Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

Ma Mezőhegyes, holnap Szarvas és környékéről olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon A Szonda Ipsos közvéleménykutatása Ha vasárnap választásokat tar­tottak volna, legtöbben az MSZP-re adták volna le szava­zatukat. A keleti országrész­ben a polgárok 16, az egész országban 18 százaléka csele­kedett volna így — a Szonda Ipsos januári közvéleményku­tatása szerint. (4. oldal) Az utolsó kötöttárugyár Széles Gábor, a Magyar Gyár­iparosok Szövetsége elnöke a múlt hét végén Békéscsabán járt. Az apropót a Békéscsabai Kötöttárugyár megvásárlása jelentette. Megkérdeztük Szé­les urat, hogy százszázalékos tulajdonban vette-e meg a Bé- kötöt. (6. oldal) A hó sem akadály A Népújság Kft. munkaebé­den látta vendégül az orosházi és a nagyszénási ügynökségé­nek munkatársait. A saját lap- terjesztésre való átállás kap­csán Körtvélyesi Csaba, a ki­adó terjesztési vezetője úgy ítélte meg, ez a hétvége akár mérföldkő is lehet a terjesztők életében. A nagy hó ellenére is zökkenőmentesen eljutott (és remélhetőleg a jövőben is el­jut) minden előfizetőhöz a Bé­kés Megyei Hírlap. A nem pro­fi kézbesítők lassan elsajátít­ják a szakma fortélyait és mire kitavaszodik, már mindnnyian a leggazdaságosabb módsze­rekkel járják be területeiket — állapította meg a kiadó képvi­selője, majd tájékoztatta a megjelenteket az előfizetői létszám alakulásáról, a más la­pokkal (Körösvidéki Zsaru, Autósélet) történő tárgyalá­sokról, valamint a szolgálati kerékpár igénylésének lehető­ségeiről. A Békési Szegedi Kiss István Református Gimnázium végzőseinek a harmadikosok tűzték fel a zöld gombot. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: kovács Erzsébet Nő az érdeklődés a gimnáziumok iránt Hogyan tovább, nyolcadikosok? Nem kis fejtörést okoz a továbbtanulás kérdése azoknak a szülőknek, akiknek nyolcadikos gyerekük van, hiszen a vá­lasztás sok esetben egy egész életet meghatároz. Az iskolák­nak február 15-éig kellett továbbítani a jelentkezési lapot a középiskolák felé. Gátszegi Ferencnét, a megyei önkormány­zat intézményi felügyeleti osztályának főmunkatársát és dr. Tóth Jánosnét, a Pedagógiai Intézet pályaválasztással foglal­kozó munkatársát kértük, segítsen eligazodni olvasóinknak, s elsősorban a szülőknek. — Először is szeretnék min­den szülőt és gyereket meg­nyugtatni, mindenkinek van lehetősége a továbbtanulásra — kezdi Gátszegi Ferencné. A megyében, az előzetes felmé­rések szerint körülbelül 5500 tanuló fejezi be idén az általá­nos iskolát, ezzel szemben mintegy 6080 középiskolai fé­rőhely van. Ezen belül a gim­náziumokba 1290, a szakkö­zépiskolákba 2010, a szak­munkásképzőkbe 2140, a szakiskolákba 640 tanulót tud­nak felvenni. így mindenkinek adott a lehetőség. — Hová fordulhatnak azok a gyerekek, akiket a megjelölt iskolák közül sehová nem vesz­nek fel? — Fellebbezéssel élhetnek, melyet 1994. április 15—30- áig kell beadni. A fellebbezé­sek során az elutasított tanulók megyei koordinációval nyer­nek elhelyezést, illetve átirá­nyítással más középfokú isko­lába kerülnek. Fontos tudni, hogy fellebbe­zést csak akkor lehet benyújta­ni, ha a jelentkezési lapon megjelölt helyek közül egyik­re sem sikerült a felvétel, és erről az általános iskola hiva­talos értesítést kapott. Ha a ta­nuló a második helyen megje­lölt iskolába felvételt nyert, az első elutasítását nem lehet fel­lebbezni. A felvételi lapon megjelölt intézmények közül csak egyet lehet megfelleb­bezni, az elutasítást követő 15 napon belül. A fellebbezést a középiskola fenntartójának jegyzőjéhez kell küldeni. (Folytatás a 3. oldalon) Távoli aknák zaja Akkor, hasonlóképp februárban, a végtelen homokba igye­keztek rejtőzni az ugrásra kész harcosok. Az Iránt —jogosan — megbüntetni szándékozók Kuvait visszavételére készülődtek. A világ a CNN jóvoltából, karosszékből szem­lélte végig a háborút. Bosznia bérceit félelmetes szurdokait hósivatag borítja. Vajon sátrat ütött-e már a CNN ott is? Jobb „barométert” most aligha találnánk. Mire e lapszám utcára kerül — papíron — lejár a boszniai szerbeknek adott végső határidő. A nyugati diplomaták már elhagyták Szerbi­át, mi magyarok viszont maradtunk. S mondogatjuk, nem lesz támadás, s abból adódó megtorlással sem kell számol­nunk. Azért félünk. „Megnyugtat” bennünket az illetékes miniszter: éppen erre a helyzetre hozták létre a gyorsmozgá­sú határőr-alakulatokat: az a dolguk, hogy a szomszédból átcsapó szikrák tüzét eloltsák. Szóval fenyeget az égés? Képtelenség eldönteni: az-e a humánusabb, ha a világ hagyja halomra öldökölni egymást szerbeknek, horvátoknak, bos- nyákoknak, vagy — újabb pusztító háborúskodás árán — elnáspágolja őket? Bosznia — sokunk emlékezetében élhet így a táj képe — nem Kuvait, hanem a Balkán. A vallási, etnikai okokból farkasok farkasait kinevelő, zárt társadalmi szerkezet kedvez a végetérhetetlen, véres leszámolásoknak, az idegenek elleni gerillaharcnak. Ezért is bizonytalan a Nyugat a büntető akciót illetően, s ezért is szemtelenedhettek el az erőszak lovagjai — mindhárom oldalon. Jó lenne tudni, mire éb­redünk... Kiss A. János Marad-e a demokrácia? Az MDF minden tartalékát mozgósítja Für Lajos megválasztott elnök zárszavával vasárnap kora dél­után befejeződött az MDF programalkotó VII. országos gyűlése Budapesten. A három­napos tanácskozást záró be­szédében Für Lajos hangsú­lyozta: az elkövetkező hóna­pokban az MDF-nek minden erejét, minden tartalékát moz­gósítania kell a választási harcra, mert a választásokat meg kell nyernie. A pártelnök szerint ugyanis sorsdöntő lesz ez a megmérettetés. A küzde­lem két nagy erőcsoport, a kia­lakult baloldali blokk és az áta­lakulás terheit eddig viselő ke­resztény nemzeti tömörülés között dől majd el. A választá­sok tétje az, hogy marad-e a demokrácia Magyarországon. — Nem engedhető meg, hogy olyan erők kerüljenek hata­lomra, amelyek demokratikus szocializmust hirdetve esetleg újra eltérítik az országot arról a vágányról, amelyen ha gyöt- relmesen is, de elindult. Egyébként nyugodt légkörű országos gyűlés zajlott le, amelyek legfontosabb ered­ménye a tisztújítás, valamint a választási program elfogadá­sa. Lezsák Sándor is hangsú­lyozta, hogy megszületett a választási program, amely ha­marosan könyv formájában is megjelenhet, és — ha a koalí­ciós erők a választásokból győztesen kerülnek ki —, ak­kor kormányprogrammá erő­södhet. Boross Péter szerint „magyar karakterű” pártgyű­lés volt, mert — mint fogalma­zott — a magyarok tudnak vi­tázni, de ha veszély van, akkor összefognak. Ösztöndíj és lelki segítség Az Országos Gyermekvédő Liga és a Miniszterelnöki Hi­vatal közös pályázatán ösztön­díjat nyert cigányszármazású középiskolások, valamint pártfogóik, segítőik találkoz­tak szombaton Békéscsabán, a Körösi Csorna Sándor Tanító­képző Főiskolán. Koncz Ist­ván, a liga szakmai vezetője el mondta, hogy a múlt év szep­temberében indult program­ban 507 cigány középiskolás­nak nyújtanak négy éven ke­resztül anyagi és lelki segítsé­get. Minden diák sorsát egy- egy pártfogó kíséri figyelem­mel és tanulástechnikai, élet- vezetési, önbizalomnövelő ta­nácsokkal látja el „saját” fia­talját. A programban elsős és másodikos középiskolás fiata­lok vannak többségben és a cél az, hogy a diákok leérettségiz­zenek, elvégezzék az iskolát, a legtehetségesebbek pedig el­jussanak főiskolára, egyetem­re . Az ösztöndíj összege 5— 10 ezer forint havonta és ez a ta­nulmányi eredménytől függő­en változik. Koncz István fel­hívta a figyelmet arra is, hogy február 26-áig újabb cigányfi­atalok pályázhatnak ösztön­díjra a Miniszterelnöki Hiva­talnál. A Gyomaendrődről, Szeghalomról, Tótkomlósról, Mezőberényből, Békésről és Battonyáról érkezett tanulók azt emelték ki, hogy a pártfo­gókban igazi barátokra, lelki támaszra is találtak és kifejez­ték köszönetüket a liga mun­katársainak. Szó esett arról is, hogy az ösztöndíjasoknak nyáron egyhetes tábort szer­veznek Szarvason. A prog­ramban népművészeti kismes­terségek bemutatása, elsajátí­tása, valamint személyiségfej­lesztés is szerepel. Ny. L. Előtérben a háttér Zsűrizett fehérhímzések és társaik Március 11—12—13-án ren­dezik Békéscsabán a IV. Or­szágos Textiles Konferenciát, melynek hátteréül szolgál há­rom rangosnak ígérkező kiállí­tás is: fehérhímzésekből, szé­kely festékes szőnyegekből, valamint a népi öltözködés ru­hadarabjaiból. A kiállítási anyagokat néprajzos akadémi­kusokból álló zsűri minősítette tegnap Békéscsabán, a megyei művelődési központban. — Soha ennyi hímzés, öltö­zék, díszítő elem textiles kiál­lításra még nem érkezett — mondta Pál Miklósné, a műve­lődési központ helyettes igaz­gatója, a Népművészeti Egyesület alelnöke. — A zsűri közel hatszáz fehérhímzésből válogatta ki azt a száznegyve­net, amit ki tudunk állítani, de székely festékes szőnyegek­ből is ötször annyi van most a szakemberek előtt, mint amennyi a közönség elé kerül, s népi öltözékekből ugyanúgy. —Két évvel ezelőtt is Békés­csaba adott otthont a textiles konferenciának, azt a felejthe­tetlenül szép egyházi hímzések kiállítása kísérte. — Éppen a nagy sikerre való tekintettel közkívánatra lett is­mét Békéscsaba a helyszín, s most is szeretnénk rendezvé­nyek egész sorával rangossá és emlékezetessé tenni a három napot. A konferencián elhangzó előadások mellett megtartjuk a Népművészeti Egyesület rend­kívüli küldöttgyűlését, kiállítá­sok lesznek a művelődési köz­pontban, a Diáktanyán és az Evangélikus Egyház gyüleke­zeti termében, de lesz nemzeti­ségi est, ételkóstoló, néptánc, divatbemutató, s a konferencia (Folytatás a 3. oldalon) A fehérhímzések közül azok kerültek be a kiállítás anyagába, amelyek magukon viselik a magyar tájegységek sajátosságait FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents