc, megszál­lottsága rokon volt Gruber Bé­lával — közös műteremben dolgoztak, szellemi csatákat nyerve. Korai periódusában, ceruza- és tusrajzaival, hagyo­mányos esztétikai értékrendet követve, düreri finomságú kompozíciókat készít. Érzé­keny, rejtőzködő személyiség. A forradalmi események idején egy lámpaoszlop alatti fényben — valószínűleg vé­letlenül — rálőttek. A döbbe­netes élmény és a majd hozzá­tapadó események hatására a Szent Ferenc ártatlanságú em­bert is bűnösnek véli, a törté­nelem sodra az ártatlant is vét­kesnek tartja, a pamasszusi magaslatról lerántja. Szenzi- bilitása, neurózisra hajlamos ezt a gondolati tevékenységet az alkotás hordalékának te­kinti. Kialakítja sajátos képi rendszerét, új formákat hív elő! Például szolgál számára a kínai és a japán festészet, ahol a festő költő is egyben. Stílus­kategóriát tekintve az auto­A Békéscsabán kiállított mű, Az udvari ajtó REPRODUKCIÓ: KOVÁCS ERZSÉBET alkata hosszan tartó betegség­re kárhoztatja — visszatér édesanyjához Kétegyházára. így a nagyívűen induló mű­vészpálya — a kiteljesedés előtt — megtorpan. Az újrakezdésre a hetvenes *. évekig kellett várni. A festés gyötrelme feloldódik a képi szerkezet elemzésének irá­nyában, aktivista, majd konst­ruktív szellemben dolgozik. Az Eyas előnevet ekkor veszi fel, jelentése: első eredetű, egyigaz. Rendszeresen ír, s matikus festés-írás gesztruális technikáját fejleszti ki, be­építve szignóvariációkat, számmisztikát, betűket. Létfilozófiája szerint a kal­ligrafikus ikonográfia ösztön­zi az embert a végtelén felé, s ezáltal egy új absztrakt, kulti­kus eszményt teremthetünk vi­zuális szinten. Öntörvényű utat jár. A tér „szeme” figyel bennünket. Felfogásában a formatartalom öröklődik, mint az élő anyag a fejlődés­ben, amit a természet a végte­lenben strukturál. Ezért fontos számára a képzőművészeti múlt, hagyomány figyelembe vétele. A művész előtt az alko­tás új lehetőség a komplex for­ma keresésének szerves tisztá­zására. A szűk, behatárolt élet­tér a szellemi közeg hiánya elle­nére, abszolút módon alanyivá váló művészetet teremtett. Szerzetesi magányában el­lentmondásoktól nem mentes, jelentős életművet hozott lét­re, ami keletkezését tekintve rendkívüli. A sors fintora az elmulasztott lehetőségek so­rát gyarapította azzal, hogy a család által felajánlott alkotói hagyatékot a megye névleges — százötvenezer forintnyi — összegért megőrizhette volna! A felkínált lehetőséggel saj­nos nem éltek. A letét eszmei értékét felismerte viszont Kecskemét város megyei kép­tára, ahol válogatott anyag kö­zött állandó kiállításon bemu­tatták, méltó rangot adva az oly sok nélkülözést és értet­lenséget megélt alkotónak. A Békéscsabán kiállított mű tanulmányozása során ér­zékelhető a festő eufórikus öröme, a felszabadultság for­materemtő ereje. Értelmezé­sében a művész — új csillag az égen — ki rendszerbe szer­vezi a kor formáit. Itt volt mel­lettünk, mégsem közel, e této­va csillag aláhullt, de fénye messze, messze visz el... Szilágyi András Kreatív építészet A természet tiszteletét és szere- tetét fogalmazza meg munkái­ban Friedensreich Hundertwas­ser osztrák képzőművész. Hun­dertwasser műveiben a metro­polisokban élő emberek vágya ölt testet a szépség, a játékosság, a romantika iránt. Kreatív építé­szet — az alkotás példázata címmel építészeti terveiből mu­tat be válogatást csütörtökön nyűt tárlata a Budapesti Törté­neti Múzeumban. A június 30- ig nyitva tartó kiállításon az al­kotó már megvalósult, illetőleg megvalósításra váró elképzelé­seit ismerheti meg a közönség makettek, fényképek, műtárgy­leírások, valamint videofilm se­gítségével. A június 30-ig nyit­va tartó kiállítás alatt működik a Hundertwasser múzeumi üzlet, amelyben a művész tervezte üd­vözlő kártyákat, képeslapokat, posztereket és katalógusokat is vásárolhatnak az érdeklődők. POLITIKAI HIRDETÉS 225 éve született Dayka Gábor és Kármán József A Magyar Irodalomtörténeti Társaság március 25—26-án Miskolcon rendezte meg ván­dorgyűlését, melyet ezúttal a felvilágosodás íróinak-költői- nek szentelt. Közülük is főképp azoknak, akik viszonylag ke­vésbé ismertek. Ilyen például Kármán József, Dayka Gábor és Aranyos Pál, mindhárman a magyar érzékenység képviselői vagy szinte ismeretlenek, mint például Csenkeszfai Poóts And­rás a „trágyadombi Baude­laire” és egy korabeli bestseller költőnő, Molnár Borbála. A vándorgyűlés másnapján a társaság résztvevői ellátogattak Szlovákia egyik legnagyobb városába, Kassára. Első útjuk a Szent Erzsébet székesegyházba — közismertebb nevén a kassai dómba—vezetett, ahol megko­szorúzták II. Rákóczi Ferenc fejedelem sírját. Felkerestek néhány irodalmi emlékhelyet is: például a házat, ahol Márai Sándor a gyermekkorát töltötte, a híres Fekete Sas vendégfoga­dót, amely Petőfi Sándort is üd­vözölhette falai között egykor. Áll még az a ház is, amelyben Kazinczy Ferenc megalapította a Kassai Magyar Társaságot Baráti Szabó Dáviddal és Ba­tsányi Jánossal, majd ők hár­man kiadták az első magyar iro­dalmi folyóiratot, a Magyar Museumot. Rákóczi rodostói házának mását is felkeresték, melyet 1906-ban építettek, amikor a fejedelem holttestét hazahozták—archív film őrzi a gyászmenet emlékét. Természetesen Miskolc vá­rosa is tartogat érdekességeket az odalátogatóknak. Az em­lékülés résztvevői — miután megkoszorúzták Dayka Gábor emléktábláját — megtekintet­ték a város egyik legértékesebb műemlékét, az ortodox templo­mot és múzeumát. Az egyetemi városrészben pedig megnézték a híres Selmeci Műemlék- „ könyvtár gyűjteményét, mely hazánk első és egyetlen, épség­ben fennmaradt műszaki szak- könyvtára. Somi Éva EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 3 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! EGÉSZSÉGÜGY, SPORT o 1. Mennyibe kerül ma az 1990-ben 7,30,- Ft-ba került 20 db-os C-vitamin? 1.47,- Ft-ba 2 21,80,- Ft-ba X. 16,90,- Ft-ba □ 2 Hogy an alakult a működő kórházi ágyak száma 1990 óta? 1. nőtt 2 csökkent X. változatlan maradt □ 3. Hogyan alakult a mentőautók száma 1990 óta? 1. nőtt 2 csökkent X. változatlan maradt □ 4. Hány aranyérmet gyűjtöttek hazánk versenyzői az újkori nyári olimpiákon összesen? 1.134-et 2118-at X.97-et □ 5. Hány aranyérmet nyert az 1984-es Los Angeles-i olimpián a magyar csapat? 1.6-ot 24-et X. Pártunk és kormányunk döntése értelmében nem vettünk részt □ 6. Mit jelent a „szabad orvosválasztás" az SZDSZ programja szerint? 1. hogy szabad orvost választani 2 hogy az orvos szabadon választhat a betegei között X. hogy a háziorvoson kívül, a szakorvost és a kórházat is szabadon választhatják meg a betegek □ N U» < 7. Visszatérítik-e a vállalkozó orvosnak az ÁFA-t a jelenlegi törvények szerint? 1. természetesen 2 nem X. csak receptre □ 8. Hogyan változnának a gyógyszerárak az SZDSZ kormányra kerülése esetén? 1. sehogy 2 csökkennének X. tovább emelkednének □ 9. Hány működő egészségbiztosítási pénztár közül választhat ma Magyarországon az állampolgár? 1.6 23 X.1 □ 10. Keli-e megelőző elmeorvosi vizsgálat ahhoz, hogy valaki képviselő lehessen? 1. kötelező 2 csak gyanú esetén X. nem kell □ 11. Hány éves a jelenleg érv ényes, többször módosított egészségügyi töm ény? 1.19 éves 2 3 éves X. 1,5 éves □ 12. Milyen változtatásokat várhat az orvos az egészségügyben, ha az SZDSZ kormányra kerül? 1. türelmes beteget, derűs asszisztenst, Erőt! Egészséget! 2 nagyobb recept-papírt, kisebb minisztériumot, kevesebb jáványt X. magasabb béreket, vállalkozási szabadságot, korszerűbb műszereket □ FORDÍTS! /4> / AyA £ 4*

Next

/
Thumbnails
Contents