Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-21 / 43. szám
1994. február 21., hétfő NAGYVILÁG Lejárt az ultimátum „Hacsak a szerbek teljesen át nem ejtenek mindenkit, nem lesz bombázás” 226 katonai repülőgép vár bevetésre teljes harekészültségben Hlltf PLUSZ Atombunkerek A brit kormány annyira bízik a hidegháború vége óta ígérkező világbékében, hogy a szabadpiacon értékesíti a körzeti földalatti atomóvóhelyeket. Angliában 17 körzeti atomóvóhely épült, egyenként mintegy 150 ember befogadására. Az utolsót 1988-ban fejezték be 7 millió fontos költséggel. E földalatti atombunkerek, melyeknek eddig létezése is hadititok volt, nem a lakosság védelmére, hanem a közigazgatás vezetőinek elhelyezésére készültek — afféle közigazgatási harcálláspontok, az összes lehetséges kommunikációs rendszerrel fölszerelve, atomtámadás esetére. Körülbelül egy hónapra elegendő élelmiszer és üzemanyag tárolható bennük. A brit kormány központi óvóhelyét, amelynek holléte továbbra is titkos, egyelőre nem adják el. * * * Annyira azért mégsem bíznak a világbéke tartósságában, hogy a kormány óvóhelyét is felszámolják. Hogy mit csinálna a feltételezett atomcsapás után a kormány és az uralkodó — mert bizonyára ő is helyet kapna a bunkerben — alattvalók nélkül, azt persze nehéz elképzelni. K. I. Oroszország nem vágyik szuperhatalmi szerepre Oroszország nem tart igényt arra a szuperhatalmi szerepre, amit az egykori Szovjetunió játszott, ugyanakkor azonban objektíve a világ egyik legnagyobb államának számít. Nem akar visszatérni a kétpólusú világhoz, hanem a partnerség, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok alapján kívánja érvényesíteni nagyhatalmi érdekeit. Ez a szerepkör természetesen aktív külpolitikát feltételez, de nem konfron- tációs jelleggel. Erről beszélt Andrej Kozirev orosz külügyminiszter Csehországban tett hétvégi látogatása során. Jelcin már jól van Borisz Jelcin orosz elnök „elég komolyan megfázott” és nagy erőfeszítésébe került, hogy kedden a Kremlben fogadja John Major brit miniszterelnököt — közölte Vja- cseszlav Kosztyikov elnöki szóvivő. Az Osztankino televízióban szombat este sugárzott nyilatkozatában az elnöki szóvivő sejtetni engedte, hogy az államfő már jól van, megerősítve ezzel az orosz rádió péntek esti közlését, mely szerint az elnök hétfőtől ismét hivatalában lesz. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek A NATO repülőgépei vasárnap felderítő repüléseket kezdtek Szarajevó térségében. A korábbi erős havazás elmúltával jelentősen javultak a látási viszonyok — közölték NATO-illetékesek. Azt is elmondták, hogy vasárnapra virradóan újabb hat francia Mirage típusú katonai gép érkezett az istranai légi támaszpontra. Rendkívüli tanácskozást tartott az olaszországi Avianó- ban lévő amerikai légi támaszponton az amerikai, a brit, a francia, a holland és az olasz védelmi miniszterek. William Perry, Malcolm Rifkind, Francois Léotard, Relus Ter Beek és Fabio Fabbri kevesebb mint 12 órával a NATO-ultimátum lejárta előtt ült össze a parancsnoki teremben az említett országok vezérkari főnökeinek társaságában. A NATO öt védelmi minisztere és az UNPROFOR képv ise- lői a megbeszélésükről kiadott közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy kitartanak a szer- bekhez intézett ultimátum mellett, de remélik, hogy nem lesz szükség a légierő bevetésére. Ugyanakkor eltökélten támogatják azon akciókat, amelyek révén véget lehet vetni a szarajevói polgári lakosság mészárlásának és életet lehet lehelni a béketárgyalásokba. A miniszterek meg vannak győződve arról, hogy a NATO erői képesek végSzlovákia: Aláírásgyűjtés Vladimír Meciar híveiből alakult petíciós bizottság kezdi meg munkáját ma Szlovákiában. Céljuk, hogy 350 000 aláírást gyűjtsenek össze annak érdekében, hogy mielőbb népszavazást rendezzenek Szlovákiában. A szlovák kormányfő a népszavazással több legyet szeretne ütni egy csapásra. Legfőbb célja az, hogy eltávolítsa a parNem titok, hogy a NATO-tag- államok 14 órás maratoni ülésén, amelyen megfogalmazták az ultimátumot vagy az utolsónak szánt figyelmeztetést a boszniai szerbek címére —je-, lentős szerepet játszott Manfred Wömer, az atlanti szervezet főtitkára. De most arra is fény derült, milyen emberi dráma játszódott le a NATO- drámában. Az 59 esztendős Manfred Wömer, aki közmegelégedésre tölti be fontos és nem könnyű tisztét, súlyos rákbetegségben szenved. „Statisztikailag már halott vagyok — jegyezte meg a minap keserű iróniával —, de nem adom fel.” Január utolsó napján újabb operációt kellett végrehajtani rajta, ezúttal bélelzáródás miatt. Az aacheni sebészprofesszor, Schumpelick nyomatékosan felhívta figyelmét a lábadozás alatti fokozott pihenésre, hiszen „az életével játszhat”. A sorsdöntőnek ígérkező NATO-tanácskozás napján azonban Wömer hajnali öt órakor ébredt, igaz, még két órát bóbiskolt. Amikor felkelt, rehajtani feladatukat — teszik hozzá. Ha a szerbek, ígéretüknek megfelelően, valóban visszavonják tüzérségi fegyvereiket a Szarajevó körül kijelölt 20 kilométeres „biztonsági zónából”, a NATO légiereje a földön marad, ellenkező esetben minden valószínűség szerint megindul a támadás. A NATO 226 katonai repülőgépet vont össze az olaszországi Avianóban, Cer- viában, Istranában, Trapani- ban, Villafrancában, Ghédi- ben, Gioia del Coliéban, Milano Malpensában lévő támaszpontokon, valamint az Adriainépszavazásra lamentből azokat a képviselőket, akik időközben két önálló frakcióban különültek el a kormánytábortól. Az egyiket a Meciar-mozgalom egykori al- elnöke, Milan Knazko, volt szlovák külügyminiszter hozta a létre. A másik az időközben kormánykoalícós taggá vált Szlovák Nemzeti Párt szombaton eltávolított elnöke, Ludovít Cérnák, aki egy éve elfogyasztotta kedvenc karot- talevét és könnyű reggelijét, s kiválasztott — szándékosan — egy világos öltönyt a szokott sötétebb árnyalat helyett. A kék ing nyaka lötyögött rajta, erősen lefogyott a betegség alatt, nyakkendőjével próbálta elfedni azt. Beszállt páncélotengeren lévő Saratoga amerikai, Ark Royal brit és Foch francia repülőgép-hordozókon. A három zászlóshajón kívül további 20 egységből áll az adriai partok előtt felsorakozott NATO hadiflotta. Brit kormánykörökben az a nézet, hogy a szerbek ellen tervezett légitámadásokat gyakorlatilag el lehet felejteni. Meg nem nevezett brit tisztségviselők elégedetten nyilatkoztak a The Independent című lapnak, mondván: — A légitámadások lekerültek a napirendről. Hacsak a szerbek teljesen át nem ejtenek mindenkit, nem lesz bombázás. még a Meciar-kabinet tagja volt. A petíciós ív három kérdésben javasol népszavazást. Az egyik: egyetértenek-e a választópolgárok azzal, hogy ha egy parlamenti képviselő megválik a pártjától, akkor azzal mandátumáról is lemond. A másik kérdés arra vár igenlő választ, hogy 1994 júniusában legyenek-e az előrehozott választások. A harmadik kérdés: egyetértenek-e azzal, hogy csakis olyan személyek vehessenek részt a privatizációban, akik igazolni tudják az erre fordított pénzek eredetét? zott limousinjába, s úgy hajtatott a szövetség központjába. Amiről ott szó esett, nem volt számára új. „Betegágyamból is nyomon követhettem az eseményeket — nyilatkozta — rajta tarthattam kezemet az előkészületeken. Telefonon át rendszeresen eszmét cserél„Statisztikailag már halott vagyok...” Wömer-dráma a NATO-drámában Manfred Wörner lesoványodva Helmuth Kohllal feb-fotó Senki nem akarta elhinni... Magyarország biztonságpolitikájával, a délszláv háború magyar értékelésével foglalkozik a Die Presse és a Wiener Zeitung szombati számában. A két osztrák lap Gyarmati István nagykövet előző napi előadását veszi alapul, s abból kiemeli, hogy a magyar biztonságpolitika alappillére az integráció a nyugati biztonsági szervezetekbe (NATO, NyEU), a jószomszédi kapcsolat mind a hét szomszédos állammal, végül egy olyan hadsereg, amely elég erős egy támadás visszaverésére, vagy az elriasztásra. Ez utóbbi kapcsán a Die Presse a Népszava információjára hivatkozva beszámol arról, hogy a magyar hadsereg Patriot típúsú amerikai légelhárító rakétát vásárol. Mindkét cikk idézi a nagykövetnek azt a nézetét, hogy az európai biztonság oszthatatlan: az európai ház nyugati szárnyát nem lehet új bútorokkal berendezni, ha a keleti szárny ég. A Die Presse beszámol azokról a szemrehányásokról, amelyekkel a magyar diplomata Európát a jugoszláviai válsággal kapcsolatos mulasztásaiért illeti. Magyarország tudta mi fog következni, és figyelmeztette a többi országot, de senki nem akarta elhinni. Ráadásul a jós szerepe igen népszerűtlen — tette hozzá. Idézi mindkét lap a magyar külpolitika két fő feladatáról mondottakat: az egyik az európai integráció, a másik a határon túl élő nemzeti kisebbség védelme. Az utolsó találkozó dokumentumai Történelmi dokumentumot közölt a bukaresti Romania Libera szombati számában: a Mihail Gorbacsov szovjet és Nicolae Ceausescu román vezető között 1989 december 4-én Moszkvában — két héttel a romániai fordulat kezdete és három héttel Ceausescu kivégzése előtt — lezajlott utolsó találkozó szószerinti jegyzőkönyvét. A két teljes nagyformátumú oldalon publikált, mintegy 30 gépelt oldalnyi párbeszédből kitűnik, hogy a két vezető egyfelől filozófiai vitát folytatott a változás folytatásának (Gorbacsov) vagy megállításának (Ceausescu) szükségességéről, a kommunista- és munkáspártok közötti újabb nemzetközi találkozó szükségességéről (Ceausescu) vagy időszerűtlenségéről (Gorbacsov), illetve román részről igyekeztek nagyobb szovjet nyersanyagszállításokat elérni, s ennek érdekében szorgalmazták Rizskov akkori szovjet miniszterelnök mielőbbi látogatását, ami elől a moszkvai vezetés kitért. A jegyzőkönyvből világosan kitűnik, hogy Ceausescu bukása előestéjén is ragaszkodott korábbi vezetési stílusához, a központosító ellenőrzéshez, elutasította a reformokat, amelyeket Gorbacsov szorgalmazott, többek között arra hivatkozva, hogy Csehszlovákiában és az NDK-ban azok elmulasztása miatt jutott válságba a pártvezetés. Nem önszántukból rekedtek az utódállamokban A balti államokban élő oroszaj- kúak helyzete már évek óta napirenden van, és feltehetően egyhamar nem is oldódik meg problémájuk — fejtette ki az ITAR-TASZSZ-nak Genfben Sandra Kalniete, aki a megfigyelői státusú lett küldöttséget vezeti az ENSZ emberjogi bizottságának genfi ülésén. A diplomata elismerte, hogy a Szovjetunió felbomlása után 25 millió orosz nem önszántából rekedt a szovjet utódállamokban, de — úgymond — „ötven esztendőn át mi sem önszántunkból voltunk a Szovjetunió része, így nem várható el, hogy érdekeinkkel ellentétes lépéseket tegyünk”. Riga kezdettől fogva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ország minden lakosának —tekintet nélkül származására és politikai meggyőződésére — egyenlő jogokat kell biztosítani. tern Christopher amerikai külügyminiszterrel is.” A konferencia a nagykövetek és több külügyminiszter részvételével reggel 9 órakor kezdődött. A rövid déli szünet alatt a főtitkár egy órát otthon töltött, valamit evett, s néhány percre lefeküdt. Különben szőlőcukorral és csokoládéval erősítette magát, kekszet és sajtot evett, ami valójában nem volt számára ajánlott, de jól esett. „Sokkal erősebbnek éreztem magam, mint ahogyan azt legszebb álmaimban reméltem volna” — vallotta utólag. Talán a tét nagysága és az elismerés tette. Hiszen a NATO először jutott olyan elhatározásra, hogy ENSZ felkérésre, ha kell, a bombázásoktól sem fog visszariadni. Az eredményes megállapodás után a konferencia résztvevői felálltak, s úgy tapsolták meg a főtitkárt. Röviddel később telefonhoz hívták, Clinton gratulált Washingtonból. S a tizennégy órás értekezlet után „túlórázott” is, a sajtókonferencián maga ismertette a döntéseket. Mi adta az erőt a betegágyból felkelt politikusnak? „Láttam, hogy szükség van rám. Tettem, amit kellett és a halál sokat vesztett előttem szörnyűségéből.” Ferenczy Europress Ausztria nem tart terrorakcióktól Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter nem tart attól, hogy Ausztriát szerb terrorista támadás éri, ha a NATO valóra váltja fenyegetését és bombázza a Szarajevó körüli szerb állásokat. A miniszter az osztrák televízió vasárnap délelőtti interjúműsorában az ilyen megtorlás lehetőségéről feltett kérdésre kifejtette: a terrorakciók célpontja elsősorban csapatot küldő ország lehet. Fasslabend szerint a NATO ultimátuma fordulópont a Jugoszláviával kapcsolatos nemzetközi politikában. Az államok közösségének eltökéltségétől függ most már, sikerül-e a harcban állókat megtömi és bekövetkezik-e a tartós béke. Világossá kell tenni, hogy az ag- resszor katonai eszközökkel nem arathat sikert — mondta, utalva a szerbek Szarajevó körüli területszerzésére. A boszniai konfliktusból Ausztria számára az egyik legfontosabb tanulság, hogy szükség van saját védelmi képességre. A hadsereg korszerűsítésén túl Ausztria eddig nagyonis elhanyagolt biztonságát mindennél jobban szolgálja majd a csatlakozás az Európai Unióhoz.
