Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

tJÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1994. február 16., szerda Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András. Telefon: (66) 450-450. A fotókat Lehoczky Péter készítette Hírek Kábeltévé Köröstarcsa. — A község 400 lakásába van már bekötve a kábeltévé. A parabolaanten­na által fogható műsorokon kívül az otthonokban láthatók a helyi adások is, így képúj­ságszerű községi híreket és egyéb műsorokat sugároznak, igaz egyelőre ideiglenes jel­leggel. Gombavató Mezőberény. — A helyi Pető- fi-Gimnázium 79 végzős diák­ja február 19-én, szombaton este a művelődési központban tartja hagyományos gombava­tó ünnepségét. A két tannyelvű tagozaton az idén 49-en, a töb­biek az általános tantervű ta­gozaton érettségiznek majd. A gombavató bál — mint mindig — palotással kezdődik majd. Farsangi bál Mezőberény.—A Mezőberé­nyi Erdélyi Kör február 26-án, szombaton este hat órakor a helyi művelődési központban bátyus farsangi bálát rendez. A műsorban fellép: Fali Ilona és Patai Sándor, a Temesvári Ál­lami Színház művészei, a tom­bola főnyereménye Máthé András erdélyi festőművész akvarellje lesz. MSZP-s fórum Mezőberény. — Az MSZP közoktatással kapcsolatos fó­rumot rendez február 22-én, kedden délután öt órakor Me- zőberényben, a helyi Petőfi Művelődési Központban. Az est vendége lesz Jánosi György, az MSZP országgyű­lési képviselője. Nyelvgyakorlat Mezőberény. — Megszüle­tett a megállapodás, hogy júli­usban a város két általános is­kolájának 15—15 tanulója nyelvgyakorlásra Münsingen- be utazik, majd a német kisvá­rosból hasonló létszámban ér­keznek gyerekek Berénybe. Sítábor Mezőberény. — A napokban érkezett haza Szlovákiából az a csoport, mely sítáborban volt a Tátrában. A gyerekek az 1. számú általános iskola és a DSE közös szervezésében hó­dolhattak ennek az egyre nép­szerűbb téli sportnak. Ezekben a napokban a 2. számú általá­nos iskola húsz kisdiákja van sítáborban, a jövő héten a helyi gimnázium harmincöt diákja kel útra, s ugyancsak Szlová­kiába mennek sítáborba. FÁBIÁN ZSOLT ORIGAMI papirhajtogatás alapfokon A szőrme ma is divatos Kismesterségek Mezőberény önkormányzata és az 1. számú általános iskola 1994. szeptemberében beindítja a kis­mesterségek képzését a kilencedik és a tizedik osztályban. A két évfo­lyamos szakirányú képzés kereté­ben népi kismesterségek alapis­mereteit sajátíthatják el a tanu­lók. A figyelem felkeltésére a Bu­dapesti Művelődési Központban már évek óta működő iskola tanu­lóinak munkáiból február 23-án, szerdán este hat órakor kiállítás nyílik a helyi Petőfi Sándor Műve­lődési Központban. A kiállítást Petrás György népi iparművész, szakoktatás-vezető nyitja meg. Szeptemberben a következő szakmák képzése kezdődik Mező­berény ben: kosárfonó, népi bőr­műves, kézi-gépi hímző, fazekas és tűzzománckészítő, fafaragó, valamint szőnyegszövő és -javító. Sportfesztivál Münsingenben Mezőberény egyik németországi testvérvárosa, Münsingen júni­us 25—29-e között rendezi meg testvérvárosainak sportfeszti­válját. A rangos eseményen ott lesznek a német kisváros skót, francia és természetesen magyar testvérvárosának, így Mezőbe- rénynek is a sportolói, szám szerint kilencvenen. Ä herényieket a város megyei első osztályban szereplő labdarú­gó-, férfi kézilabda- és teniszcsapata, az NB II-ben szereplő férfi kosárlabda-együttese és a gimnázium csapatára épülő kadett női kosárlabdacsapat képviseli. Egyéni versenyszámokban indulnak az asztaliteniszezők, az atléták és a sakkozók. A többnapos, hagyomá­nyos rendezvényt kulturális programok egészítik ki. Tavaszra készülnek a tsz-ben A Csárdaszállási Petőfi Mgtsz-ben már tavaszra készülnek. A szövetkezetnek ebben az évben 3 ezer hektár szántó áll rendelkezésére, ami csaknem ezer hektárral keve­sebb, mint két esztendővel ez­előtt. A földterület csökkené­sét az elmúlt évi gazdálkodá­sában ifim érezte meg a szö­vetkezet, ennek igazi hatásai ebben a gazdasági évben je­lentkeznek majd. A korábbi jó hírű szövetkezet eszközellá­tottsága a szükségesnél jobb, ezért a gépek jobb kihasználá­sa érdekében a tavalyinál több és nagyobb arányú bérmunká­kat terveznek. Azokon a területeken, ahol a bérlő öntö­zött területen termel, a szövet­kezet — szerződés alapján — a komplex szolgáltatás részeként az öntözővizet is biztosítja. Ami az elmúlt évet illeti, nincs szégyenkeznivalója a szövetkezetnek. Az előzetes mérlegadatok szerint a csárda­szállási tsz tavalyi árbevétele meghaladta a 400 millió forin­tot, az adózatlan nyeresége pe­dig a 30 millió forintot. S mindezt jóformán a növény- termesztés hozta. Egyetlen nö­vényük sem volt veszteséges, valamennyi jó terméssel fize­tett a gondoskodásért. Az ősziek alá a talaj-előké­szítéssel időben végeztek a gé­pek, szinte optimális időben kerültek földbe a magvak. A 800 hektár őszi búza és a ZÖ0 hektár őszi árpa szépen sorjá­zik, fejlődik. A műhelyekben folyik az erő és munkagépek javítása, felkészítése a tavaszi, majd a nyári és őszi munkákra. Ä szövetkezet vezetői azt fontolgatják, hogy amennyi­ben kedvezően alakul az időjá­rás, akkor március derekán hozzálátnak a tavaszi árpa ve­téséhez. Addig viszont dol­goznak a vetőmagvak fémzá­rolásán. Megtudtuk még: a szövetkezet az idén a korábbi­aknál kedvezőbb körülmé­nyek között kezdte az évet, ugyanis kevesebb és kisebbek az áthúzódó hitelei. Köröstarcsán nem nehéz meg­találni Litvai László bőr- és szőrmekikészítőt. Ismerik a faluban, noha nem tárcsái születésű a fitalember: Mező- berényből élete párja révén másfél évtizede telepedett át. — Nem bántam meg, szép község Tarcsa is. Aztán ma már nem távolság Mezőbe­rény: kocsival tíz perc alatt átérek — kezdi, miközben ci­garettára gyújt. Mélyet szip­pant belőle, s látszik rajta, hogy mondandóját igyekszik formába önteni. — Prémes ál­latbőrrel dolgozom, noha nem ez a szakmám. Eredetileg kár­pitos vagyok, aztán kitanultam az esztergályos szakmát. Mindkét szakmámban éveken át dolgoztam. — Honnan a „bőrös” szak­ma és annak szere te te? — Édesapám szűcsmester Mezőberényben. Most 82 éves, de még ma is dolgozik. Gyerekkoromban sokat dol­goztam vele,, mert az élet meg­követelte. O tanított meg a szőrmék kidolgozására. Apró- donként avatott be a szakmai titkokba, s amikor látta, hogy megállók a magam lábán is, akkor az mondta: „Most már boldogulhatsz egyedül is.” Ez a mondata felért egy mester- vizsgával — idézi a múltat, a kezdetet. Kis kitérőként elme­séli, hogy kilencen voltak test­vérek, hat fiú és három lány; hogy ő a legfiatalabb, s vala­Papírhajtogatás mesterfokon Legalább ezerféle cikket és alkatrészt forgalmaznak az új üzletben mennyiőjük közül neki volt a legszebb gyerekkora. Megtu­dom még azt is, hogy mielőtt néhány éve önállósította volna magát, másodállásban már foglalkozott szőrmekikészí­téssel. Aztán végigvezet birodal­mában. Az udvaron száradnak a kikészített szőrmék, egy szín alatt tárolja a nyers, lesózott s bizony koszos bőröket. — Hogyan lesz ezekből hófehér szőrme ? — Sok munkával. Áztatás, mosás, húsolás, csávázás, szá­rítás, puhítás és kaszálás után nyerik el a bőrök végleges for­májukat. A technológia úgy jó két hetet vesz igénybe — so­rolja, miközben megállunk egy halom kikészített bőrnél. Van közöttük többféle, így bir­ka, marha, őz, szarvas, róka, vaddisznó, nyúl és vadmacs­ka. — Legszebb a báránybőr. Ezt lehet legkönnyebben, leg­szebben kikészíteni. Vadászati szezonban a vadbőrök aránya megnő. Ezeket, ha kérik, zöld posztóra felmontírozzuk, s a la­kás, az iroda dísze lehet — hal­lom, miközben elnézem azokat az ősi szerszámokat, melyekkel dolgoznak. Épp úgy, mint mondjuk egy évszázaddal ez­előtt. S a szőrme ma is annyira divatos, mint akkor volt. A szőrmekikészítést édesapámtól tanultam „Egyszer—pár évvel ezelőtt— találkoztam egy könyvvel. Bele­lapoztam egyszer, belelapoz­tam kétszer és elcsodálkoztam, rácsodálkoztam a könyv alap­ján meggyűrögetett papírcso­dákra, vagy papírcsodáimra? A könyv címe is ez volt: Papírcso­dák. A kezdeti érdeklődés, ka­land a papírcsodák között szen­vedéllyé nőtte ki magát. Ma már egyre nagyobb lelkesedéssel, iz­galommal keresem az egyre újabb és újabb origami-figurá- kat” — írja Fábián Zsolt az Orimami című könyvecske szerzője, akfa Mezőberényi Pe­tőfi Művelődési Központ nép­művelője. — Tulajdonképpen mit is je­lent az origami szó? — Ez egy japán kifejezés, melynek jelentése: papírt hajto­gatni, papírhajtogatás. Félig já­ték, félig művészet — kezdi a szimpatikus fiatalember, akit a játszóház emelt a műfaj nagyjai közé. Megtudom még: a papír­figurákat az ősi japánban vallási szertartásokon használták, ké­sőbb ajándékozásra, majd pusz­tán szórakozásból is készítettek hajtogatott figurákat. Ezeknek az ősi figuráknak a készítését az anyák tanították gyermekeik­nek, úgy terjedtek „kézről kéz­re”, ahogy nálunk a népmesék „szájról szájra”. S a kezembe nyomja a könyvecskét, mely­ben egytől egyig ilyen ősi figu­rák leírása, elkészítésénak mód­ja, technikája található.-— Különleges adottság, kézügyesség kell a papírhajto­gatáshoz? — Bárki megtanulhatja, a legügyetlenebb kezűnek tartott gyerek keze alól is csodálatos munkák kerülhetnek ki. Ezt én is felnőtt fejjel tanultam. A kézügyességet lehet fejleszteni. A pici gyerek sem tud bánni a papírral, gyűri, tépi, sőt megrág­ja. De azt már 2—3 éves gyer­mek is figyelemmel, izgalom­mal követi, hogy hogyan alakul át a papírlap mássá, tárggyá, játékszerré. —Tanítványok? — Vannak — hallom, mi­közben egy japán folyóiratot la­pozgat. Benne tucatnyi új hajto­gatott papírfigura, a szakma nagyjai, mint például David Brill, John Motroll, s mellette egy herényi tanítvány, Dombi Sándor munkája. Beszélge­tésünk végén megtudom: máso­dik, hasonló könyve nyomda­kész, s hamarosan megjelenik a pedagógusok nagy örömére. Villanyszerelési szaküzlet nyílt Mezőberényben, a Gyomai út 19. szám alatt új villanyszere­lési szaküzletet nyitott Marton Lajos békéscsabai üzletem­ber, vállalkozó. A városban és közvetlen környékén ilyen jel­legű bolt nem volt, a helyi vil­lanyszerelőknek nem ritkán sok kilométert kellett utazniuk a különféle szerelési anyagok és gépjármű-akkumulátorok után. Most legalább ezerféle cik­ket és alkatrészt forgalmaz­nak, főként épület-villanysze­relési anyagokat, háztartási gépekhez alkatrészeket, kap­csolókat, vezetékeket, meg­szakítókat, világítótesteket és fényforrásokat árusítanak. A nyitást követő héten máris so­kan keresték fel az üzletet, s ami érdekes, hogy a nagyobb tételben vásárlók a környező településekről, Gyomaend- rődről, Csárdaszállásról, Kö- röstarcsáról, Körösladányból és Békésről jöttek, de voltak már jelentősebb vevők más megyéből is. Felszámolás előtt? Végóráit éli a Kiadó Rt. Felszámolás alatt áll a nagy múltú megyei vállat. így aztán nem kerülheti el a sorsát a mezőberényi gyára sem, mely stabil gazdálkodásával, jó minőségű termékeivel igyekezett kivívni a megbecsülést. Negyedszázadon át hadakozásokkal, az önál­lóság reményét dédelgetve sikerült is, de 1993. júliusától már nincs menekvés. A felszámolóbiztos teszi a dolgát. Az elmúlt esztendőkben komplett mezőgazdasági kis- és nagygépgyártás volt a herényi gyár fő profilja. Mindez múlt időben. Termékeik eljutottak Európának mind a keleti, mind a nyugati részébe. Néhány éve még 220jól kvalifikált munkás dolgozott itt. Ma 154-en vannak. S újabb létszámleépítés van a láthatáron: febmár 25-étől 53 dolgozónak mondanak fel. Pedig a herényieknek lenne munkája. Különböző nyugati cégek beszállítói igényt tartanának az itt készült alkatrészekre és részegységekre. A felszámolás alatt álló vállalat viszont nem jó reklám. Új partnerek nem kopogtatnak az ajtón, s a régiek is egy idő után elmaradoznak majd. Egy döglődő «Éggel ki tárgyal, ki köt szerződést? Talán az önállósodás megoldás lehetne — hallom lelki füleimmel. Igen, talán esélyt jelenthetne... De az itt dolgozó melósok anyagi helyzete nem engedi meg, hogy a jelenlegi hitelfeltételek között kölcsönből megvegyék munkahelyei­ket, vagyis — e divatos szóval élve — magánosítsák azt. Ameddig viszont van munkájuk s finanszírozni tudják saját termelésüket, a veszteségeket nem növelik, dolgozhatnak. És aztán? Aztán lakat kerül egy nagy szakmai hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági gépgyár ajtajára, s újabb családok megélhetése válik majd bizonytalanná. <3----­­"X

Next

/
Thumbnails
Contents