Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

0 Békéscsaba címere Az oldalt írták: Béla Vali, Lenthár Márta és B. Sajti Emese Seleszt Ferenc; a felvételeket Fazekas Ferenc, Kovács Erzsébet készítették. Szerkesztette: Lenthár Márta Számítógép a stúdióban Békéscsaba. — A város és a környék zenészeinek, illetve a zene kérdései iránt érdeklő­dőknek tartalmas programot kínál szombaton este a Fidesz Zenészklub az ifjúsági ház­ban. FIúsz órától Király Péter és Gulyás Levente tart előa­dást Számítógép a stúdióban címmel, a koncertfilm soro­zatban a Chick Corea Electric Band koncertjén készült fel­vételt láthatják az érdeklődők. Baba-mama klub Békéscsaba. — Sicz Judit vé­dőnő tart előadást a Lencsési Közösségi Ház baba-mama klubjában február 23-án (szer­dán) délután fél öttől Egészsé­ges táplálkozás kisgyermek- korban címmel. Szolnoki rockabilly Békéscsaba. — Ma este tíz órától a Gunning Dogs nevű szolnoki rockabilly zenekar játszik az ifjúsági ház Casino- jában. Napirenden az 1994-es költségvetés Újkígyós. — Február 18-án, pénteken tartja képviselő- testületi ülését Újkígyós nagy­községi önkormányzata. Na­pirenden szerepel az 1994-es költségvetési rendelettervezet megvitatása és a rendelet meg­alkotása. A téma előadója Bo- zó Imre polgármester lesz. Megtárgyalják még a Maros hordalékkúpon lévő települé­sek vízvédelmi szövetsége alapszabályát, valamint a mozgáskorlátozottak helyi csoportjának támogatás iránti kérelmét. Beszámoló hangik el az újkígyósi Pepi KSE 1993- as pénzügyi ellenőrzése során megállapított hiányosságok pótlásáról. Jógatanfolyam Békéscsaba. — Február 23- áig lehet még jelentkezni a Lencsési Közösségi Ház kez­dők számára meghirdetett jó­gatanfolyamára, melynek fog­lalkozásai szerda esténként lesznek 18-tól 20 óráig. A Békés Banda házibulija Békéscsaba. — A békéscsa­bai ifjúsági ház házibuli soro­zatában február 21 -én (hétfőn) este fél kilenctől a Békés Ban­da a házigazda, baráti estjükre mindenkit várnak, aki velük együtt vallja: zenéjüket nem lehet megunni. BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE Az egyéniség szabadságának birodalma A meséket nemcsak meghallgatják a gyerekek, de el is játsszák természetes anyagokból készült játékaikkal Amiről a legtöbb ember csak álmodik, az ország közel húsz Waldorf-óvodájában, iskolá­jában már valóság, köztük a békéscsabai Ligeti sori óvodá­ban is, amely még egyedül al­kalmazza a Dél-alföldi régió­ban a világon már fél évszáza­da elterjedt pedagógiai mód­szert. — Mi nem kész meggyőző­déseket erőltetünk rá a gyere­kekre — tájékoztat Gabi óvó­néni, Rábai Györgyné —, ha­nem hozzásegítjük őket ah­hoz, hogy saját szemükkel nézzék a világot. Tudatosítjuk bennük, hogy a mi véle­ményünk és minden felnőtté csak egy a sok közül, s min­denki másként látja ugyanazt a jelenséget. Amikor megmuta­tunk a gyerekeknek valamit, beszélünk róla, utána hozzá tesszük, hogy én ilyennek lá­tom, de figyeljétek meg, hogy ti milyennek látjátok. — Ezért szoktuk hangsú­lyozni, hogy elsősorban képes­ségeket fejlesztünk, és nem meggyőződéseket közvetítünk — egészítette ki kolléganőjét Matulay Sándorné, az óvoda vezetője.—Bizony mi arra biz­tatjuk a gyerekeket, hogy ne a felnőttek úgynevezett igazsá­gában higgyenek, hanem a saját személyiségükben. A felnőtt­ben is az örök keresőt, megis- merőt lássák, ne a mindentudót. A gyerekekkel, szülőkkel foly­tatott tevékenységeinkkel ezt a célt szeretnénk megvalósítani, miközben test-lélek-szellem egységében az életre neveljük a kicsinyeket. A századforduló Osztrák— Magyar Monarchiájában élt fi­lozófus, Rudolf Steiner a keleti tradíciókat igazította az euró­pai embert szem előtt tartó ant- ropozófiájához. Szellemtudo­mányának gyakorlatba való átültetésére kérték fel őt a né­met Waldorf Astoria Cigaret­tagyár munkásai (innen az el­nevezés), akik szerették volna a poroszos parancsuralmi is­kola nevelési módszerének következményei helyett gyer­mekeiket a mindenki által annyira vágyott szabadság va­lódi megélőiként felnőni látni. A Ligeti sori óvoda három csoportjából még csak egy a Waldorf-csoport, s jelenleg mindössze két óvónő tanulja Solymáron, az első magyar Waldorf-óvoda létrehozójá­tól, a német Anette Stroteich- től a módszert. A szülők részé­ről egyre nagyobb az igény a városban a vázolt nevelési szemléletmód iránt, annak el­lenére, hogy az ő szerepük sem csak abból áll a Waldorf-óvo- dában, hogy elvigyék oda a gyereküket és érte menjenek. A végeredmény viszont meg­éri a fáradozást, mert a gyere­kek közelebb kerülnek az élet­hez, a természethez, önma­gukhoz és társaikhoz. Kiállítás a kastély dísztermében Masa Antalné született Perza Mária újkígyósi illetőségű naiv festő egy évvel ezelőtt még álmában sem gondolta, hogy a képeivel kiállításon valaha is bemutatkozhat. Szerénységből sem hitt benne, meg menedzselni sem igen tudta magát. Nátor János, a „hithű újkígyós ismerő” azonban örömet akart szerezni Masánénak és megszervezte, hogy 1993. november 26-án a könyvtárban bemutatkozzon az álmait vászonra festő idős asszony. Alig telt el három hónap, s az újság és a televízió jóvoltából távolabbi helyeken is megismerhették Masánét, aki azóta számtalan helyről kapja a meghívásokat. így került arra sor, hogy február 7-én, a szabadkígyósi kastély dísztermében Filó János, Szabadkígyós polgármestere nyitotta meg a 76 esztendős naiv festő kiállítását. A házigazda, dr. Komáromi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet és Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója is méltatta az idős korára híressé vált kiállítót 1994. február 18., péntek Másnak lenni nehéz Az emberek többsége akkor nyugodt, ha az élet körülöttük a megszokott meder­ben folydogál. Akadnak viszont mániás újítók, akik bátorkodnak kipróbálni, hátha a bevált módszer helyett egy má­sik előrébb viszi az emberi fajt. Amikor előállnak módosító javaslatukkal, a környezetük először kineveti őket. Ha a gúny nem veszi el kedvüket a kísérlete­zéstől, különböző akadályokat állítanak eléjük. S ekkor jön a nagy küzdelem, amelynek a középponjában a ,,mi, avagy melyik a jobb” vitája áll. Ezen a kardinális kérdésen nem tudja túltenni magát az emberiség, holott már az ókori bölcsek is tudták, hogy a jó és jobb kategóriája kezdetben mindig szubjektív, az elfogadható minősítést majd az idő adja meg. A tanári szabadság napjainkban lehetővé teszi, hogy a pedagógusok az általuk hatékonynak vélt módszert alkal­mazzák. A sok közül a Waldorf-óvodák, iskolák — alap­elvükhöz híven — külön hangsúlyozzák is, hogy ők nem jobbak, csak mások, s a hagyományokat követő kollégái­kat sem bírálják, hiszen nagyon jól tudják, hogy egy módszer nem önmagától lesz eredményes vagy eredmény­telen, hanem az alkalmazótól. Mégis naponta hallják a kérdéseket: miért kell müzlit reggelizni a gyerekeknek, amikor jó a felvágott is, miért kell természetes játékok beszerzésére pazarolni az időt és a pénzt, amikor jó a műanyag is, és így tovább. Nos nem kell, csak ők így gondolkoznak. Ártani nem ártanak szemléletükkel senki­nek, miért ne válhasson általuk és neveltjeik által színeseb­bé a világ. Engedjük meg nekik, hátha nekünk is jobb lesz. •femJfcCuái* WiiÉa. Reggeli lap a reggelihez Békéscsabán is Gyorsmérleg Csehi István ügynökségvezetőtől Csaknem két hónapja saját terjesztőhálózatunk juttatja el a Békés Megyei Hírlapot az előfizetőkhöz. A területeket átfogó ügynökségek ezekben a napokban tekintik át az eltelt időszak tapasztalatait. Mező- kovácsházán, Békéscsabán és Szarvason került sor eddig a kézbesítőkkel való találko­zásra, melyekről lapunkban is beszámoltunk. Ezúttal a bé­késcsabai ügynökség vezető­jét, Csehi Istvánt kérdeztük a megyeszékhely tapasztalatai­ról. — Ez a terület kiemelt fon­tosságú, hiszen a lap előfize­tőinek csaknem egyharmada békéscsabai, itt foglalkoztat­juk tehát a legtöbb kézbesítőt. A feladat kettős, időben eljut­tatni a lapot az előfizetőhöz és tartani vele a személyes kap­csolatot. A kezdeti zökkenők után ma már gördülékenyen mőködik a rendszer. Egy-két körzetből kapunk ugyan ész­revételt, a hibát szinte órákon belül korrigálni tudjuk, tehát másnap már gond nélkül jut el a lap. A kézbesítők hajnali fél négykor indulnak és általában hét, fél nyolcra befejezik a munkát. Az olvasók nagyra értékelik, hogy kora reggel megkapják a Békés Megyei Hírlapot és munkába indulva vagy még előtte olvashatják. A külterületeken néha még túl korainak is tartják az időpon­tot — a kutyák ugyanis fellár­mázzák a környéket. Az is elő­fordul — bár ez hízelgő lehet —, hogy ellopják a lapot, sok helyen nem lévén megfelelő levélszekrény. Ezen igyekszünk segíteni azzal az akcióval, melynek lé­nyege, hogy kedvezményes áron — 300, illetve zárral ellá­tott esetén 450 forintért — biztosítunk levélszekrényt azok számára, akik megren­delik kézbesítőnkéi, ügynök­ségünknél vagy a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.). A már megrendeltek egyébként megérkeztek, ezek átadása február 20. után kez­dődik. Összességében tehát el­mondhatom, hogy kézbesítő­ink, akik zömmel tapasztalat és előzetes gyakorlat nélkül kezdték el ezt a tevékenysé­get, mára felnőttek a feladat­hoz, és az olvasók megelége­désére látják el munkájukat. Ügynökségünk, mely Békés­csabán a Mednyánszky utca 8. szám alatt található, készség­gel áll olvasóink rendelkezé­sére. Félelem a játékteremtől Vigyázzunk jobban értékeinkre! Másfél milliót raboltak Egy iskola szülői munkakö­zösségének aláírásával aggó­dó levelet hozott a posta: játék­terem nyílik a békéscsabai Ki­nizsi utcában, alig ötven mé­terre a Lázár utcai iskolától, ahovaa611. Sz. Villamosipari Szakközépiskola szakmun­kástanulóinak néhány osztá­lya jár. A szülők önmagukban is embemyomorítónak tartják a játékautomatákat, azt pedig végképp nem értik, hogy egy iskola közelében hogyan kap­hat engedélyt valaki játékte­rem megnyitására. Érdeklődésünkre Bánki Ta- másné, az önkormányzat köz- igazgatási irodájának főmun­katársa elmondta, hogy az en­gedélyt a Szerencsejáték Felü­gyelet jogosult kiadni Buda­pestről, s a kérelmező ezt meg is kapta. Dr. Simon Mihály jegyző ehhez egy nyilatkoza­tot csatolt, amelyben nem ki­fogásolta a játékterem meg­nyitását egyrészt azért, mert a Lázár utcai iskola nem önálló intézmény, csak átmeneti idő­re kapott ott szükségtanterme­ket a szakmunkásképző, más­részt a szerencsejátékokat sza­bályozó törvény rögzíti, hogy 18 éven aluliak nem látogat­hatnak játéktermeket, s ha az üzemeltető mégis beengedi őket, akkor visszavonják tőle az engedélyt. A szakközépiskola igazgató­helyettesétől, Benkóné Dudás Piroskától megtudtuk, hogy várhatóan még több éven át kénytelenek lesznek oktatni a Lázár utcai szükségtantermek­ben, s a játékteremmel kapcso­latban elmondta, hogy indo­koltnak érzi a szülők félelmét. Tapasztalataik szerint a 18 éven aluliakat is beengedik a nyerő­automaták üzemeltetői, s a szülők legtöbbször csak akkor értesülnek gyermekeik szenve­délyéről, amikor felfedezik ér­téktárgyaik eltűnését, esetleg kiderül, hogy gyermekük tekin­télyes adósságát kell megtéríte- niök. A szülőkkel együtt értet­lenül kérdezte: miért kell erősí­teni ezt a folyamatot? Békéscsabán február 15-ére virradóan ajtóbefeszítés útján behatoltak az Andrássy út 10. szám alatti Ofotért szaküzlet­be, és onnan nagy mennyiségű szórakoztató elektronikai és fotócikkeket vittek el. Köztük videokamerákat, lejátszókat, fotópapírt, filmet, woolkmant, fényképezőgépet vittek el mintegy 1 millió 700 ezer fo­rint értékben. Néhány jellemző adat a ra­bolt holmikról. Eltűnt egy Philips videomagnó — VR 231/59, gyártási száma 862262231599 —, valamint egy Sony TR 105E videoka­mera, Canon faxos telefon, Chinon Genesis IV AD fény­képezőgép. Aki az üggyel kap­csolatban bármilyen felvilá­gosítást tud nyújtani, jelezze a békéscsabai rendőrkapitány­ságnak. Ugyancsak ismeretlen elkö­vető február 15-ére virradóan ismételten behatolt Békéscsa­bán, a József Attila-lakótele- pen a Lencsési út 15. szám alatti óvodába ablakbefeszítés útján, és eltulajdonította az ok­tatási és nevelési célra hasz­nált videokészüléket. Aki az ügyről bármit tud, jelezze a kapitányságon.

Next

/
Thumbnails
Contents