Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-22 / 68. szám
g&HÉKfo MEGYEI HltLAPMEGYEI KORKÉP/HIRDETÉS 1994. március 22., kedd Bél Mátyás (1684—1749) előnyére kell írnunk, hogy a hasonló, az utóbbi években más vármegyék leírását közreadó kötetekkel ellentétben, Dusnoki József és Kereskényi Miklós történészek tollából öt értékes tanulmány egészíti ki a korabeli leírást. így olvashatunk a tudós szerző életéről, művének keletkezési körülményeiről, megjelentetéséről és modem forráskritikai elemzéséről, a megye alapos kutatással bemutatott XVIII. századi helyzetéről, a térképészeti munkálatairól, s a Bél Mátyást követő megyei honismertető irodalom alakulásáról. Nemcsak a szakemberek, hanem az érdeklődők tájékozódását is segítik Kereskényi- né Cseh Edit szakszerű jegyzetei és mutatói. A kiadvány külső megjelenése is dicséretes, mert a kötet tervezői figyelmet fordítottak a Notitia sorozat korabeli tipográfiájának visszaadására. Itt kell üdvözölnünk a Békés Megyei Levéltár hasznos kiadói tevékenységét, mely saját nyomdájában előállított sorozataival (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból, Gyulai Füzetek) egyaránt segíti a kutatók, a köz- igazgatás szakemberei, a tanárok és a széles olvasóközönség épülését. Havassy Péter Különdíj a táncosoknak A szeghalmi, táncklubosok formációs csoportja március elején Miskolcon szerepelt. Ez a verseny országos bajnokság és nemzetközi táncverseny is volt. A sárrétiek az új művet legjobban bemutató csoportnak járó Balogh Sándor vándordíját nyerték el. Gyermekszínház Március 28-án, hétfőn a békési művelődési központban a Budapesti Pitypang Színház előadásában láthatják a helyi gyerekek a Róka Rudi kalandjai című mesejátékot. Tíz órakor 400 óvodás, 12 órakor pedig 400 kisiskolás foglal majd helyet a nézőtéren. Holland együttes turnéja Tizedik magyarországi turnéja során április 8-án 20 órakor — előtte 16 órakor Mezőbe- rényben — a művelődési központban lép fel a holland SHIRCHADSJ együttes. Új programmal érkeznek magyar koncertkörútjukra, melynek címe: „Életben.” A híres holland csapat két évtizede működik Bért Leuwis vezetésével. „A köz ügyéről - nem az enyémről-van szó, támogatását a haza szeretete követeli meg” saját vármegyéjükről. Bél Mátyás a rendelkezésére álló források és a korábbi történeti irodalom felhasználásával, 1727- ben állította össze a Békés vármegyéről szóló rész alapszövegét, melyet azonban még egy évtized múlva is újabb észrevételeivel bővített. Talán ezzel magyarázható, hogy művének vármegyénkre vonatkozó része csak kéziratos formában maradt ránk, mely alapján P. Szalay Emőke és Pánczél Barnabás gondos fordításában készült el a most kiadásra kerülő kötet. Bél Mátyás és munkatársai azonban a korabeli Békés vármegyéről nem igazán készíthettek vaskos leírást, hiszen a hódoltság utáni Magyarország leginkább elpusztított vidékéről kellett számadást készíteniük. Természetesen a leírásban itt is megtalálhatók az egységes szerkesztés szerinti részletek: a megye természetrajza, nevének eredete, határai, gazdálkodása, lakosai, tisztségviselői, címere stb., de az ún. speciális rész — az egyes települések jellemzése — az ismert okok miatt sokkal szegényesebb, mint más vármegyéknél. Részletesen csak két helységről, Gyuláról (főként várának történetéről), valamint Békésről emlékezik meg, a többi település említése felsorolás jellegű, s gyakorlatilag csak birtoklástörténeti adatokkal jelzett. Azonban a Krupa András által szerkesztett és Erdmann Gyula lektorálta mű jelentős A fenti idézet Bél Mátyás (1684—1749) egyik levelében, s egyben a Békés Megyei Levéltár és a TIT Békés Megyei Szervezete által kiadott új könyvben olvasható, mely a kiváló szerző megyénkről készült leírását adja közre. A Zólyom megyei Ocsován, szlovák apától és magyar anyától (Cseszneky Erzsébet) született történész, pedagógus a XVIII. század első felében a hazai tudományos élet talán legkiválóbb képviselője volt. Több külföldi akadémia fogadta tagjai sorába, s ő vetette fel elsőként egy hazai tudós társaság megalapításának gondolatát. Fő műve, a Notitia Hungáriáé novae historico geographica (Az Új Magyarország történeti-földrajzi ismertetése), melynek megírását 1718-ban határozta el. Ekkor már a pozsonyi evangélikus gimnázium rektora, s a nyári szünidőre hazatérő diákjait azzal a feladattal bízta meg, hogy az általa összeállított kérdőpontok alapján gyűjtsenek adatokat Rosenfeld térképe Békés vármegyéről (1722) Bél Mátyás Békés vármegyéről POLIXIKAI HIRDETÉS HA UNOD A BANANT, FIATÁL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE
