Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
Méhkerék, épülő benzinkút AZ OLDALT ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE: Magyar Mária. Fotó: Fazekas Ferenc Patkányriadó Sarkadkeresztúr. — A községben hétvégén patkányirtást szervezett az önkormányzat. A településen elszaporodott rágcsálók ugyanis egyre nagyobb gondot jelentettek a gazdáknak. Korábban, amíg nem volt elterjedt az otthoni gabonatárolás, kevésbé kerültek a „figyelem középpontjába” ezek a falánk állatkák, és a táplálékszegény udvarokon nem is szaporodtak annyira, mint manapság. Az önkormányzat a gazdák kifejezett kérésére szervezte meg a „hadjáratot”, ami portánként 500 forintjukba került a „patkánytulajdonosoknak”. Táncos lábak Kötegyán. — Negyven általános iskolás tanul népi táncot a községben. Közülük húszán már a haladó csoportba járnak. A tanfolyamot heti egy alkalommal Fábián Éva békéscsabai népitánc-tanár tartja a helyi kultúrházban. A tánc- tanfolyam népszerűségét jelzi, hogy már harmadik éve töretlen az oktatás. Edzettebb rendőrökért Sarkad. — Holnap délelőtt 10 órakor adják át a Sarkadi Rendőrkapitányság edzőtermét. A rendőrség portáján egy 37 négyzetméteres garázst alakíttatott át sporthelyiséggé a kapitányság vezetője. Mint elmondta, erre a rendőrök erőnlétének javítása érdekében volt szükség. A edzőtermet Lovász György erőemelő magyar és világbajnok adja át. Közel hatmillióból Újszalonta. — A község kép- viselő-testülete elfogadta a település idei költségvetését. A bevételi és a kiadási oldalon egyaránt 5 millió 906 ezer forint szerepel. A kisközség hitelfelvétel nélkül tervezte meg az ez évi gazdálkodását. Legközelebb február 23-án tartanak testületi ülést, amikor is elhangzik a tavalyi költségvetési beszámoló. Út Európába? Kötegyán. — Az elmúlt évben indított pályázatok közül különösen az útpályázat megnyerésére büszkék a község vezetői. Az állami támogatást két részletben (ebben az évben, illetve jövőre) kapja meg a település. Az összesen egymillió 500 ezer forintból a Bartók, a Táncsics és a Köztársaság utcák útalapjait tudják lezárni. | SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1994. február 15., kedd Pártok az asztal körül Egyezség a választások helyi rendjéről Sarkad. — Hétvégén kilenc helyi pártszervezet képviselője és a település önkormányzatának vezetői találkoztak egymással a sarkadi városházán. A kerekasztal-beszélgetést azzal a céllal szervezte az önkormányzat, hogy a május 8-ai választások és az azt megelőző kampányidőszak helyi rendjéről megállapodást kössenek a résztvevők. Úgy tűnt, ez Sarkadon valamennyi helyi pártszervezet számára fontos kérdés, hiszen nem volt ofyan párt, amelyik ne küldött volna képviselőt a megbeszélésre. A jelenlévők egyezségre jutottak abban, hogy a hivatalos jelöltállítás után jelenjék meg a városi újságnak egy külön- száma, amelyben valamennyien fél-fél oldalnyi terjedelemben ingyenesen bemutathatnák a programjukat, illetve a jelöltjeiket. Ezzel szemben a fizetett hirdetések számát nem korlátoznák. Megegyezés született abban is, hogy a pártok egy választási rendezvényt ingyenesen tarthatnak a városháza nagytermében, ezen felül már bérleti díjat kell fizetniük. Valamennyi párt egyetértett abban, hogy kevés a közterületeken lévő hirdetési felület, amit ideiglenesen felállított hirdetési táblákkal kellene megnövelni. A megállapodás-tervezetet még „szentesíteniük” kell a városatyáknak, csak azután kerülhet az „egyezség” végleges szövege a városi újságba. C Arcok közelről: a sörözőből, a rendőrségről és a gyógyszertárból „Miért lettem az, ami?” Kiss János, a pultos Debreceni Lajos, a rendőr Páifí Attiláné gyógyszerész Kötegyán. — Minden településen vannak közismert arcok. Ilyen a fodrász, a boltos, a kéményseprő, a postás és még sorolhatnánk. Ok a „kirakatemberek”. Azok, akik nap mint nap kapcsolatba kerülnek a településen élőkkel. Kiszolgálják őket, elintézik ügyes-bajos dolgaikat és eközben közszereplőkké válnak, az emberek ismerőseivé. Kötegyánban járva három ilyen közismert személyt kerestünk fel. A pultost, a rendőrt és a gyógyszerészt. Mindhármuktól azt kérdeztük, miért lett az, ami. Vagyis miért választotta azt a foglalkozást, ami által a községben közismertté vált? A 21 éves Kiss János eredeti szakmáját tekintve víz-, gáz- és központifűtés-szerelő. Ehhez képest most a Jager söröző felszolgálója, hivatalosan: pultoslegény. Hogy miért? — Az is „csöves” szakma, meg ez is. Csak ott gáz meg víz folyik a csövekben, itt meg sör — mosolyog. —Tréfán kívül: mielőtt katona lettem, több lakodalomba is meghívtak felszolgálni. Szerettem csinálni, és valahogy elterjedt a híre. Oláh Peti, a söröző tulajdonosa is ismert. Megkérdezte, nem lenne-e kedvem főállásban pultoskodni nála a leszerelésem után, merthogy sörözőt nyit. „Lenne bizony” — mondtam neki, és most itt vagyok. Debreceni Lajos törzszászlós, a község körzeti megbízottja 21 éve rendőr. — Sorál lományos katonaként a határőrségnél szolgáltam — emlékezett vissza a kezdetekre. — Ott tetszett meg a fegyveres testület. Elhatároztam, ha leszerelek, rendőr leszek. Persze akkoriban még „sorba kellett állni” ezért a hivatásért, de kitartottam, és 1973-ban bekerülhettem a gyulai kapitányság állományába. Egyre inkább azt éreztem, jól döntöttem. Két iskolát is elvégeztem, majd 1979-ben a szülőfalum körzeti megbízottja lettem. Ezen a pályán a helybélinek kicsit nehezebb a dolga, mint egy idegennek, de ettől függetlenül igyekszem helytállni. — Mérgemben lettem „méregkeverő” —- mondta a mindig mosolygós Páifí Attiláné, a kötegyáni gyógyszertár egy szem gyógyszerésze, amikor kérdésünkkel megleptük a munkahelyén. — Eredetileg magyar—történelem szakos tanár szerettem volna lenni—folytatta —, de az apám nem engedte. Azt mondta, a tanárok kiszolgáltatott emberek, verjem ki a fejemből ezt a badarságot. Felhúztam az orrom, és megfenyegettem, ha nem lehetek tanár, még a szülővárosomból. Debrecenből is elmegyek. így jelentkeztem a szegedi gyógyszerészeti karra. Igaz, ide kémia és biológia kellett. de annyira mérges voltam, hogy ez az apróság akkor nem érdekelt! Ibristacsalogató vagy valami más? Sarkad. — Fotós kollegánk a Magyar és a Hajdú utca végén lakók kérésére kapta lencsevégre ezt a képet. Az itt élők nem dicsekedhetnek azzal, hogy ablakaik oxigéndús fenyőerdőre nyílnak. Helyette döglött macskát, konzervdobozokat, papírhulladékokat és egyéb, nem éppen „oxigéndús” szemétdarabokat láthatnak nap mint nap a házaikból kijövet. Nem lenne messze pedig a kijelölt szemétlerakó hely sem, de kényelemből vagy ki tudja, miért, sokan csak idáig jutnak el a szemetes batyuikkal Szakáll nélkül Főszerkesztőnk január végén levelet kapott Sarkadról. Köszönőlevelet. Az emberek manapság inkább a hibákat észrevételezik, tollat csak akkor ragadnak, ha valami sérti, bántja őket. A szóban forgó levél írója (írói) azonban azért írt(ak), mert elégedettek) volt(ak). Elégedettek voltak az e sorok íróját három hónapig helyettesítő Magyari Barna kollegámmal. Mint írják, októberben némi aggodalommal vettek tudomást a személyi változásról, ám mire véget sért a három hónapos fejezet. Barna belopta magát a régióban élők szívébe. Köszönik a töret- lenséget, a pártatlan és az életet hűen tükröző újságírást. Most ismét a kezemben a staféta, amelyet magam is igyekszem töretlenül továbbvinni. Igaz, szakáll nélkül, „i” nélkül és Barna nélkül, de hozzá hasonló hivatásszeretettel... Ahol még pénz a 10 fillér Sarkadkeresztúr. — Megváltoztak az önkormányzat szolgáltatásainak díjai — kaptuk a hírt Nagy Mihály polgármestertől. A sertések darabját például 20 forintért mázsálják ezután, a szarvasmarhákat 50, a juhokat, malacokat 15 forintért. Nem változtak a hirdetési, a gépelési és fénymásolási díjak. Változatlanok maradtak a sírhelyárak is: egyes hely esetén 300, dupla hely esetén 600 forintot kell fizetniük az igénylőknek. Jó hír, hogy az önkormányzati földeket ezentúl olcsóbban bérelhetik a falusiak. Évente egy négyzetméter szántóért korábban 70, most 40 fillért kell fizetniük a bérlőknek. A legelő négyzetmétere ennél is olcsóbb, csupán 10 fillér. A közterületfoglalási díjak viszont emelkedtek. A mutatványosoknak napi 500 forint a tarifa, a piaci árusoknak ennek ötödé. Tetőcsere számon tartva Sarkad. — A településen működő városi könyvtár nemcsak zsúfolt, de az állaga sem a régi már. Lassan időszerű lenne az épület tetőcseréje. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen a városatyák elismerték ennek szükségességét. A munkálatokra mostani árakon számolva körülbelül 50 ezer forint kellene. Az idei költségvetés szűkössége miatt azonban egyelőre csak számontartják a problémát. Fél évszázad együtt Mezőgyán.—A 78 esztendős Forrás János és 74 éves felesége, született Szarka Terézia 1942 februárjában, a II. világháború idején kötöttek házasságot. Fiaik és unokáik körében a napokban ünnepelték 52. házassági évfordulójukat Emberből vagyunk Városi kutyaönkormányzat Sarkad. — Sorozatunkban közismert Sarkad térségi személyiségeket hozunk emberközelbe egy-egy tréfás kérdés kapcsán. Kiszemeltünk ezúttal dr. Tóth István, a sarkadi önkormányzat általános igazgatási és szervezési osztályának vezetője. Mint megtudtuk, interjúalanyunk nagy „kutyabolond”, így kérdésünk kitalálásakor igyekeztünk „kutyás” témakörben gondolkodni... — Mit szólna hozzá — érdeklődtünk végül —, ha egy reggel senkit sem találna a polgármesteri hivatalban, ellenben a folyosók, az irodák -kutyákkal lennének tele? — Végre egy jó nap! — válaszolta kapásból az osztályvezető, majd így folytatta: — Természetesen megpróbálnám felkutatni a kutyák tulajdonosait. Ezt követően hozzálátnék a szükséges demokratikus intézkedések megszervezéséhez. Gondolok itt a kutyatartók parlamentjének, valamint a sarkadi kutyák önkormányzatának megválasztására. Ennek során feltehetően tisztázódna, ki a „nagykutya” és ki a „kiskutya”. Innentől kezdve pedig világossá válna, kivel kell tárgyalnom arról, hol legyenek elhelyezve a ku- tyuskák annak érdekében, hogy az épület újra igénybe vehető legyen az azt korábban használó főemlősök számára.
