Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-02-03 / 78. szám
j J J A HAZA MINDEN ELŐTT ^ - - g 0 0 A &MES MEGYEI HIRI.AP hétvégi magazinja Hajótöröttek Jelinek Lajos tusrajza Halló! Beszélgessünk! Mi lett volna? Ötvenhat hősei között is sok zavaros fejű pali volt. Ha például Nagy Imre maradt volna hatalmon, vajon ő milyen szocializmusnak kezd neki, s egyáltalán, kell-e nekünk az a szocializmus? (Nagy Feró énekes) Búcsú Antalitól Akkor találkoztunk utoljára, amikor bevittem neki a kitüntetést. Feküdt az ágyában, az arca félig eltakarva. Amikor megmutattam neki a kitüntetést, kiszaladt a szeméből a könny. Megszorította a kezemet, én visszaszorítottam. Két mondata volt. Az egyik: „Én holnap délután már...” S nem tudta befejezni. A másik: „Évtizedes barátságunk...” Ezt sem tudta befejezni. Aztán elengedte a kezem, s intett: „már elmehetsz”, én megsimogattam a fejét és megcsókoltam a homlokát. Békében váltunk el. Ez volt az a pillanat, amikor ő is tökéletesen értett engem, én is őt. (Göncz Árpád köztársasági elnök) Szent ország Ez bölcs ország. Nem vág jó képet ahhoz, ami nem tetszik neki. Nem álszent! Szókimondó. De nem is „bont”, inkább építkezik. Dolgozni akar. És tud. (Göncz Árpád köztársasági elnök) Békési tallózó A Bay Zoltánról elnevezett oktatási célú alapítványon !:;*'ül más szervezetben, társaságban nem vállaltam megbízatást. Ez esetben a felkérést nyilvánvalóan az indokolta, hogy a világhírű professzor a gyulavári református parókiáról indult pályájára. (...) Gyülekezeti lelkészi szolgálatomban feleségem, Balogh Mária lelkipásztor volt és van segítségemre, áldozatos odaadással. (Kádár Péter ország- gyűlési képviselő — Reformátusok Lapja) Fürkésző A Munkácsy Békés megyében című könyvben bukkantunk rá az alábbi visszaemlékezésre. Az elbeszélő Portörő Károly, maga is asztalosinas volt, Munkácsynak öt évvel fiatalabb kortársa: Munkácsy „inkább rajzolt, mint a mestersé- git folytatta. Minduntalan faképnél hagyta a műhelyt és Gyulát s megugrott Békésre meg Csabára. ‘Csak hajku- rászta a mesterségit Miska’ s gondolata mindig csak azon volt, hogy mit és hogyan rajzoljon le s elég volt neki csak meglátni valamit, ‘már firkan- totta is, olyan fráter vót’ ... s mikor Oláh György asztalosmesternél a kapu alatt a koporsókat festette, vetvén rájuk az omamentumot, mert akkor festették és nem papírból ragasztották, Miska vidáman fü- työrészett és betyárkodott” Szerencsém van. Alig csöng néhányat a telefon, máris felveszik. — Halló, Aradi György vagyok — mutatkozik be a véletlenszerűen feltárcsázott gyulai telefonszám tulajdonosa. Röviden összefoglalom a „halló” sorozatunk lényegét, ő pedig nagy örömmel mond igent egy olyan laza csevegésre, amit az olvasóink ezen az oldalon megszoktak. A téma pedig mi is lehetne más, mint a húsvét!? — Családdal vagy egyedül ünnepli a húsvétot? — A feleségemmel. Sajnos gyerekeink nincsenek, így csak kettesben ünnepiünk. Nagyon szeretjük az ünnepnapokat általában. A karácsonyt, a pünkösdöt, mindent... Csak az a baj, hogy kevés a fiatal mellettünk.-—Rokonok? — Igaz, hogy 13-an voltunk testvérek, de ma már csak hárman élünk, és a 70 évemmel ezek közül is én vagyok a legfiatalabb. A bátyám, aki Med- gyesen lakik, már 83 éves, csak nehezen mozdul. A nővérem meg pesti, és most ráadásul beteg is, úgyhogy őt sem várhatjuk ezen a húsvéton. A keresztfiunk és a gyerekei Váriak, egyedül ők jönnek most hozzánk.-—Mi minden lesz az ünnepi asztalon? — A keresztfiamék nekünk is tartanak malacot, úgyhogy sonkára, disznóságokra nem kell költenünk. Emellé a feleségem mákos és diós beyglit süt, nekem külön diabetikus rétest almával meg dióval töltve. Tudja, cukros vagyok. — Melyik volt a legszebb húsvét ja? — A legszebb? Talán az, amikor még megvolt mind a két lábam. Sajnos érszűkületes lettem, és amputálni kellett. Akkoriban még több testvérem is élt, összejött a rokonság, és én nagyon boldognak éreztem magam. Úgy 10-12 éve. Szerencsére vidám alap- természetem van, így még most is megtalálom a szépet mindenben! Kívánok magács- kának is sok örömet és locsol- kodót az ünnepekre! — Köszönöm. „Aki írni, olvasni, úszni nem tud, az műveletlen” Dr. Nádori László sportszakember, pszichológus, egyetemi tanár, az Európai Sportpszichológiai Társaság alelnöke írta e sorokat olvasóink emlékkönyvébe. 1994. április 2-3., szombat-vasárnap Száznyolcvan éve született Ybl Miklós A 19. század második felének legnagyobb magyar építésze, az Operaház és sok más középület, intézmény, kastély, templom megalkotója, Ybl Miklós 1814. április 6-án Székesfehérváron született, és 1891. január 22-én Budapesten halt meg. A bécsi Polytechnikum elvégzése után 1832-től Pollack Mihály, 1836-tól Koch Henrik irodájában dolgozott, majd néniét és olasz földön képezte tovább magát. Művészete korai és érettebb szakaszában egyaránt kiváló neoreneszánsz stílusú alkotásokat hozott létre. Épületei szinte meghatározói Budapest városképé- nek.Vidéken is kastélyok sorát építette, így az ő nevéhez fűződik megyénkben az ókígyósi, a dobozi, a gerlai és a kétegyházi kastély, illetve gazdasági épület építése. A debreceni nagytemplom egyik tervezete, mélyet Ybl Mik lós készített Fenékküszöb Harminchárom esztendővel ezelőtt, 1961 áprilisában, mielőtt Gagarin elindult emlékezetes útjára, összehívták a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát. Ä magas, de laikus testületnek arról kellett döntenie, az űrhajó melyik részébe is üljön az asztronauta? A Ciolkovszkij által lefektetett alapokon haladó és gondolkodó Koroljov akadémikus — a szovjet űrhajózás atyja — és tudós társai pontosan meghatározták ugyan, hogy a rakéta orrában kell Gagarinnak elhelyezkednie ahhoz, hogy kitűzött programját zökkenő nélkül végrehajthassa. Csakhogy akadtak olyan politikusok, akik úgy vélték, helyesebb lenne Jurij Alekszejevicset a rakéta végébe ültetni. A történet innentől politikai fordulatot vett: Korol- jovék szaktudása kevésnek bizonyult a politikusok nézeteivel szemben. Összeült tehát a központi bizottság. Az elvtársak két napon át tárgyalták a kérdést. A vitára „természetesen” nem hívták meg az akadémikusokat. A javaslatot az illetékes tárca vezetője terjesztette elő. Felszólalás felszólalást követett, végül a politikusok titkos szavazással döntöttek erről az egyébként szakmai kérdésről. Úgy látszik vannak párhuzamos történetek. Hiszen a héten országgyűlési képviselők határoztak arról a magyar Parlamentben, hogy a bősi vízerőmű üzembehelyezése miatt kiapadt Dunába hogyan vezessenek vizet. A vízügyi szakemberek fenékküszöb építésével javasolták a vízutánpótlást megoldani. Az előterjesztést hosszas és bölcs vita követte, amelyben „természetesen” nem vízügyi szakemberek, hanem politikusok „mérték össze erejüket”. Végül „győzött a józan ész”: a szakemberek javaslatát elvetették, fenékküszöb helyett szivattyúznak. A vízügyeseket akár el is csaphatnák. Kedves Olvasó! A képtelen történetek olvastán ne döbbenjen meg. Az egyiket kitaláltuk — a moszkvait. Árpási Zoltán
