Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

1994. február 18., péntek MEGYEIKÖRKÉP «és megyei hírlap „A munkám az életem” Életmű díj a nemzetiségi oktatásban kifejtett tevékenységért Kovács Mihályné tanítványai között fotó: kovács Erzsébet Cigány nyelvű szavalóverseny Március 1-jéig lehet jelentkez­ni arra az országos cigány nyelvű vers- és prózamondó versenyre, melyet a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetsége, a Ma­gyar írószövetség Cigány Ta­gozata és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Cigány Szakosztálya hirdetett meg három kategóriában: gyermek (7—14 év), ifjúsági (15—19 év) és felnőtt (20—30 év); A jelentkezéseket a Magyar író- szövetség címére várják (Bu­dapest, 1062 Bajza u. 18.), a borítékon ,.Rom Som” szava­ló- és prózamondó verseny megjelöléssel. A kétfordulós — országos elődöntő és döntő — verseny legjobbjai értékes pénz- és tárgyjutalomban ré­szesülnek, a döntőbe jutottak kéthetes művésztábori beuta­lót kapnak. Tájékoztató a munkavédelemről A január 1-jén hatályba lépett munkavédelmi törvényről és más biztonságtechnikai kérdé­sekről (közlekedés, szállítás, tűz-, polgári, vagyonvédelem) tart tájékoztatót Budai János, a Munkaadók Országos Szövet­ségének munkavédelmi szak­értője március 5-én, szomba­ton 15 órai kezdettel a gyoma- endrődi Kner Nyomda ven­dégvárójában. Nem lehet szebb és nemesebb feladat egy tanító életében, mint évről évre erős hittel és szeretettel megtanítani gyer­mekeit írni, olvasni. Együtt örülni sikereiknek, bánkódni kudarcaik miatt. Az első osz­tály egy külön világ, ahol együtt élve velük, nap mint nap gyermekké válók. Ez a munkám, ez az életem — vall­ja Kovács Mihályné Zsuzsa néni, a tótkomlósi szlovák is­kola mindig mosolygós peda­gógusa, akit otthonában ke­restünk" fel abból az alkalom­ból, hogy a „Magyarországi nemzetiségi és etnikai kisebb­ségért” Alapítvány a nemzeti­ségi oktatásban kifejtett tevé­kenységéért Életmű díjjal tün­tette ki. Ebből az emberien szép és tartalmas életútból először a gyermekkoráról, indíttatásá­ról mesél vendéglátónk: — Tótkomlóson születtem, és az a legnagyobb ajándék az élettől, hogy soha nem kellett elszakadnom a szülőföldem­től, a családomtól. 1949-ben, a Békéscsabai Szlovák Iskola és Kollégium alakulásakor — tagtoborzás során — Hankó György tanár űr hívó szavára több komlósi gyerekkel együtt tagja lettem annak a csodála­tos közösségnek, ami egész életemet, pályámat meghatá­rozta. — Kik azok a pedagógus egyéniségek, akiknek a példá­ja indító erejű volt? — Komenskyval együtt vallom és ez a hitvallásom is: „Szerencsés az a diák, aki lel­kiismeretes pedagógus kezébe kerül”. Én is ilyen diáknak éreztem magamat. Lugosi Má­tyás, Ruzicska Ilona gyermek- központú tanítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy belő­lem szlovák pedagógus lett. —Voltak-e olyan nehéz idő­szakok a pályáján, amikor úgy érezte, mélyponton van? — Ilyen minden pedagógus életében van. A titok: nem sza­bad belefásulni. Erőt adott a munkám, amiért érdemes volt újrakezdeni. A gyerekekben az értékeket kerestem, és jól­esik, hogy a volt tanítványaim gyermekeit tanítva a szülők is szeretettel emlékeznek vissza az első közös évekre. — Milyen érzés volt átvenni eddigi munkája elismerése­ként a díjat? — Az Életmű díj váratlanul ért. Az viszont megható érzés volt, hogy tanárom mellett én is ott lehettem. Nehéz lesz ab­bahagyni — nyugdíjba vonul­ni —, a gyerekek, a tanítás nagyon fog hiányozni. De amíg bírom, és szükség lesz a munkámra, addig dolgozom. Nyugdíjasként pedig több időm lesz az unokáimra. Faragó Péter Farsangi bál az óvodásokért Nemet mondtak a helyi adókra Továbbra sem vet ki helyi adót a dombiratosi önkormányzat. A döntés meghozatalakor a képvi­selők figyelembe vették, hogy a lakosok többsége jelenleg is fi­zeti a korábbi közműfejleszté­sek után az érdekeltségi hozzá­járulást. Az adó elvetésének másik oka%z volt, hogy hama­rosan elkezdődik a gázprogram megvalósítása, s ez újabb terhe­ket ró a dombiratosiakra. Reiki klub Tizennyolc éves hagyományt ápol Újkígyóson a 2-es számú óvoda és a szülői munkakö­zössége. Minden évben meg­rendezik a farsangi bált, ami­nek bevételéből az óvoda kis lakóit kirándulni, „világra ki­tekinteni” viszik. A jó ötletről Rozsnyai Istvánné vezető óvó­nőt kérdeztük: — Mennyi pénzből gazdál­kodhat alkalmanként az óvoda ? — Ez attól függ, hányán ajánlanak fel tombolatárgyat, ugyanis annak bevétele lesz a miénk. Már érkeznek a fel­ajánlások, például a Fess Kit­től fürdőruhát kapunk, a fale­mezgyártól nagyon szép fió­kos szekrényt, a videotéka ka­zettákat ajánlott fel. —Az elmúlt évben hová ju­tottak el a tombola bevételé­ből? — Szarvasra vittük a gyere­keket az arborétumba és még sétahajózásra futotta. De vol­tunk már Békéscsabán, ahol a közlekedést okítottuk a kicsik­nek, sőt a repülőtérre is kijutot­tunk. S talán mondanom sem kell, milyen sikere volt a ki­csiknél. Szeretnénk az idén át­vinni őket busszal Csabára, és onnan vonattal Gyulára, hi­szen Újkígyóson nem láthat­nak vonatot. íme egy jó ötlet, ami talán követésre méltó lehet. Olvasóink írják ■ ~7T7nT ........— ­A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. „Illendőségből” a tévé Napzárta műsoráról A mindennapi sajtószemlében megkaptam Bőd Tamásnak a lapban írott kis írását. Ha nem írná, hogy ,,illendőségből je­gyezzük meg: Baló György és Rózsa Péter műsora volt ez” — mármint a Napzárta —, akkor most nem írnék levelet a lapnak. De: illendőségből is, no meg „szakmából kifolyólag" is illenék tudni, ha már ilyesmibe ártja magát a kolléga, hogy azt a bizonyos Napzártát, amikor a fél ország nem aludt, azaz a kezdet kezdetén, amikor is a Napzárta született stb.-, stb. kik voltak az alkotók. A névadó Horvát János, a Tv2-es csatornájának akkori vezetője volt. A műsor felelős szerkesztője, mint a Tv2 akkori aktuális műsorainak személyes felelőse: Peták lst\'án volt. Az egyik rendkívül aktív szerkesztője: Sárdi Anna. A műsorvezetők: Déri János, H orvát János, Győify Miklós és sok név mellett Rózsa Péter is. Baló György a láthatáron sem volt. Horvát János és az én felállásom után nyilvánította Baló György a műsor főszerkesz­tőjének magát, Rózsa Péter pedig a műsor műsorvezetőjévé. Mi meg a folyosón munka nélkül mászkáltunk. Ennyit illendőségből. No meg a történeti hűség kedvéért. Peták István Egy visszhang visszhangja Ellenlábasok a kamuti mezőgazdasági fórumon A kamuti mezőgazdasági fórumról hírt adó tudósítás után megje­lent Pallag László visszhangja, amelynek csúsztatásait, valótlan állításait nem hagyhatom újabb visszhang nélkül. A választások előtt bizony elég nagy a kavarodás. Főleg, ha az utolsó nekiru­gaszkodás esélyétől is megfosztják Pallag László megyei elnök személyét—hogy őlépjen színre és egy nívós előadást tartson a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről. De helyette—meghívásunk­ra — megtette azt dr. Zsíros Géza, az Egyesült Kisgazdapárt vezetőpolitikusa. A hallgatóság nem kis örömére. Talán Pallag úr azt sérelmezte, hogy a képviselő úr tisztelettu­dó hangnemben és korrekt módon — kivéve a provokatív jellegű kérdésekre—választ adott az érdeklődőknek. A fórumon Pallag úr mintegy 200főjelenlétében emelte fel és tartotta kezében ázt a napilapot, melyből értesült a tájékoztatóról. A visszhang beveze­tőjében már az ellenkezőjét állította: „A földrendező bizottság vezetői részéről kaptunk meghívást Kamuira, levélben — és nem az újságból értesültünk a találkozóról.” A tudósítónő világosan látta, értelmezte és leírta az ott történ­teket. De „írj vagy szólj igazat és betörik a fejed”. Tanúkkal is tudom bizonyítani, hogy Pallag László, a megyei kisgazdapárt elnöke „vén hülyének” nevezett. Amit a tudósító—nyomdafesté­ket nem tűrő kifejezésre — módosított. (Ez esetben ő volt a korrekt.) A Békés Megyei Hírlaptól Pallag László esélyegyenlőséget kérhet, de korrektséget már nem. Mivel az utóbbit elsősorban neki kellene megtanulnia, hogy velem, illetve másokkal szemben a gyakorlatban is tudja azt alkalmazni. Egyébként Pallag úrtól elvárom, hogy a nyilvánosság előtt kérjen tőlem elnézést. Vetési János, a kamuti földrendező bizottság elnökhelyettese * Szerkesztőségünk e fórummal kapcsolatos nézeteltérések nyilvános összeütköztetését ezzel az írással lezártnak tekinti. Kovalcsik Pálra emlékezve Hangok a kábeltelevízió körül Mezőkovácsházán 1994. január 30-án bensőséges ünnepségek között leleplezték Kovalcsik Pál mártírhalált halt fiatal kisgazda emléktábláját. Kovalcsik Pál, aki 23 éves legényember volt, a Mindszenty-per folyamatában vidékre kiható politikai perek egyik legnagyobb terroreseménye volt 1949. január hónapban (45 éve). Az AVO többedmagával elvitt Szegedre, ahol őt a verések által agyonvert. Két hétig élt kómában, de egy percre sem tudott lábra állni. Ennek emlékére a mezőkovácsházi kisgazda párt szervezete és a tagok adományából emléktáblát helyezett el szülőháza falára, amelyet Rácz Sándor ismert politikus leplezett le. Az ünnepségen megjelent falu népe előtt Szedlacsek Dezső pártvezető mondott megemlékező beszédet, majd a katolikus pap szentelte meg az em­lékművet. Az ünnepségen elmondták az alkalomra írott versemet: Féljetek emberek! Reiki klub indul az Usui ala­pítvány támogatásával a ha­gyományos Reiki művelőinek és az eziránt érdeklősőknek. Az első összejövetel február 24-én 17 órától a Meseházban lesz. (Békéscsaba, Békési út 17.) Minden érdeklődőt szere­tettel várnak. / így is lehet Nem kis aggodalommal szóltunk többször arról, hogy a választási kampány eldurvulhat. Nos, örömmel tapasztaltuk, hogy lehet másként is. Az SZDSZ elnö­kének szeghalmi kam­pánynyitóján Pelcsinszki Bole szláv, a térség SZDSZ- es képviselőjelöltje legelső megnyilvánulásaként sze­retettel üdvözölte a hallga­tóság soraiban vetélytár- sát, a választókörzet MSZP-s jelöltjét, Matuska Sándort. Szép és követendő gesztus! A Békéscsabai Kábeltelevízió Kft. hálózati tévécsatornáinak megváltozásával kapcsolatban számtalan olvasónk keresett meg bennünket. Legutóbb a Jó­kai és a Sallai utcákban lévő tömbök lakói nevében egy pa­naszos elmondta: a beinduló csillagpontos rendszer beveze­tésével alapszolgáltatásként csak két műholdas tévéadást tudnak nézni, holott a lakások átvételekor az alapokmányban rögzítettek alapján a lakásszö­vetkezet hat műholdas adás vé­teli lehetőségének biztosítására kötelezte magát. A hallottakkal kapcsolatban Szlota Józseftől, a Békéscsa­bai Lakássszövetkezet ügyve­zető igazgatójától kértünk in­formációkat. — A lakásszövetkezet kül­döttgyűlése 1986-bandöntöttúgy, hogy a megyeszékhely területén biztosítja a műholdas tévéadá­sok vételi lehetőségét—kezdte a tájékoztatást az igazgató. A legtöbb helyen ma is ez a ha­gyományos felfűzős rendszer működik, melynek lecserélése folyamatban van, s ezek a mun­kálatok akkár két évig is eltart­hatnak. Havonta mintegy öt­hatszáz lakásba építik be a csil­lagpontos rendszert, a Jókai és a Sallai utcákban lakók valószí­nűleg októberben kerülnek sorra. Szlota József megemlítette: a lakásszövetkezeti házak tulaj­donosainak a vételi lehetőség fentartásáért, üzemeltetéséért, felügyeletéért korábban is fi­zetniük kellett, viszont most ez a fizetési mód a programcsoma­gok bevezetésével rétegződni fog. A lakásszövetkezet az alap­okmányban valóban vállalta hat műholdas adás biztosítását, s ezt a továbbiakban (sőt az emlí­tett számot túllépve) is teljesíti. Csupán arról van szó, hogy ré­gen alapszolgáltatásként min­denkinek járt a teljes vételi lehe­tőség, most a programcsoma­gok megjelenésével pedig ki-ki igénye (és persze pénztárcája) alapján dönthet, hogy melyik csatornákat kéri. Tehát a kínálat nem csökkent, ám az természe­tes, hogy az ötvenöt és a kétszáz­húsz forintos programcsomag szolgáltatása között jelentős különbség van. A Lencsési lakótelepen élők közül többen attól tartanak, hogy a csillagpontos beruházá­sok számukra több ezer forintba kerülnek. Ezen aggályok rész­beni eloszlatására az igazgató elmondta: akik önkormányzati vagy lakásszövetkezeti lakás­ban laknak, azoknak nem kell megfizetni a beruházási költsé­geket, mert a lakásszövetkezet az ő tagtulajdonukat is bevitte a Kábeltelevízió Kft.-be. Magyári Barna Féljetek csak emberek, amíg a Föld forog; míg csillagszögek élesek, míg nyitott égbolt lobog. Kell az Abeli áldozat, —Káin sosem nyugodt: Kell bűnös sok gyilkolat, és ártatlan sok halott. Van néhány hóhéri éjszaka, hol nem lát semmit a Nap: Hold utazás, és borzalom a sikoly eső alatt. Féljetek csak emberek! —,? gyászkendős jó anyák; van itt fájdalom rengeteg ha szúr a szörny reánk. Térdre nem borul bűn alatt, csak Aranyborjúra dől; hol ég a csont, s sok áldozat a megölt jövő előtt. Hetényi György, Mezőkovácsháza

Next

/
Thumbnails
Contents