Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-22 / 68. szám
1994. március 22., kedd PRIVATIZÁCIÓ A munkavállalói tulajdonlás az AV Rt.-hez tartozó cégeknél A dolgozói tulajdonlás az ÁV Rt.-hez tartozó 163 vállalat dolgozóit is élénken foglalkoztatja. Éppen ezért a közelmúltban a vagyonkezelő kidolgozta a munkavállalók tulajdonszerzésének irányelveit. Az AV Rt.-nek több szempontot is szem előtt kell tartania munkavállalói tulajdonlással kapcsolatos politikájának kialakításakor: javítania kell a hozzá tartozó vállalatok hatékonyságát, teljesítenie kell áz állammal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit és a kárpótlási jegyekkel szemben is meghatározott kínálatot kell teremtenie. E szempontok alapján az AV Rt. vállalatainál a legfontosabb cél a pótlólagos tőkebevonás biztosítása. A dolgozók számára ez azt jelenti, hogy csak azután válhatnak cégük tulajdonosaivá, ha tőkeerős intézményi vagy pénzügyi befektető már megvásárolta a vállalat egy meghatározott részét vagy alaptőkét emelt. Ez a megszorítás azzal az előnnyel jár. hogy ily módon a vállalat üzleti értékét, és ezzel eladási árát is a piac határozza meg. Az Á V Rt. pedig a piac ítéletére alapozva határozhatja-meg a munkavállalók által megvásárolható részvények árfolyamát, a lehetséges kedvezmények körét és mértékét. Az Á V Rt. a dolgozói részvényeket részesíti előnyben. Ezt a részvényfajtát kizárólag a társaság fő foglalkozású alkalmazottai szerezhetik meg (a vállalat nyugdíjasai is). A dolgozói részvények tulajdonosai ugyanolyan jogokat élveznek, mint a többi részvényes, az egyetlen megszorítás az, hogy ez a részvényfajta csak a munkavállalók körén belül forgalomképes, kívülálló harmadik személy nem vásárolhatja meg. Az ÁV Rt.-hez tartozó vállalatok egy tekintélyes részénél stratégiai, nemzetbiztonsági vagy egyéb megfontolásokból az állami tulajdon aránya nem csökkenhet 50 százalék plusz 1 szavazat alá. Az ilyen nagyarányú tartós állami tulajdon egyben azt is jelenti, hogy csökken az értékesíthető vagyonrész aránya: ezeknél a vállalatoknál a dolgozói tulajdonlás általában nem érheti el a társaság jegyzett tőkéjének 10 százalékát — mint az egyébként gyakorlat —. hanem maximum 5 százalék lehet. E szabály alól az MRP keretében történő kivásárlás esetén kivételt képeznek azok az általában jól jövedelmező és kisméretű, tehát jól átlátható cégek, amelyeknek igazi üzleti értékét dolgozóinak szaktudása adja. Tehát az olyan társaságok — ilyenek például a K+F kutatóintézeti hálózatok —, ahol speciális szakértelem áll rendelkezésre. Az ÁV Rt. szeretné elérni, hogy társaságainak igazgatósága, ügyvezetése és a dolgozók érdekképviseleti szervei működjenek együtt a munka- vállalói tulajdonszerzéssel kapcsolatos elképzelések kidolgozásában, a javaslatokat tehát elsősorban vállalataitól várja. A döntés joga és kötelezettsége a jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint kizárólag az értékesítendő részvények feletti tulajdont gyakorló szervezetet, tehát az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot illeti. Tehát a tulajdonlás időpontjáról az e célra felajánlható részvények mennyiségéről, a nyújtható kedvezményekről, ezek mértékéről, a fizetési és jegyzési feltételekről kizárólag az ÁV Rt. igazgatósága jogosult dönteni. Helyi hírek • EREDMÉNYES PÁLYÁZAT. Az ÁVÜ Igazgató Tanácsa eredményesnek nyilvánította az Alföldi Kohászati és Gépipari Rt. (Orosháza) állami tulajdonban lévő részvényeinek eladására kiírt nyilvános pályázatát. A 484,85 MFt névértékű részvénycsomagra megajánlott vételárat az IT elfogadja és nyertesnek a Laczi Sándor által képviselt 5 fős pályázó csoportot nyilvánította. A győztes ajánlattevő a vételárat E-hitellel egyenlíti ki és a kiírásban szereplő feltételek mellett vállalja, hogy a dolgozók részére kedvezményes részvényvásárlási lehetőséget biztosít. A társaság elődjét 1953-ban alapították az államosított Gépjármű és Vasöntöde összevonásával Orosházi Vasipari és Mechanikai Vállalat néven. T öbbszöri profilmódosulást követően 1969-ben az OKGT tagvállalataként Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár néven elsősorban szénhidrogénipari megrendeléseket teljesített. 1981-ben a vállalat új nevet kapott, mely az Alföldi Kőolajipari Gépgyár lett, két évvel később üzembe helyezték az 5000 t/év kapacitású acélöntődét, amely meghatározó módon befolyásolta a vállalat termékszerkezetét. Á mai napig a nettó árbevétel.70 százalékát az osztrák—svájci konzorciumtól vásárolt know-how alapján működő öntöde adja, a maradék 30 százalékot a forgácsoló üzem biztosítja. MRP-MBO kivásárlás a Bakony Műveknél Az Állami Vagyonügynökség jelenleg a részvények 96,34 százalékát birtokolja, 3,66 százalék pedig az önkormányzatoké. A társaság jegyzett tőkéje 2 milliárd forint. A tulajdonrészre meghirdetett pályázatra 1994. február 14-ei beadási határidővel egy darab ajánlat érkezett, amelyet az rt. vezetőiből alakult kft. és az MRP szervezet konzorciuma juttatott el az ÁVÜ-höz. A vételi ajánlat 47 százalékos árfolyamot tartalmaz, amelyet E-hitel igénybevételével fognak kifizetni. A vevő vállalja a társaság jelenlegi tevékenységi körének és foglalkoztatottsági szintjének fenntartását és az eddigi környezeti károk rendbetételét, amely várhatóan 200 millió forint terhet jelent. A konzorcium továbbá vállalta a piacon maradás érdekében azt a beruházást is, amely közel 500 millió forintba fog kerülni. A megmaradó állami tulajdonú részvényekből 20 százalékot kárpótlási célokra, 10 százalékot a társadalombiztosítás részére és 16,24 százalékot egyéb alapok — például KRP — részére különítettek el. Tallózás a hazai sajtóból Tízmilliószor 24 ezer forint bevétel A privatizáció tavalyi éve volt a legsikeresebb. Szabó Tamás privatizációs miniszter az ÁVÜ 4 éves eredményeit összegezte, elmondta, hogy a vállalkozói középosztály bevonásával és a tőkeemeléssel végrehajtott privatizációk beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. (Pesti Hírlap, március 7.) Reorganizációs tervek: 60 százalékos siker A gyorsított adóskonszolidációba bevont 31 iparvállalat reorganizációs programjából 17 volt problémamentes. A többinél a tipikus hiba a piac hiánya volt — nyilatkozta Szalai Györgyné, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. (Világgazdaság, március 9.) / ti Az AVU szerint a KRP nem kampányfogás Miskolcon járt Pongrácz Tibor egy sajtóbeszélgetésen, ahol kijelentette: a magánosítás nemzeti ügy, sikerágazat, ezért politikai meggondolatlanság a privatizáció lejáratása. (Népszabadság, március 7.) Tudja-e? A kárpótlási jegyek hasznosításáról A kárpótlási jegyeket az állami vagyon közvetlen privatizálásakor készpénzzel egyenértékű fizetési eszköznek fogadják el, mégpedig a kamattal növelt névértéken. Általános szabály, hogy az 1991. augusztus 10-e után átalakult állami vállalatok vagyonmérleg szerinti vagyonának legalább 10 százalékát kárpótlási jegy ellenében kell értékesíteni. A másik általános szabály az, hogy a teljes vételárat nem lehet csak kárpótlási jegyben kiegyenlíteni. Ezektől a szabályoktól az Állami Vagyonügynökség bizonyos esetekben eltekinthet. A „privatizációs költséget” mindig csak készpénzben lehet befizetni. Csaba(i)táj a cukorgyártásban Csomagolás a Sarkadi Cukorgyárban ARCHÍV KÉP — FOTÓ: FAZEKAS FERENC A békéscsabai „Csabatáj” azon mezőgazdasági szövetkezetek közé tartozik, amelyek talpon maradtak a rendszerváltás viharos éveiben. Mint Barabás Béla, a szövetkezet elnöke elmondta, a tavalyi évet például 9 millió forintos eredménnyel zárták. Baromfitelepük évente 32 millió tojást forgalmaz. A szövetkezet rendelkezik a gabonatechnológiákhoz szükséges gépekkel, szárító- és tárolóterekkel, amelyekkel az új földtulajdonosokat is ki tudják szolgálni. Az ilyen módon máris több lábon álló szövetkezet az elmúlt év őszén még tovább lépett. Több mint hatvan másik cukorrépa-termelő gazdasági egységgel konzorciumi szerződést írtak alá, és az öt magyar kézen maradt cukorgyár (Ércs, Ács, Sárvár, Sarkad és Mezőhegyes) vezető szakemberiből alakult Ötök Kft.-jével együtt megpályázták a szóban forgó cukorgyárak privatizációját. Hogy miért próbálta meg (ezt is!) a Csabatáj, és mit remélnek a cukorgyári részvényektől, arra Barabás Béla a következőket válaszolta: — A cukorgyári privatizációban valamennyi répatermelő előtt nyitva állt ez a lehetőség. A termelők részvételét az állami cégek privatizációjában annak idején maga a kormány hirdette meg. Mivel mi nagyon régi répatermelői vagyunk a sarkadi cukorgyárnak, úgy gondoltuk, nem árt megragadunk ezt a lehetőséget, hiszen így hosszú távon is biztosítottnak látjuk a répatermő területünk (200—400 hektárnyi földről van szó) fennmaradását. Ezentúl természetesen jó befektetésnek is érezzük, hiszen a szerződésünk szerint 15 év alatt többmilliós vagyonrészt szerezhetünk ebből az üzletből. A belépésünknek rövid távú előnyei is vannak. Az új tulajdonosok 40 ezer hektár répaterületet integrálnak, ezért a gép, a vetőmag, a műtrágya és a növényvédő szerek beszerzésénél kedvezőbbek a lehetőségeink, hiszen egységesen tudunk fellépni. A szövetkezetünknek különösebb anyagi terhet sem jelentett a belépés, hiszen a kárpótlási jegyeink felhasználásával tudtunk részvényekhez jutni. M.M. ABC a privatizációhoz Vagyonértékelés Az állami vállalatok vagyona a vállalat nyilvántartásában az ún. könyv szerinti értékben szerepel. Ez a gyakran évtizedekkel korábban megállapított érték a vagyontárgy valódi, piaci értékétől teljesen különbözhet. Az átalakulás és a privatizáció különböző lépéseinél ezért, ha a valódi érték megállapítása szükséges, vagyonértékelést kell végeztetni: —- A bejelentési kötelezettség alá eső szerződésekben szereplő eszközök értékét a vállalat köteles nyilvántartott vagyonértékelővei megállapíttatni. A szerződéshez a bejelentéskor mellékelni kell a 180 napnál nem régebbi vagyonértékelést. — Ha a vállalat ingatlant értékesít, akkor is köteles vagyonértékelést végeztetni, ha az ingatlan értéke nem éri el a bejelentési kötelezettség határát, a 20 millió forintot. — Az 1993. június 30-áig megkezdétt átalakulásoknál közös szabály, hogy a vállalatnak vagyonmérleget kell készítenie, amely az eszközöket és kötelezettségeket a könyvvizsgáló által elfogadott átértékelt értéken és a saját tőkét is átértékelve tartalmazza. — 1993. június 30. utáni átalakulásoknál vagyonleltárt kell készíteni, a társaság vagyonának valós értékét pedig csak akkor kell megállapítani, ha az üzletrészeket, részvényeket értékesítik. Vagyonértékesítés Az állami vagyon értékesítését két szabálycsoport rendezi: külön szabályok vonatkoznak arra, ha az állami vállalat értékesíti a rábízott vagyont és külön szabályok arra az esetre, amikor az ÁVÜ értékesíti az átalakult gazdasági társaságok vagyonát. Az ÁVÜ a vagyont közvetlenül értékesíti vagy más személyt, szervet vesz igénybe. Az értékesítéssel kapcsolatban ki kell kérni az ágazati miniszter és a munkavállalói érdekképviseleti szervek véleményét, egyetértését. A nehezen értékesíthető társasági tulajdonrészek (részvények, üzletrészek) privatizációs lízing keretében értékesíthetők. (Következő héten: vagyonjegy, vagyonkezelés.) Dolgozóknak történt üzletrész-értékesítések MRP kivételével, éves bontásban 1600 — 1400 - 1200 -1990 1991 1992 1993 ÉV S Darab ■ Szerződés szerinti érték Év 1990 1991 1992 1993 Darab 1 12 50 99 Szerződés szerinti érték Mft. 23.2 159.676 1096.876 1536.743
